Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-18 / 41. szám

4 1951. FEBRUAR 1* VASJLRNAT Javítsak meg Üyircsabflíybafl a pártépítés munkáját ti párttágtx* állott az elmúlt év Sszán a nyírcaaiholyi pártszervezet. Ez magában véve nem nagy szinv de még kevesebbet nyomott a súlyá­ba meggondoljuk, hogy mindössze 5 volt közülük dolgozó paraszt. Amikor 49 ben megalakult a bar- m;<Ö£ típusú termelőcsoport, 12 kommunista a pártszervezet java 'épett be egyszerre a tazcs-be és ott üzemi pártszervezetet alakítottak- Kerültek el aztán másfelé is a köz­ségi pártszervezet tagjai közül. Ter­mészetes is ez, hiszen ez a fejlődés útja, csakhogy itt az volt a hiba, hogy nem sokat törődlek az elvtár­sak az u'ánpőrlással. a pártszerve­zet erősítésével. "Elég erősek vagyunk egyedül 1»’’ — idézte Rákosi elvtárs február 10 én az effajta gondolkodást A pártszervezet akkori vezetősége Hku Pál pártelnök befolyása alatt teljesen elszakadt a falu dolgozói­tól. de még a párttagságtól is. A* ital, verekedés járta annyira, hogy még egy gyűlést sem tudtak össze­hívni emiatt hosszú ideig. Az ilyen falusi kiskirályok azonban nem so­káig érvényesülhetnek a Pártban. Rákosi elv iára emlékezetes beszéde után Ilkut kizárták a Pártból. Nagy tapasztalat, szívós munka árán lehet csak visszaszerezni ilyen helyen a falu népének bizalmát, a pártszervezet erejét A VEZETŐSÉG UJJÁVÁLASZTÁSAKOR Zsatku Sándort választották meg titkárnak, aki akkoriban kapta meg bagkönyvét ás így öntudat, fejlett­ség dolgában nem állott még elég szilárdan. Gyökeres változás nem i* állott be a pártszervezet életében. Ezután sem fordítottak .gondot arra, bogy e Párt politikáját, szerepét felismerő, Pár.unKhoz vonzódó dol­gozó parasztokkal még jobban meg­szerettessék a Pártot és legjobb- jaikkal erősítsék a szervezetet. Pedig Nyírcsaholybtan sem nehéz megtalálni azokat a pártonkfvülie- ket, akik kiérdemelték, hogy többet foglalkozzon velük a vezetőség, • párttagság. A pártszervezet népne- velőivel együtt járták a fala dolgo­zóit a gaboaiacsata, a terménybe­a tBnács<válaS2tás idején. N©- 3ci& ia köszönhetó. hogy ezemfoe- r.aáilv* a kulákck aknamunkáijávad, hazugságaival, győzelemre vitték * gabona begyűjtést és ma 146 száza. iéJfűf eredményről beszélhenek. Srámosan közülük jó Példával jár­tak dolgozó párását tár Kaik előtt, mint Madura J. középparaszt, aki 10 mázsát adót* be kötelezettségen felül, vagy az ötholdas Gyarmati István és az ugyancsak ötholdas Msáik György, akiik soha nem má­radtak el a népnevelő munkából. Ott voltak mellettük a DISZ szer­vezet legjobbjai, a dolgozó paraszt, fiatalok, akik helytálltak valányszor hívta őket a párt. Zsatku Sándor nem vette észre ezeket az embereiket. ........egyes párttagok a Pártban viselt tisztsé­güket. ugródeszkának tekintik'' —> mondotta Rákosi elvtárs és ez mu­tatkozott msg Nyírcsaholyban a ta- nócsvaia&dás után. Zsatku Sándor, mivel nem lett tanácselnök, telje­sen elhanyagolta titkári teendőit. ,,nem tartotta érdemesnek" ezután ® párlmunícáU BÁLLÁ ELVTÁRS A JELENLEGI TITKÁR 40 óv körüli I holdas kásparaszt. Két fia a helyi termei&csoport tag­ja. 3 kilométerre lakik a falutól, d* sűrűn találjuk bent a