Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-08 / 285. szám

Törvénnyé nyilvániijnk a béke védelmét Enver Hodszsa elvtárs távirata A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése gondos családfőként Intézkedik most a jövő esztendő beruházásairól, nagyszerű ötéves tervünk második esztendejének tennivalóiról, arról, hogy fokoz­zuk az építömunka ütemét, erő­sítsük hazánkat, szilárd alapokra építsük a szocializmust. Ma nem a költségvetés egyes tételeiről tárgyalnak dolgozó né­pünk képviselői, mégis az építő munkáról lesz szó az országgyűlé­sen. A béke védelméről benyújtott törvényjavaslatot vitatják meg szerető gonddal, fokozott körülte­kintéssel. A béke védelme is az építő munkához tartozik, elvá­laszthatatlan rőle, hiszen békében lehet igazán építeni, Magyaror­szágot soha nem tapasztalt ütem. ben iparosítani. A békét védő tör­vény elfogadása és következetes végrehajtása azt jelenti tehát, hogy a Dunai Vasmű tervéből az ország legnagyobb nehézipari üze­me lesz, nem marad puszta terv a Tiszai ökl Duzzasztómű sem, ha­nem a már lerakott alapokból hó­napról hónapra jobban kirajzoló­dik a hatalmas erőmű képe. Mi törvényeket hozunk a béke védelméről, a törvény erejével, kérlelhetetlen szigorral sújtunk le a béke ellenségeire, népünk ellen­ségeire. Olyan törvényt hozunk, amelynek minden betűje meg­egyezik a világ népeinek elszánt akaratával, olyan törvényt, ame­lyet lelkesen fogad hazánk min­den hü fia, olyan törvényt, amely hűen kifejezi a magyar dolgozók tíz és százezreinek harcos béke- akaratát, szilárd elhatározását a béke megvédésére. A mi törvényeink érvényt sze­reznek a nép akaratának, az im­perialista országok hazaáruló „parlamentjeiben” összeeszkábált „törvények” viszont a háborús uszí- tókat védik. Az Egyesült Álla­mokban, a „demokrácia hazájá­ban” hosszú, keserves börtön jár annak, aki felemeli szavát a bé­kéért, „Amerikaellenes Tevékeny­séget Vizsgáló Bizottság” elé ke, rül, aki nem mondja úton-útfále#, hogy „éljen a háború”. Kendő.ök gumibotja, börtönök százai és ez­rei védik a háborús propagandát, védik a tőkések, az ágyúgyárosok, a hadseregszá'Iítók véres á'mait, gyilkolási vágyát. A békeharco­sok osztályrésze az üldöztetés, mindez azonban nem töri meg el­szántságukat, sőt: fokozza erejü­ket a háborús uszitókkal való .vég­leges leszámolásra. Mit nyilatkozott Truman ? Mi­vel tetézte eddigi háborús bűneit ? Azzal a kijelentésével, hogy az Egyesült Államok nem szándé­kozik lemondani „koreai küldeté­séről”. Az elnök szépenhangzó szavai azt adják a világ tudtára, hogy Amerika imperialistái to­vább akarják folytatni, sőt ki akarják terjeszteni a távolkeleti háborút, a hősiesen harcoló koreai nép. újabb ezreit ás tízezreit akar­ják legyilkolni, megkínozni, tekin­tet nélkül a gyermekekre, az asz. szonyokra, felrúgva a nemzetközi egyezmények utolsó sorait is. Ko­reában válságos, nagyon válságod az imperialisták helyzete. A kínai önkéntesek által támogatott ko­reai népi haderő súlyos csapáso­kat mér a betolakodókra, inog a talaj a gyarmatosítók és koreai kiszolgálóik, Li-Szin-Manék lába alatt, s ezt .a talajt nem szilárdít­ja meg Truman nyilatkozata sem. Az amerikai újságok egész sora kesereg, hogy az elnök nyilatko­zatával „nagy kárt okozott az amerikai diplomáciának”. A ret­tegés hangján Inak arról, hogy nö a szakadék az USA és