Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-13 / 289. szám

fr \¥&*m «»Mi /f ä „Izvesztyija66 rl rnsmssi és Attlee tanácskozásairól Megnyitották Ruíhtpesten a Román Népköztársaság művészeti kiállítását Az „Izvesztyija” Truman és Attlee nyilatkozatáról vezércik­ket közöl, amelyben többek kö­zött a következőket írja: Truman és Attlee közös nyilat­kozata, amelyet a tanácskozás után adtak ki, megmutatja, hogy az amerikai és angol imperialis­ták semmit sem okultak a koreai eseményekből és úgy döntöttek, hogy változatlanul folytatják a koreai nép elleni agressziót, sőt az agresszió kiszélesítése felé törnek. Truman és Attlee tanácskozá­sának eredményét az a határozat fejezi ki, hogy még jobban eről­tetik a fegyverkezési versenyt az agresszív atlanti paktumhoz tar­tozó országokban. Más szóval Truman és Att'ee megegyezett az új világháború előkészítésének meggyorsításába rj és ennek az alapvető feladatnak vetette alá az USA és Anglia külpolitikájának minden egyéb problémáját. Mint a közlemény leszögezi, megnövelik a fegyveres erőket és kibővítik a háborús termelést a gazdaság más ágainak rovására. A nyilatkozat általános megál­lapításai, hogy az Egyesült Álla­mok és Anglia békét akar és minden megoldhatatlan kérdés békés rendezésére törekszik - - arra hivatottak, hogy ködfug- gönyt alkossanak, amely mögött az amerikai-angol imperialisták kényelmesen készülődhetnek az új háborúra. A washingtoni közlemény a legszélesebb nemzetközi körök előtt bizonyítja be, hogy ki az agresszor a valóságban. A köz­lemény bizonyítéka annak az ag­resszív politikának, amelyet az Egyesült Államok és Anglia Ko­reában és Taivanon makacsul folytat. A közlemény szerzői azt a be­nyomást igyekeznek kelteni, hogy az atlanti egyezmény lörésztve- vöi, az Egye.su t Államok és Ang­lia között a nemzetközi politika minden kérdésében , teljes egyet­értés uralkodik. Csupán a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli képvi­seletének kérdésében nem rejti el a nyilatkozat a nézeteltérést az Egyesült Államok és Anglia kö­zött. Az Egyesült Államok kor­mánya újból megerősítette ellen­ségességét a Kínai Népköztársa­ság kormányával szemben és azt a szándékát, hogy továbbra is támogatja Csang-Kai-Sek keresz- tüi-kasul rothadt klikkjét, amire Nagybritánnia kormánya már nem hajlandó. Az imperialista blokk két part- nere között fennálló ellentétek azonban ideiglenesen enyhülnek, vagy háttérbeszorulnak, mégpedig A béke finnországi híveinek szervezete Helsinkiben tartott évi gyűlésén bejelentették, hogy a stockholmi felhívást Finnországban 965.753 ember írta alá, annak az eszeveszett propagandának ellenére, ame­lyet a reakciós körök a felhí­vással szemben kifejtettek. Anglia érdekeinek rovására. Attise minden kérdésben enge­dőim essen követte Trumant és a b:it birodalom tekintélyével mit sem törődve, csatlakozott az ame­rikai átáífoglaláshoz Taivan szi­gete hovatartozásának kérdésé­ben. Iiymódon Attlee megtagad­ta Anglia kötelezettségeit Kíná­val szemben, amelyeket a kairól és a potsdami egyezményben vál­lalt. fikes tanúbizonysága ez az an­gol kormány -önállósága hiányá­nak az Anglia és Kína közti kap­csolatok kérdésében és mutatja, hogy _ az angol „munkáspárti” kormány éppen úgy, mint az Egyesitt Államok kormánya, ag­resszív célok érdekében kész láb­bal tiporni saját Állításait „vala­mennyi nép jogainak és érdekei­nek tif-zteletbept irtásáról”. A. Wall-Street nagytőkéseinek érdekében a tanácskozáson meg­oldották a hadianyagok legfonto­sabb fajtái feletti ellenőrzés kér­dését is. „Anglia — írja az Observer — beszüntette tiltakozását az ellen, hogy nemzetközi ellenőrzést léte­sítsenek a fontos nyersanyagok felett. Ezek az ipari nyersanya­gok az angol kormány számára a doi!