Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-12 / 288. szám

Az (íj ipari költségvetés

a szocialista iparosítás terve

Az elmúlt napokban tárgyalta az országgyűlés jövöévi költség- vetési tervünket^ Ez a terv a béke terve. Minden tárca pénzügyi előirányzata azt bizonyítja a világnak, hogy a magyar nép békében akar élni és így tervezi jövőjét. Ennek bélyegét viseli • magán a nehéz- és könnyűipar pénzügyi előirányzata is.

Az ipari pénzügyi előirányzat megbeszélésén joggal hivatkozhatunk azokra az eredményekre és sikerekre, amelyeket már eddig elértünk. Hároméves tervünk előirányzata, majd teljesítése megmutatta, hogy mire képes a felszabadult magyar munkásosztály. He'yreállítottuk a háborúokozta pusztításokat és már az új építését is megkezdtük.

ötéves tervünk első esztendejének komoly, terven felüli teljesítése meghaladta az előirányzatot- Egy év leforgása alatt átlag 36.1 százalékkal emelkedett a termelés és ezen belül a nehézipar 41.5, a szerszámgép- gyártás 59.5 százalékkal növekedett. Ipari termelésünk már több, mint a kétszeresére emelkedett a háborúe'őttinek. Most az új előirányzat, ötéves tervünk második évének költségvetése a szocialista ipar költségvetésének jegyében folyt le. Ötéves tervünk alapvető feladata a szocialista iparosítás, a nehézipar elmaradottságának felszámolása. Eddig is jelentős eredményeket értünk el, de Sztálin elvtárs, a Bolsevik Párt arra tanít bennünket, hogy a szocializmus ügye csak úgy győzhet, ha felszámoljuk iparunk elmaradottságát, új gyárakat teremtünk, hogy termelésünk magasan túlhaladja a ka- pita’ista országok termelését. — Ehhez nálunk feltétlen az új gyárak sora kell, hiszen a ránkmaradt „örökséget”, a technikai elmaradottság jellemzi. Dolgozóink növekvő igénye is aZ előrehaladást követeli.

Azt a kis ipart is, amely hazánkban volt, a könnyűipar túlsúlya jellemezte.

A mai feladatunk az, hogy önálló, a kapitalistáktól független ipart teremtsünk, amely képes feltárni az ország belső anyagforrásait és hazánk megerősödését szolgálja. Sztálin elvtárs tanítására kell emlékeznünk: „az

ország' szocialista iparosítása az . a legfőbb láncszem, amellyel a szocialista népgazdaság nagy lendülettel való építését meg kell kezdenünk”.

Természetesen elsősorban nehéziparunk fejlesztésére kell törekednünk. A hároméves terv során gépiparunk termelése több mint kétszerese volt a náború- elöttinek, szerszámgépgyártásunk pedig harmincszorosa, ötéves tervünkben ezt fokoztuk és a következő év pénzügyi előirányzata most újabb lehetőséget nyújt a további fejlődéshez. Énnek az Iparágnak a feladata, hogy alapot és gépeket adjon a könnyűiparnak és gépeket, szerszámot gyártson egyre erősödő szocialista mezőgazdaságunknak. Több traktor kell, és a közlekedés számára még több mozdony szükséges. Ezen keresztül emelkedik majd népünk életszínvonala is. Az ötéves terv során alakul majd ki szocialista iparunk arcuiata is — egyre több gyár térhet át a sorozatgyártásra, ami nemcsak jelentős többtermelést és a termelékenység emelkedését jelenti, de szép eredményeket érünk el az önköltségcsökkentés terén is. A szakosított szocialista üzeri» képes arra, hogy kbrszerü gépek egész sorát gyártsa és jelentősen emelje iparunk színvonalát.

És nem utolsósorban az a feladat is áll nehéziparunk előtt, hogy gépeket gyártson a Könnyű ipar számára. Olyan gépeket, amely képes lesz arra, hogy az eddiginél jóval gyorsabbá tegye a könnyűipar munkáját, több ruhát és cipőt tudjunk adni az ország minden dolgozójának.

Az idén 7250 millió forintot irányzott elő a költségvetés beruházásokra, de ténylegesen 9 miliiárdot használtunk fel erre a célra. Honnan teremtettük elő ezt a hatalmas összeget?