Nyu- gat-Európa között, a Newyork Times el is siratja Amerika euró­pai „barátjaiisürgetik a meg­egyezést,- s Gunther tábornok, a szárazföldi haderők helyettes ve­zérkari főnöke már Korea kiürí­téséről beszél. Fogvacogva ír a ' Washington Post: „őrültség len-' ne, ha támadó háborút kezdenénk j Kína ellen.” Truman nyilatkozatát olvasták Ázsiában is. Indonéziában így ír­nak róla: „Ha az amerikai impe­rialisták megvalósítják fenyege­téseiket, akxor ez szomorúan végződik sajátmaguk számára.” Figyelmeztetések ezek az USA vezetői számára, vegyék el pisz­kos, véres kezüket Koreáról, hagyják abba a háborús készülő­dést, ne támadjanak az emberi­ség élete ellen, mert vasbetonfai­ba ütik a fejüket. Nem eladó Ko­rea, nem eladó a 475 milliós Kí­na, nem eladó egyetlen ország sem. A népek el vannak szánva arra, hogy lefogják a háborús gyújtogatok kezét, hogy megvéd­jék a békét, a szabadságot. Fokozódó erővel tör fel a béke­akarat a világ elnyomott népei­ből is: gyarapszik a béketábor ereje. A volgai erőmüvek tervét, a Szovjetunió hatalmas terme, szetátalakítc prógrammját, békés építő munkáját ismerik az egész világon, tudnak a népi demokrá­ciákról, amelyek híven követve a szocializmus országának útmuta­tásait, fokozott ütemben építik a szocializmust. A világ népeit le­nyűgözik, csodálatbaejtik a sza­bad országok hatalmas béketer­vei, kommunista pártjaik tartják ébren bennük a proletárinternacio­nalizmus felemelő érzését, bizalom­mal reménységgel néznek a Szov­jetunió felé, Moszkva feié, ahol Sztálin elvtárs él és vigyáz a bé. kére. Az amerikai elnök háborús uszító nyilatkozata és a nyilat­kozat világvisszhangja további harcra, szüntelen éberségre inti a békeharcosokat. Még szorosabbá kell tenni a népek összefogását, itt az alkalom, újra és újra le kell leplezni az imperialisták gya­lázatos politikáját. Trumant, a főagresszort meztelenre vetkőztet- te ez a nyilatkozat. Leplezetlenül bevallja háborús terveit, szégyen­letes céljait. A népek pedig ar­ról győzik meg a világot, hogy az imperialisták háborúja idegen tő­lük, azt minden eszközzel meg­akadályozzák. A magyar dolgozó nép békevé­delmi törvényt hoz. A törvénnyel egyetért a munkás, a dolgozó pa­raszt, az értelmiségi, a tudós, a művész, a dolgozó kisember. Mun­kájával, a nép á’lamának erősíté­sével bizonyítja be, hogy megvé­di a békét. Ragyogó eredménye­ket hozott a békemüszak a Vul­kánban, a Nyírbogdányi Ásvány, olajipari Vállalatnál. Békeharcos üzenetüket küldik az Alkaloida dolgozói az első tervév befejezése alkalmából. Fokozza a termelést az ipari munkás, a burgonyabe­adási kötelezettség lelkes teljesí­tésével, a „burgonyahét” sikeres befejezésével erősíti a hazát a dolgozó paraszt. Nehéz bánya­munkát, a Dunai Vasmű építését vállalják lelkes fiataljaink. A bé­két, a munkát, a boldog jövőt vé­dik valamennyien. Rákosi Mátyás elvtárshoz Rákosi Mátyás elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárának. Melegen köszönöm az albán nép, az Albán Munkáspárt, a Központi Bizottság és a ma­gam nevében hazánk felszaba­dulásának hatodik évforduló­ja alkalmából kifejezett jókí­vánságokat. Az albán nép a baráti magyar nép és minden békeszerető nép oldalán a nagy Szovjetunió vezetésével harcol a békéért és építi boldog jövő­jét. Az Albán Munkáspárt főtitkára, Enver Hodzsa Iskoláinkban ma már a munkások és dolgozó parasztok gyermekei tanulnak Az országgyűlés csütörtöki ülése Az országgyűlés csütörtöki ülé. sén folytatták az egyes tárcák költségvetésének vitáját. Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg az ülést, ame­lyen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP főtitkára, Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke és Dobi István, a minisz­tertanács elnöke. Elsőnek a földművelésügyi tár­ca költségvetését tárgyalták. Az új költségvetés 75 millió forinttal fordít tösbet a növény­termelés és áilatlenyésztés ieílesztésére, mint az előző évi Gém Ferenc előadó elmondotta, hogy dolgozó parasztságunk meg­tanulta: érdemes követnie a Ma­gyar Dolgozók Pártja és népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás útmutatásait. A vita első szónoka Seregélyi József kiemelte, hogy az új költ­ségvetés 75 millió forinttal fordít többet a növénytermelés és állat- tenyésztés fejlesztésére, mint az előző évi. Katona Sándor rámutatott arra, hogy a költségvetés minden téte­le a dolgozó parasztság felemel, kedését, a munkás-paraszt szövet­ség megerősödését szolgálja. Ezután Erdei Ferenc, földműve­lésügyi miniszter emelkedett szó­lásra. __ A költségvetés — mondotta Erdei Ferenc ■— hü tükre jövő évi munkánknak. A minisztertanácsi határozatok előírásai megszabják az előttünk álló feladatokat. Ezek a mezőgazdaság szocialista szek­torának fejlesztése, a modern gé­pesítés, a tudomány vívmányai­nak és a szocialista munkamód­szereknek bevezetése a mezőgaz­daságban. További fontos fel­adat a gépállomások munkájának fokozása. ■— A mezőgazdasági szakokta­tás fejlesztésének alapjait már le­raktuk. A jövő évben új mező­gazdasági technikumot és tanfo­lyamokat szervezünk. A költség- vetésben jelentős helyet kap a mezőgazdasági kutatómunka is. Erre a célra költségvetésünk 30 millió forintot fordít. Növénytermelésünk: fejlesztését több mint 80 millió forint össze­gű közvetlen segítség szolgálja, amelyet műtrágya beszerzésre és a gépi munka elterjesztésére jut­tat kormányzatunk. A tervberuházások mellett több mint 80 millió közvetlen állami támogatást nyújt a kormányzat az állattenyésztés színvonalának emeléséhez. Erdei Ferenc beszéde után az országgyűlés a földművelésügyi tárca költségvetését általánosság, ban és részleteiben elfogadta. Az előadói beszédet Komócsin Mihály elvtárs tartotta. Komócsin elvtárs a népműve­lési minisztérium költségvetését indokolva rámutatott arra, hogy ugrásszerűen emelkedett ebben az évben a kiadott könyvek száma és a kiváltságosak helyett a kultúra ma már a tömegeké. A minisztérium irányítása alatt összefogott intézmények, mint a Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda, a Kuitúikapcsolatok Inté­zete js nagy fejlődésen mentek keresztül. A minisztérium segí­tette a művészetek fejlődését is. A művészeti iskolák és színházak művészeti színvonalát jelentősen emelték. A minisztérium nagy gondot fordít a népi kultúra ápo­lására is. Szünet után megkezdték a val­lás és közoktatásügyi ’ miniszté­rium költségvetésének részletes tárgyalását. Az előttünk álló feladatok zö­mét alkotják a könyvkiadás, a sajtó színvonalának emelése, új újságíró káderek nevelése, a rá­dió tökéletesítése. A népművelési minisztérium jövőévi költségveté­se 137 millió forinttal több. A tárca költségvetéséhez első­nek Benke Valéria szólt hozzá. — A