Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-02 / 280. szám

Szakilcs-Szafnár rasps bursowa- hegyüjtési lervénsk teljesítéséért Irta: Győré József, a Szabolcs-Szatmármegyei PáribizoUság titkára Szabolcs-Sia'.már megye a tér. ménybegyüjtésben, különösen a burgonyabegyüjtésben utolsók kö­zött van. Egyedül napraforgóból értük el az előirányzott mennyisé­gei. kukoricából még csak 45 szá­zaléknál. takarmánygabonából 37.5, burgonyából pedig alig 32 százalék­nál tartunk. Szabolcs-Szatmár me- gye az ország legjobb burgonyáiéi-- m3 vidéke. Ez minden más megyé­nél inkább felelősséget ró reánk az ország dolgozói elölt. A burgonyabeadásban mutatkozó elmaradást még az elverme'.és előtt bo kall hoznunk és ezért számot keli vetnünk az elmaradás okaival. A kenyérgabona sikeres begyűjté­se után maga a Megyei Bizottság is bizonyos önteltséggel nézett a további terménybegyüjtés elé. Ez még fokozottabban áll járási és he­lyi szervezeteinkre és a tanácsok­ra. Ebből fakad a hibák zöme. Úgy számoltunk, hogy ..ha sikerült a konyérgabonabegyüjtéa és más fel­ad.'.tok megoldása ezért már nem kell törnünk magunkat, megy majd ez is“. Szem elől tévesztettük, hogy • s'ker más feladatok megoldásá­nál s;m hullott az ölünkbe, mindig keményen meg kellett harcolnunk érlc. munkába kellett állítani párl­es tömegszervezetelnkeí, -egész nép­nevei őhálózatunkat. Hogy ez a mi megyénkben az igen fontos takarmánygabona- és kukorica-, főleg pedig a burgonya- begyüjtéa érdekében nem így tör­tént. azt mi sem bizonyítja jobban, m'nt a példátlanul gyenge ered­mény. Ebből a helytelen hozzáállá­sunkból ered, hogy nem tudtuk megfelelően felkarolni n dolgozó parasztság lelkes, hazafias verseny- lendületét sem és nem tudtuk ál­la’ ánossá tenni a dolgozók sok, egészséges kezdeményezését. A ta­nácsválasz'ások hetében megyénk hinges volt a dolgozó parasztok lel­ke. versengésétől, amelyet az őszi szán lés-vetés befejezése és a bc.- gyl'jlés sikere érdekében folytat­tak. hálából a dolgozók hatalmát szilárdító tanácsokért. A tanácsvá­lasz.ások után ezt a versenylen dü- lelet nemhogy fokozni, de még csak tartani sím tudtuk. Ez a magyará­zata. hogy míg október huszon­egyedikén, a választások előtti na­pon 152 vagon burgonya gyűlt be a megyében, utána hétfőn már csak hatvan vagen. De ez a meny- ny’ség is csökken: még a választá­sokat követő héten visszaesett napi 17 vagonra. Amikor láttuk a nagy visszaesést, ez k'ssé íelrázott bennünket: me- gyeszert-e népnevelő értekezleteket tartottunk és az alakuló tanácsülé­seken egyre-másra tették meg ;;z új tanácstagok, egész községek a szebbnél szebb felajánlásokat. Ezt követté is bizonyos fellendülés. A burgony»begyűjtés napi átlaga föl­ment megint heív&n-nyolcvan va­gonra. de ez a siker — a mi hi­bánkból — ismét csak átmeneti volt. Elhanyagoltuk az ellenőrzést, örömmel fogadtuk a felajánlások­ról. versenykihívásokról szóló táv­iratokat, de nem néztük meg. reá­lisak-e a vállalások és nem ellen­őriztük- hogy teljeeltik-e. így szü­lettek meg a nagyhangú , papírvá'*- Jalások“. amelyeknek teljesítésére főbb községben nem is törlést ko­moly erőfeszítés. Encsencsen a köz­ség tanácsa az ünnepi alakuló ülé­sín vállalta, hogy november tizen­ötre burgonyabeadásból elérik a sgázszázalékot. Táviratban bejelen­tett viráiásUjíkal ellentétben no- verr.’’: ' i'nzdriötöd'kin még 'nrnd- ' c-sizo yO a.sz lóknál tartottak. En- . csencs példája nem egyedülálló. Hasonló ,,vállalást“ tettek a kissze- keresiek is. Ugyanakkor, amikor a szomszédos Tiszacsécse már 717 százalékra teljesítette beadási elő­irányzatát. ők — nagyhangú és fe­lelő ilen fogadkozásuk u‘án — az egész megye szégyenére, mindössze kit százaléknál tartanak a burgo­nyabeadásban. Több helyen maguk a tanácstagok sem vették komolyan a vállalást. Úgy gondolták: nagy szavak pótolják a tetteket. Leve­leken a tanácstagok közül mind­össze hárman. Nyírkárászon nyolc­vanegy tanácstag közül hatan tel­jesítették felajánlásukat! Az ellenőrzés hiánya és az új mtgmozdu asok elhanyagolása miatt sok egészséges kezdeményezés el­sikkad:. nem tud a túllépni a kéz. deményező falu határát. Nagyacse- den például, ahol kezdetben elma­radás volt, a jól teljesítő dolgozó parasztokból ..burgonyabegyüjiési bizottság“ alakult október huszon- kilencedikén. Bíró Gergely közép- paraszt javaslatra a tanácstagok és a beadást legjobban teljesítő dolgozó parasztok felosztották egy­más közt a falut és egy-egy ,,bi­zottsági tag“ irányításával házlagi- tációt végeztek. Az eredmény: másnap a kocsik egész sora indult burgonyával megrakottan a ter­ményátvevőhely felé, A termelő- csoport egymaga 200 mázsát adott be. Nagyecsed teljesítménye alig három hét alatt 130 százalékra emel­kedett. Ibrányban a tanács végre­hajtóbizottsága az elmaradás lát­tán rendkívüli tanácsülést hivott egybe, eho! a tanácstagok 100 szá­zalékos tejesítésük után vala­mennyien további felajánlásokat (.ettek s ezzel lendítették fel az fgész községben a begyűjtést. Eze­két a kezdeményezéseket e'sösor- ban a begyűjtés félkézzel való ke­zelése miatt nem sikerült kiterjesz­teni az egész megyére s nem veí- tjünk át olyan kezdeményezéseket spn, mint a ..begyűjtési nap“, pe- c(ig olvastuk az újságból, milyen eredményeket, értek el ezzel a ba- ranyamegyei sellyei járásban. A begyűjtés meilékkórdésként való kezeléséből ered tanácsaink és tömagszervezeteink számos hibája is. A kulákok terménybeadását sem ellenőriztük kellően. Nem egy olyan eset van. mint a nagyhalászi Boros kulák esete, akivel az ellenőrző bi­zottság ,,kiegyezett“ tíz mázsa bur­gonya beadásában s a későbbi el­lenőrzés kiderítette, hogy a kulák- nak bőven van miből teljesítenie tovább: 15 mázsás beadását. A köz­ségi tanácsok ' jórészénél eluralkodó lazaság és felelőtlenség is arra vall, hogy a Megyei Tanács és párlszer- vezeíeink nem ellenőrzik a munkát — s így ők is felelősek a hibákért. Am'kor rádöbbentünk mulasztá­saink sú'yosságára, arra, hogy a begyűjtési terv eddigi hiányos tel­jesítésével törvénybeiktatott ötéves tervünket veszélyeztetjük, a Megyei Tanács erélyesen fellépett a laza-' ság és fegyelmezetlenség ellen és bün*e‘éseket szabott ki a tervfegye­lem m'gsér'őire. így kapott komoly flgyelmezétőül.pénzbüntetést a nyír­egyházi és a kemecsei járási tanács kereskedelmi osztályának vezetője: mindketten hamis jelentést adtak be a burgonyabsgyüjtés állásáról. Meg kell azonban mondani, hogy ilyen esetben ez kevés: a jövőben sokkal szigorúbb megtorlást kell al­kalmaznunk. A hibák között kell megemlíteni Tiszabezdéd pé'dáját ‘is. zho! az át- ; menet; sikert súlyos visszaesés kö­vette. Itt a népnevelők maguk jár­Kormányunk feladata: mindent megtenni hazánk védelmének biztosítására — mondotta Dobi István, a minisztertanáfs elnöke a költségvetési vitában Ma délelőtt ismét megítéltek a parlament üléstermének padso­rai. Az országgyűlés folytatta az 1951. évi költségvetés tárgyalá­sát. A magyar nép jövő évi békés építő programmjának tárgyalásá­ra eljött a parlament ülésére dol­gozó népünk szeretett vezére, Rá. kosi Mátyás elvtárs. Itt van az Elnöki Tanács több tagja, a mi­nisztertanács tagjai. A mai ülé­sen is megjelent a diplomáciai