Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-18 / 41. szám
Sztálin elYtárs nyilatkozata — a békeharc erős fegyvere Sztálin elvtárs válaszai a Pravda munkatársának kérdéseire Sztálin elvtárs nyilatkozat áré, mint gyermekek az apa hangjára, felfigyeltek a dolgozók a világ minden részén. E'.hallatszott ez a nyilatkozat a szabad országok vidám dolgozói közé. elhallatszott oda is< ahol szuronyok, terror zárja el a szabad, az igaz szót az emberek el®. Elhallatszott az imperialisták föf észkébe, Amerikába is. Sztálin szavaira mindenki felfigyelt. Szavaiból a biztonság tudata su- gárz k. A nép, amely© * bölcsen ve- zet, irányít, tanít, a boldogság út* ián ha'ad, a boldogság és a béke útján. Építő kezük nyomán a leghatalmasabb. a legnagyszerűbb emberi alkotások születnek és mutatják vég e'.en erejüket, békeakaratukat. Monumentális alkotások hirdetik azt, hogy azok, akiket Sztálin vezet, a béketábor legyőzhetetlen katonái, a békéért küzdenek, a béke szolgálatába szegődtek, s olyan ere- j jük van, amelyet nem gyűrhet le semmiféle erő. Sztálin elvtárs szavai nyomán a világ népeinek szívét a szeretet forró hulláma öntötte el- Szeretetiik még jobban elmélyült a Szovjetunó, Sztálin elvtárs iránt, aki szerelő gondoskodással tekint körül gyermekein, mint a jó apa. Sztálin elvtárs szavai, igaz, meg- gyc'iző érvei még jobban meggyűlöl- t ették a világ dolgozóival az emberség gonosz e'lenségeit, a sötétség újait járó imperialista gazokat. Lerántják róluk a leplet és megmutatják őket'a maguk valóságában. Ugyanakkor bölcsen állapítja meg-1 bogy az imperialisták katonái, akik a koreai fronton véreznek, ölnek, j pusztítanak uratkér:, szívük legmé-j lyén igazságtalanságnak érzik tettüket, az egész háborút. A; amerikai vagy az angol kato-. na, amelyik eldobja a gránátot, el-i fül: a fegyveré:, érzi, hogy Igazság-i lalanul harcol, érzi, hogy most olyanba vitték bele ismét az urai, rmi megalázza az emberi mivoltu- ! ka:, ami állattá süllyeszti őket. Ez süt belül,ez rántja vissza a kezét, ; cm" kor lő- ez kapaszkodik bele a gondolatába. Az amerikai katona, em'kar öl, amikor pusztít, érzi, hogy bűnös. Nem győzhetnek soha az imperialista országok katonái, m..rt nincsen igazuk. Szálán m'ndszt látja, bölcs gondolatait egyszerű, tiszta, őszinte szavakkal közli a világ népeivel. A | béketábor- vezetőjével, a Szovjetunióval erős és igazsága van, ezért j legyőzhetetlen. Minden becsületes embert maga köré tömörít, sok- százmillió embert, akinek szíve tiszta. aki az igazságot akarja szolgálni. Világos szavai még jobban elmélyítik a bizalmat a Szovjeiunió .fánk bé’-e ügye iránt, A békét meg lehet védeni, a béke ügye a mi kezünkben van, minden becsületes, : isztasz.’vü ember kezében. • A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét. A háború elit erű he‘ellenné válik, ha a háborús uszítóknak sikerül hazugságaikkal behálózniok a néptömegeket, megtéveszteni és új világháborúba sodorni őket.'* Ezekkel a szavakkal Sztálin elvtárs megmutatja a tennivalókat. Mirdannyiónk közös nagy ügye a béke. mindannyian azért kell, hogy küzdj ünk. Itt nálunk szabadon élünk- dolgozunk, harcolunk a szebbért. a jobbért, erősebben kell harcolni a békéért. Sztálin, a Szovjetunó jóvoltából népünk szabad és felemelt fővel járhat már. A tőkés országok elnyomottjainak, akik • , békéért harcolnak, az elnyomókkal ; is meg kell küzdeniük. Nekünk a j nép ellenségeivel kell folytatni a harcot. Azok ellen, akik azokat szolgálják, akik a háborút és a pusztítást akarják a népek életére zúdítani. Még jobban, még erősebben harcolni ellenük, de harcolni kell miég jobban, még erősebben azért, hogy felrázzuk a közömbösö- i két. Sztálin, szavai nyomán a világ minden embere erősebb tettvágyat éraz a béke védelmében. Erősebb és nagyobb lendülettel csapódnak a kalapácsok az üllőre, erősebb lesz az acél, erősebben szorítja gyermekét kebléhez az anya. mélyebben hasít a földbe a traktor