faluban, ko­molyan veszi a Párt. a tagság bi­zalmát. Ma már 11 tagjelőlije van « pártszervezetnek. Bállá elvtársi: küldöttnek választották t járási- aztán a megyei Pártértekezleire is. Sokat hallott* tanult mindkét alka­lommal. Kell is. Sok még a helyrehozni, javítani való. Legutóbbi taggyűlésü­kön hatan kérték magukat tagje­löltnek, de csak hárman gondoskod­tak két ajánlóról. A többiek ,-nem tud dk hogy olyan fontos“. A párt. szervezet vezetőségének sokkal na­gyobb gondot kell fordítani a tag- és tagjelőHfalvételre. Hosszabban kell minden arra érdemessel foglal­kozni. hogy megismerjék a jelent­kezők életét, termelő munkáját, ho­gyan dolgozik a közösségért, példa- *nute‘ó-e a terménybeadásban, az adófizetésnél. Ugyanígy ai kell he. szélgetniök az ajánlókkal is, hogy eztán nyugodtan terjeszthessék a tagság elé a kérelmezőket. Az olyan ellenséges hangot pedig erélyesen vissza kell utasítani, mint Zsaikué. ómkor a legutóbbi taggyűlésen Bella elvtár« a kőzépparasetok fel­vételéről beszélt, Zsatku felpattant, hogy -na, a végén még vegyétek fei ax Eszterházyaka: is". Rákosi elvtárs október 27-én világosan megjelölte számunkra, hogy müyoo feladatok állnak előttünk a tag- és tagje’öltfelvétel során. Nagyon hasz­nos lesz, ha a jövöbeti ünnepi tag­gyűlés előtt még áttanulmányoz­zák az elvtársak, JAVUL A PÁRTSZERVEZET TÖMEGKAPCSOLATA •egítik ezt az olyan kicsinek lát«ó események, mint a napokban la történt, özvegy Sváb Györgyné há- aa előtt fejcsóválva mentek el ao- kan most tél idején. Igencsak jó állapotban van még a héx. de a te­tejével van baj. Amint elkezdett esni, már csörgött a szobában. Az időg asszony beteg fiával nem tu­dott mit kezdeni. A legutóbbi po­litikai iskola előtt elhatározták a* elvtársnak, hogy másnap reggel Krank Sándor, Csíki Péter meg Misák Sándor pár tonkívüliekkel együtt nekilátnak és közösen meg­javítják Svábné házának tetejét Nem Is ax első vállalkozásuk ez mostanában, amivel nagyban növel­ték m pár: szervezet becsületét. De van még egy rosss háztető • faluban, az elmélet házának a te­teje. amin keresetül még befolyik — nem is ax eső, hanem az ellen­ség aljas romboló, pusztító »sava, gondolata, Homályban, kődben tapogatózik e nélkül a csahol yi elvtársak nagy­része. És ebben Ráskó János tanács­elnököt- a politikai iskola vezetőjét terhek elsősorban felelősség. A leg­utóbbi politikád iskolán „Pártunk parasz‘.politikája'' összefoglalása volt soron. Ráskó elvtárs nem készült fel az anyagiból, a brosúrából gé­piesen tette fel a kérdéseket és mi­vel maga is bizonytalan volt a vá­laszoknál, a bibék felett elnézett és a válaszokat nem is foglalta össze szabatosan. Term el ókzö vetkezeti mozgal­munk az elmúlt hetekben erőtel­jesen fejlődött. Az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok százai szakítottak a kisparcellás gazdál­kodással és a szövetkezeti gaz­dálkodás útját választották. Meg­lévő csoportjaink mellett több új csoport is aiakult. Polyákbokor dolgozó parasztsá­ga is rég foglalkozott a csoport- alakítás kérdésével, de végleg csak az elmúlt napokban döntöttek. A dózsapusztal gépállomás dolgozói talajmüvelésí szerződéskötésre mentek lei a polyákbokori dol­gozó