Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-20 / 42. szám
1951 TEBRUAR 50, KEDD 7 A művészet és irodalom szerepe a tömegek nevelésében Szántó elvtárs előadása a Pártoktalás Házában Szombaton es'e 5 órai kezdette! tartotta meg Szán'ó e'vtárs, a Központi Előadói Iroda k'kü’.dötte a Pártokta ás Házában előadását „A művészet és irodalom szerepe a iö- inegek nevelésében” címmel. Előadásában rávilágított a kultúrfor- rsdilom jelentőségére. — Nem igaz az, hogy a do'gozó nép nem tudja megszeretni és megérten: az irodalmat és a művészetei — mondta Szántó e'.vtárs. — A mi embereinkben van készség, de a megfeV.ő szervezés hiányz k. A mi kultúrforrada'munk központi kérdése: a kultúrát köz- k'nccsé tenni a dolgozóknak. A kultúrmunkának a szerepe azért fe nagy a szoc'al zmus épí'ésében, inert kiszélesítjük tömegkapcso'.a- ia-in-kat, Gyakran felve’ődik az a kérdés, hogy pártonkívüli vezethet-e kultűrcsoportot? Kulturált munkánkhoz tcrtoz'k, hogy marxista művészetet adjunk a népnek. Általában hiba, hogy leszűkítjük a kul- túríorradahnat. A kultúnnunkások- nak a határt nem szabad teszűkite-' ni a pártmunkásokra magukra- Ez az elsz'getelődés formáját jelen'e- Tié. A párttagok és a pártonkívüli «lolgozók között a ku! túrmunka transzm’sszió. A kui'.ármunka pártos lehet akkor is, lia pártonkívüli végzi. Élenjáró kukéira csak a szocialista kultúra lehet. Az az egyedüli szabad kultúra, ame.y'k a munkás- osztály, a Kommun sta Párt álláspontjára helyezked k, amely aj marx'zmus-leninlzmufi. alapján áll. Azonban a nyugati kultúrának is vannak k'magastó egyénisége' és alkotásai, mint például Ctapln, vagy Fast, a hires amerikai regényíró. Nekünk Iá'ni kell ezt, hogv a kultúra harci terület. A reakció támadása a kultúra területén, is sok- féleképen mutatkozik még. Megmutatkozott akkor, amikor karácsonykor a kleriká'is reakció meg- ítkadálycz’a a körzeti bemutatókat, mondván, hogy ilyen bensőséges ünnepet a családi körben 115 eltölteni. Kemecsén pé'dául a kuitúrbe- mutató Során a kulákok felbéreltek két gyereket, ak'k elrontották a villanykapcsolót, hogy akadályozni tudják ezzel is a kultúrműsort. A ku'túrmunka igen komoly terüete az osztályharcnak- Az osztályharc a társadalom minden síkján folyik, úgy politika, gazdasági, m'nt ideológiai területen Is. Ezt nagyon komo'yan kell venni. A falusi kultúra fejlesztő" a pedagógusok is, akik karöltve a munkásosztállyal és a do'gozó parasztokkal mélyít'k a kultúrát falun is. A mi Pártunk a veze'öje, ,rá- nyitója az országnak, a munkás- osztály élcsapata és Itt is látszik a munkásosztály vezető szerepének megnyilvánulás. A marx's a-len'n.s- ta e'mé'et tatja át egész társadalmunk életét. Ez a munkásosztály élcsapatának világnézete. Sztá'.n elvtárs arra tanít bennünket, hogy a történelemben még soha uralkodó osztály nem volt, ameiy'k meg tudott Volna ál'ni anélkül, hogy k, ne építette volna a saját értelmiségé*. Ez a törvény vonatkozik a munkásosztály hatalmára is. A fnun- kásoezíály (s csak akkor tudja a maga hatalmát végleg megszilárdítani, ha megteremti a szoc’arsta értelmiséget. Ez a folyamat jellemző a kui'urál's forradalomra s és hazánk fejlődésére. Hogy mennyire meg lehet gyűlölni a kapitalista irodalmat és művészetet, arra rámutatott az egy'k felszó'aló e'.vtárs, akt «.mondta, hogy beszélt már több dolgozóval, akik szeretik és va'ósággal éhez k a szovjet írók könyveit és mu'án így meg'smerve a szovjet irodalmat, elolvastad egy könyvet Curths Mahlertől, undor fogta cl őketA kuPurá'is nevelés egyik és elsősorban legdöntőbb eszköze a filmművészet, — mondotta Szántó elvlárs. —Ma már egyre több szovjet film kerül nálunk is vászonra és egyre több azoknak a magyar filmalkotásoknak a száma, amelyek az igazi életből merítik épü'etes tárgyaikat. Továbbá a rajz, a művészet és a festészet az, finely gyönyörködtetni, nevelni tudja a dolgozókat. Am'g a burzsoáziában a művészet is ma- gánv'relte annak a kor torz alkotásai*, add'g ma nálunk a művészet központjában a reáls élet ábrázolása van. Jellemző a burzsoá művészetre az 1948-ban megrendezett párisi képkiáilüás, melyen az e'ső díjat egy olyan kép tulajdonosa nyerte meg, aki a rajzot egy szamárral raizoltat'a. Erre a diik'osztásnái jöttek rá. Ugyanis a művész egy szamár farkára kötötte az ecsete: és a vászon mellé állította. A szamarat verege'te és az a farkával csapkodta a vásznat, Így jöttek ki a feí'smerhetetlen . krix-kraxok a vásznon. Szükséges, hogy mi optimista népművészeti képeket adjunk adót- gozóknak. Ma már a művészettel és a kultúrával azt akarjuk e'crtn, hogy a korcsma helyet kul úrházak legyenek a városban és falvakban. Ki keli emelni a filmháióza- tot. A fi'm az a terüle', amely legjobban tükrözi azt a társada'- mi rendszert, ame'yben készült. Az amer'kai f lm csak az imperializmust, a burzsoáziát tükrözheti, nem alkothat igazán jót. A szovjet fi'm a szocial'sta rendszert, a dolgozók boldog munkáját tükrözi. M nden társadalom rányomja a maga bélyegét a müvésze're, különösen pedig a filmre, A szoclal's'a műveknek az a'.apelve az, amt Sz álin elvtárs úgy fejezett k': mi azt az egyetlen egyet követe jük a művészettől, hogy igazat írjon, mert mi a gyözeims munkásosz ály társadalma vagyunk, nekünk érdekünk az igazság megmutatása. A bur- zsoáz'a. a kapital zmus csak egyet követelhet a saját művészetétől: hogy hazudjon. A művésze'ben tükör van és ha az igazat elko'ja a művész, akkor a bu’zsoáz'a a maga haldoklására ismer rá. Már pe- d'g egy sem akarja a mega haldoklását látni és ' ezért követeli művésze"öl. hogy hazudjanak. Mi a kui'úrforroda’om? Egv tömegméretekben fo'yó népművelés a Párt vezetése me lett a szoc'ai's- ta építés érdekében. Ezt röviden igy lehetne mégha1 ározni: A kultúrforradalom egy hosz- szú fo’yamat és erre a hosszú folyamatra szükség van. Szívós, napról-napra folyó töretlen harcra van szükség, amelyben megvalósít iuk a szocV.'zmus építését. A ku’túríorrada’om erre való. A harc ie'lemzó' az egész proletár- dikatúra korszakára és e nélkül nem tehet felépítem a szoc'a'izmust. A kultúra megteremtése lehetővé vá't hazánkban akkor, amikor a Szovjetunó felszabadito'ta, lehe'ővé vált akkor, am’kor a Párt ezzel a szabadsággal élni tudott. Lel tetővé váit, hegy megszervezte a politikai gazdaság* hatalmat. A kultúrforradalom pollt kai népművelés. ame'y a do'gozó mállóknak v'szi a kultúrát. Ez nem csak menny'ségi kérdés, hanem jelenti azt Is, hogy a dolgozók úi kullúrát akarnak, szocial'sta kultúrát. A kultúra azt is