Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-06 / 283. szám
4 1S5Q DECEMBER S. SZERDA DISZ vezetőségválasztások Helyes, hogy a paszabi DISZ- szervezet lelkesen készül a vezetőségválasztásra s elvállalta a taglétszám növelését. Helytelen, hogy a paszabi DISZ szervezetnél csupán a ‘ vezetőség folytat tagszervezési agiticiós munkát s nem vonják be a munkába az egész tagságot, Helyes, hogy a barabási párttag és pártonkívüli népnevelők is részt- vesznek az ifjúsági vezetőségválasztás előkészítő munkájában. Helytelen, hogy ezt a széleskörű felvilágosító misikát csupán Barabáson lehet, tapasztalni, a járás más községében nem. Kövessék a járás községei Barabás pé'dáját. Helyes, hogy a nagyvarsányi DISZ-szervezet a vezetőségválasztással kapcsolatos agitációt össze- kötötte a burgonyabegyüjtéssel és a fiatalok feldíszített szekereken vitték a begyűjtött burgonyát az állomásra. Helytelen> hogy a nagyvarsányi DISZ szervezet a vezetőségválasztási agitációt nem kapcsolta össze a tagtoborzással, a szervezet erősítésével. A tagtoborzás is igen fontos fel- adata DISZ szervezeteinknek. Helyes, hogy a jánkmajtisi ésfe- bérgyarmati irodai szakiskolákban a vezetőségválasztást a terv szerinti napon tartották meg. Helytelen, hogy a mindkét tag gyűlésről felvett jegyzőkönyvet pontatlanul küldték be, adatok hiányoz ak s újra vissza kellett küldeni azokat kitöltés végett. , Tekintsük fontos feladatunknak a könyvterjesztést Fontosnak tartjuk, hogy mi a kisvárdaj SZIKRA’fióküzlet dolgozói megírjuk észrevételeinket a könyvterjesztésről. Jő munkát végez ezen a téren Koncz elvtárs, a Vulkán vasöntöde párttitkára és az üzem valamennyi dolgozója, akik az utóbbi időben fokozták Lenin és Sztálin elvtárs műveinek terjesztését. Az ő példájukat kell követnie minden egyes párttitkárnak, különösen pedig az oktatási felelősöknek, hiszen e müvek terjesztése nagyban elősegíti az elméleti színvonal emelését. Használják fel funkcionáriusaink az elméleti pártnapokat is arra, hogy a dolgozók minél nagyobb számban olvassák a kiadott könyveket. RÄCZ ANDRÄS Saját maguk életére ismertek a politikai iskola anyagában a tiszaberccli dolgozók A két hosszú asztal melletti lócákon , kényelmesen helyezkedtek ei ä politikai iskola hallgatói. A sarokban álló kályha is megtette a magáét, a villanyégök fénye egyenletesen sugározta be a pártház helyiségét. Rávilágított a fa_( lakon e helyezett képekre, félira- tokra, a jegyzetfüzetek sűrűn teleírt soraira. > Az Iskola faliújság-tábláját sem lepte be itt a pókháló, gondoskodik róla a fallujságfele'ös és így egymás mellett sorakoznak a hallgatók cikkei, hozzászólásai a tanult anyaghoz, a napi eseményekhez. Mintha nem is szeminárium folyna itt, hanem egy . együtt ülő nagy család tagjai beszélgetnének egymással. Gazdag elvtárs, az iskola vezetője ül az asztalion és irányítja a beszé’getés sorát. Tizenhatan ülik körül (hatan a távolabbi tanyákról hiányoznak, velük ismét beszélni fog a bizalmi elvtárs, hogy ne maradjanak el) és. figyelmesen hallgatják egymás szavait, a felmerülő kérdéseket. Nem akad itt köztük senki, aki ne fűzné hozzá a saját véleményét. ■ ■» ..Hogyan éltek a dolgozók a Horthy rendszeiben” — ki ne tudna erről beszélni. Igaz, Tisza- bercel csak egy csepp a tengerben, de amit saját bőrükön éreztek. abból átérezték az egész aljas rendszernek, az urak országának, a hárommillió koldus országának minden rosszát. Korpás Sándor bácsi nem fia-, talcmber már. Visszaemlékszik a 20-as évre. amikor egy pengőért vétették meg a faluban mindenkivel Horthy arcképét. Emlékszik még az ígéretre s a kép aláírására: ,,Minden kis fehér házikót be fog világítani ennek meleg gondoskodása.”. 