ávbeszarzés legfontosabb for­rásai. Mától kezdve ez az ütő­kártya i.s kiesük Anglia kezéből.” Az egész közvéleményt áthat­ja, hogy az Egyesült Államok és Anglia vezető körei nem a béké­re és a nemzetközi problémák békés megoldására törekszenek, hanem az agresszió kiszélesítésé­re és az új háborúra va'ó készü­lődés erőltetésére. ' Truman és Attlee nyilatkozata nem elégítheti ki még azokat sem, akik abban reménykedtek, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormányának vezetői ta­lálkozásuk folyamán tesznek va­lamit lega'áhb azért, hogy végre befejezzék a dicstelen katonai hadjáratot Koreában. Ehelyett újabb angol-amerikai dokumentum látott napvilágot, amelynek célja a Háborús hisz­téria további mértéktelen szitása az Egyesiüt Államokban, Angliá­ban és a többi, po’itikailag velük kapcsolatban álló országban. A nyilatkozat megmutatja, hogy az Egyesült Államok és Anglia vezetökörei nem abban az irányban haladnak, amely meg­felel az- amerikai és angol nép érdekeinek. Nem a Qéke érdeké­ben, hanem az imperializmus agresszív erőinek kényére cse­lekszenek és politikájuk követ­kezetesen a békeszerető népek érdekei és követelései ellen irá­nyul, nyugaton »5 keleten egy­aránt. A gyűlésen Félix Iversen tanár, a Békevilágtanács tag­ja, beszámolt a második világ­kongresszus eredményeiről. A gyűlés levélben fordult a köz- társaság elnökéhez, a kor­mányhoz és a parlamenti pár­tokhoz és követeli a háborús propaganda eltiltását. Kedden délben a ron'án és a ma­gyar színekkel fellobogózott Nem­zeti Szalonban ünnepé,yes keretek között nyitották meg a Magyar- Román Barátsági Hét alkalmából rendezett román művészeti kiállí­tást. A megnyíló ünnepségen meg:e- leniek: Révai József e vtáre, nép­művelés: miniszter, a Magyar Dol­gozók Pártja főtitkárhelyettese. Do­bi István, a minisztertanács elnöke, Drahos Lajos elvtárs, az Ország­gyűlés elnöke, Kiss Árpád elvtárs könnyűipari m'niszter, derei Andor p'vtárs. Bodizsár Iván, Losonczy Géza elvtárs és Karcag Imre elv*, társ államtitkárok, Görgényi Dániel elvtárs vezérőrnagy, M hályfi Ernő, a Kultúrkapcsolatok Intézetének el­nöke. Mnjláth Jolán, a Ku'túrkap- e sola tok Intézetének főtitkára, Sza­bó Iván elvtárs. a Képzőművész Szövetség főtitkára, Pór Bertalan .elvtárs Kossuih-díjas és Munkácsi* idljas festő, KisfaludyjStróbl Zs:g- mond Kossuth-dfjas szobrász, vala­mint a magyar politikai és kulturá­lis élet több más kiválósága. Jelen voltak továbbá: J, D. Ki­ssel jov elvtárs, a Szovjetunió nagy­követe, Aurel Ma'naseanu e'vtárs, román követ, Kvan-O-D'k elvtárs kö*p.ii követ, Pelro Pap. zlvfárs al­bán kövét, a (öbb: baráti .'.országok követségének képviselőt, valamint a román kormánydelegáció tagjai Eduard Mezincescu elvtárs, minisz­ter vezetésével. Az ünnepséget MUiályfi Ernő, a Kultúrkapcsolatok Intézetének e- nöke- ny tóttá meg, ma jd (VHag • Miklós elvtárs. a népművelési mi­nisztérium művészeti főoszfá vártak vezetője mondott beszédet. Ismertette a román képzőművé­szet hatadó hagyományainak alkotá­sait. majd hangsúlyozta, a k'á'lítás egyik legfőbb tanul­sága számunkra, hogy a román képzőművészek csak úgy, mint a mieink, akkor találták meg a helves