Elsősorban a dolgozók merész kezdeményezései, amivel munkájuk megjavítására törekedtek, eredményezték ezt az összeget. A tervév határidő előtti oefeje- zése, a munkaverseny lendülete és maga az újítás is az első 8 hónapban több mint 400 miüió forint többletberuházást jelentett. A termelékenység emelkedése növeli az akumulációt és ennek az eredménye, hogy a következő évben 11.7 milliárd forintra nőtt a beruházás összege. Ez már az új, szocialista ipar képét nyújtja nekünk. Gondoljunk csak arra, hogy ebből az összegből épül tovább a duna- pentelei Vasmű, megyénkben a tisza öki Erőmű, az a hatalmas alkotás, amely egymaga óriási összeget emészt fel, de bőven megtérül majd az öntözött földek bö terméseiben és abban a hatalmas energiában, amit mint erőmű fog szolgáltatni. Ez teszi lehetővé a nyíregyházi dohány- fermentáló továbbépítését. Ez az összeg jelenti majd az épülő téglagyárat Nyíregyházán és ebből az összegből . kezdik megépíteni városunkban a középmotorgyárat.

Ez a költségvetés nemcsak új gyárakat jelent számunkra Hatalmas feladatokat ró a gépgyártásra és az építőiparra is. Jobban kell , majd dolgoznunk, mint eddig, még magasabbra kell emelnünk az újítások’ számát, hogy ezáltal emelhessük a termelékenységet, védjük hazánkat.

Az 19521 évi költségvetés, a béke költségvetése, a szocialista ipar megteremtője. Mindnyájunk feladata az, hogy méltón vegyük ki részünkét énnek megvalósitá- gából. Küzdj ünk annak megvalósításáért, hiszen- a békét védjük vele, a béketábort erősítjük. Ne feledjük el egy pillanatra sem — ennek megvalósítása mindnyájunk szívügye, a szocialista iparosítás tervének megva'ósítása népünk békéjét, boldog jövőnket szolgálja.

Bi|

Barátságunk két, sorsa letett úrrá vált nép rendíthetetlen akaratát fejezi ki

Az operaházi díszelőadással megkezdődött a Magyar—Komán

Barátsági Hét

Vasárnap este az Állami Operaházban rendezett díszelőadással kezdődött meg a Magyar-Román Barátsági Hét. A pompásan . feldíszített teremben a magyar politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet vezető személyiségei melleit megjelentek a baráti országok diplomáciai testülteinek vezetői, i'.'e- tőíeg képv'selői, Kiszeljov e'.vtóra- sa!, a Szovjetunió nagykövetével az élen.

A díszelőadást Majláth Jolán, a Kiítúrkapcso'.atok Intézetének főtitkára nyitotta meg, majd Dobi István, a minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Ünnepi beszéde elején me'eg szeretettel köszöntötte a román küldötteket, majd így folytatta:

— Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az együttműködés és rokon.: ériés. amely népeinket és kormá- njTBÍrikat egymáshoz íűz', egyre erősödik, am óta országainkat a nagy Szovjetunió dicsőséges, legyőzhet t;< n hadserege felszabadította a fasizmus elnyomása alól.

Beszéde során emlékeztetett arra, hogy a két nép közötti testvéri kötelékek fejlődésében jelentős álo- más .votf a Román Népköztársaságban szeptemberben rendezett Román-Magyar Barátsági Hét. Ennek során a magyar küldöttség tagjai megismerkedtek azokkal a hatalmas eredményekkel, amelyeket a román dolgozók, kormányuk és ^ a Román Munkáspárt vezetésével értek el.

Ezek a sikerek mé'y benyomást keltettek és jóleső örömet váltottak ki a mi hazánk fiaiból is.— mondta, — mert hiszen román testvéreink győzelmeit úgy tekintjük, mint sajátjainkat. Amerre küldötteink megfordultak, m ndenütt a barátság számtalan jelével halmozták el őket. Ez a figyelmesség a küldöttségen keresztül egész népünknek szólt. Ezt bizonyította a magyar ipari és irodalmi termékeket bemuiató kiállítás rendkívüli látogatottsága is, valamint az a nagy érdeklődés, amely a magyar művének fellépését kísérte.

