Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-14 / 290. szám
Tekintsék pártszervezeteink leülős feladatuknak a Maavar-Szsvie! Társasig megerasitését Kisselev elrtárs. Bjelorusssia küldötte újból követelte as EMSZ-bcnt Haladéktalanul vonjanak ki Koreából minden külföldi csapatot és bízzák a koreai kérdés megoldását magára a koreai népre Ezen a hé'en pártszervezeteink politika; párinapokat tartanak s * pártnapokon a december 20— 21-én összeülő MSZT Országos Kongresz- szussal foglalkoznak. Ugyanakkor a pár nrpok előadói rámutatnak a Magy&r-Szovjei Társaság alapszervere sínek jelentőségére a magyar- szovjet barátság elmélyítésében. A magyar dolgozó nép ’-egontudató sabbja: már a szovjet h zi meg- szü'elésének első perceitől megtanulták szere ni él tiszte n: azokat az embereket, akik előszűr verték le kezükről a világon az elnyomás súlyos bilincseit, akiknek harcai nyomán kiviru’.t az emberiség tavasza. Lelkes büszkeséggel olvasták a 19 es magyar harcosok Lenin elvtárs üzenetét. A világ valamennyi elnyomott népe reménységének, zászlajának íelcln'ette az épülő Szovjetunót. Szálin elvtárs mondotta 1933 ban: -.Csík az kellett, hogy két-három évi épitömunkát végezzünk, hogy az ötéves terv első sikereit felmutassuk s az egész világ két táborra szakadt, azoknak a táborára, akik fáradhatatlanul ugatnak ránk és azokéra. akiket az ötéves terv sikerei bámulatba ejtenek’ nem is szólva arról, hogy megvan és erősödik az egész világon a mi saját táborunk' — a kapitalista országok munkásosztályának tábora- amelyet örömmel töltenek el a Szovjetunió munkásosztályának sikere: s amely az egész világ burzsoáziájának rémületére kész a Szovje.unió munkásságát támogatni.“ Ez a megállapítás vonatkozik a Horthy-fasizmus elnyomása alatt, élő magyar munkásosztályra is. Em'ék- szünk legjobbjainkra, Ságvárira. Schöaherzre, Rózsára. a munkásmozgalom nagy mártírjaira, akik a Szovjetunió létéből merítettek erőt harcukhoz, akik a bitófa alatt sem szűntek meg a Szovjetuniót éltetni! Em ékeeür.k Rákosi elvíárs bátor szavaira- amellyel hirdette a nagy szovjet néo dicsőségét. Rákosi e'v- társ 1935 ben így beszélt bírái előtt: .■A Szovjetun'ó a világon az egyetlen ország, ahol a tömegek kultúr- színvonala állandóan no s ahol a tudománynak és a művészetnek a -egnagyobb tekintélye és becsu.ele Van, ahol a tudományt és művé-zc- iet figyelemmel, tisztelettel és gondoskodással veszik körül.”Dolgozó népünk az elnyomás éve b:n Is tapasztalta a szovjet nép szeretetét. A Szovjetunió visszaad.a a 48-cs zász’a'nkat, megmentette Rákosi e'.v'.ársat s a háború e öit- a háború alatt nem egyszer íigl'Olmez'ette népünket: a két ország között nincsenek vitás kérdések, békében élhet egymás mellett. Budapestet Sztálin elvíárs személyes parancsa mentette meg a pusz- íu áslól. A fa'szcbsdí ó Szovjet Hősök nyújtották az eső darab kenyeret éhező népünknek, a Szovjet Hősök petróleumot, benzint, autókat. vssúti kocsikat adtak, hogy megindulhasson az élet. Már 1943 elején kölcsönök nyújtásával, kereskedelmi és áruszerzödészk egész sorával tette lehetővé ti Szovjetunió újjáépítésünk megkezdését. A magyar dolgozók a szovjet nép. Sztálin elvtára segítségével, állandó támogatásával léphettek arra az útra. amely soha nem látott gazdag és boldog élethez vezeti népünket. Dolgozó népünkben egyre jobban erősödőt: a szeretet é; bizalom a világ első szocialista országa iránt, egyre nőtt az a vágy, hogy minél jobban megismerje ezt az országot. Ez a szeretet és ragaszkodás, ez a megismerés; vágy hozta létre a Magyar-Szovjet Társaságot. A Szovje'unió által nyuj.ott ön' zetlen támogatás egy