utat. amikor megismer­kedtek a háti más eredménye­ket felmutató, sikerekben rend­kívül gazdag szovjet művé­szettel. A román 'képzőművészek is példa­képüknek tekint'k azt a művészetei, amely a Bo'sev;k Párt, a nagy Sztá­lin iránymutatásának segítségével tudott olyan naggyá fejődni és tud­ta olyan csodálatos eredményeit el­érni. Ezután Theodor Vlad, a Román Népköztársasáig minisztertanácsa mellett működő művészeti bizottság alehöke magyar nyelven mondotta e! üdvözlő beszédét. — A k’á'Jitáson a román képző­művészet nagy realista kla?sz!kusa:- nak néhány műalkotását mutatjuk be a magyar közönségnek — mon­dotta többek között. — Jelenkori képzőművészeink míía’kotásai azt mutatják, hogy országunk képzőművészei, Pár­tunk vezetésével,, erejüket meg­feszítve, Lenin és Sztálin láng­eszű tanításait mindjobban el­sajátítva, a világ legbaladot- tabb művészetének, a szovjet művészetnek gazdag tapaszta­lataiból állandóan tanulva, ma­gukévá téve a XIX. század klasszikus örökségét, je entős lépéseket tesznek a szocialista­realizmus útján ér, ezzel mind aktívabban vesznek részt a dolgozó népnek a szocializ­mus építéséért folytatott harcában. — Képzőművészeink,,, akárcsak többi a’kotóművésze’nk — sz'r-nü- író'nk, színészeink, zeneszerző'”!: mnd'nkább a nép szolgálatába ál­lítják tehetségükét, alkotásaikban országunk éleiének új oldalait áb­rázolják, egyre jobban elmélyülnek országunk forradalmi átalakulásá­nak valóságában, művészetükben pedig a városok és falvak szoclahz- must építő emberét ábrázolják. — Ma művészetünk tő tárgykö­rét a béke védelmének kérdése al­kotja — folytatta a továbbiakban — számos olyan műalkotás . van, amelynek alakjaiban a háború szen­vedéseitől o!y súlyosan sújtott or­szágaink műiden anyja és mhd-en- íeiesége magára ismerhet. Theodor Vlad, a magyar és ro­mán nép barátságának éltetésével fejezte be beszédét. A Román Népköztársaság művé­szeti kiállítása rendkívül értékes, színvonalas, gazdag, színes összeál­lítású. A bejárattal szemben, a Nem­zeti Szalon középső termének középpontjában Domu csak­nem életnagyságú Sztálin-szob- ra áll. A többi kép, szobor, gobe'in. fali- szőnyeg, szőttes, karikatúra és a sok fajra kerám'ai munka, mind a román művészet magas fejlettségi fokáról tesz tanúságot. Igen gaz­dag anyag ábrázolja a dolgozó ro­Antonin Zapotocky elvtárs táv­iratot intézett Sztálin elvíárskoz. A táviratban a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió kö. zötti barátsági, kölcsönös segély­nyújtási és együttműködési szer­ződés aláírásának he terük évfor­dulója alkalmából a-c egész cseh­szlovák kormány, a cseh és szlo­vák nép nevében szívélyes üdvöz­letét tolmácsolja. Sztálin elvtárs választáviratá­ban új sikereket kíván a Cseh­Ezekben a napokban - Szovjet­unió városaiban és falvaiban több­ezer választási gyűlést tartanak a he'y: szovjetek választásával kap­csolatban. Moszkva, Sztálln-vá'-asztókerüie- tének dolgozói m'ntegy kétezer vá­lasztó részvéteiével tartottak gyű­lést. ,,A kerület dolgozói — mon­dotta Za,pndnov Lenin-renddel ki­tüntetett sztahanovista — a he tv: szovjetbe e sőnek a világ legdemo­kratikusabb alkotmányának, 3 Szovjetunió Alkotmányának megal­kotóját- Sztálin e'.vi'ársat jelölték. A Sztálin-választókerület dolgozói­nak különösen nagy boldogság ju­tott osztá'yrészüi, hogy szavazatu­kat a szovjet nép és az egész ha­ladó emberiség nagy vezérére és tanítójára, a szeretett Ioszlf Vlsszarionovica Sztálinra adhalják.” Moszkva