vasa, és a dolgozó parasz: ok megfogják egymás kezét: szorosan fogjunk össze, együtt végezzük munkánkat, együtt szántsunk és vessünk, együtt aras. suk a bő termést. A szavak elhangzottak, felénk szólnak és mindenki felé. Feléd, aki a műhelyben a Kongresszus: Hétre készülsz, feléd, aki a tavaszi munka jó elvégzésére gondolsz, meg arra, hogy holnap belépsz a ter- melőcsopo-rtba. Feléd is szól, aki j otthon gyermekeid neveled, feléd- te kis gyermek, aki miég az iskola padjaiban ülsz. Felém és feléd szól. Mindenkihez száll a szava! Figyelj fel rá! A feladatodat megszabta Sztálin elvtársi Vedd kezedbe a béke megőrzésének ügyét! Azt mondja Sztálin elvtárs: ....... a széleskörű békekampánynak, amely eszköz a háborús uszítok bűnös mesterkedésének leleplezésére, ma elsőrendű jelentősége van." Bölcs tanács, olyan ember tanácsa, aki szereti az embereket, akinek egész élete az emberiségért való munkában telt el, aki most is éle- j tének minden percét arra használja fel, hogy az embereket boldogabbá ! tegye, akinek ma is minden szavából az emberek iránti szeretet, melegség, apai gondoskodás csendül kiSztálin elvers hisz az emberekben. bízik bennük. Ismeri őket gyengeségükkel, jótulajdonságaikkal együtt. Látta nagyszerű élete során- hogyan lehet nevelni az embereket, hogyan válnak harcosokká, j hogyan válnak a rájuk bízott fel- 1 adatok pontos végrehajtóivá. Sztálin j hisz az emberekben és szereti őket. A nyilatkozat elhangzott s a dől- | gőzök most válaszoljanak rá. Válaszoljanak rá úgy, hogy meg legyen vele elégedve. A férfi és a nő, a fiatal és az öreg adja meg úgy a választ, hegy még erősebben, még kitartóbban, még lelkesebben harcol a békéért, a saját boldog életéért. K'áltsák felé: Sztálin elvtárs! itt vagyunk! Odatartozunk mi is. abba a nagy táborba. Dolgozni akarunk, harcolni akarunk! A népnevelők pedig mondják el, hogy Sztálin elv- társ szavai erős fegyvert jelemének számúkra abban a harcban, amelyet a felvilágosító munkájukban a békéért folytatnak, ezt a fel. világosító munkát eredményesebbé teszk. Harcukat lelkesí se az a tudat, hegy igaz ügyért, az emberiség legnagyobb ügyéért harcolnak, adjon erőt az a nagyszerű tudat, hogy a béke legfőbb őre ott áll a kormánynál- vigyáz, irányit, tanít, utat mutat! Sz'álin elvtársra biztosan számíthatlak! Ez a harc is győzelemmel végződik! (K. E.) A Pravda tudósítója nemrégiben több külpolitikai jellegű kérdéssel fordult Ioszif Visszárionovics Sztálin elvlárshoz. Alább következik löszt Visszárionovice Sztálin elvtárs válasza: Kérdés: Hogyan értékeli ön Attlee angol miniszterelnöknek az alsóházban tett legutóbbi kijelentését, hogy a Szovjetunió a háború befejezése után nem szerelt le- azaz nem, demobilizálta csapatait« hogy a Stcvjetunió azóta egyre növeli fegyveres erők? Váiasz: Atfee miniszterelnöknek ezt a kijelentését a Szovjetunió ellen irányuló rágalomként értékelem. Az egész világ előtt közismert, hogy a Szovjetunió a háború után demobil záita csapatait. Mint ismeretes, a demob l'zálás három szakaszban történt: Az első és második Szakasz 1945-ben, a harmadik 1940 májusától szeptemberéig. Ezenkívül 1946-ban és 1947-ben demo-' bilizálták a Szovjet Hadserég személyi állományának idősebb korosztályait, 1948 elején pedig demobüi* ziiíák a többi idősebb korosztályt. Ezek a mindenki Számára ismeretes tények. Ha Attlee miniszterelnöknek erős oldala lenne a pénzügyi vagy közgazdasági tudomány, akkor nehézség nélkül megértené, hogy egyetlen állam sem. a szovjet állam sem képes teljes erővel kifejleszteni polgári Szükségletekre dolgozó iparát, olyan nagy építkezéseket kezdeni, mint a volgai, dnyeperi, amudarjai vizierőtelepek — amelyekhez több tízmilliárdos költségvetési kiadások szükségesek, nem képes a tömeg- szükségleti cikkek rendszeres 'árleszállításának politikáját folytatni, amelyhez ugyancsak a költségvetési kiadások tízmillíárd jai Szükségesek, nem képes Százmilliárdokat fektetni a