pillanatra sem szűnik meg. Nemcsak a felmérhe- lelen értékű anyagi támogatás segít bennünket, hanem az a sok-sok tapasztalat, amellyel a szovjet nép a Bolsevik Párt zászlaja alatt világtörténelmi győzelmeket arat. Munkásaink példaképüknek tekintik a munka hőseit, a sztahánovis'ákat, Sztáiin elvtárs a Szovjetunió legjobb sz'ahánovistáit küldte ei hozzánk. Dolgozó parasztságunk kül- döliei már kétszer járhattak a boldog kolhozok földjein, hogy az ott tapasztaltak szerint elhintsék itthon a virágzó nagyüzemi gazdálkodás magvait. Tudósaink mérhe etien tapasztalatokat merítettek a szovjet tudományból. Abból a tudományból, amely lerázta magáró; ez éléről velő elszakadás béklyóját. A magyar nép megismerte és forrón szereti a dicső Szovjetuniót, a népek reményéi, a béke legbiztosabb őréi. Ahogy a moszkvai Kreml csilkga a remény vörös világítótornya minden nép számára, a mi asszonyaink és férfiaink számára is a bűké? alkotómunka biz os reménységeit jelenti. Egyre nagyobb és nagyobb feladatok á.lanak előttünk szocialista .építésünk során. Egyre nagyobb erűvel és elszántsággal kell szembe- száilnunk az ímperialisáa gyujtoga- íókk.i, akik a mi házainkat is fel- gyujfássat fenyegetik. Éypen ezért egyre fokozottabb mértékben kell tanulnunk a Szovjetuniótól, az ed- d'gizknél sokkal nagyobb mar ékben kell támaszkodnunk a Szovjetunó tanításaira, eredményeire. A Magyar-Szovjet Társaság első Országos Kongresszusának elő kell azt segítenie, hogy dolgozó népünk szeretete minél jobban elmélyüljön a szovjet nép iránt. A feladatok megoldásának feltétele az. hogy megerősítsük a Magyar-Szovjet Társaságot. Számos tennivalónk vén ezen a téren. Bár megyén!: területén az utóbbi hónapokban többszőrrel emelkedett az MSZT taglétszáma, számos új MSZT alapszervezet alakult meg. ezek az. eredmé- nyek nem kieégítőek. Különösen a fi vakban, községekben és tanyákon kevés az MSZT szervezetek taglétszáma. Igen fontos feladatunk dolgozó parasz'ságunk aktív bevonása a szovjet-magyar barátság szerveibe. Ugyanakkor a szervezetek előadásainak, kiállításainak, rendezvényeinek színvonalát emelni kell az ügyhöz méltó színvonalra. Ezek a hiányosságok egyrészt adódnak a szervezetek bgieő h'ányossá- g iból- az aktívahálózat gyengeségéből, azonban adódnék abbó; is, hegy számos pártszervezetünk vezetősége és tagsága nem ismerte ,még fel eléggé az MSZT munka fontosságát. A pártszervezetek hathatós támogatása elengedhetetlen feltétele az MSZT szsrveze'ek megerősödésének. Minden kommunistának, párttagnak kö'élessége az MSZT támogatása; segítése. Most a Kongresszus előtt különös gondot kell fordítani erre a támogatásra. A kommunisták magúk is vegyenek részt az MSZT tagtoborzásban, a felvilágosító munkában, az ,-Uj Világ“ előfizetésgyüjtésében és gondoskodniuk ke’l arról, hogy az MSZT rendezvényein minél nagyobb számmal vegyenek részt. A most megrendezett politikai pár napok is járuljanak hozzá ahhoz, hogy új lendülettel folytassák dolgozóink az MSZT szervezetek megerősítését. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy méltókká váljunk a szovjet emberek barátsá- I Sára. Ehhez a célkitűzéshez ad segítséget a Magyar Szovjet Társaság. 1 Az ENSZ Politikai Bizottságának december 12-i ülésén folytatták a Kínai Népköziársasá" úgynevezett „koreai intervenciója’’ kérdésének tárgyalását. Az ülésen felszólalt Rau, India képveelöje és a küldöttségek egy csoportjának nevében két új határozati javaslatot nyújtott 'be. Az első határozati javaslat, amelyet tizenhárom ország — túlnyomóan ázsiai országok és Egyiptom — nyújtó11 be, azt indítványozza, mondják ki: „Haladéktalanul lépéseket keil tenni, hogy a fennálo nézeteltérések ne terjedhessenek’ át más körzetekre és hogy magában Koreában megszűnjenek a hadműveletek, továbbá lépéseket kell tenni a fennálló nézeteltérések békés megoldására, az ENSZ elveinek és cé'fainak megfelelően.” A második határozati javaslatot tizenkét küldöttség nevében nyújtották be, a Fülöp-szigetek kivételévé! ugyanazoknak az országoknak a küldöttségei. Ez a második határozati'javasat ezt indítványozza, hogy a közgyűlés ajánlja löbb ország kormánya képviselőinek (a határozati javaslatban itt üresen hagyott hely van a később meghatározandó országok felsoro'ására), hogy minél előbb találkozzanak és terjesszenek elő javaslatot a Távo- KUeten fennálló nézeteltérések belies megoldása érdekében. India képvlse'öje beszámolt az ülésen Vu-Siu Csuannal, Kína központi népi kormánya Newyorkban tartózkodó, képv selő lével fo’ytatott megbeszélései eredményéről. Rau elmondta. a kínai megbízott biztosította őt, hogy Kína központi népi kormánya nem akar háborút, a koreai konfliktus békés megoldását kívánja, de nagy nyugtalansággal figyeli az amerikai fegyveres erőknek a kínai halár köze'ében folyó hadműveleteit. Rau szavai szerint a Kínai Nép- köztársaság képvise'öje [elvetetté az amerikai fegyveres erők megszállása a'att álló Tnivan kérdését is. Az indiai megbízott közölte a kínai kormány képviselőjével, hogy az indiai kormány véleménye szerint Taivan kérdését a kairói és a potsdami egyezmény alapján kell megoldani; ezek az egyezmények megá lapít ják. hogy Tajvant vissza kell adni Kínának. Rau javasolta, hogy a második határozati javaslatban említsék meg a következő országokat: a Szovjetunió. USA, Franciaország, Anglia, India, Egy’pfom; ez országok képviseletnek kell összeülniük és iávas'a\ot tenniök a Távo!-Kc!eten fennálló nézeteltérések békés megoldására. Kißze'ev elvtárs, Bjelorusszia képviselője azt indítványozna, hogy az indiai megbízott utóbbi javaslatának tárgyalását ideiglenesen halásszák e!. Kije'entette, hogy a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság kü'döttsége már feliratkozott, hogy a Kínai Népköztársaság ellen irányuló cselszövény kérdésében felszólaljon. A bizottság e'nöke kénytelen volt eleget tenni Bjelorussz’a képviselője jogos követe'ésének. Kjsze'.ev e'.vtárs beszéde elején rámutatott arra, hogy azoknak a kísérleteknek, amelyek a Kínai Nép- köztársaságot az úgynevezett „koreai intervencióval” próbálják vádolni, semmiféle alapjuk nincs. A valóságban az USA nyomult be Kína területére, nap mint nap megsérti annak szu- verén'tását és fenyegeti Kína biztonságát. A koreai amerikai agresszió főcélja — akárcsak a múltban a japán imperial stáké — nem Korea, hanem Kína és egész Ázsia. E tényekre való tek'nietlel a kínai népi kormánynak semmi oka sem volt arra, — folytatta K’szelev elvíárs, — hogy megakadályozza azoknak az önkénteseknek Koreába indulását, akik részt akarnak venni a testvérnép harcában, az ENSZ zászlajával fedett amerikai intervenció ellen. A kínai nép új, sú'yos csapást mért az imperializmus cgész rendszerére. Ezért irányul az USA és Angi a minden erőfeszítése arra, hogy el- lyomja a dé'kelelázsiai nemzeti felszabadító mozgalmakat. Az amerikai agresszorok azonban..túl mesz- sze mentek; mondo'ta Kisz’elev e’vtárs, majd bejelentette, hogy a bjelorussz "küldöttség a Szovjetunó határozati javaslata mellett fog szavazni, ame'y határozati Javaslat azt indítványozza, hogy haladéktalanul vonjanak ki Koreából minden külföldi csapatot és bízzák a korea. Rasszagyin és Filipov, a Pravda tudósítói beszámolnak Washingtonból Truman • és Attlee megbeszéléseinek