parasztokhoz. Felvilágosító munkájukat azonban összekötöt­ték a termelőszövetkezeti csoport fejlesztésével is. Agltádős mun­kájuk során részletesen ismertet­ték az I-ea és a Il-es mintájú csoportok működési szabályzatát, ismertették, hogy mennyivel elő­nyösebb, ha közösen gazdálkod­nak, mert így a gépek alkalma­zásával nagyobb termést tudnak elérni, ami minden dolgozó szá­mára Jobb megélhetést biztosít. A traktoristáik felvilágosító munkája nyomán még közelebb kerültek a polyákbokori dolgozó parasztok a csoporthoz, még jobban megért bennük az elhatá­rozás csoportalakításra. Csütörtök estére aztán 10 dol­gozó parasztcsalád végleg hatá­rozott. Kihívták a járási pártbi­zottságot és megalakították az új I-es típusú termelöcsoportot. Csoportjuknak a „XT. Kongresz- szus” nevet adták. A csoportalakításben élenjárt Gyurján Mihály tanyabiró. Első­nek ő írta alá a belépési nyilat ­így számították a munkásosztály­hoz például a kísparaszitokat, a tor- molőeszk őzzel rendelkező önálló kisiparosokat, azonfelül az orvoso. kát, tanárokat. Bizonytalanok vol­tak az elvtársak a négyheti foglal­kozás ellenére a parasztság rétege- zödésében is­Az összefoglaló régéig egyetlen szó sem esett a szovjet parasztság útjáról. Nem beszéltek TurkevérőL, Karcagról, az épülő szövetkezeti városokról, amelyekben a falu. sa­ját boldog Jövőjük tükörképét lát­hatják. Nőm esett egy szó sem a falu termelöcso por tjáixSl. Hibája ez a tszes-oek I», amely eddig meglehetősen elszigetelte m®'" gát a falutól, pedig volna miről be­szélőtök. A családonkénti 6—7000 forintos évi jövedelemről, a növek­vő Jószágjállwnényról, a 90.000 fo­rint körüli tartalékról. BESZÉLNEK HELYETTÜK A KULÄKOK ..Alusznak ezek most, mint télen a légy" — állapította mag az egyek elvtárs. Mások szárúit „helyileg nem is nyilvánul meg az osztály- harc". Kitűnt, hogy nagyon is meg. nyilvánul, csak egyes elvtársak fe­ledkeznek meg róla. Oservenyák Gábor pálinkafőzőt 12 holdas ku­pé dadák ot egyesek még most is középparasztnak tartják. Nála Jön­nek össze kuLákcmborái, hogy vi­dám idogálás közben, kiagyalják terveiket, a legutóbbi fekete bor­júvágásokért még nem érte utol » Jól megérdemelt bűn tété*, nagyon ia Jól érzi még magát. A tszcs el­számolás után a csoport tagjait, Hermámat és társait próbálta uszí­tani a szövetkezeti gazdálkodás ellen üvöltözött. Megkapta erre « tóéi tó választ, de nem volt ez még elég kemény a sirámára. Szemén Istvánnal, a másik kulákkal terme­lési szerződést kötnek. Miért? Hogy tovább zsírosodjók? Nem, inkább azért, mert nem ismerik Pártunk parasztpolátifcáját. A nyírcsaholyi pártszervezet kó­dolj ön a hibák toljavftásával Pár­tunk, népünk nagy napjára, a kom­munisták kongresszusára. (Sz. I.) kozatot. Példáját még kilenc csap­iad követte. így összesen 10 csa­lád 51 hold földdel alakította meg az új csoportot Polyákboko- ron. , A magyí dolgozó parasztok kö­zül 11 család, köztük öt középpa- raszt alakított az elmúlt napok­ban új csoportot. « Mátyus községben a vándortan­folyamon nőtt meg a dolgozó pa­rasztok érdeklődése a csoport iránt. Este 11 órákig érdeklődtek a tanfolyam vezetőjétől. Mi lesz a földdel, fizetnek e földjáradé- kot, hogyan