25 esztendeig nyögte a dolgozó nép a „meleg gondoskodást”. Nyögték a berceli téglagyár' munkásai, akiket Székely .gyártulajdonos nyúzott 1.50-es napszámért. Korpásné, Seres és sorban a többiek emlékeznek a 35—40 pengős havi keresetre, amikor 60 pengő kellett legalább egy családnak az éhenhalás ellen. Amikor. a gyár szünetet fújt, naponta háromszor csak a füstöt Béke filmszínház Nov. 30—dec. 6. Csütörtöktől — szerdáig Messzi vizeken Uj magyar és szovjet híradó. Matiné minden vasárnap délelőtt 11 ólakor, Mindennap négy előadás: fél 3. fél 5. fél 7, fél 9-kor fújták maguk elé a sötétben gubbasztó emberek. Délben futotta csak néha egy kis tejre, kenyérre. Naponta buktak ki a munkából az emberek. Korpásné ura kihor- , dó ^ volt, gyomrát tették tönkre Volt, aki a kapuban esett össze. Székely vállat rántott: „Százat elvisz a mentő — rohan helyébe kétszáz” — tartotta és ment minden tovább. Volt, aki szerencsét próbált máshol. Vass Gusztáv megkóstolta Pesten is a gyárkapuk előtti ácsörgést. Megkóstolta 30-ban az uralkodó osztály elvakult kegyetlen gyűlöletét, amikor a szeptember elsejei tüntetésen munkások vére öntözte az utcákat. Rettegtek az urak a munkások, a Párt meg-megmutat kozó erejétől, a dolgozókat felszabadító Szovjetunió hatalmas erősödésének híreitől és nem válogattak az eszszer sem jutott hozzá, hogy rendesen felruházkodjon. Aztán a cselécLsor gyötrelmei — Biharúiéból és a többiből ömlött a szó. Jogok ? — Azt nem ismer, ték. Bodnárné embere, amikor 14 év után hazatért, a múlt háború után, nem hiába mondta: Nem Oroszországban voltam én fogságban, hanem itt, mikör ide visszakerültem. — Csendőrök üz- gélték őket hétröl-hétre. — Most tanácstag Bihariné sok társával együtt. Szavazati jog ? — Iskolázás ? Gazda elvtárs maga is nehezen tudja tartani a fegyelmet, úgy tüzelnek a hallgatók. (Azon keil még javítniok, hogy fegyelmezettebben maradjanak a kérdések mellett, lehetőleg ne térjenek el attól.) Még a „Talpalatnyi föld” alakjaira is vísszaem'ékeztek. Megtaközökben, hogy letipoíják a legkisebb megmozdulást. — Mint most Tito és bandája —- vágja közbe Vass József. — Hallgassuk meg csak a jugoszláv gyárak jelentését, ahol az agyongyötört munkások 70 százaléka tüdőbajos. Az éhező népet csendörszuronnyal tudják csak féken tartani. Milyen volt a parasztság élete ? Ismét ökölbe szorulnak a kezek a visszaemlékezéstől. Az Okoli- csányiakra, az Oroszokra gondolnak vissza, akik a falu népének vérét, zsírját ropogós bankókra váltva tűntek el cséplés után az olaszországi és egyéb külföldi üdülőhelyeken. Mellettük zsíro- sodtak, harácsoltak Déri és a többi kulák. Véletlen volt 7 — Dehogyis. A kisparasztok 10—12 aranykorona körül fizettek adót fö'djük után, — emlékezik vissza Tóth Péter. — A nagyok meg 5—6 aranykoronát. Hegedűs Sarolta apja 8 holdat bírt, de 62 esztendeje alatt egylál'ták azok mását Bercelen is, ahogy visszagondolnak az urak alatt nyögő falujuk képére, saját régi életükre. Szombaton burgonyanap volt * Tiszabercelen. A népnevelömun- kában résztvettek a politikai iskola hallgatói is, akik a beadásban elmaradtakat ezekre az időkre emlékeztették vissza. Arra, hogy népi demokráciánk 454 ber- ce!i nincstelennek juttatott földet, arra, hogy gyerekeik közül már tízen vannak felső iskolán, kettőn feszül a néphadsereg tiszti egyenruhája. Van mit sorolni. 50 mázsa burgonya begyűjtését vállalták a berceli népnevelők. 