Váll a váll melleit haladunk előre

— B'zonyos,- hogy népeink gyorsan és egészségesen íejlődő testvériségét jelentősen meg fogja erősíteni a Magyar-Román Barátság mostani hete is, amikor a román dolgozók a. román közélet, társadalom, művészeti és irodalmi élet kiválóságait láthatjuk vendégül és személyes émények során ismerkedhetünk meg a román művészetnek. íroda’omnak, további kiemelkedő alkotásaival. ,.A Román Népköztársaság művészete” című kiállításon megtekinthetjük a román népművészet. képzőművészet és politikai karikatúra kimagasló müveit. M’skolc, Özd, Pécs és Békéscsaba’ dolgozói is gyönyörködhetnek azokban a népi tánc- és .énekszámokban, amelyeket a Román Országos Szakszervezeti Tanács 186 tagú tánc- és énekegyüttese mutat be. Ez az együttes legutóbb a Szovjetunóban vendégszerepeit nagy ^sikerrel.

— A magyar és román nép barátsága azért virágzik és további fejlődése elölt azért nyitnak meg a legszebb kilátások — folytába Dobi Is’ván —. mert a két nép érdekeinek és történelmi múltjának közösségében gyökerezik. Mind a két nép azonos nagy célnak elérésére törekszik. mind a két nép a. szocializmust építi. Ezért váll a váll mellett

1 haladhatnak előre és így is kell előrehaladniuk. A két nép érdekei mindig is. közösek voltak, de nem találhattok egymásra addig, amíg a földesurak és kapitalisták igájában sínylődtek és elnyomó uraik soviniszta gyűlölködést szítottak közöttük. A testvéri kötelékek kialakulását és megszilárdulását csak’s az tette lehe'qvé, hogy a hatalmat mind a két országban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás- ősz’ály vívta ki, hogy mindkét állam népi demokratikus kormánya következetes politikát folytatott és folytat a nacionalizmus. a sovinizmus felszámolására, a bizalom és megértés légkörének megteremtésére. a lenini-sztálini nemzetiség; politika érvényesítésére, a két nép viszonylatában. Mindennek azzal nyílt meg a lehetősége, hogy a nagy Szovjetunió, a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította országainkat és módot rdott arra, hogy a két nép maga vegye kezébe sorsának intézését. Ha ma a román és magyar nép szabadon valósíthatja meg testvériségét, ez mindenekétől! a naav Szovjetuniónak köszönhető, a szocializmus hazájának, amelyik támasza a kis népek szabadságának és függetlenségének és a népek testvériségének.

Ssiihfnls;íg*esiali h?ztos;tí;n tt tm»y Szovjetutiió

. A hosszantartó viharos tapssal fogadott "beszéd után Eduard Me- zincsescu miniszter, a román küldöttség vezetője mondott beszédet. Mindenekelőtt a Román: Népköztársaság dolgozóinak forró.’ testvéri üdvözletét tolmácsolta a barátság: hé‘ megnyitása alkalmából. A t°- vabbiekban történelmi példákkal elevenítette fel a magyariromán barátság melyreágazó emlékéit.

— A gyűlöletes fasiszta diktatúra alatt mély határozottsággal,’ önfeláldozással és rendíthetetlen meggyőződéssel harcolt; k népünk legjobb fai, a kommunisták a román és maavar dolgozók barátságáért és harci egységéért, a román és magyar tőkés földesúri kizsákmányolás rendszere és soviniszta gyűlölet szítása ellen.

— Barátságunk kV, sorsa felett úrrá vált nép rendíthetetlen akaratát fejezi ki — mondotta. — Ennek

a barátságnak népeink történetében eddig nem ismert új tartalma van, mert alapja népeink határtalan szere'ete és hálája a felszabadító Szovjetunió iránt, amely hozzásegített minket, hogy saját kezünkbe vegyük sorsunk irányítását. Ez a barátság megingathatatlan, mert országainkban a munkásosztály élenjáró, pártjai, a magyar és romáp nép legjobb fiainak. Rákosi Mátyásnak és Ghsorghiu-Dejnek vezetésével népeinket a proletár internac’onalizmuj szellemében nevelik. Elválaszthatatlan része ez az európai és ázsiai népi demokráciák nagy barát.-ö-gá-nak. amelyek szőrösen' tömörüllek nemzeti függetlenségük és szabadságuk biztosítéka, szilá-d támaszuk és hatalmas pártfogójuk, a nagy Szovjetunió köré.