lenini választókerületé­nek gyűlésén Szergej Vavilov aka­démikus szólalt fel, Eki ígéretet tett. hogy minden erejével a kom­munista társadalom felépítéséért, valamennyi szovjet ember közös ügyéért fog küzdeni. A XenTigrádi klubokban, kulíúrltá-akb :n cs ag:- láclós központokban a választók mán nép felszabadulásának é'mé* nvét. A kiállítás jelentős része fog­lalkozik azzal a hősies, naprót-nap- ra csodálatos új eredményeket te­remtő erőfeszítésekkel, amelyeket a román munkásosztály, a dogozó paraszíság és a néphez hű értelmi­ség visz véghez szocializmust építő munkájában. A kiállításon több romániai ma­gyar művész alkotása is sze­repel. Számos műalkotással szerepelnek azok a művészek, akik tagjai a Magyar-Román Barátsági Hét al­kalmából hazánkba érkezeit román kulturális küldöttségnek, 8 román koriíiáRyStüfdeHség a fifltirnióniai társasé« Siaiigverseoyén A Magyar-Román Barátsági Hét keretében a filharmóniai társaság zenekarát hétfőn este Konstantin Slvéstri román karnagy vezényelte az Qperaházban. A hangversenyen megjelentek a Magyar-Román Ba­rátsági Hétre Budapestre érkezett román kormánykü'döttség tagjai, Eduárd -Mezincescu vezetésével. Szlovákia és a Szovjetunió kö­zötti kapcsolat további megszi­lárdításában. Klement Gottyvald elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság elnöke levelet intézett Nyikoláj Mihajlo- vies Svernyik elvtárshoz, a. .Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnökéhez. Viliam Siroky elvtárs, minisz­terelnökhelyettes és külügymi­niszter Andrej Visinszkij elvtárs szovjet külügyminisztert üdvö­zölte táviratban. szintén találkoznak a hely; tanács, tagjelöltekkel. A szovjet hazafiak a termelési terv he téridő eötti le'jssitásével és a munka termelékenységének toko­zásával készülnek a küszöbön- álló választásra. Eddig többezer bánya- olajipari vállalat és többezer épít­kezés dolgozóinak kollektívája je­lentette be. hogy teljesíi ette szociá­lis a kötelességét, befejezte évi tervét; A Szovjetunió különböző bányavidékein sok szénbányában már az 1951-es év; terven do'goz- nak. Az összes szovjet lapo-k továbbra is tudósításokat közölnek a helyi szovjetek választási előkészületei­ről. A Pravda ,,A képviselő — a nép szolgája" című vezércikkében megállapítja, hogy a választók a munkásosztály, a parasztság- a szovjet érte'miség legjobbjait jelöl­ték képviselővé és magas követel­ményeket támasztanak velük szem­ben. A képviselő — írja a Pravda — a nép szolgája, aki szorosan ösz- szeforr a néppel, teljesíti kívánsá­gai; és minden erejét a kommuniz­mus győzelméért vívott harcra for­dítja. Finnországban több, mint 965.000 ember irta alá a sietithelmí felhívást Sztálin elvtárs és Zápstocky elvtárs táviraíváltása Többezer választási gs illés a Szovjetunióban < W ™ " — _______ C. L ti íj ö L C L fi I 11 ll 11 |ÍÍ f MAI SZÁMUNKBÓL :--------------------- Nagyecseden közel két vagon kü­ldeti VII 10----------ictju RóJ&n HfcilkMÍSr «umuwi tSirlW'A perrkorica gyiilr be a kukoricahét e ső Ijj’J. Áh. IJ. Hn, j”i8sg| y . jKjfiaa napján (3. oldal). — A Megyei 07110111 MB ■HP' - Jo. Pártbizottság és a Megyei Tanács OítlUjl páMj -f4 JB Mg IKPg megjutalmazza a burgonyabegyü j­a -#1 .-a. - HMMBI HW,-: í *«. áSmBwla WxSk tésben legjobb községeket (3- oldal). ÍT3 -50 füléi . jl iWjHjBpB S/abolcs-Szatmári dolgozók táv* VI1 éyl 209 f irata Sztálin elvtársnak (4. oldal). IM Ä1 II m-------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents