Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-10 / 287. szám
8 1950 DECEMBER 10, VASARNAF A nép és a hadsereg egyet kiált: Béke! Forró lelkesedéssel fogadták a nagrkállóiak a Néphadsereg kultúr csoportját A politikai tiszt bajtárs a függöny elé lép. „Azért jöttünk el, hagy Nagykálló dolgozó népe megismerje Néphadseregünket!“ A terem tömve van. Az előadás hét órakor kezdödk, azonban már hat óraikor elfoglaltak a vendégek minden helyet. Ilyen ii/nnepség még nem volt Nagykállóban a felszabadulás óta. Azelőtt? Még azt sem engedíék meg a horthysta bitangok a katonáknak, hogy újságot cl vassa- nak. Most pedig eljöttek a katonák, honvédek és főhadnagyok, hogy Petőfi verset szavaljanak. hogy énekeljenek a békéről, a szabadságról .., Azonban ne gondolja senki azt, hogy a nagykállói dolgozók nem ismerik a Néphadsereget. Ismerik. Hiszen ha nem ismernék, akkor nem árasztották volna el a bajtársakat virágcsokrokkal, nem szorongatna a kezében virágokat Huszti- né, a dohánybeváltó mwnkásasszo- nya, Láb érné, a szabószövetkezetből. Grichné, a másik munkásasz- szony ezt súgja a szomszédjának: „Nézi csak, az a tiszt éppen olyan, min1: a vejem..(Grichné veje is a Néphadsereg tisztje). He bő Mihály ötholdas kisparaszt le nem venni a szemét a katonákról: ,,Ejh! Micsoda gyönyörűség nézni őket!" A na? y káliéi dnlgo/óMial együtt rcndcri az egyik nyíregyházi alakulat a kultúrműsort. No lám, most mindenki megláthatja, mivel foglalkoznak a bajtársak szabadidejükben! Nem fogkefével mossák a laktanya kövét, az őrmester „úr“ nem kínozza a katonákat, mint régen',, hanem... de beszéljen a műsor! Még mej sem kezdődik az előadás, de már feltör a forró kiáltás a nézőtéren: ,,Éljen a népi hadsereg!“ „É'jen a nép hadserege!" Elsőnek a gimnázium énekkara lép a színpadra. Szárnyra kap a diadalmas ének az ötéves tervről: „...a gyár, a föld a tied... a nép vágya szerint csodaszép világ ...“ Husztiné négyéves fiacskáját szorítja megáhez, Janikát. Janika fején piros katonasapka van és ha, valaki megkérdi tőle: Mi szeretnél lenni'." Janika így válaszol: ,Katona iszt!‘ És Husztiné, a 20S százalékos „Rákóczi“-brigád . tagja tudja, hogy Janika vágya valóra- válhat. ,,Csodaszép világ ..." Ütemes, harsogó kiáltás hozza vissza a terembe Husztiné gondolatait. A honvéd bajtársak kiáltják: „Éljenek a dolgozók!" Nem állhatja meg Husztiné, hogy fel ne kiáltson: ,,Jaj, de drágák vagytok!“ Ahogy végigzúgott a kiáltás a termen, az embereknek ez a szó jutott eszükbe: Béke! „Drágák vagytok nekünk" — mondta a munkásasszony s ezekben a szavakban is ez a szó csengett: Béke! Várkonyi Bandi, a szegényparaszt diákfiú, akinek az apját a háború vitte el, így szaval: „Dörren az ágyú •.. a vérünkre szomjaztak ... Newyorkban tánc, meg kacaj.. az úttörők így énekéinek: ,,Messze földön háború van.. ", az egyik CSALÓK BUKÁSA lány újra szaval Koreáról: ,,Anyja kihűlt szemébe nézett és eltemette kisfiát...