testület több tagja, élükön Ki­szeljov elvtárssal, a Szovjetunió nagykövetével. Drahos .Lajos elvtárs elnök tíz óra után néhány perccel nyitotta meg a második napi ülést és be­jelentette, hogy Alkotmányunk 27. paragrafusának első bekezdé­se értelmében a minisztertanács elnöke tartja meg beszámolóját. A bejelentést nagy tapssal fo­gadta az országgyűlés, majd Dotbi István, a minisztertanács elnöke megkezdte beszédét, i\ehcyJ)»aruuk (crmelése a jövő évben 28.8 százalékkal emelkedik Dobi István az Alkotmány ren­delkezései értelmében számot adott a nép képviselőinek a mi­nisztertanács 1950. évi munkájá­ról és egyben programmot adott az 1951-re tervbevett teendőkről. Beszélt népgazdaságunk rohamos fejlődéséről. Kifejtette, hogy a nehézion.” t. -idézi értéke az 1950. évi wítiáto terme­léshez képest mintegy 28.8 százalékkal emelkedik. Felhívta a figyelmet, szükséges az is, hogy bányászainkon túl az egész ország népe az eddiginél 1. nagyobb figyelemmel forduljon szénbányászatunk kérdései felé. Ismertette az építőipar, a közle­kedés, a könnyűipar, a kül- és belkereskedelem egyes kérdéseit, majd rátért mezőgazdaságunk kérdéseinek ismertetéseire. Hang­súlyozta, hogy dolgozó parasztságunk nap* 1 ól tu ;V3 cntMíi jelétén keresztül is lemérhető, mit je­lent a falu népe számúra a munkásosztály segítsége, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése. Meg kell szilárdítanunk az állami fegyelmet Ezután arról beszélt, hogy a széles néptömegeácre épülő, őket az állami munkába, a kormányzásba bekapcsoló he­lyi tanácsok létrehozása ha­talmas mértékben növelte a dolgozó nép politikai és tár­sadalmi aktivitását. — Helyi tanácsainknak fontos feladata az állami fegyelem, a népi fegyelem megszilárdítása — mon­dotta Dobi István. — Ezen a té­ren mutatkozik még hiányosság, nemtörődömség, a közösségi tu­lajdon lebecsülése, a tervek fce nem tartása, a költségvetések át­hágása, felsőbb szervek határoza­tainak végre nem hajtása, az ál­lammal szembeni kötelességek laza kezelése. Tanácstagjaink egyik legfontosabb kötelessége, hogy ezen a területen is segítse­nek kormányzatunknak. Legye­nek szigorú őrzői az áliami, népi fegyelemnek. Megállapította, hogy -T-T , ~ , .. —--------------------­a Népköztársaság kormányá­nak a római katolikus egy­házzal kötött megállapodása érzékeny csapás volt a külső és belső ellenségre egyaránt és hozzájárult népünk egysé­gének kiszélesítéséhez. A megállapodás mindmáig jól he­vált és a magunk részéről min­dent megteszünk, hogy ez a jö­vőben is így legyen. „Reméljük — mondotta ■—, hogy a katolikus püspöki kar is híven kitart e meg­állapodás mellett és fellép a he- iyenkint mutatkozó, a megálla­podással ellentétes megnyilvánu­lások ellen.” A béke és Sztálin mere szorosau összeforrt népünk szívében Hangsúlyozta, hogy népünk egységére, elszánt összefogására ás helytállására ma, amikor a nemzetközi helyzet egyre élesedik, na­gyobb szükség van, mini va< r laha. Dolgozó népünk ajkán számta­lanszor hangzik el ez a szó, hogy béke. Akárhányszor csak a béké­ről beszélnek, ez a szó egybekap­csolódik a nagy Sztálin nevével. A béke és Sztálin neve épp­oly szorosan összeforrt dolgo- 1 zó népünk szívében, mint ahogyan a felszabadulás, a szabadság, a virágzó élet fo- . galma egybeikapcsolódik a Szovjetunió, a dicsőséges Szovjet Hadsereg nevével. Foglalkozott Dobi István a Magyar Békekongresszussal és a II. Békevilágkongresszussal, majd annak hangsúlyozásával folytat­ta beszédét, hogy kormányunk feladata: min­dent megtenni hazánk vedel. . mének biztosítására, tovább • erősíteni