szocializmus — mondotta — a dolgozó tömegek gondolkozá­sának megváltozását, öntudatuk fejlődését, a kulturális elmara­dottság felszámolását is jelenti. — Hogy fejlődésünk továbbra is töretlenül felfeléívelő legyen __ folytatta beszédét — igen fontos feladatunk erőteljesen kovácsolni azt az új szocialista embert, aki látja a mi szabad életünk szépsé­geit, optimizmussal néz a jövő Az általános iskolák latraié'nak száma 30 ezerrel több, mint tavaly vol, Bencsik István államtitkár elő­adói beszédében rámutatott arra, hogy a Pártnak ez év tavaszán elhangzott bírálata előnyös válto­zásokat eredményezett közokta­tásügyünkben. A közoktatásügyi minisztérium erőfeszítéseket tett a meghatározott feladatok vég­rehajtására. Csökkent a munkás és dolgozó paraszt származású tanulók lemorzsolódása, az őszi beiskolázásoknál növekvő ered­mények mutatkoztak. Az általá­nos iskolák tanulóinak száma 30 ezerrel több, mint tavaly volt. Az elért eredmények továbbvi­telére a Szovjetunió élenjáró ne­velési példája alapján további fej­lesztésekre van szükség és ezt cé­lozza a jövőévi költségvetés. A multévi 16.000 hallgatói létszám­mal szemben a költségvetés jövő­re 21.500 főnyi hallgatói létszám­mal számol. A kultusztárca költ­ségvetése az ifjúság helyes neve­lésének végrehajtásához fűződik. Elsőnek Jóboru Magda állam­titkár szólt hozzá a költségvetés­hez. — A tavalyihoz képest 21 szá. zalékkal megnövekedett költség- vetés — mondotta — megadja az anyagi alapot azoknak a felada­toknak a végrehajtásához, ame­lyet a Párt Központi Vezetőségé­nek közoktatásunkkal kapcsola­tos határozata s a magyar és a nemzetköz: politikai helyzet állít közoktatásunk ele.-— Iskoláinkban ma már az ál­talános iskoláktól az egyeteme­kig elsősorban a munkások .és dolgozó parasztok gyermekei ta­nulnak. Iskoláinkban, egyeteme, inken nemcsak a tanulók és ezen belül a munkás és a paraszt ta­nulók száma növekedik folytono­san, hanem az oktatás színvo­nala is. — Pedagógusainknak népi de­mokráciánk életével való szoro­sabb kapcsolata az alapfeltétele annak, hogy nevelő-oktató mun­kájúk megfeleljen a követelmé­nyeknek. De nem egyetlen félté- tele. Pedagógusainknak komolyan ke:l tanulniok, komolyan kell fej­leszteniük szakmai és ideológiai tudásukat. ' Jóboru Magda részletezte ez­után a költségvetés adatait, majd így folytatta: — Ha teremtő munkánk alap­jára, a békére gondolunk, isko­láinkra, egyetemeinkre is kell gondolni. Nemcsak abból a szem­pontból, hogy itt vannak azok a gyermekek és fiatalok, akiknek az élete a legdrágább népünk számára, kiket a leginkább aka­runk megvédeni egy újabb pusz­tító háborútól. Iskoláinkra és egyetemeinkre kell gondolnunk abból a szempontból is, hogy ott tanuló, nevelődő Ifjúságunkra döntő feladat vár népünk békéjé­nek biztosításában. Ha ez a fia­talság a béke ügye mellett áll, komoly erőssége a mi békehar­cunknak. Jóboru Magda elvtársnö beszé­de után Parragi György szólalt fel, majd utána az országgyűlés a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium 1951. évi költségveté­sét általánosságban és részletei­ben is elfogadta, majd rátértek a népművelési minisztérium költség- vetésének tárgyalására. A kultúra ma már a tömegeké SZfiBOLCS-SZfiTMfiRI fi ™****v»«**-' ~N , Az Alkaloida befejezte ez évi ter­■ ^ vét (5. oktal).^A kisvárűa^ jár^ aií

Next

/
Thumbnails
Contents