“ És akkor keményen előlépett egy honvéd bajtárs és így köszönt: „Erőt, egészséget!" „Erőt egészséget!" Ezt kívánják nektek a honvéd bajtársak, Naszály Marika, Linté- nyí Juci, Husztiné, Grichné és hogy így legyen, arra vigyáznak is! Deák Ferenc középparaszt felesége is ott ül a nézőtéren, meg a lánya is. Lám, lám könnyes a szemük. A számukra is drága kincs az élet, az egészség, hiszen azért teljesítették burgonyabeadásukat több, mint 200 százalékra. A fiúk, Feri, katona, itt van ő i£ ElkWetlék Ferit a Néphadseregbe, hogy vigyázzon a békére! Feri pedig vigyáz úgy. ahogy j a dolgozó nép valamennyi fia. Hallgassuk csak __ Phenjan, Eszakkorea fővárosa felszabadult. A gyarmatosítók — miután feldúlták, tönkretették, kifosztották, felégették majdcsak az egész országot — egymásután ürítik ki a falvakat, a városokat a hatalmas túlerő ellen is hősiesen, győzelmesen harcoló koreai néphadsereg előtt. Truman a „koreai küldetés” folytatásáról üvöltöz, a népi Kína megsemmisítéséről sző bárgyú álmokat, újabb csapatokat küld Ázsia hóhérának, MacArithurnak, Chavez szenátor „idegenlégiót” akar toborozni a szabad népek ellen, s közben nem veszi észre, vagy nem akarják észrevenni, hogy Amerika népe milyen mély utálattal szemléli az esztelen háborúzást, Süket, vak politikusok nem akarják meglátni, hogy minden eddiginél hatalmasabb népmozgaA dicsősége«« Októberi Forradalom a hindu szegényekért, a magyar parasztokért ...“ Forró szavak zúgnak a színpadon, Olyan szavak, amelyek a világ minden népének szivében ott élnek :,,A mi erőnk legyőzhetetlen, mert velünk a világ minden sza- brdságszerető népe!" egyik jelenete elevenedik meg « színpadon. A baj társak szerepelnek. Kis partizáncsoport, elhatározzák, hogy elfogják az ellenforradalmi banditák páncélvonatát. A parancsnok így szól egyikükhöz: — ,,Van ’neked menyasszonyod?" — ,Judod jól elvtárs, hogy van..." — ,.Biztosan drága ez élete. Tudd meg, hogy a városban az e'lenfor- radalmárck asszonyokat ölnek, a mi apáink holttestei csüngnek a fákon, pólyásgyermekeket gyilkolnak!" (Kinek nem jutnak eszébe azok a véres gaztettek, amelyeket az amerikai imperialista rablóhordák visznek véghez Koreában?! Ki előtt ne rémlene fel annak a vadállat amerikai fisz hek az arca, aki a meghalt anyját kereső kicsiny gyermeket agyonlőtte?) Egymással vetélkednek a partizánok, ki feküdjön a sínekre, hogy megállítsa a páncélvonatot. .,Nekem az életet a forradalom adta, hadd menjek én..„Én itt születtem, engem illet az elsőség.-.“ „Ekkor lép elő Szin-Bin-U, a kínai partizán: ,,Én megyek! Én is a hazámért adom életemet, a kínai népért! Ti nemcsak az orosz népnek adtok szabadságot, hanem a világ minden népéért harcaitok. A kínai kulikért, Mintha a színdarab folytatása lenne Lehr etter baj'árs szavalata: ,,Öntözzük kertjeinket szeressük fegyvereinket! ördög sem ver le bennünket! Előre katonák!" Égy fiatal lány válaszol versben: „Ne csak sóvárogd a békét! A békéért harcolni kell!" Igen! A mi fiaink. Néphadseregünk derék fiai életünket védelmezik. Ezt a hadsereget az a Párt edzi acéikemérmyé, amely Fariról így szavalt a parancsnok bajtárs: ,,Osztályunk ügye, osztályunk agya, osztályunk ereje, osztályunk dicsősége ...!