Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-01 / 279. szám
1850 DECEMBER 1, PÉNTEK 3 Alkalmazásúk a szovjet tapasztalatokat a nyírmadai építkezés vezetői A nyíregyházi Magasépítési Vállalót nyírmadai építkezésénél hét zsaluzó dolgozik. Gyorsan jár a kezük, ahogy mondani szokták, ég a kezük alatt a munka. Ver- •enyben dolgoznak. Már mindegyik túl van a száz százalékon. Gyorsan dolgoznak, de még sok van hátra. Ma este a zsaluzást be kell fejezni. Többször mentek már az építésvezetőhöz, hogy adjon több embert, mert 5 ember képte’en ennyi munkát elvégezni. Délben még két embert kaptak, de még így sein lesznek készen 4 érára. Mi itt a hiba ? — Mindnyájan tudják. Nem jó a munkaszervezés. Pedig volna kitől tanulni. A szovjet munkaszervezés tapasztalatai mindenki előtt nyitva állanak, csak meg kell tanulni alkalmazni. A szovjet építésvezetők, mérnökök arra tanítanak, hogy úgy kell tudni elosztani az erőket, hogy sehol se legyen túl sok ember, és sehol se legyen kevés. A madal építkezés vezetője is jobban megnézhette volna, hogyan osztja el az erőket, hogy minden anunkahelyen, minden munkás teljesítse a napi tervet. Amíg a zsaluzok kevesen voltak, addig két segédmunkáslány órák. hosszáig állott az építésvezető Irodájában, munkát kértek. A tervteijesítés előfeltétele a munka jó megsz'ervezése, a munkaerő helyes, tervszerű elosztása. A jó munkát, a tervszerűséget tanulni kell. Tanulnia kell az építésvezetőnek és tanulnia kell minden dolgozónak. De a tanulást Is meg kell szervezni. Országunk szakmunkáshiánnyal küzd. Pártunk kiadta ifjúságunk felé a jelszót a technika elsajátítására. 5 eves tervünk teljesítéséhez soksok szakmunkás kell. Ezért fordít a Magyar Dolgozók Pártja olyan nagy gondot az átképző tanfolyamok helyes irányítására, vezetésére. Ezen a munkahelyen, azonban nem ezt tapasztaljuk. Az építkezés vezetősége az átképző előadást „áttette” a keddi napról hétfő estére. Az áttéte! azonban csak bürokratikus Intézkedés maradt, bekerült a munkarend-naptárba, de nem került ki a dolgozók közé. A dolgozók nem tudtak arról, hogy hétfőn este lesz az oktatás és össze se gyűltek. Ez is a munka szervezéséhez tartozik. Az átképző tanfolyamon nemcsak szakmát tanulnak a dolgozók, hanem tervszerűséget Is. AZ ECÖREGYARTAS A Szovjetunió építkezési tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy az előregyártással lényegesen meg tudjuk gyorsítani az építkezést, folyamatossá tudjuk tenni a munkát. A nyírmadai építkezéseknél átvették ezt a tapasztalatot. Előre gyártják a betonhoz a vasvázakat, az építkezésnél szükséges összes tetőszerkezetet, oszlopokat As a sertéska- rám kerítésének részeit. Ezzel a módszerrel lényegesen meggyorsították az építkezést, folyamatossá tették a munkát. Amíg ezt be nem vezették, a munka nem volt folyamatos. A födémkészítőknek sokat kellett várni a váz- készltökre, a korlátkészítöknek a vasvázszereiökre. Ezeket a hibákat, fennakadásokat sikerült ki. küszöbölni. Helyesen teszik, ha az elöregyártás módszerét igyekeznek általánosabbá tenni. A TAKARRKOSSAG Ami ebben az országban van, az mind a dolgozó népé: a tied, az enyém, barátainké, elvtársá- inké, minden dolgozó emberé. A nép vagyonára úgy kell vigyáznunk, mint a szemünk fényére. Nem szabad elnézni, hogy az építkezésnél dolgozók ne a földön, hanem használható hosszú deszkaszálakon járjanak. Ez igen drága mulatság. Ha sár van, akkor töltsük, fel az utat kő- és tég. Jatörmelékkei. Ez sokkal oiagóbb. A deszka a sárban hamar élkor had, a dolgozók súlyától elhasad