Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-18 / 41. szám

1961. FEBRUAR 18 VASÁRNAP

7

Makszimenkó elvtárs üzenete

Minden nap- minden óra

újabb és újabb meglepetést hoz annaki aki most fan először Danapentelén. Ha. valaki csak úgy elbeszélné, talán el sem hinnénk, hogy ebben a most születő városban szinte •minden nap egy új ház nő ki a földből. Pedig így van. A reggeli nap frissem vörös sugarai még csak a készülődést lá'hatják, de.

mikor búcsúzik, a látóhatár széléről még egyszer visszanéz csodálkozva. Es mintha búcsúzóul még biztatóan intene is: építselek, magatoknak készítitek. Mire letűnik, már egy

újabb falegyen készült el — újabb győzelem.

AZ ELKÉSZÜLT új házakon vörös zászlót lenget diadalmasan a szél• Egyre szaporodnak a zászlók lassan erdővé sűrűsödnek. Különösen gyorsan nő szá. vilik azóta, mióta itt járt a Szovjetunióból Mákszl- mcnko elvtárs. Itt volt, segített és segítsége nyomán meggyorsult a munka, gyorsabban épül az ifjú, szocialista vá/ró-s. Az épületek születésévelvúj em. berek is szüleinek, átalakulnak. Még soha ilyet nem látták• de vájjon hol « láttak volna?

Sok ifjúmunkás került ide faluról. ctfe'k otthonukban csak vályogból készült házat láthattak, ök ilyet szoktak építeni« ré. gcn csak az utaknak volt téglából házuk. A vályog, vagy a döngölt föld — ez járta falun.

Mások? Mert vannak itt régi kőművesek is, de ezek is hitetlenkedtek nagyon soká g és meg kellett változatok, ho-gy részesei legy-nek ennek a dadáinak. De szép számmal voVak itt olyanok is, akik már az első perctől kezdve kivették részüket az újbél, tevékeny részesei lettek a győzelemnek. Sz'-ahánovktík, élmunká- sck fik- akik a szovjet emberek nyomán járva győzelmet arattak, de mikor megérkezett egy napon Maksz'.menko elvtárs, mosolygósán, kék operaijában, még ők sem gondoltak arra, hogy itt olyas, mit fognak látni, amire még nem volt példa hazánkban.

MIKOR MAKSZIMEN- KO ELVTArsEK megérkeztek, már nagyon sokan várták őket. Mindenki tudott az érkezésünkről és ezekben a napokban ér- kezhek meg a magyar szia- hán-vis á’t is, hogy tanuljanak, megismerjék a gyorsfalazás módszerét. Itt volt Kocka elvlárs, Zajáé András, a munkaérdem- rendes nyíregyházi kőművesek és még többen Szabolcs Szatmárból, az országból.

Reggel tíz óra volt, mikor hozzáfogtak egy harmincszor harminc méteres

ház ömb építéséhez. Mosolygósán, jókedvűen dolgoztak a szovjet sztahanovisták és akik figyeljék őket. Szinte könnyebbnek érezték magúkat. Álra- gádt rájuk is a munka láza és szinte együtt mozgott a kezük azokkal, akik ott dolgoztak. Egész nap, égésién addig el sem mozdultak onnan míg készen nem lett a fal — az pedig estére készen volt. Ilyet még nem láttak a magyar kőművesek — egy nap alatt egy ház épült fel a szemük előtt és hogyan? Olyan erősek voltak ezek a falak, olyan biztosan feküdlek egymáson a téglák, hogy bivallyal sent lehetett volna azokat egymástól elmozdítani.

így tanullak meg egymásután dolgozni Zajáét Andrásék, Kocka János és mind mind a többiek is. Néhány órát dolgoztak Makszimenkó elvtárssal, de ezt soha nem felejtik el. 6—7C0 százalékos teljesítményt tud-‘-ck felmutatni és nem vei ak fáradlak. Hiába dcigozlgk itt ezzel a módszerrel egy álló napig< vagy egy hétig. nem fáradtak el. Nem kellett hajlong ami ok —• egyszóval, igazi művésze, tét tanullak, a munka művésze'ét.