“ Ez a hadsereg azt a legyőzhetetlen sereget tekinti példaképének, amely ott született a dicső Októberi Forradalom tűsében » amelyet Sztálin tett legyőzhetet- lenné! De a béke hadseregébe tartozik minden, minden becsületes dolgozó, Grichék, Deákék s mindöjiiknek harcolni kell a békéért! Harcolnak is. A ,Rákóczl"-brigád 208 százalékkal, Deákék burgonya beadássál.., A nép és a hadsereg egyet kiált: Béke! SOLTÉSZ ISTVÁN Magasabb szakmai és politikai műveltséggel a dolgozó náp kulturális felemelkedéséért i fpipnyre hív fák ti megye nevelőit n kisvárdai járás nevelői Járási pedagógusnapra jöttek össze a kisvárdai járás neve ői az elmúlt napokban. A délelőtti értekezlet cőadó'a Orosz Ferenc elv- társ, a Megyei Tanács képviselője volt. Orosz elvtárs k hangsúlyozva: Minden nevelőnek kötelessége a magasabb szakmai és politikai mi'í- vetaégre törekednie a dolgozó nép kulturális felemelkedése érdekében. Szakmai, marxista-leninista műveltség nélkül nem végezhet jó munkát a nevelő sem — mondotta Orosz elvtárs. — Aki nem fejleszti magát polit'kaüag, az nem veszi észre a lemorzso'ódás veszélyét, nem küzd a tanulmányi fegyelem. színvonal emeésért és megszilárdításáért, nem készül pontosan az órákra, nem végzi becsülettel az iskolánkívüli nevelőmun- kát, nem (art kapcsolatot a szülőkkel, a dolgozókkal. — Marxista-len'nisfa műveltség nélkül clburjánzanak a reakciós, kozmopolita, soviniszta nézetek. Az ilyen nevelő' nem ismeri fel a szocializmus építésének távlatait cs híján van a kezdeményező erőnek. Es ahhoz, hogy a Párt vezetésével becsülettel helyt tudjunk ál ani a szovjet nép vezette béketáborban, ahhoz elengedhetetlenül szükséges az állandó tanulás. A gyakorlati példák bizonyítják, hogy azok a tanítók — és ilyenek többségben vannak —, akik szorgalmasan tanulnak, azok becsülettel ellátják feladataikat. Orosz elvíárs beszélt a téli is- kolánkívüli oktatásról is és rámutatott: Nerh mondhatja, "magát becsületes pedagógusnak az, aki ebben a munkában nem vesz részt. Számos hozzászólás hangzóit el a délelőtt folyamán. Szövérfi elvtárs, a tanács elnöke biztosította a nevelőket a Tanács segítségéről. Az 1. számú kisvárdai általános iskola nevelői Sztálin elvtárs születésnapjának tsztóetére versenyt indítottak el ezen az ér- tekez'eten a mulasztások megszüntetésére. Szűcs Géza Nyírkárászról, a Szabad Föld Téli Esték támogatására hívta fel társai figyelmét. Milák Jenő, mándoki igazgató versenyre hívla a járás nevelőit: szervezzünk minél több tanulószobát, hogy biztosítsuk a munkások és dogozó parasztok gyermekeinek tanulását. IJomonna Béla tornyospálcai igazgató az úttörő szakkörök fejlesztésében indított versenyt. Juhász Bertalan a záhonyi nevelők nevében állott fel és indított versenyt az iskola belső és külső tisztaságáért. Vas János kisvárdai nevelő az Országos Kultúrversenyre hívta fel a nevelők figyelmét. Ugyancsak erről beszélt Ternyei íényesHtkei pedagógus is, aki versenyre hívta társait: 24 órán betű! adjuk be a benevezéseket! Rusznák Imre tornyospálcai nevelő a járás IV. osztályait tanító nevelőket hívta versenyre. A III. osztályokat tanítókat pedig Fábián nyírkarászi nevelő. Rusznák és Fábián elvtársak különösképpen kihangsúlyozták a helyesírás és számtan tanításának je'entőségét. Mintegy válaszként szólalt fel Semetkei kisvárdai középiskolai nevelő, aki ígéretet tett arra: A