és hasznavehetetlenné válik. Ha országunk minden építkezésénél deszkán járnának a dolgozók, millió és millió forinttal károsítanák meg a dolgozó népet, meglassítanák szocialista jövőnk építését. Sok deszka vész kárba a zsaluzásnál is. A szovjet építő-munkások tapasztalatainak az átvé. telével sok deszkát megtakarít, hatnának a nyírmadai építkezés vezetői is. Nem kell a zsaluzásnál szeggel leerösíteni a deszkákat, hanem szorítócsavarokat kell alkalmazni. Sok építkezésünknél már ezt a módszert át is vették. Ha a nyirmadalak is átveszik, akkor nem lesz többé annyi deszkahulladék, nam lesznek széttördelt zsaludeszkahalmok a munkahelyen. A szorítócsavarok bevezetésével lényegesen növelhetné az építkezés vezetősége a megtakarítást. A kubikos munkáknál jó munkaszervezéssel, jó munka- módszerekkel eddig 25 ezer fo- ííntot takarítottak meg. Ha felmérnénk a zsalubontásnál kárba- veszett zsaludeszkákat, láthatnánk csak meg, mennyi érték, mennyi máshol felhasználható anyag ment kárba a .rossz, régi bontási módszerrel. Alkotmányunk törvénybe foglalta, hogy a mi országunkban a legnagyobb érték az ember. Ezt vissza kell tükröznie minden munkahelynek, minden műhelynek. A nyírmadai építkezésnél ezt nem tapasztalhatjuk. Akármerre megyünk, kalapáccsal levert sze. gekkel teli deszkadarabokat látunk. Ez elkerülte eddig az építés vezetőségének a figyelmét, pedig maguk mondták, hogy nem egy lépett már rá a szeges deszkára és esett ki egy időre a termelés bői. —- A dolgozók hanyagok, nem lehet megszervezni a gondosságot — mondotta a munkahely üzemi párttitkára. Meg lehet szervezni, csak először példát kell mutatni a gondosságban. Azokat a dolgozókat, akik gondatlanok, figyelmeztetni kell, nevelni kell. Súlyos mulasztás az is, hogy a járdát közvetlen a csillepáiya mellett készítették. A munkások a csil'esinek között járnak. Ez kettős veszéllyel jár. Könnyen elütheti a dolgozókat a lejtőn sebesen futó csille. Ez már a nyáron egyszer elő is fordult. Könnyen balesetet okozhat az is, hogy a sin között járók feltöltik a sinek közti részt és a csille könnyen kiesik, a kiborult csillére rászalad a másik csille és összevágja a csillével dolgozókat. Az üzemi pártszervezet fordít, son mindezekre sokkal nagyobb gondot. Szerveztesse meg jobban a munkát, ellenőrizze a munkaerők helyes elosztását, tanu'má- nyozza a szovjet tapasztalatokat és küzdjön az anyagpazarlás ellen. Vigyázzon a legnagyobb értékre, az emberre. Kéi újítás az öile'nap erei!ta ínye a rakanazi delíánybeváitsijan Itt, a rakafnazi dohánybeváltóban mindnyájan megértettük, hogy a békéért folytatott harc csak úgy lehet eredményes, hogyha emeljük termelésünket. A napokban ötlctnapot tartottunk az üzemben. A kezdeményezést siket1 koronázta. Az eredmény nem maradt el. Két újítás és számos ötlet segíti élő további termelésünket. Tóth Jánosnc préses 50, Tóth Gyuláné préses 30, Borbély Gyulá- né felülválogató 20 forint jutalmat kaptak. Rudi Béla lakatos és Bodnár Magdolna ötletei szintén használhatók és elősegítik a termelés gyorsítását, amiért szintén 20—20 forint jutalmat kaptak. Tóth Jánosné, Rudi Béla és Bodnár Magdolna ifjúmunkás ötleteit a bizottság újításnak minősítette, amit már mindhárman be is nyújtottak. Ez volt az első ötletnap eredménye. Üzemünk dolgozói sikerrel járulnak hozzá a béke megvédéséhez. NYÍRI PÁL, Rakamazi dohánybeváltó. TISZÁLÜKI CSILLÉSEK! Vállaltátok, hogy műszakonként eléritek a 2500 csille felhúzását! A SZOT megyei titkársága 500 forinttal jutalmazza azt a műszakot, amelyik elsőnek