154 mázsát szállított be azon a napon a feldíszített szekerek hosszú sora. Ezzel még nem ért véget a népnevelők munkája. Nem áll meg az 54 százalékos eredménynél, tovább folytatják felvilágosító munkájukat, hogy teljes egészében teljesíthessék kötelességüket szabad, megszépült életük védelmezőjével, a dolgozó nép államával szemben. Sz. I. A berkovicai kerület dolgozói fokozzák a békeharcot Berkovica városban kerületi békekonferenciát tartottak. H. Bozsi- '.ov elvtárs, a kerület képviselője a II. nemzeti békt'kongresszuson beszámolót tariott arról a hatalmas felvilágosító tömegmunkáról, amelyet a kerületben a békeharccal kapcsolatban fejtenek ki. Hatvanöt békebizottság működik a kerületben. A stockholmi felhívás aláírási kam- , pánya idején 400 gyűlést tartottak. Ugyanakkor számos tiltakozó gyűlést rendeztek Koreával kapcsolatban, melyeknek 21.000 résztvevője volt. A kerü’et 40.000 lakosából 32 ezer erősítette aláírásával a békét. A II. nemzeti békekongresszus előkészítésére 475 nyilvános gyűlést rendeztek 30.000 résztvevővel és 12 nagyobb gyűlést, szerveztek 33 ezer résztvevővel. Tanácsaink feladatai a burgonyabegyiijtésnél A községi tanácsülések elé Az alakiíió ünnepélyes ülések' óta ezen a héten ülnek össze újra a községi tanácstagok, hogy meghallgassák a végrehajtóbizottság beszámolóját és hogy megvitassák minden egyes tanácstag fel. adatait az elkövetkező hetekben. Számos eredményről tudnak már beszámolni néhányhetes működésük óta községi tanácsaink, hiszen abból a győzelemből, amely október 22-én, a tanácsválasztások napján született, egyre jobban kiterebélyesedik a dolgozó nép széles tömegeinek részvétele az államhatalom gyakorlásában, az államigazgatás munkájában. A magyi községi tanács működéséről beszámolva mondja el Albert Antal levelező azt, hogy a tanács munkájában naponkénti felváltással közvetlenül is résztvesznek a tanácstagok, ugyanakkor pedig szorgalmasan tanulnak az olvasó. mozgaimi körökön. A tanácsok ilyenképpen egyre inkább bevonják a dolgozókat a község, az állam ügyeinek intézésébe. Amikor a tanácsok feladatköre sokkal szélesebb, mint a régi közigazgatásé, hiszen ők fogják össze a gazdasági, kulturális, társadalmi vezetést, ugyanakkor nevelni is kell a dolgozókat. Nevelni az állami fegyelemre. Eszükbe kell juttatni a dolgozóknak azt, hogy az állami kötelezettségek teljesítése hazafias kötelesség: saját magunk iránti kötelesség. Az állam érdeke és a dolgozók érdeke egy és ugyanaz, elválaszthatatlan. Éppen ezért megengedhetetlen az, hogy egyes községi tanácsok helytelenül. vélekedjenek az állami fegyelem kérdésében. Vannak egyes tanácsok, amelyeknek tagjai úgy gondo'ják, hogy van úgynevezett helyi érdek és van állami érdek s e kettő. sokszor nem egyezik. Ez merőben helyiéiért felfogás. Nincs helyi érdek és nincs állami érdek közötti el’en- tét, mert az állam a dolgozók állama. Volt olyan község a megyében, ahol azt mondta a tanács: „községünket meg kell védeni a felsőbb hatóságoktól”. Ezek a tanácsok maguk mutatnak fegyelmezetlenséget az állami fegyelem terén. A fehérgyarmati járási tanács például nem volt hajlandó szóbaállni a Megyei Tanács kiküldött ellenőrével. Mint kiderült, nem is volt rendben a szénája a járási tanácsnak, mert hamis jelentéseket kü’dözgettek a mélyszántásról. Az efféle síránkozók, akik a helyi és állami érdek közötti ellentétről beszé’nek, az ellenség, a kulákság uszályába estek. Világosan kitűnt ez a burgonyabeadásnál is. Voltak tanácstagok, akik maguk is a kulákhangot fújták: „nincs burgonya”. A szatmárökö- ritói és a szabolcsveresmarti tanács még jegyzőkönyvet is vett fel erről. Urán is arról beszéltek a tanácstagok, hogy a községben még 10 mázsa burgonyát sem lehet begyűjteni. A dolgozó parasz. tok erre rácáfoltak, mert egyetlen egy nap alatt 338 métermázsa burgonyát adtak be Ura községben. Községi tanácsainknak az öntudatos dolgozó parasztokra keil támaszkodniuk s ebben az esetben jól el tudják végezni feladataikat. Támaszkodniuk kell az olyan dolgozó parasztokra, mint M. Tóth János tiszabezdédi hatholdas dolgozó paraszt, aki már eddig 740 százalékban teljesítette burgonyabeadási kötelezettségét és szombaton még nyolc mázsát adott be. Becsülettel eleget tesz kötelezettségének Szilágyi József székely! középparaszt is, három mázsával megtetézte a beadást. Ujfehértón Bartóczi Miklós kllencholdas kisparaszt már 250 száza’ékban teljesítette búr. gonyabeadási kötelezettségét és még négy mázsát ajánlott fel. Hivatkozzanak tanácsaink az ilyen dolgozó parasztokra és neveljék így a falu népét a kemény állami fegyelemre. Ne nézzék el a lazaságokat, hanem védjék meg minden erejükkel a dolgozók államának tekintélyét ! Siránkozás helyett, a kötelezettségek alól való kibúvás helyett minden tanácsunk nézzen körül a kulákok portáján, ahonnan a siránkozó hangulat kiindul. Javítottak munkájukon az urai községi tanács tagjai is. Maguk a végrehajtó bizottság tagjai kezdték el az ellenőrzést. Sarkadi Gyula ecsedi kulák földjén 39 métermázsa burgonyát találtak elrejtve. K. Szűcs Gyula ural kulák 10 mázsa burgonyát rejtett el s erre bukkant rá a tanács. Urán is be. bizonyosodott, hogy nem helytálló a „nincs már burgonya” meséje — ez nem egyéb, mint a kulákok híresztelése. A községi tanácsok fontos feladata a kulákok aljas mesterkedéseinek leleplezése. Újra és újra fel kell hívni ä község dolgozóinak figyelmét a kulákok elleni kíméletlen harcra. Mutasson rá a községi tanács: ime így és így próbálkozik a kulák a dolgozók félrevezetésén. így és így akarja az állami fegyelmet megbontani, így akarja gyöngíteni a nép hatalmát. Ahhoz azonban, hogy a dolgozókat az állami fegyelem betartására, a kötelezettségek maradéktalan teljesítésére tudjuk nevelni, annak egyik előfeltétele, hogy maguk a tanács tagjai is jó példát mutassanak. Dolgozó parasztságunk előtt nincs becsülete annak a tanácstagnak, aki szaval ugyan az állami fegyelemről, a hazáfias kötelezettségteljesítés,- röl, maga azonban mindezt semmibe sem veszi. Annak a tanácstagnak- a szavára hallgatnak dolgozó parasztjaink, aki e’.öljár a példamutatásban. Nézzük csak az ibrányi példát, ahol kezdetben rosszul ment a burgonyabeadás. A tanácstagok ülésre jöttek ösz- sze, ahol a KM) százalékos beadáson felül felajánlásokat tettek, ők elősző/, s kezdeményezésüket követték a dolgozó parasztok. Hasonlóképpen mutatnak példát a helyi tanács tagjai Nagyec.se- den is a burgonyabegyüjtésben. Ezzel ellentétben Napkoron gyén. gén megy a burgonyabegyüjtés: nyolcvanegy tanácstag közül csupán harminchárom teljesítette beadási kötelezettségét. A tanácsüléseken meg kell tárgyalni ezt a kérdést: a tanácstagok példamutatásának kérdését. A dolgozó nép bizalommal szavazott a taná-. csők tagjaira: feleljenek meg be- csü’ette! ezen a téren is tanácstagjaink a dolgozó nép bizalmának. A tanácsüléseknek nemcsak a burgonyabeadás, a termelés kér. déseivel kell foglalkozniuk, hanem napirendre kell tűzni az Országos Kultúrverseny kérdéseit is. December 15-ig kell a csoportoknak beadni nevezésüket a kultúrver- senyre. Tanácsaink tárgyalják meg: hogyan áll a verseny kérdése a faluban és adjanak meg minden támogatást a részvételre. Tárgyalják meg az iskolai lemorzsolódások kérdését is és hozzanak határozatokat az iskolai fegyelem megszilárdításáért vívott harc sikere érdekében. A tanácsülések előkészítésében nagy feladat vár a pártszervezetekre. Pártszervezeteink adjanak meg minden támogatást a taná. csóknak ahhoz, hogy az első munkaértekezlet jól sikerükön. Arra kell törekedni, hogy ez a munka- értekezlet jelentős javulást hozzon tanácsaink munkájában és még eredményesebben dolgozhassanak tanácsaink dolgozó parasztságunk feleme’kedéséért, a terv sikeréért és a békeharc győzelméért.