német megszállók által szétrombolt népgazdaság újjáépítésébe és ezzel együtt, ezzel egyidejűleg megsokszorozni fegyveres erőit, fejleszteni hadiiparát. Nem nehéz megérten1, hogy ilyen esztelen politika államcsődre vezetett volna, Attlee miniszterelnöknek saját tapasztalatából, épp úgy, mint az USA tapasztalatából tudnia kell. hogy az ország fegyveres erőinek megsokszorozása és a fegyverkezési verseny a hadiipar kifejlesztésére, a polgári szükségletekre dolgozó ipar csökkentésére a nagyszabású polgári építkezések beszüntetésére. az adók emelésére, a tömegszükségleti cikkek árának emelésére vezet. Érthető, hogy amennyiben a Szovjetunió nem csökkenti, hanem ellenkezőleg, k'szélesíii a polgári szükségletekre d0!gozó iparát, nem korlátozza, hanem ellenkezőleg kifejleszti az új hatalmas vizierőtele- pek és öntözőrendszerek építését, nem szünteti meg, hanem ellenkezőleg, folytatja az árleszállítás politikáját, akkor ezzel egyidejűleg nem duzzaszthatja fel háti,iparát, nem sokszorozhatja meg fegyveres erőit a csődbejutás kockáztatása nélkül. Ha Attlee miniszterelnök mindezen lények és tudományos meggondolások ellenére mégis lehetségesnek találja, hogy nyíltan rágalmazza a Szovjetunót és annak békés politikáját, akkor ez csak azzal magyarázható, hogy a Szovjetunó ellen irányuló rágalommal véli igazolhatni a munkáspárti kormány által jelenleg Angliában fo'ytaiott fegyverkezési versenyt. Attlee minszterelnöhnek szüksége van a Szovjetunió-ellenes hazugságra, agresszívnek kell fel'ün- te'n’e a Szovjetunió békés politikáját, az angol kormány agresszív dolitikáját pedig békésnek, hogy téve- I désbe ejtse az angol népet, ráerőszakolja a Szovjetunió ellen irányuló hazugságot és ilymódon csalással rántsa be az új világháborúba. amelyet az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei szerveznek. Attlee min sztcrelnök a béke hívének tünteti fel magát. Ha azonban valóban a béke oldalán áll, miért utasította el a Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szervezetében előterjesztett javaslatát a Szovjetunió, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Franciaország közölt haladékta'anul megkötendő békeegyezményről? Ha valóban a béke oldalán ál!, miért utasította el a Szovjetunió javaslatait, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a fegyverkezés csökkentéséhez, haladéktalanul tiltsák el az atomfegyvert? Ha valóban a béke oldalán lá'l, miért üldözi a béke védelmének híveit,^ miért tiitoita be a béke védelmezőnek kongresszusát Angliában? Vájjon a békevédelnr kampány fenyegetheti-e Anglia biztonságát? Világos, hogy Atllee miniszter- elnök nem a béke megóvása, hanem úi agresszív világháború kirobban- 1'ása me'ieft van. Kérdés: Mit gondol ön a koreai intervencióról mivel végződhetik? Válasz: Ha Anglia és az Amerikai Egyesült Államok végleg elutasítja Kína népi kormányának békés javaslatait, akkor a koreai háború csakis az intervenciósok vereségével végzödhelik. Kérdés: Miént? Tálén az amerikai és angol tábornokok és tisztiek rosszabbak a kínaiaknál és koreaiaknál? Válasz: Nem, nem ros*zabbak. Az amerikai és angol tábornokok és ti*ztek egyáltalán nem rosszabbak bármely más ország tábornokánál és t'Sztjeinél. Ami az Egyesült Államok és Anglia katonáit illeti, a hitlerista Németország és a militarista Japán elelleni háborúban ezek — mint ismeretes — a legjobb oldalukról mutatkoztak meg. Miről van tehát szó? Arról, hogy a Korea és Kína elleni háborút a katonák igazságtalannak tartják, míg a hitlerista Németország és a militarista Japán leni háborút teljesen igazságosnak tartották. Arról van szó, hogy ez a háború a legnagyobb mértékben népszerűtlen az amerikai és angol katonák körében. Valóban nehéz lenne meggyőzni a katonákat arról, hogy Kína — amely nem fenyegeti sem Angliát, sem Amerikát és amelytől az amc- rika'ak elrabolták Taivan szigetét — agresszor, az Amerikai Egyesült Államok pedig — amely Taivan sz- getét