jövő tanév elején valamennyi községből bejött e'sőosz- táiyosokkal dolgozatokat irat, azokat k:értékeli és ennek alapján sorrendet állít fel — hol hogyan tanítják a helyesírást. Felszólalt az értekez’eten Temesvári Júlia, a pedagógia gimnázium negyedéves hallgatója és társai nevében kijelentette: „Jól esett résztvenni nekünk ezen az értekezleten. Számos tapaözlelátót szereztünk s látjuk azt is, hogy a Párt megbecsült dolgozókként viseli gondját a nevelőknek. Ez új erőt és lendületet adott nekünk a tanu'áshoz s majdan a tanításhoz.” ígérjük Rákosi elvtársnak... A felszólalások után az értekezlet lékeshangú versenyk:hívást fogadott el, amelyben a megye valamennyi nevelőjét versenyre hívják: Az Országos Kultúrversenyre való benevezésre, a Szabad Föld Téli Esték, Szülök Iskolája, analfabéta tanfolyamok mennyiségi és minőségi javítására, a burgo- nyabegyüjtési mozgalom sikeréért, a hiányzási állagok csökkentésére, a tanulószobahálózat kiszélesítésére, a tanulópárok működésének megjavítására, az edd:g be nem iskolázottak bevonására, hogy azok lelehessék az évvégi vizsgákat, lom van kialakulóban az Egyesült Államokban a koreai háború megszüntetésére, s ebben a mozgalomban nemcsak a munkások, hanem már a polgárság képviselői is résztvesznek. Reakciós képviselők, szenátorok, újságok jelentik ki vérző W- ral, hogy kár a rengeteg hadianyagért, a koreai háború az Egyesült Államok számára reménytelen, az csak csúfos kudarccal végződhet, — nem beszélve Kína megtámadásáról. Hoy demokratapárti szenátor fájó szívvel mondta: „megpróbáltunk csaláshoz folyamodni Koreában, de ez nem járt semmi eredménnyel.” Lelepleződtek végérvényesen a csalók, akik azt akarták elhitetni a világgal, hogy az Egyesült Államok csak „rendet akar teremteni” Koreában (szép kis rendet csináltak a fél ország felégetésével!) Nem átallották az ENSz nevét használni ocsmány gyarmatosító céljaik megvalósítására. Trumannak és véreskezü barátainak azonban úgy látszik, még kevés a vérontás. MarcArthur Mandzsúriát szeretné bombázni, tovább szeretne törni, zúzni, gyilkolni. A népek — köztük az ame. rikai nép is — meg fogja őket tanítani a béke, a szabadság tiszteletére. Újból a tagfelvételről tárgyalt az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése, többek között a népi demokráciák felvételéről is. Az imperialista, ameri- kabérenc hang újból hallatszott: vegyék fel Amerika csatlósait, s utasítsák el a szabad országok felvételi kérelmét. Hosszű évek óta akadályozza az ENSz imperialista része azoknak az országoknak felvételét, amelyek a második világháború után bebizonyították, hogy áttértek a demokrácia útjára, felszámolták országukban a fasizmust. A mi néphatalmunk az imperialisták szerint nem demokrácia, viszont e „demokrácia” Li-Szin-Man rémuralma Dél-Koreában! Nagy bai ltunk, védelmezőnk és támogatónk, a Szovjetunió képviselője ismét kiállt igazunk mellett. Leleplezte, az imperialisták kivételező eljárását. S bár jócskán volna alapja, hogy némelyik ország (az újfasiszta Olaszország, a reakciós Ausztria) felvétele ellen tiltakozzék, mind a tizenhárom ország felvétele mellett foglalt állást, mert ez a határozat „hozzájárulna ahhoz, hogy szilárduljanak a baráti együttműködés elvei valameny- yi békeszeretö nép között.” EmléiejRiinlf a múltra, hogy a lg jobban Syitei.lik a háborús gyujiogaiókat Ma az új dohányfermentáló mechanikai üzemében dolgozom. Fáradságos nehéz utat tettem meg, míg ide jutottam. Apám 1914-ben súlyos betegséget szerzett. Hosszú évekig volt a kórházban és 1932-ben meghalt. Itthagyta édesanyánkat hat gyermekével és sok kórházi költséggel. Édesanyám csak arra kérte az orosi jegyző „urat“, hogy ne egyszerre vonja le a dohánypénzből a kórházi költséget, hiszen a gyér' mekek éhenhalnak egész télen pénz nélkül. Az orosi jegyző nem hallgatott anyánkra, elvette a pénzt és mi ottmaradtunk ruha és ennivaló nélkül. Anyánk nappal dolgozott, éjjel pedig ruhákat mosott, hogy reggelre fel tudjuk venni. Hosszú évek teltek így el, míg munkába állhattunk. Akkor is nehezen vettek fel, mivel apánk nem volt. Aztán újra jött az eibocsájtás. Újabb keserű évek következtek, kilincselés munkáért, kenyérért. Elvittek később katonának. Embertelenül kínozták ott is a szegényember fiát és ha rossz ked" vük volt a tiszteknek, még enni sem kaptunk. Nem védekezhettünk, hiszen ki voltunk nekik szolgáltatva. Amikor hazakerültem, már országunkban a hároméves terv végéhez közeledtünk. Földet ugyan nem kaptam, de megtanultam kint a Szovjetunióban, hogy a szocializmust építő országban nem kell attól félni, hogy nem jut nekünk munka. így is volt. Rövidesen elhelyezkedtem és egy új, boldog időszak vette kezdetét. Becsületes munkánkkal mindenkor megkerestük kenyerünket és két évre rá már arra gondolhattam, hogy egy kis házat építsek magamnak, családomnak. Most itt dolgozom az úi dohányfermentáló mechanikai üzemében. Ez az üzem már a mi munkánk ^eredménye és megmutatja, hogy mire képes a felszabadult munkásosztály. A múlt keserűségei, a háború borza’niai megmutatták nekünk, hogy milyen értékes számunkra a béke, a boldog élet. Soha nem szabad elfelejtenünk a mul+ keserűségeit, emlékez-1 zünk rá, hogy gyűlöljük az imperia’isíákat, az új háborúra uszítókat. Most üzemünk Sztálin elvtárs születésnapjára készül. Egy emberként fogadtuk meg. hogy meeiavítiuk munkánkat, hogy legjavát adiuk tudásunknak. Sztálin elvtárs a béketábor vezetőié tudja. érzi. hogy minden becsületes ember vele van és feltétlen legyőzzük a háborús uszítókat. mert igazság a mienk. Urban József ,jvt az a könyvtárak és szertárak fejlesztésére, úttörő szakkörök fejlesztésére, a pedagógus önképzésre s arra, hogy a jövő évi beiskolázásokat januárig elvégzik. A kisvárdai járás nevelői megjavítják a munkát azzal is, hogy ügyelnek az állami fegyelem érdekében a halárdők pontos betartására, bekapcsoodnak az újitómoz- i gaiomba, M ndezeket a versenypontokat. úgy valósítják meg, hogy-kikérik a Párt tanácsait és szoros kapcsolatot teremtenek a dolgozókkal. a szülőkkel. A versenypontokat nagy lelkesedés közepette' hagyták jóvá a járás neve'ői és elhatározták, hogy táviratot intéznek Rákosi elvtárshoz. A táviratban forró ígéretet tettek a do'gozó nép nagy vezetőjének: a k'svárdai járás nevelői becsülettel k'veszik részüket a sr cialisla haza felépítéséből.