A továbbiakban Mezncescu mi- n'sz'er ismertette a román dolgozóknak a termelésben elért hatal- ;

más sikereit, amivel a népi demokrácia rendszerét mindjobban megszi árditják.

Az e'.ső ötéves terv küszöbén állunk, ai.i.iy több mint 1200 milliárd lei beruházást irányoz elő az ipari termelés szektorában. Glu-o-r- ghiu Dej elvtárs közvetlen irányításával kidolgozták országunk villamosítása nagy művének első szakaszát, a tízéves villamosítási Érvet. Ki van jelölve a fejlődés útja, ki vannak jelölve a feladatok, amelyek teljesítésével országunkat az egyik legelmaradottabb agráripari államból az egyik legfejlettebb ipari-agrár állammá változtatjuk át. Minden előfeltétel meg van arra, hogy a kijelölt határidőn belül ezeket a feladatokat teljesítsük is. Komoly változások mennek végbe a mezőgazdaság szektorában is. Növekedett a gépállomások tevékenysége/ fejlődő iparunk egyre több gépet és traktort bocsát rendelkezésükre. Megerősödött a? állami mezőgazdaság szektora is, fiatal, életerős hajtások ezek a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetségének új alapján, a Román Munkáspárt vezetése alatt.

— A dolgozó nép jóléte emelkedik. Az 1949-es cv harmadik évnegyedével szemben 12 százalékkal több árut adtak el az állami üzletekben, a fogyasztási szövetkezetekben pedig 118 százalékkal emelkedett az áruk mennyisége.

A lenin — stáiini.

nemzetiségi politika alapján

Eredményesen bontakozik ki országunkban a kultűrforrada- lom is. A múlt sötét rendszeréinek szégyenteljes , maradványa. az analfabétizmus kiküszöbölésére. 1950-ben közel 700.000 írni-olvasni nem ludó dolgozó részesült iskolákban és esti tanfolyamokon megfelelő oktatásban. Áz 1949—50-e$ iskolai évben az összes tanköteles gyermekek megkezdték a tanulást az alsófokú elemi iskolákban. A középfokú iskolák tanulóinak száma 244 ezerre emelkedett. A felsőfokú tanintézeteket 48.500 növendék látogatja, többségükben munkások és dolgozó parasztok gyermekei. Az. év cl^ő kilenc hónapjában 1980 könyv és brossura jelent tnég közel 43 millió példányban.,

— Országunk művészeti él r t e szintén élénk ütemben fejlődik és mindinkább népi jelleget ölt. 32' állami színházunk működik, közs tűk 19 vidéken. Az operák száma megkétszereződött, a szimfónikus zenekarok száma ötszörösére emelkedett. nagy népművészeti táncos énekegyüttesek létesültek. Erőteljes megújhodás mutatkozik a képzőművészetek terén is, a szovjet művész, t által megnyitott utón,

— Népi demokratikus rendszerünk jelentős sikerei közé sorolhatjuk azokat az eredményeket is, amelyek a nemzetiségi kérdés igaz. .ságos megoldását igazolják. A nemzetiségi kérdésben a sztálini elveket alkalmazzuk. A magyar lakosságnak magyarnyelvű egyeteme van 9 fakultással, valamint két tudományos intézete, hat rakatSZABQLCS-SZAIMÄR1 1 f~

___________ SHIB Pártszervezeteink feladata a kuko.gr« <rn®| JMSMI Kfffh ricabegyüjtésben (3. oldal). — A

13JJ. AI'. II. uHR BÍSÜSHmI Mn| mm mátészalkai járás dolgozó parasztKE93 1«» Sts“ KNig Ül mm HIPeH jai december 20-ig befejezik a kuko\ ..... HHSL—j MJH flHB jfijfl BmMb begyűjtést (3. oldal). — Emel(Ma 3J UH A EKjisMI^áaM jük a prop. szemináriumok színvoVII. évi. 288. \ • ' j