jetent'. hogy egv új embert nevelünk k', ak'nek úi a v:- szonya a hazához, a termeléshez, a békéhez és társaihoz. Révai elvtárs Pártunk _ Közponű Vezetősége nevében leszögezte az okta'ás területén elvégzendő feladatokat. Ezeknek a terei feladá- loknak végrehajtása nemcsak _ -a nevelők feladata, hanem feladata m n- den dolgozónak. Egyetlen dolgozó számára sem közömbös az, hogy milyen felkészültségű emberek .veszik majd kezükbe a nép ügyeinek intézését. A Megyei Tanács kongresszusi vándorzászlót ajánlott fel, annak a járási oktatási osztálynak, amely a ’legjobb eredményt érj el az okiatás területén. A baktalóránl- házi Járási Tanácsa verseny továbbfejlesztésére szintén vándorzász.ót ajánlott fel a járás legjobb iskolája részére. Havonta értékeljük az eredményeket, havonként cserél gazdát a vándorzászló, míg az év végén a végleges első isko'a tulajdonába jut. Melyek az előttünk álló feladatok? Az egyik, küzdeni a lemorzsolódás ellen. Ma minden dolgozó gyermeke érték számunkra s mindent meg kel! tenni a gyermekekben rejlő tehetség . felszinrehozá- sára- Az oktatásban selejtmunkát jelent a lemorzsolódás. A lemorzsolódás felszámolása érdekében mindent meg kell tennünk. Bagoly Gábor ramocsaház: tanácselnök ezt „zeméiyes ügyének íek'nti s maga hozott vissza az iskolába kilenc hiányzó gyermeket A tanácstagoknak kövelniök kel! Bagoly elvtárs példáját. A tanulmányi színvonal emelésének előfeltétele pedagógusaink helyes továbbképzése: a szakmai és pol tlkai műveltség emelése. Tanulmányoztok kell nevelőinknek _a szovjet tapasztalatokat. Olvasni kell Krupszkaja, Makarenko, Goncsarov, Mjelnyikóv, Karov könyve't. A napi sajtó olvasása is elengedhetet’.en, A való életre kell nevelnünk gyermekeinket és tanításainkat össze ke'l kapcsolná a népünk előtt álló feladatokkal. A tanítási órákra való becsületes felkészülést tekintse m’nden nevelő kötelességének. A készületlenül órát tartó nevelő lebecsüli a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, ötéves tervünket, mert hanyag tanítással nem tud a hazának kiváló dolgozókat adni. Sokszor éppen a nívótlan tanítás okozza a lemorzsolódást. Igen fontosa tanulmányi színvonal emelése érdekében a tanulószobák megszervezése, ahol nevelőnk külön foglalkoznak a tanulókkal. Ilyen tanulószoba járásunk területén az elmúlt oktatási évben egy sem működött, ma négy van. A szakkörök megszervezése .is. nagy segítség. A szakkörök számát kettőről 15-re emeltük, Igen fontos a tanulmányi színvonal emeléséhez az is, hogy m'n- den szülő adjon módot gyermekeinek az otthoni tanulásra, az órákra való fdkészü'ésre. Ennek érdekében jobban kel! megszervezni a Szülők Iskoláját. Az 'sko'a és tanítás minden problémája jusson el a szülőkhöz. Érezze a nevelő és szülő 'mindenütt; hogy. az iskolába járás csak akkor eredményes, ha szülő és nevelő többször találkozók, ha rendszeresen megbeszél k a tennivalókat. Járásunk területén a Szülők Iskolájára nem fordítanak elég gondot. Ahol jól dolgozik az MNDSZ, ott eredményesek az előadások — mint Ramocsaházán például. Laskodon azonban még egyszer sem tartottak előadást. Révai elvtárs beszéde, a belügymlnszté- rium rendelet© lehe’ővé teszi a nevelők számára, hogy fokozottabb mértékben javítsák az oktatás