eredményéiről. Szemmellátható — írják —, hogy Attlee és Truman mindenképpen mutatni igyekszik a „szilárd egységet”, a „közös célokat” és a „megbonthatatlanságot”, melyek szerintük — az angol- amerikai tömböt összekapcsolják. El akarják rejteni a közvélemény elöl a nézeteltéréseket, amelyek az USA minden egyes új katonai és diplomáciai veresége után egyre inkább felszínre kerülnek. Attlee és Truman jó képet vág a rossz játékhoz. Az Európában működő amerikai tudósítók számos köz’eménye bizonyítja, hogy Anglia és az USA között a koreai háború miatt viszályok vannak. Közismert, mily vádul gyűlöli a Wall Street a kínai népet és ismeretes az is, mennyire kétszínű játékot folytat az angol kormány a Kínai Népköztársasággal szemben. Az USA uralkodó körei továbbra is folytatni akarják ázsiai agresszív politikájukat, nem hajlandók az amerikai fegyveres erőket kivonni sem Koreából, sem Taivan szigetéről, gátolják a Kínai Népköztársaság felvételét az Egyesült Nemzetek szervezetébe. Rasszagyin és Filipov hangsúlyozza, hogy Truman és Attlee kommünikéjének az a része, amely európai politikájukkal foglalkozik, lüsztérikus handa. kérdés megoldását magára a koreai népre. Ezután megkezdődött a vita a tizenhárom ország határozati javaslatának érdemi részéről. Anglia, az USA és több más ország képviselője a javaslat mel'ett szólalt fel, majd Malik e'.vtárs emelkedett szólásra. Beszédében a Szovjetunió képviselője ellenezte, hogy ebben a nagyon fontos kérdésben ilyen szokatlan módon Kessenek. Hangsúlyozta, hogy m nden egyes küldöttségnek joga van a határozali javaslatot rész'eíesen tanulmányozni, azután megvitatni és eldönteni a kérdést. Célszerű lenne — mondotta Malik elvtárs, — elfogadni a közgyűlés elnökének és a polit'ka; bizottság elnökének javaslatát, mely szerint a b'zottságot ne hívják ösz- sze délutáni ülésre, mert Így a küldöttségeknek módjuk lesz arra, hogy részletesebben, tanulmányozhassák a benyújtott javaslatokat, esetleg utasításokat kérjenek kormányaiktól. A ferigyé! 'cTéTégátus támogatta a Szovjetunió kii'döttségének javaslatát, ugyanilyen értelemben beszélt a bizottság elnöke is. aki rámutató': arra, hogy ez lel-'esen megfe-4 le! az eljárási szabályoknak. Ezu'án az u.és folytatását december 13-ra halasztották. bandázás leple alatt mcgnyergéil az északatlanti szerződés aláíró országait, új, imperialista kalandok előkészítése érdekében. Az amerikai-angol imperialisták, mint mindig, most is a „védelem” hangoztatásával próbá’ják takargatni katonai előkészületeik agresszív jellegét. Az USA uralkodó körei bejelentik a fegyverkezési verseny újabb fokozását és a fegyveres erő hatalmas megnövelését. — Ugyanakkor a józan ész ellenére a háború elhárítása eszközeinek akarják feltüntetni ezeket a lázas katonai készülődéseket. A reakciós amerikai sajtó leplezetlenül megírja, hogy az „atlanti tömb” nyugateurópai résztvevőinek katonai kiadásai nem elégítik ki az USA uralkodó köreit. Nem nehéz megérteni, hogy Attlee a közös am érik áfán goi közlemény aláirá-sával elfogadta Washingtonnak azt a követelését, hogy az. angol nép vállára hárítsa a fegyverkezési verseny újabb terheit. Truman és Attlee tanácskozása megmutatja, hogy Truman megegyezhet Attleevel a Wall Street és a londoni City megtalálhatja a közös alapot — nem lehet azonban megszüntetni az.t a szakadékot, amely a békére szomjúhozó népeket a háborús »szitoktól elválasztja. A népek nem akarnak sakkbábuk lenni az imperialista kalanI " dókban — fejeződik be Rasszagyin és Filipov tudósítása. Nem az wenalisták mesterkedései, hanem a népek akarata a nemzetközi élei donlö tényezője szinte™ a