elfoglalta és csapatait egészen Kína határáig vit'e — védekező fél. Nehéz meggyőzni a kato- j nákat arról, hogy az Amerika' Egyesült Államoknak joga van biztonságát védelmezni Korea területén és Kína határainál. Kínának és Koreának pedig n'ncs joga biztonságát védelmezni saját területén, illetve államának határain, Ezért népszerűtlen ez a háború az angol és amerikai katonák körében. Tudjuk, hogy a legtapasztaltabb tábornokok és tisztek is vereséget szenvedhetnek, ha a katonák a rájuk kényszerített háborút mélységesen igazságtalannak tartják és ezért formái'san, küldetésük igazságosságába vetett hit és lelkesedés nélkül 1eljesítik kötelességüket a fronton. Kérdés: Hogyan értékeli ön az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) ha ároza. át, amely <j Kínéi Népköztársaságot agresszornak nyl- vání/ja? Válasz: Úgy értéke'cni, m'nt szégyenletes határozatotValóban a lelküsmeret u'o'só maradványait is el kell vcszíten' fiihoz. hogy valaki azt állítsa, az Amerikai Egyesüli Államok — amely kínai területet — Ta'van szigetét foglalt cl, benyomult Koreába Kína határáig — védekező fék a Kínai Népköztársaság pedig. — amely határait védelmezi és .gyiksz'k visszaszerczni az amerikaiak által elfogat Ta van-szlgetet — agresszor. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, amc yet úgy alakítot'ak meg, mint a béke megőrzésének bástyáját. a háború eszközévé, az új világháború kirobbantásának eszközévé változik. Az ENSZ agresszlv magja tíz ország, a támadó jellegű Északatlanti Szövetség tagjai (az Egyesült Államok, Anglia. Franc a- ország, Kanada, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Norvégia, Izland) és húsz lalinamerikai ország (Argentina, Brazília, Bolívia, Chile. Columbia, Costarica, Kuba, Dominica! Köztársaság, Ecuador, Salvador, Guatemala, Haiti, Honduras, Mexikó. Nicaragua, Panama. Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela). Ezeknek az országoknak képv selői döntenek ma az ENSZ- ben a háború és béke sorsáról. Ök azok. akik az ENSZ-ben kereSztül- v'lték a Kínai Népköz,ársaság agresszivitását hangoztató sj£gyen- teljes döntést. Jellemző az ENSZ-ben uralkodó mostani rendre, hogy például a ki- cs'ny amerikai Dominica! Köztársaságnak. amelynek alig van kétmillió takos'a. most ugyanolyan sú ya van az ENSZ-ben, mint Indiának és Sokkal nagyobb súlya, mint a Kínai Népköztársaságnak, amelyet megfosztottak ENSZ-beli szavazati jogától. Az ENSZ ilymódon az agresszív háború eszközévé válik és egyben megszűnik az egyenjogú nemzete1* világszervezete lenni. A dolog lényegét tekintve, az ENSZ most nem arrnyra világszervezet, mint az amerikaiak szolgáltára álló szervezet. az amerikai agresszorok szükségleteinek megfelelően működő szervezet. Nemcsak az Amerikai Egyesit!t Államok és Kanada töreksz k új háború kirobhantására, de ezen az úton jár a húsz latln- amerikai rrRzág is. Ezeknek az országoknak nagybirtokosai és nagy- kereskedői új háborút szomjúhóz- nak valahol Európában vagy Azs á- ban, hogy a harcoló országoknak a szokottnál is magasabb árakon adhassák el áruikat és ezen a véres ügyön milliókat kereshessenek. Senki számára nem titok az a tény. hogy a húsz latinamerikai ország húsz képviselője most az ENSZ- ben az Amerikai Egyesii't Államok legtömöriiltebb és legengedelme- sebb hadseregét jelenti. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ilymódon a Népszövetség d esteien útjára lép. Ezzel eltemeti erkölcsi tekintélyét és szétesésre ítéli önmagát. Kérdés: . Elkerülhetetlennek tekinti e ön az új világháborút? Válasz: Nem. Legalább >s jelenleg nem lehet azt elkerülhetetlennek tekinteni. Az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, valamint Francia- országban is természetesen vannak agresszív, új v'lágháborúra Szomjazó erők. Ezeknek háború keli. hogy extraprofi lot szerezhessenek, hogy kirabolhassanak más országuké- Ezek a m'Hiárdcsok és milljoinoszmmcs-szmiin g r ~j ~——-—| n