osztozkodnak a jöve­delemmel, mikor és hogyan kell visszafizetni az államtól kapott kölcsönt. Száz és száz előttük nem világos kérdésre adott vá­laszt Jócsák elvtára a tanfolyam- vezető. A tanfolyam ideje alatt ott is megalakítottak a dolgozó parasztok egy csoportot. ör községben két hét alatt 42 család lépett be a csoportba a ezen a héten már újabb 14 csa­lád kérte felvételét. , A kótaji „Vörös Október" ter­melőcsoportba is 11 család lépett be csütörtökig, ügy az őri, mint kótaji eredmények is annak kö­szönhetők hogy a népnevelők, a csoportok tagjai fáradságot nem kímélve sokszor elbeszélgettek a dolgozó parasztokkal: Nem mond­tak le az olyan dolgozókról sem, akik egyszeri beszélgetés után még nem léptek be a csoportba, hanem ötször, ha kellett többször is felkeresték öt és szívós, de tü­relmes felvilágosító munkával se­gítették elő a csoportba való lé­pését. Bj csoportot alakítottak a polyákbokori dolgozó parasztok Járásaink a termény begyűjtés mérlegén Soha nem volt munkában olyan lelkes versengés, mint most, mi­kor munkások, falusi dolgozók a Párt Kongresszusára készülődnek. Magasan túlszárnyalják a normát az üzemekben, az Állami gazdasá­gokban, termelőszövetkezetekben, gépállomásokon jól készítik elő a tavaszi szántást-vetést, sikeresen végzik • munkát, gyümölcsöseik­ben, növelik a hozamot áüatgaz- daságaikban. A falvak dolgozó parasztjai terménybegyüjtésben versenyeznek, s versenyük ered­ményeivel telnek a dolgozók álla­mának terményraktárai, erősödik az ország. Azonban nem minden községre mondható el, hogy a pártszervezetek, a tanácsok, a tö­megszervezetek a mindennapi munka legjobb végzésével ké­szülnek Pártunk Kongresszusára, legjobb tudásukkal mozdítják elő a terménybegyüjtés sikereit. Mert a terménybegyüjtés frontján — a síkerék ellenére — nincsenek nagy számmal dicséretes eredmé­nyek. Holnappal új lendületet kap mindenütt a versengés. A Kon­gresszusi Hét versenye koronája lesz a Pánt Iránti szeretetet és ragaszkodást kifejező gyönyörű tömegmozgalomnak. Még kiemel­kedőbb teljesítményekkel » még fényesebb győzelmek születnek majd. Kell, hogy a Kongresszusi Hét a termény begyűjtésnél Is ki­váló eredményeket hozzon. Segít­sék ezt elő jó munkával a falusi pártszervezetek, tanácsok, verse­nyezzenek lelkesen a falvak dol­gozó parasztjai. A MÁTÉSZALKÁI JÁRÁS falvai együttesen Igen jót teljesí­tették a kenyérgabonabe gyűjtés második félévi tervét. Azonban, ha a községeket külön-ktHön vizs­gáljuk meg, az látszik, hogy a példamutatók mellett szá­mos község van, amely nem teljesíti a kenyérgahonabe­gyüjtős tervét, alig gyűlik be egy-itét mássá Uemyénuog. Fáblánházán, Mátészalkán, ópá- lyiban, Jármiban, Hodászon, Kán- torjánoslban, Nyírmeggyesen, Ge­bén, Szatmárököritón és Rápol- ton van a legtöbb Javítanivaló. A szemest akarmány begyűjté­sénél is sok helyütt mutatkozik behozni való elmaradás. Nagy- ecsed, öpályi, Géberjén, Hodász, Jármi, Papos, Nylrparasznya, Nyírmeggyes, Gebe és Szatmár- ököritó dolgozó parasztjai január elseje óta egyetlen szem árpát sem adtak be. Győrieteken, Gé- berjénben, Jármiban, Nyírpa- rasznyán és Gebén igen rosszul teljesítik a zabbegyüjtés tervét. Ezekben a