MÁR AZ ELSŐ NAP

feltűnt mindannyheknak.

hogy a szovjet gyorsfala- zók nem használnak kalapácsot, hanem ehelyett egy más alakú kőműves lapáttal dolgozlak. Maximenko elvtárs arra tanította őket, hogy nem jó kőműves az, aki kalapácsot használ. Meg is magyarázta, hogy miért.

— .4 kőművesek, mikor a téglát vágják, akkor használják a kalapácsot, de közben a kanál van kezükben, tehát így amikor vágni akarnak, le keil tenni a kanalat és a kalapácsot veszik kezükbe. Ez pedig egy percet jelent. Egy nap nagyon sok téglát vágnak el, így nagyon sok percük is kárba vész. Ezért nem helyes a kalapács haszv.áata, ezért nem jó kőműves, ajci kalapácsot használ.

ö maga soha nem is használta. Szívalakú, acél köműveskanala volt, atni- vei egyengette a maltertt de egyúttal el is vágta a téglát. Rengeteg időt lehetett így megtakarítani.

Nagyon sok minden fűződött azalatt a néhány nap alatt Is Makszimenkó elvtárs nevéhez, amíg itt tartózkodott. Megmutatta, hogy sokkal észszerűbb, he malleros láda helyett talicskát használnak, ami könnyebben kezelhető és csak egy embert vesz igénybe. Az újfajta merítő kanál is Makszimenkó elv- társ nevét viseli — ez sokkal nagyobb magyar testvéreinél — így a térítőnek kevesebbet kell lehajolnia a malterért — itt is értékes perceket takaríthatnak meg,

MIKOR A BRIGÁDOK sorba mentek a falon és mindegy k egy sort felhúzott, úgy látszott, mintha húznák felfelé a falat- Olyan gyorsan nőtt. És volt is benne valami. A szovjet és magyar kőművesek együttes akarata húzta azt, ök maguk szabták meg. hogy mennyi idő alatt kell annak elkészülnie.

Csak néhány napig tartózkodott Dunapentelén Makszimenkó elvlárs társaival, de akik vele együtt

dolgoztak, soha nem felejtik ezt el. Sokat tanultak tőlük, megtanulták, hogy hogyan kell dolgozni, jól dolgozni.

Mikor Zajácz elvlársék- kal beszélgetünk erről, éppen régi módszerrel kénytelenek idehaza dolgozni. Egy medence falát építik, élére rakott téglákból. Nem nagy az egész, alig néhány méter az átmérője. Itt nem lehet alkalmazni az új falazást módszert.

— Olt hiába dolgoztunk egy hétig is — mondják szinte egyszerre -—, nem fáradtunk úgy el a munkában. mint itt egy óra alatt.

VALÓBAN ÍGY IS VAN. Művészetet tanullak sztahánovis á nk Duna- pentelén, ahol a kőműves nem hajlongott minden tégláért és nem hajolt te

m.nden kanál malterért.

Még a segédmunkásoknak

sem kellett ezt tenniük, mert az anyag már el volt készí've, ott állt az állványon*

Mikor búcsúzott Mci.kszi. menko elv társ, együtt ült tanítványaival. Sokan megfigyelték, hogy egész idő alatt, míg hazánkban volt. soha nem volt rossz kedve, mindig mosolygott, barátságosan magyarázott tanítványainak.

Megismertette a magyar sz'ahinovistákat az új módszerrel és lehetőséget cdolt arra. hogy gyorsab. ban építsék a szocializmust.

Számtalan helyen értek el már azóta itt is 500 szá- za'ékos eredményt. Átadják sz'aháncvistálnk tár. saiknak az új módszert, hogy azokkal méltóképpen készülhessenek Pártunk Kongresszusára. Egy hónappal ezelőtt még csak egy helyen — az új városban dolgoztak ezzel a módszerrel —, ma pedig legjobb dolgozóink átveszik a módszert, hogy a következő héten olyan ma. pasra emeljék a szocialista épkés vörös zászlaját, mini ahogy azt Maximenko elv árs mutatta meg mindnyájuknak.

Építőipari tapasztalatcsere

Megjavítana munkáját a mátészalkai Magasépítési Vállalat lakatosüzeme

A szakszervezeti munkáról

Üzemünk most egyéves. Négy-öt dogozó kezdte meg itt a munkát, akik főként a vasbetonszerelést végezték. Később lakatos és kovács, munkára is sor került. Ebben az klubén még kevés vo'.t a szerszám, szaktudásunk sem'volt valami nagy, de ami a legnagyobb baj: terv né'- kül dolgoztunk. így nem is lehet azon csodálkozni hogy a'acsony volt a teljesítmény, A nehézségeket leküzdöttük — erre tanított bennünket a Párt.

A részleg dolgozói az újítások fe'ó fordultak, mert — helyesen — ebben látták a kivezető utat a szer- számh'ányból és így tudtak munkájukon is javítani. Először egy dolgozó adta be újítási javaslatát, majd m'kor társai látták, hogy ezen keresztül emelkedik teljesítménye, még külön jutalmat is kap, egyre többen adtak be javaslatot új módszerek bevezetésére, ami aztán azt eredményezte, hogy gyorsan emelkedett a munka termelékenysége, m'nd többen lettek olyanok, akik magasan túlszárnyalták a normát.

Ebben az időben vezettük be az u’aiványozást, amit aztán előre k- adtunk a brigádoknak, hogy lássák előre, mi lesz egy heti feladatuk. Vállalásokat tettek arra, hogy hamarább elkészit k a munkát. Ezzel egy- időben mutatkozott a szakmunkáshány is, amin aztán úgy segítettünk, hogy a be'onszerelóknél levő ügyes segédmunkásokat képeztük ál. Espedg úgy, hogy két betanult vasbetonszerelő vállalta e! egy-egy segédmunkás betanítását. Mivel- a

lakatosoknál is muta'kozott hiány és kevés volt a szakember, itt is úgy segítettünk magunkon, hogy a kovácsoknál jó munkát végzőket — az előbbi módszerrel — átképeztük lakatosoknak. így aztán megoldottuk a szakmunkáshiányt és az Októberi Forradalom évfordulójára tett munkafelajánlásunkat is nemcsak, hogy teljesítettük, de túl :s szárnyaltuk. Sok dolgozónk jutalmat is kapott.

ATKEPZÖSEINK EREDMÉNYEI

Atképzőseink szakmai tudásának emelésére a következő módszert alkalmaztuk. Egy-egy br gádba — ahol jó szakmunkások dolgoztak beosztottunk egy átképzőst, a legjobb szakmunkás mellé. Ez napi munkája mellett állandóan segíthetett neki, magyarázott, oktatta. Módszerünk helyességet a gyakorlat igazolta. Fagyai Mihály, aki borbélysegéd volt .és a gépek iránti szeretető hozta hozzánk, rövid idő alatt megtanulta a vasszereiéit és két hónap múlva már a rajzokon is eTgazodott. Pártunk figyelemmel kísér: a dolgozók munkáját. Itt is azt állapította meg, hogy Fagyai Mihály szorgalmas, elküotűk tehát iskolába, ahol tovább fejlesztheti tudását.

Ilyen módszerrel tanulta meg rövid idő alatt szakmáját K ss László, Tündik Péter, Esei Pál és ifjú Kórod! Imre. Segédmunkás volt és rövid egyhónapi gyakorlat u’án norma;ái már 110 száza ekra teljesítette a vasbetonszerelőinél. A