éri el ezt a teljesítményt! Harcoljatok az újabb győzelemért! NAPKORI DOLGOZÖ PARASZTOK! Még csak 12 százalékban tettetek eleget burganyabeadási kötelezettségeteknek ! Mi lenne akkor, ha például a cipőgyári munkások csak 12 százalékban teljesítenék tervüket, vagy a szövetgyárak 88 százalékkal kevesebb szövetet adnának Napkornak? Teljesítsétek becsülettel terveteket! Ezzel saját magatok jólétét szolgáljátok, a békét erősítitek! TRAKTOR1STAK! Petra András csahold traktoros már 205 százalékosan telje* sítette őszi idénytervét. Ö a megye legjobb traktoristája. Vegyetek példát Petra Andrásról! NAGYDOBOS, OFEHERTÖ, MÁTÉSZALKA ÉS ENCSENCS GÉPÁLLOMÁSÁNAK DOLGOZÖ!! A legutolsó helyen kullogtok az őszi idényterv teljesítésében. Alig végeztétek el az előirányzott munka felét. Vegyetek példát az élenjáró nagyhalászi, kölesei, csahold és büdszením há* lyi traktoristáktól! Első felt a nyíregyházi Magasépítési Vállalat a fEszanuU vállalaton yers&iijféíien A nyíregyházi Magasépítési Vállalat dolgozói megfogadták a Párt, Rákosi elvtárs szavát. Harcot indítottak a selejt és az önköltség csökkentéséért és harcoltak minden elmaradás ellen. A vállalat dolgozói, úgy a műszakiak, mint a fizikai munkavállalók arra törekedtek, hogy erősítsék népgazdaságunkat, elősegítsék a harcot jó munkájukkal a háborús uszítok ellen. Ezévi tervüket másfél hónappal a kitűzött határidő előtt feBőgd; József visszamegy a bányába Az apja is a barcikai kőszénbányánál dolgozott. Nem, ő nem volt bányász; bármennyire is szerette volna, nem vették fel. Az urak tehenére vigyázott, azokéra, akiké volt a bánya, akiké az emberek is voltak. A környéken is minden az övék volt. A szénporral füstös levegő, a fák, a fü és az emberek, akik fáradtan, ernyedten jöttek fel a tárnák mélyéből. Erre emlékezett Bagdi József is. Ezt látta minden nap és nem nagyon szerette a bányát, míg nem volt lent. Egy napsütéstől aranyló napon, apja még fáradtabban, még letör- tebben ment haza a szokottnál. — Elbocsátottak — ez volt egyetlen szava. Nem volt indok és nem volt semmi más sem. A csatádba belemart a bánat. Most mi lesz? Nem lesz kenyér, nem lesz nevetés sem többet a kis házban. Ekkor határozta el a kis Jóska, hogy lemegy a bányába. Csillésnek vették fel. Keserű, nehéz élet várt rá, — de kellett a kenyér. Még alig volt 17 éves és nagyon sokszor ebéd helyett az Ízes bányásztorténe- teket hallgatta. Bármilyen nehéz is volt « sora odalenn, mégis szerette ezt az életet. Hozzánőtt a fekete szénhez, megismerte. Közben egyre nehezebb lett az életük otthon. Apja nem kapott munkát, a kis Jóska keresete nagyon kevés volt. Fillérekért dolgozott, éhezett. Talán ezért is maradt kisebb növésű. Elhatározták, hogy elköltöznek onnan — más helyre, más vidékre, ahol talán könnyebb lesz. Így kerüllek megyénkbe. Sok helyen megfordult, dolgozott, míg végre a fel- szabadulás után néhány évvel Tiszalökön beállt a Vízmű építéséhez. Megszerették. Dolgos ember. Megállta helyét. Kedvvel és becsülettel vette ki részét a munkából és lassan elfelejtette azokat a nehéz napokat, amelyeket a bányában töltött. Itt Tiszalökön megtelepedett. Meg is nősült a napokban. Lent dolgozod az alapgödörben, szép fizetése volt. Megelégedett életet élt. És ekkor beszélt először Rákosi elvtárs a bányászokról. Meghallgatta és nagyon örült annak, hogy Rákosi elvtárs is megemlékezett volt társairól, hogy rendeletet hoznak, könnyebbé teszik munkájukat. Segítséget is kért Rákosi elvtárs a bányászoktól és valami megmozdult benne, mikor a forradalmi