községekben a ter- ménybegyüjtésre kell irányítani a figyelmet, meg kell Javítani a szemestakarmánybegyüjtés ered­ményeit ! Hodászon, Jármiban és Nyirpa­rasznyán is úgy kell tenniük az aktíváknak, mint a szatmárökört- tőlak tettek a kukorlcabegyüjtűs­nél. J6 felvilágosító munkájúk nyomán megjavult a kukoricabe- gyüjtés eredménye, pedig előbb olyan nézet terjedt el a faluban, hogy „nincs már beadni való ku­korica”. A Javuló begyűjtési ered­mények egyszeriben megcáfolták ezt & nézetet, * még magasabb eredmények elérésére ösztökéltek. Súlyosan megsértik a tervfe­gyelmet, az állami fegyelmet azok a községi tanácsvezetők, akik szabad folyást engednek a be­gyűjtésnek azzal, hogy kulákhan- got utánozva fújják : „úgyse tud­juk teljesíteni begyűjtési tervün­ket, nincs miből". Erről kell be­szélni Kocsordom, öpályiban, Xán- torjánoslban, Nagydoboson, Nyír­meggyesen és Gebén, ahol a többi termények mellett igen rosszul áll a kukoricabegyüjtés. Géberjénben, Rápolton, Fá- blánházán, Kocsordon, Mátészal­kán, Hodászon, Jám. . „ Fapo-i son, Kántorjánoslban, Nagydobo­son, Nyírparasznyáa, Gebén és Szatmárököritón fel kell vetni, vájjon érzik-e a helyi pártszerve­zetek és tanácsok, hogy a ter­ménybegyüjtés sikere főként az 4 jó munkájukon alapszik, hogy fe­lelősek a terménybegyüjtés mé­retűéért. Miért nem gyűlt be ezekben a községekben egy szem jigó sem a második félévi terv idején? Mert nem döntő fon­tosságú, hanem lényegtelen mel­lékkérdésnek veszik a terménybe- gyüjtést a falusi aktivisták. Olyan kérdésnek, amelynek megoldásá­hoz nem szükséges szívós felvilá­gosító munka, nem szükséges har­colni a nép ádáz ellenségei, a ku- lákok ellen. Hogyan állnak a járás faival a szénabegyüjtéasel ? A példamu­tató falvak mellett Január elseje óta egy szál széna sem gyűlt be Kocsordon, öpályiban, Hodászon, Paposon, Kántorjánosiban, Nagy­doboson, Nyírparasznyán, Nyír­meggyesen, Gebén, Szám összegen és Rápolton. Szatiniirüköritő és Mér*vállaj dolgozó parasztjaitól vegyen példát az elmaradt falvak népe ! A hibák gyökere ott van, hagy Jól megélnek ezekben a falvak­ban a kulákkal, jól megvannak egy fedél alatt a nép ellenségei­vel. Alig Jön hír a mátészalkai Járásból, hogyan leplezik le a terményrejtegető, árurejtegető, spekuláns kulákokat, hogyan ke­rítik elő az eldugott terményeket remekeikből, miként világosítják íel a dolgozó parasztokat arról, hogy valaha vérüket szívták a kulákok s most sem lettek és sohasem 1 esznek a nép barátaivá. Ha feltárnák nyíltan a mátészal­kai járás minden falvában, miért gyűlölik a népet a kulákok, miért törekszenek kártevésre a dolgozó parasztok boldogulásának láttán, akkor nem akadna dolgozó pa­raszt, akinél foganatja lenne a kulákhazugságoknak. Ha feltár­nák nyíltan & mátészalkai járás minden falvában, hogy a dolgozó parasztok a terménybegyüjtés si­kereivel saját maguk országát erősítik, a jövőt építő terv meg­valósítását segítik, békés életü­ket védelmeik meg, akkor nem akadna dolgozó paraszt, aki ne igyekeznék a termények beadásá­val. így kell tenni a járás falvai­ban. A Kongresszusi Hét hozza meg a terménybegyüjtés szép si­kereit !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents