Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-09 / 286. szám

Üdvözöljük román vendégeinket

A Román Népköztársaság kormányküldöttsége, élmunkáskül- ítöttsége éö kulturális delegációja hazánkba érkezett.

Vasárnap kezdődik a Magyar- Román Barátság Hete, amely idő alatt a magyar dolgozó nép ismét kifejezheti örömét, hogy a népi demokratikus rendszerek létrejöttével végleg visssahozhatatla- nul lezárult a két nép közötti félreértések, nacionalista súrlódások korszaka, amelyet a múlt uralkodó osztályai szítottak a két nép között, hogy eltereljék a figyelmüket elnyomott életükről, szolgaságukról, nyomorukról.

A múlt sötét korszaka lezárult, hatalmas pontot tett rá a Szovjet Hadsereg dicsőséges és nagyszerű küzdelme és a két nép elindulhatott felfelé, a fejlődés, a boldog élet felé.

Karinovszki Béla, a kolozsvári Armatúra gyár vállalatvezetője azt mondta, hogy a muitban román uralom alatt azért nem kapott munkát, mert magyar volt, a magyar uralom alatt azért nem kapott munkát, mert öntudatos emberként nem akart az elnyomók eszközévé válni. Ma Karinovszki Béla magyar munkás az egyik kolozsvári gyár vállalatvezetője.

Vagy nézzünk körül itthon is. Együtt dolgozik a román és a magyar paraszt a földeken, együtt végzi a munkáját a nagy cél, a szocializmus megvalósítása érdekében. A Román Nép- köztársaságban magyar iskolák emelkednek, magyar színházak, magyar újságok, s a Romániában élő magyarok együtt dolgoznak, együtt harcolnak a román dolgozókkal a szocializmus megvalósításáért.

A békés és baráti együttműködés köszönhető a felszabadító Szovjet Hadseregnek, a két ország vezető erejének, a Román Munkás Párt és a Magyar Dolgozók Pártjának és a két nép két legnagyobb fiának, Gheerghiu-Dej és Rákos5 elvtársak bölcs politikájának. A két ország közötti mind szorosabbá váló baráti együttműködés azon alapul, hogy a Román és a Magyar Népköz- társaság a béke hatalmas táborár ba tartozik.

Ismerjük egymást és szeretjük egymást. Szeretettel várjuk és fo. gadjuk a vendégeket, Theodor Vlad elvtársat, Paraschiva Mátéi élmunkás szövőnőt, Ionescu State élmunkás vasesztergályost, Ghe- orge Achim földműves, kollektív- gazdaságveretöt, Alfréd Mendelssohn zeneszerzőt, Constantin Baraschi szobrászművészt, a hatalmas 186 tagú tánc- és ének- együttest, a küldöttség minden tagját. Szeretjük és ismerjük őket. Érdeklődünk a baráti Románia élete iránt.

Ismerjük a román nép életét. Tudjuk, hogy sokszázezer fiatal á’l munkaversenyben egymással. Tudjuk, hogy Maciuca község mozigépet kapott, tudjuk, hogy a vezetője egy kis paraszt s úgy hívják, Butoi Dimitru. Tudjuk azt is, és figyelemmel kísérjük, hogy városaikat építik és szépítik, városok munkafelajánlásokkal teszik szebbé a román városokat, Nicole Balcer-cu, Ploosti és a többi város épül, fejlődik a szorgalmas, lelkes munka nyomán. Tudjuk, hogy a bukaresti ,,December 13" gyár békevédelmi bizottsága egyre több dolgozót mozgósít a terv teljesítésére, megvilágítva előttük, hogy munkájuk a béketábort erősíti. Sok újítást és újítót ismerünk, hallottuk Zontea Gh. és Bologa Stefán nevét, akik mintegy 3000 kilogram teljesítményű tölcsért szerkesz. tettek, amely azonkívül, hogy hatalmas megtakarítást jelent egészségvédelmi szempontból is nagy lépést jelent előre. A dolgozóknak nem keli többé az egészségre káros port nyelni. Jakab Ilona vlahicai öntömunkásról is hallottunk, aki csak hat hónapja hagyta ott a faluját és máris úgy dolgozik. mintha háromnégyéves gyakorlata lenne. A román bányán dolgozóit is ismerjük, ha nem is személyesen. Ismerjük az eredményeiket, ame'y- lyel nemcsak a Román Népköz- társaság tervét, fejlődését segítik elő, hanem mindnyájunk közös ügyét, a békét is szolgálják.

A békehíre- a szocializmus építése elszakíthatctianná kovácsolja össze a két népi damokrattícus ország közötii kapcsolatot. Összekovácsolja a kit népet az is> hogy az amerikai ínrerlaüslák beavatkozási kísérletei, kémjei egyformán fenyegethetik a román és magyar dolgozók életét. Összefűzi őket a két állam határán lesben álló imperial ;s'a bérenc Tito elleni harc, aki azéi*t lapu! a határon, hogyan tudna a népi demokráciáknak ártani. A két nép azonban tudja, hogy az országaik közötti jóviszony, szoros együt működés. a béketáborban való egyre nagyobb harcuk mind útját állja a háborús uszílóknak. Tito aljas terveinek.

Összefűzi az is a két nép gazdasági. kulturális együttműködését, hogy. a két állam története, fejlődére számcs rokenvonást mutat. Mindkét állam jellegének leglényegesebb vonása a Szovjetunió hatalmas támogatása, ami biztosítéka mindkét ország nemzeti független, »égének, szabadságának, békés fejlődésének. A Szovjetunió segíti mindkét népet ipara, mezőgazdasága fejlesztésében, nép: szocialista reails'a kultúrájának kialakításában, a műnk::módszer. gazdag tapasztalat átadásában.

A Román-Magvar Barátság Hete alkalmából egész do'gozó népünk me'eg szeretettel köszönti a román dolgozó nép küldötteit, biztosan ) tudja- hogy ez a rövid idő, amelyet * együtt töltenek, még jobban megszilárdítja a két nép közötti barátságot, még jobban megerősíti a béke ha'almas táborát. A két nép fiai a Barátsági Hét megkezdése clő't a közös hála és odaadás, jegyében a nsgy Sztálin felé fordulnak, akinek szerető gondoskodását, vezetését, irányítását mind a két nép egyformán érzi. |

Ezzel a gondolattal kiszöntjük a vendégkén' érkezett baráti román nép küldötteit. (K. EJ

Budapestre érkezeit a Magyar-Román Barátsági Héten résztvevő román kormányküldöttség

A Magyar és Román Népköz- társaság lobogóival, a Magyar- Román Barátsági Hetet üdvözlő feliratokkal díszített ferihegyi repülőtérre pénteken délben megérkezett a Román Népköztársaság kormányküldöttsége, amely részt- vesz a Magyar-B.omán Barátsági Hét ünnepi eseményein.

A román kormányküldöttség vezetője. Eduard Mazintescu miniszter, a Román Népköztársaság mtnisztei tanácsa mellett működő művészeti bizottság elnöke, tagjai Mihail Rosianu, a román minisztertanács mellett működő kulturális alapítványok és intézmények elnöke, a Román Munkás- (

párt Központi Bizottságának póttagja, dr. Arthur Reindler akadémikus, orvosprofesszor, Bányai László, a Román Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, egyetemi tanár, a Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagjai, Mihail Be- niuc, a Román I:ószövetség főtitkára, Maria Bardu, a külföldi kulturális kapcsolatokat ápoló román intézet alelnöke, Paraschiva Mátéi élmunkás szövőnő, Ionescu State élmunkás vasesztergályos, Gheorge Achim földműves, a slo- bozia-mandra községbeli kollektív gazdaság vezetőségi tagja.

A román küldötteket a kormány

és a magyar dolgozó nép nevében Jóboru Magda elvtársnö, a vaHás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára, a szeptemberben Bukarestben rendezett Román- Magyar Barátsági IJéten részt- vett magyar kormányküldöttség vezetője üdvözölte.

A román kü'döttség nevében Eduárd Mezinescu miniszter, a román művészeti bizottság elnöke válaszolt az üdvözlésre.

Az üdvözlöbeszédek elhangzása után a román küldöttek a fogadásukra megjelentek meleg ünneplése közben hagyták el a repülőteret.

Az országgyűlés pénteki ülésének

tárgyalása

n költségvetésről, az alkotmány egyes pontjainak módosításáról és a kéke védelméről szóló törvényről

Az országgyűlés pénteki ülését tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Drabos Lajos, az országgyűlés elnöke; Az országgyűlés folytatta az egyes tárcák köUség- . vetésének tárgyalását, E.sőnek az építésügy; minisztérium 1951. évi költségvetésé; tárgyalta.

A tárca költségvetését Gallyán János előadó ismertette.

Ezután arról a felbecsülhetetlen segítségről szólt, amelyet a nagy Szovjetunió a magyar építőiparnak nyújt azzal, hogy kitűnő mérnökeit, sztahanovistái*. a még ma is körünkben lévő Makximenko elvtársat és sztahárovista csoportját elküldte hozzánk.

Ezután Köböl József elvtárs. az építő pari dolgozók szakszervezetének főtitkára mondott beszédet.

Sándor László elvíárs építésügyi miniszter felszólalása

Köböl József elvtárs után Sándor László elvíárs- építésügyi miniszter szólalt fel.

— Az építőipar — mondotta — 1950-ben két és félszer annyi építkezést végez el. m'nt 1849-ben. Ugyanekkor a foglalkoztatott munkások száma csak 50 százalékkal több. 1949-b:rt sok dolgozót kellett elbocsátani a téli időszakban, míg az idén mintegy 20 ezer szak- és segédmunkásra volna még szüksége az építő'parnak. Kézműves jellegű építőiparunk rálépett a nagyipari fejlődés útjára.