lakatosoknál Szőke Sándor szabósegéd és Dobos Lajos segédmunkás háromhavi gyakorlat után már önálóan részmunkákat végzett a lakatosüzemben. A Párt állandó segítsége, a m'nisztertanács határozatai és az egyéni felelősség kiterjesztése javította munkánka*, úgy, hogy Pártunk II. Kongresszusára dolgozóink lelkesen tették meg munkafelajánlásukat. A Gergely és Szabó kovácsbrigád tagja', mikor megkapták utalványukat, azt vállalták, hogy teljesítményüket 130 százalékról 150 százalékra emelik és két hétig hülladékanyagból dolgoznak, ami a vasbetonszerelőktől marad v’ssza. A lakatosbrigádok a min'sztertanács takarékossági határozata után vállalták, hogy az elmúlt évben leadott »fűrészlapokat át- v'zsgálják és két hét'g ezekkel fognak dolgozni. Bégány Antal lakatosbrigádja először 140-re. majd pe- dg a csavarmenetvágásnál a munka észszerűsítésével 145 százaikra tel jesítette a normát. Ezeken a felajánlásokon és a teljesítéseken kívül 10 mázsa hulladék-vasat gyűjtöttünk össze a Pártkongresszus, tiszteletére.

Brigádjaink eredménye nem mindig volt 130 százalék, ami érthető :s- Az első időben teljesítményük 100 százalék körül mozgott, de ezekben az időkben laza volt a munkafegyelem, az utalványozás sem készült el kellő :dőben. Ezen kellett e'sősorban javítani. Brigádjaink ma már munkájukhoz e'őkc- szít:k a szerszámot, a műhelyvezePártunk kongresszusának

i iszteletére hatalmas méretében 1 bontakozott ki a verseny. A j verseny tömegmozgalommá I vált. A kommunisták kezdeményezése, példamutatása magával ragadta a pártonkívüliek hatalmas tömegétMegyénk üzemeiben' a dolgozók 80 százaléka tett kongresszusi munkafelajánlást, ami nemcsak azt mutatja, hogy a dolgozók összeforrottak Pártjukkal, hanem azt is, hogy a verseny még soha nem volt ilyen széles és hatalmas mére' tű, mint éppen most. Sztálin elvtárs 70. születésnapján beszélhettünk először arról, hogy széles méretet öltött megyénkben a munkaverseny, mini ahogy ez az időszak volt a Sztahánov-mozgalom szülőanyja is. Ekkor döntötte meg az építőiparban Pozsonyi elvtárs -z elavult normákat majd következett Visnyik és Kocka elvtárs, akik szintén az új módszerrel kezdtek dolgozni. Ez az egészséges verseny azonban il’aoosodott, amiért nem kis mértékben felelős a szakszer- rezet. Ebben az időben — másfél évvel ezelőtt — a szakszervezet nem ismerte fel a verseny jelentőségét és ahol felis ismerte, ott sem nyújtott kellő segítséget és támogatást a dolgozóknak.

Rákosi elvtárs február 10-1

beszéde komoly segítséget nyújtott a szakszervezeteknek is, munkájuk megjavításához és már ennek szellemében igyekeztek munkájukon javítani a felszabadulás évfordulójára, valamint május 1-re megindult munkafelajánlásoknál is.

Ezután következett a Politikai Bizottság határozata a szak- szervezeti munka megjavításáról, amit a SZOT elnökségének határozata követett. A megyebizottságok, a szakszervezeti közép- és alapszervek részletesen megbeszélték a határozatokat és munkájukat ennek a határozatnak a szellemében igyekeztek elvégezni. Az újabb Sztálini műszak után már kétségtelenül javult is munkájuk. Ezt bizonyítja a jól előkészített tervismertető értekezletek sorozata, ahol a dolgozók már ellentervet és munkafelajánlásokat tettek a Pártkongresszus tiszteletére,

A szakszervezet munkájában javulás állott be. Ebben az időben alakult meg a Szakszervezetek Ideiglenes Megyei Tanácsa is. A Megyei Tanács megalakításával elértük azt, hogy nagyobb segítséget tudunk adni az alapszerveknek, a dolgozóknak. Az üzemi bizottságok így megerősödve, a Párt irányításával jó munkát végeztek és ennek eredménye mutatkozott meg az üzemekben. A Vulkánban pl. a dolgozók 90 százaléka, az Alkaloidában, a Nyírbogdátőség ped’g biztosítja számukra a

folyamatos anyagellátást. A rajzokat előbb kádjuk, hogy át tudják ezt tanulmányozni — így emelkedett előbb 5, majd 10, később ped g 20 százalékkal is a br gádok teljesít, rnénye.