színvonalát. Vonják be erre a társadalmi erőket, elsősorban a szülőket. Nagy szükség van erre azért is, mert nagy hibákat találhatunk az iskolai fegyelem terén. Nem vak- fegyelmet kívánunk, hanem öntudatos vasfegyelmet. Ennek k'alakí- tásában vegyenek részt a szü'ök ;s. Szülőknek, nevelőknek és tanulóknak össze kel! fogniuk, hogy eredményesen építhessük szocia! sta hazánkat a nevelés tcrü'e’én. Szálljunk harcba a becsületet jelentő vándorzászlóért s ezzel is fejezzük ki nagy szeretetünket és hálánkat a Szovjetunó, a Párt iránt. Bonyhádi Alajos, a baktalórán'házi járási tanács oktatási osztályának vezetője A munkaerötoborzás - nemzeti ügyünk A minisztertanács határozata nyO- [ mán megyénkben a mai nap indul meg a munkaerőtoborzás. Uj ópii- lelek- gyárak és üzemek várják az új munkásokat, hogy részívegyenek szocialista hazánk épí ésében. öt. éves tervünk nagyszerű feladatai állnak elő.tünk, amihez új szakmunkások ezreire, tízezreire van szükségünk. Uj utat- új lehet, sóget nyit ez meg dolgozó parasztságunk, az ifjak és nők előtt. A Párt újabb dolgozók élő t nyitja meg a boldogulás ú ját, lehetősége*, nyújt arra a mnisz.erianács határozatán keresztül, hogy szakmunkát tanuljanak' hogy életük szebb és boldogabb legyen. Mikor állt ilyen lehetőség a dolgozók előtt, falusi dolgozó parasztságunk, az asszonyok és fia alok előtt, mint most. népi államunkban? Régen, a Horihyek által nevelt szakmunkások féltett kincsként őrizték szakmájuk, munkájuk titkait. Ha valaki gyorsabban végzett el egy munkái- mint társai, azt íemm-l pénzért nem lefos'e t arra rávenni, hogy ezt a tudásét, trpaszta atát társainak is áradja. Ma Pedig . ..? Kiváló szakmunkások ezre; sz ahánov!s‘.á:nk és élmunká- sa.nk várják társakat rz üzemek- ben. hogy a •,titkot“ is feltárják az új dolgozóit előtt, hogy mielőbb- minél többet és jobbat tudjanak adni hazájuknak. Megyénkiben különös jelentőség« van a munkaerő oborzásnak. Agrár megya vagyunk, ahol egyetlen nagyobb ipari üzem sincs. Fslsza- badu'ás u án az építőipar lendült f.T megyénkben különösképpen- de már itt sem beszélhetünk munka- nélküliségről, sőt nagyon sok esetben találkozhattunk olyan eset el, m'kor kevés volt a kőműves. Megyénkben :s- mint az ország vala- m:nny| más helyén, hatalmas ősz- szegeket ruházunk be új építkezések megindítására. Egy középmotorgyárat építünk Nyíregyházán új téglagyár is indul és e mellett még sok más építkezésekhez van szükség dolgos kezekre. Ezt nem lehet mir a gyárak k" púinál levő munkanélküliekből pólolni — mint ahogy ezt a minisztertanács határozata is írja. Újabb és újabb szakmunkásokra van szükségünk és me- gyárikban Is vannak jelentkezők. Az első értekezletek már megkezdődtek. A járási székhelyeken a Munkaerőtar lalékok Hivatalának kikül- ' dött munkatársai már ismertették ! a munkaerötoborzás jelentőségét, amit örömmel fogadtak. Hiszen az új munkások a melle.t- hogy szakmunkát tanulnak még ju álmát i* kapnak abban a percben, ahogy az épí .ő párnál- vagy a bányászatnál jelentkeznek. Bányánál 400, az építő :'p:mál pedig 200 forint a ju almuk- E melle t a jutalom meliert a mi- n sz er.anács határozata az: is biztosítja, hogy ugyanolyan £el:éte!ek mellett ugyanazt a fize'és: btz:osítja a vállalat az új munkaerőnek- m nt amilyen felié.elekkel a régi munkások dolgoznak. Tc.