néphadseregünket, > növelni dolgozó népünkben a honvédelem ügye iránti fel- tétlen áldoizat'készség&t. Mióta miénk lett az ország, magyar munkásoké, dolgozó pa­rasztoké, értelmiségé, új nép van itt születőben, amely bátrabb, egészségesebb, mint a régi volt. Ezer és ezer tény bizonyítja, hogy’ a magyar munkás, a magyar dol­gozó paraszt, az egész magyar nép, ha népi demokratikus hazája új munkahőstetíekre, áldozatvái- laiásra, hazája védelmére hívja, egységbe forrva, örömmel feleli: „Megadjuk !” Meg vagyok győ­ződve arról — fejezte be beszé­dét —, hogy a tisztelt országgyű­lés a Magyar Népköztársaság 1951 évi költségvetéséi, miután megtárgyalta annak minden rész, letét, örömmel és lelkesedéssel elfogadja — fejezte be beszédét Dobi István. Az országgyűlés legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 11 órakor tartja, ekkor kezdődik az 1951. [évi állami költségvetés általános vitája. tak elől a burgonyabeadásban jó pé dával és vállalták azt is. hogy a falu dolgozó parasztjait egyen­ként győzik meg. Az eredmény az első napon 409 mázsa lett. a máso­dik napon azonban visszaesett 300 mázsára, mert a siker a fejükbe szállt. Fokozatosan tovább csökkent a falúban a beadás, egészen napi 15 mázsáig. A visszaesés oka: el­mulasztották a munka támogatását, ellenőrzését. Az elmúlt napokban az egész megyében kibővített pártvezetőségi üléselret tartottunk. amelyeken resztvettek a helyi tanácsok végre­hajtóbizottságainak tagjai és a tö- msgszervezetek vezetői is. Itt indí­tottuk be az ünnep; begyűjtési he­tet. itt gondoskodtunk arról, hogy a begyűjtés valóban központi kér­dése legyen megyénk összes szerve­zetének. egész dolgozó parasztságá­nak. Itt beszélték meg a népnevelő munka fellendítését, a begyűjtés­ben é enjárók népszerűsítését, a jó kezdeményezések elterjesztését. — Számunkra pedig a legfontosabb feladat ezzel kapcsolatban az ellen­őrzés megjavítása, az állami fegye- lem tudatosítása, szigorú betartása és párttagjainknak a példamuta­tásra való nevelése. Rákosi elvtárs mondotta az orszá­gos bányászértekezleten: ,.A kom­munista azért kommunista, hogy a termelésben is megmutassa, hogy népének és pártjának hű fia.“ Ez nemcsak a bányászokra, az ipari munkásokra vonatkozik, hanem a dolgozó parasztokra is. Megyénk kommunista parasztjainak most az­zal kell megmutatnipk. hogy né­pünk és Pártunk hű fiai. hogy élen­járnak. példát mutatnak a ter- ménybeadásbsn. A terménybeadás sikere az egész Párt ügye, az osz­tály-harcnak és a béke védelmének fontos kérdése. Az ipar' munkások szenet, vasat, acélt adnak az országnak. A Mar- tiii-üzemek dolgozóitól acélt vár az ország- az ő munkájúkra számit a mozdonygyár, „ kombájnokat ké­szítő gépgyár, rájuk számit az egész dolgozó nép, ha acélra van szükség. Nekünk, szabó’cs-szatmármegye;ek- nek, az a feladat jutott, hogy bur­gonyából adjunk legtöbbet az or­szágnak. Az ipari munkásságban nem is csalódik az ország. Nekünk, a mi dolgozó parasztjainknak ’s tudnunk kell kötelességeinket — jó teljesítésükért nem szabad és nem is fogjuk kímélni erőnket. És ez vo­natkozik takarmánygabona- és ku- koricabeadási kötelezet Légünkre is. Az idő sürget, pár hét múlva kez­dőik, a burgonya verme! és. Mindé, neke.őít a mi munkánkon, a kom­munisták munkáján és helytállásán, múlik, hogy Szabolcs-Szatmár me- gye minden községe mielőbb telje­sítse az állam iránti kötelezettsé­gét és minden dolgozó paraszt büsz­kén elmondhassa, hogy a termény- beadással is hitet tett országépí'ő terveink és a béke . védelmének nagy ügye mellett. mmmrn I v - • n~ ■—~~~ P

Next

/
Thumbnails
Contents