műszak eredményéről olvasott. Igen... ezek ők. Ez az igazi bányász virtus — örvendezett Bagdi József. Rákosi elvtárs segítséget kért — és válaszoltak a bányászok. Olyan eredményt értek el, mint még soha. Ezután az eset után már többet gondolt a barcikai kőszénbányára, társaira, azokra a hősökre, akik segítségére sietnek az országnak. Közben megjelent a Központi Vezetőség határozata, a minisztertanács határozata. Azt is elolvasta, mindet ami a bányászokról szólt. Olvasta, hogy bányászértekezlet lesz és büszkén, örömmel dobbant meg a szíve, mikor a bányásznapról, a bányászok ünnepléséről olvasott. Nem találta a helyét. Mind többet és többet gondolt volt társaira, a nagy széncsaták hőseire, azokra a fekete, poros emberekre, akikre most az egész ország szeme tekint. Társai csodálkoztak rajta és felesége is megütközve nézte — vaj-1 jón mi történt a férjével. Egyre többet beszélt a bányászokról és arról az időről, mikor még ő is a bányában dolgozott. És m'nt mikor a pohár megtelik az aranyló borral, így telt meg Bagdi József lelke Is melegséggel, mikor Rákosi eivtárs beszédét olvasta a bányászértekezletről. Csordultig telt a pohár, Bagdi József lelke is. Elhatározta, visszamegy a bányába. A Párt, Rákosi elvtárs kéri ezt tőle és határozottan, büszkén válaszolt: „Visszamegyek”. Nem azért, mintha itt nem lenne jó, nem lenne szép feladat felépíteni a nagy erőművet. De ha ott nagyobb szükség van az erős, bátor emberekre! Ö is részese akar lenni a további széncsatáknak, azt akarja, hogy segítséget tudjon majd adni egyre fejlődő iparunknak. Nincs is szebb dolog annál, mint megteremteni egyre fejlődő iparunk számára a fekete gyémántot. Bagdi József nem akart egyedül menni. Társait kérdezte: akartok-e jönni? C. Tóth Antal, Elek Antal, Kerékgyártó József, Mécséi Gáspár és még mások is jelentkeztek. Tízen indulnak el hétfőn a pereces! bányák felé. Bagdi József fiatal arcán az öröm pírja ég, mikor társainak a bányász munkájáról beszél és hozzá teszi még ezt: „Mi azért megyünk oda, mert Rákosi elvtárs hívott bennünket. Igaza van. Lehet-e szebb feladat, mint Rákosi elvtárs szavára harcba indulni?! Erre gondol Bagdi József, mikor újra leszáll a bányába. (B. I.) 1 jezték be és elsők lettek a tiszántúli Ipari Központhoz tartozó vállalatok között folyó versenyben is. Hat vállalat indított versenyt Rákosi elvtárs kiszabadulásának 10 éves évfordulójára. A munkaverseny kiértékelése most történt meg. A vállalásokat legjobban teljesítette a nyíregyházi vállalat. A szegedi Magasépítési Vállalat indította meg ezt a versenyt és váilalták, hogy a hosz- szúlejáratú versenyszerződést kötött dolgozók számát emelik és 120 százalékra emelik az új normák átlagteljesítményét. Nyíregyháza megelőzte ebben a versenypontban is a vállaltokat. Vállalták, hogy a selejtet 3 százalékra csökkentik. Nyíregyházán elérték, hogy a vállalat átlag selejtszázaléka csak 2.6 százalék. Négy újítás helyett nálunk kilencet nyújtottak be a vállalat újítói és alakítottak négy sztahanovista és 3 komplex brigádot. A nyíregyházi vállalat 99.6 százalékra teljesítette vállalását, Szeged csak 89~re. Kecskemét, Orosháza, Hódmezővásárhely és Cegléd Magasépítési Vállalatai vállalásukat alig 70 százalékra teljesítették. A nyíregyházi Magasépítési Vállalat feladata, hogy az elért eredményét megtartsa és a tapasztalatok átvétele után, azt továbbfejlessze. Szélesítsék még tovább a versenymozgalmat. mint a további jó munka biztos előfeltételét. Népbolt a népé vásároljon Szabolcs'Szatmár megyei NÉPBOLTOKBAN