-mé'Zíles, hogy ilyen eredmények láttán sz ellenség újra arra töreksz'k, hogy azoka: mers’imimi- sítse vagy legalább is kisebbítse. De mikor nem támadt az ellenség? Mikor nem törekedlek a kulákok a k'sbrudalt tókések arra, hogy népünk eredményeit megsemmisítsék? ők mindig késiek arra- hogy do'gozó népünk eredményei ellen támadjanak, tudják, hogy az ő idejük lejár és ezért rémh'rekkel- hamis h-'rek lerjesz'lésével akarják most is munkánkat gátolni. Sok helyen elterjedt az a hír, ho-»v kényszerí’eni fogják az asz- szenvokat munkára, kénysz?rí:eni fogják a fiat;löket arra- hogy el. menjenek a bányába. M kor ilyen rémhírrel találkozunk, gondoljunk a miniszi ertanácj ha ározatának utolsó pontjára, amely rzt írja: ,E határozat és a toborzásra vonatkozó egyéb rendelkezések megszegőit — különösen azokat, akik a toborzás önkéntességének ala-pelvét megsértik és a dolgozókai kényszerrel- vagy megévesztésset bírják rá a szerz "dés megkötésére, szigorúan mrg kell bünte ni.“ Ebben a pontban leszögezi a minisztertanács határozata, hogy csakis az önkén‘ess rgen alapuló munkaerőtcborzásról lehe, szó. Akik ez ellen vétenek- népünk államé, val találják magukat szemben. Ne fa"ejtsük el a munkaerő obor- zás. nemzetünk ügye. Uj házak, gyárak- iskolák, kul.úrhásak épülnek majd ennek nyomán. Még több szene: tudunk bányászni, gazdagabbá, erősebbé tesszük etet keresztül hazánka'. Ne felejtsük el azt sem hogy megszűnt hazánkban a munkánélkü’is-ég, új munkásokra vrn szükség, a dolgozó parasztok’ nők és ifjak körébőt. Megalakult Magyon az első típusú „Rákosi" termelőszövetkezeli csoport Soha nem voltam még ilyen bo’dog, mint amióta községünkben is megalakult a termelőcsoport. Én már régen gondoltam a csoportalakításra de a községben néhány hónappal ezelőtt még hallani sem akartak róla a dolgozó parasztok. Amikor azonban olvasták az újságból, hogy a megyében milyen szép eredményt értek el egyes meglévő csoportok, egyre nagyobb lett az érdeklődés a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Nem ment könnyen a csoportalakítás. Népünk ellenségei, a kulákok minden eszközt kihasználtak, kígyót’békát rámondtsk a csoportra, csakhogy lebeszéljék a csoportalakításról a kis- és középparasztokat. Tervük azért nem sikerült, mert már megtanulták községünkben is a dolgozó parasztok, hogy nem a kulákokra, hanem Pártunk szavára kel hallgatni. „Most már világosan látom, hogy a szövetkezeti gazdálkodás nagyobb darab kenyerét, boldogabb életet biztosít számomra“. Ezt mondta Rágó Imre, ami' kor belépett a csoportba. Svelta András tanácselnök volt az első belépő. Nemcsak a terménybegyüjtésben, de a falu szocialista átszervezésében is példát mutat a község do gozó parasztságának. A tanácselnököt Baréczi Péter elvi úr.5 követte. Mi, kommunisták voltunk a csoportalakítás kezdeményezői, éreztük, hogy nekünk kell megkezdeni s akkor a község többi dolgozói is kő* vetni fognak bennünket. így is ’ett. Néhány nap alatt 14 család írta alá a belépési nyilatkozatot és 106 hold földdel megalakítottuk a „Rákosi“ I. típusú termelőcsoportot. Nagv András, MDP titkár. TANÁCSAINK ÉLETÉBŐL Harcban a megyei tanáés oktatási osztályának rándorasásslóiáért