Pártunk, elsősorban Rákosi elv- társ ellátott bennünket tanácsokká 1. rámutatott hibáinkra s megmutatta hibáink kijavításának módját. Szevjet emberek tanítják a magyar építőmunkásokat . a gyors falazás; módszerre.

Az építésügy terjiletét átszervezzük és ily módon alkalmassá tesz- szük építőiparunkat, hogy az 1951- bsa ránk váró feladatot végrehajthassa. Szovjet elvtársaink tanácsai alapján 1951 ben / s a további években fokozo-tt mértekben fejleszteni kel! az épületelemek érgyártását. Építőiparunkat fokozottabb mértékben kell gépesítenünk.

1954-re többezer építészmérnököt képezünk ki. Ezentúl a műszaki akadémián, építőipari technikumokon. alsó- és középfokú oktatáson sz'ntén többezer munkást fogunk képezni. Azon leszünk, hogy minél

több nő; képezzünk ki mérnökké, technikussá, építésvezetővé, különböző szakmunkássá. A tanulóképzést és átképzést fokozottabban fejlesztjük, mint ebben az évben.

Sándor László e.v.árs, miniszter beszéde urán az országgyűlés az építésügyi minisztérium költségve- ését általánosságban és részleteiben elfogadta.

Az Igazságügyi tárca költségvetését Seprényi Sándor előadó ismertette.

Az igazságügyi tárca költség- vetéséhez Orbán László szóit hozzá. Hangsúlyozta, hogy igaz- ságszo'gáltatásunk mind határozottabban rááll a szocializmus útjára.

Ezután a bűnügyi statisztika adatait ismertette, majd hangsúlyozta, hogy amikor a bűncselekmények száma rohamosan csökken, ugyanakkor a büncselekiné- .nyeken belül bizonyos fajta gazdasági, különösen közellátási jellegű bűncselekmények jelentős száma arra figyelmeztet, hogy

az ellenség most elsősorban

a gazdasági és közellátási

fronton próbál állandóan támadni.

Büntető bíróságaink erélyes, szigorú ítéletekkel torolták meg a spekulánsok, áruhalmozók tevékenységét és bebizonyították, hogy nem ismernek kíméletet, ha népi demokráciánk rendjét kell védelmezni ellenséges támadással szemben.

Halássz Aladár felszólalása után az országgyűlés az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta, majd rátértek a pénzügyminisztérium 1951. évi költségvetésének tárgyalására.

Az országgyűlés tagjai a pénzügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadták.

Ezután az országgyűlés tagjai nagy lelkesedéssel elfogadták az 1951. évre szóló költségjavaslatot és megkezdték a benyújtott két törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésre időközben megérkezett Rákosi Mátyás elvtárs, a MDP főtitkára, Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban megjelentek: J. D, Kiszeljov elvtár», a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a baráti államok diplomáciai testű. Jetének képviselői.

Elsőnek a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A törvényjavaslat előadója Hidas István elvtárs, a budapesti pártbizottság titka: a voit.

— Az Önök előtt fekvő törvény- javaslat az Alkotmány egyes pontjainak módosítását tartalmazza — mondotta Hidas elvíárs. — A törvényjavaslat tartalmazza a nehézipari minisztérúm kettéválasztását kohó- és gépipari, valamint bánya- cs energiaügyi minisztériuma.

Tartalmazza az élelmezési minisztérium fe állítását. A népjóléti mi- niszíérium helyébe egészségügyi minisztérium szervezését. Továbbá az igazságügyi szervezet átalakítását, a tanácsrendszerrel való szervezeti kapcsolat megteremtése érdekében a felsőbíróság és a főáí- amügyészségek mgszuntetéséí.

Ezután Hidas elvtárs beszédében részletesen megindokolta az Alkotmány egyes pontjai megváltoztatásának szükségességét.

Hidas elvtárs beszédéi hosszantartó lelkes taps fogadta, majd az Országgyűlés tagjai egyhangúan elfogadták a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló ( törvényjavaslatot.

A béke védelméről ssróló törvényjavaslat tárgyalása

Ezptán megkezdték a béke védelméről szó! törvényjavas'at tárgyalását. A törvényjavaslat előadója Szabó Pál író vólt.

Szabó Pál beszéde után a képviselők szűnni nem akaró fergeteges tapsviharral juttatták kifejezésre a magyar dolgozók vágyát és szilárd elhatározását: megőrizni és megvédeni békénket, országépítő munkánk előfeltételét és keményen lesújtani azokra, akik az imperialisták sötét tervei szolgálatában békénket bármily módon veszélyeztetik.

Az Országgyűlés tag-fai ezután egyhangú lelkesedéssel elfogadták a béke védelméről szóió törvényjavaslatot, majd Drabos Lajos elvtárs, •einök az Ország-gyűlés ülésszakát I berekesztette.

szintes-színin i r~

——-—------- — ű)-én_ újabb burgonyával telt vagjn-