Kétségtelen, hogy emellett van hiba is az üzemrész munkájában, amin sürgősen javítani kelt, ha a Kongresszusi Hőre még szebb eredményt akarunk elérni A versenyszellemet kell fokozni úgy az egyén;, mint a brigádversenyben dolgozóknál. A Kongreszusi Hét nagy feladatok' elé á'.'ít bennünket j és mi is a Párt iránti szeretet je- j

nyi Ásványolajipari és a Nyírségi Olajfeldolgozóban is a dolgozók 90 százaléka tett kiértékelhető vállalást a MDP II. Kongresszusának tiszteletére és ami szintén nagyon komoly eredmény, ezeknek a vállalásoknak legnagyobb része, hosz- szúlijáratú. Ott, ahol az üzemi bizottságok nem értették meg feladatukat, mint például a Demecseri Ipartelepeken, vagy a nyírbátori Ola.isajtolónál, ott kevés a hosszúlejáratú ver- lenyszerrődés és rosszul szervezték a munkaversenyt is.

Nagy segítséget jelentett a munkásoknak az is, hogy a mű- szaki értelmiség jelentős segítséget nyújt. Például az A'kaloi- dában Mezei főmérnök elvtárs kidolgozott egy olyan grafikont, aminek segítségével minden dolgozó, minden csoport, napról-napra láthatja, hogv hol áll a terv teljesítésében. Állandó segítséget nyújt a dolgozóknak és aktívan kiveszi részét a párlkongresszus; előkészületből. Az ő segítségével érték el a 37 százalékos moifindöbbter- melést is az üzemben.

De igen rossz a műszakiak kapcsolata a mátészalkai Magasépítési Vállalatnál, ahol nem értékelik a munkások versenyét, nem nyújtanak segítséget tervük teljesítéséhez. Nem készült el a tcrvfelbontás és nem hallgatják meg az egészséges ötleteket.

A kongresszusi verseny eddigi tapasztaltaiból is leszür- ueJ"i.".w nzf a tanulságot, hogy tovább kell fokoznunk a segítség adást és javítanunk kell az ellenőrzést. Nem elég, hogy kint az üzemben beülünk az üzemi bizottság titkárához és elbeszélgetünk velük. Ellenőrizzünk kint az üzemben, javasoljunk, tanácsokkal lássuk el őkét — így bizonyos, hogy munkájukban javulás áll majd be.

Legyen a szakszervezeti vezetők feladata a következő napokban, hogv a lehető legnagyobb segítséget adják a Kongresszusi Hét előkészítéséhez. Minden üzemben valósítsuk meg azt, hogv a dolgozók, minden nap láthassák: milyen százalékot értek el. Nagvon helyes a Nyírségi Olajfeldolgozóv Vállalat versenvkiérlékelése, ahol nemcsak a számszerű eredményt láthatják minden reggel kifüggesztve a dolgozók,'hanem az elért eredmény módszerével is megismerkedhetnek.

Úgy szervezzük meg erre a hétre a munkánkat, hogy ezzel mi is bebizonyítsuk Pártunk iránti odaadásunkat. Legyen a mi számunkra is hűségünk és szeretetünk íokm erője a Kongresszusi Hét.

A Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácsának Elnöksége.

gyében fogunk ezen a fielen dolgozni A munka szervezését már megkezdtük. A rajzok elkészüllek, az anyag és a szerszám folyamatos ellátását biztosítottuk. A pártszervezet ped'g fokozott felvilágosító, nevelő munkával siet segítségünkre. Ez biztosítja számunkra a s- kert és olyan eredmény elérését, ami méltó k fejezője lesz Pártunk és Rákosi elvtárs iránt érzeti szeretőiünknek.

Oroszi József,

a mátészalkai Magasépítési Vállalat lakatosüzemének munkavezetője-