Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-05 / 282. szám
Tizennégy éves a Szovjet Alkotmány 1936 december ö. Ezen a napon fogadta ct a Ozovjetunió Legfelsőbb Szovjetje a Sztálini Alkotmányt. Világtörténeti dátum ez, «z első szocialista ország szocialista alkotmányának születésnapja. Sztálin e'.vtárs az új alkotmány tervezetéről tartott beszédében megállapította, hogy történelmi okmány lesz, ame y megtárgyalja a szocializmus győzelmének tényeit, amelyek a Szovjetunió dolgozóinak a kcp.tali.sta rabságból való szabadulásáról beszélnek. — Olyan okmány lesz ez — mondotta Sztálin elviárs — amely ártól tanúskodik, hogy az, amirö; a kapitalista országokban a becsületes emberek milliói álmodoztak és ma is álmodoznak — a Szovjetunióban megvalósult. — Olyan okmány lesz ez. mely arról tanúskodik, hogy az, ami a Szovjetunióban már megvalósult, éppúgy megvalósítható más országokban is. Létezésének első napjától kezdve p Szovjet Alkotmány úgy emelkedik ki a burzsoá alkotmányok zűrzavarával összehasonlítva, mirít a szocializmus felépítésének rendíthetetlen dokumentuma és a szovjet népek reális, élő, megingathatatlan alaptörvénye. A Szovjet Alkotmány élő blzo- nyitéki annak a roppant jelentőségű sikernek, amely minden kétséget kizáró ag megmutatta és bebizonyította, hogy a marxizmus-le- nlnízmus elve; alapján meg lehet dönteni a kizsákmányoló osztályokat és ezek hozzájárulása nélkül és ellenükre, fel lehet építeni a világ egy országában is — mely még hozzá a világ egyik legelmaradottabb országa volt — a soknemzetiségű szocialista államot, amelyben minden kizsákmányolás megszűnt. Ezért a Szovjet Alkotmány az addig elért eredmények lerögzítésé- vel és létre jőve telének tényével halálos csapást mért minden opportunista és jobboldal; szociáldemokrata dmé'etrc a szocializmus felépítését ille őieg, A Szovjet Alkotmányban egyenjogú és egyforma jogokat, kell gyakoro niok a társadalom állami, gazdasági, szociális é$ kulturális éleiének minden területén. Ezért a Szovjetunió A'kotmánya a nemzetek barátságának és testvériségének mintaképéül szolgál a világ elnyomott és joguktól megfosztok népei számára és élesen megmutatja a különbséget a burzsoá és a szocialista társadalom között. Még jobban bebizonyítja a szocialista társadalom mérhetetlen fölényét a kapitalista társadalom fölött az Alkotmányban következetesen véghez vitt demokratizmus. Elsősorban abban mutatkozik meg ez, hogy ez Alkotmány a nép teljhatalmát juttatja kifejezésre: ,-A Szovjetunióban minden hatalom a város és a falu dolgozóié, akiket a dolgozók küldötteinek szovjetjei képviselnek.“ A kü dötteket va'óban álta’ános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással választják meg. A dolgozók választási jogát még kiszélesíti és biztosítja a küldöttek visszahívásának joga is — ha nem Iszonyúinak méltónak a nép biza'mára. De a Szovjet Alkotmány következetes demokratizmusa nemcsak a világ legdemokratikusabb választási rendszerében mutatkozik meg, hanem abban, is, hogy világosan, félreérthetetlenül leszögezi és biztosítja a dolgozók jogait. A 163 éves amerikai „alkotmány" ma már csak történelmi ereklye és szellemének népellenes, reakciós voltáról olyan tények tesznek tanúságot, mint a Taft-HarUey-törvény, a munkások, kommunisták ts minden haladó mozgalom elnyomása s a faji megkülönböztetés. Az ango.ok híres „alkotmánya“ pedig ez elmúlt 700 év alatt egyes osztályoknak adott kiváltságokat és előjogokat foglalná össze — ha volna. De nincs. Lord Palmerston mondotta: „Hajlandó vagyok gazdagon megajándékozni bárkib aki e.hozná nekem az angol alkotmány egy példányát.“ Minden becsületes magyar embernek ott a helye a békénket védők táborában! A* Országos Békcíanács kiáltványt intézett a magyar néphez a vasárnapi budapesti békenagygyűlésen Az Országos Béketanács vasárnap délelőtt 10 órakor békenagygyűlést rendezett a budapesti Sportcsarnokban, ahol a varsói Békevilágkongresszus résztvevői számoltak .be Budapest népének. Az elnökség soraiban helyet foglalt Kuo-Mo-Zso, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökhelyetiese, Pak-Den-Aj asszony, a koreai küldöttség vezetője. Rónai Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Szabó’Piroska az Elnöki Ta.nács titkára, Darvas József kultuszminiszter, Rákosi Mátyásné, Vas Istvánná az MNDSZ főtitkára, Andies Erzsébet egyetemi tanár, Huan-Cen, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete, Kvan-O-D-k, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság követe, Aurél Malnasanu, a Román Népköztársaság követe, Henryk Mine, a Lengyel Köztársaság ügyvivője és a baráti államok diplomáciai testületének képviselői. Yas<* Isi>amié: A magyar delegáció teljesítene Varsóban a magyar néptől kapott megbízatást Andics Erzsébet megnyitó beszéde után Vass Istvánné, az MNDSZ f ö titkára, a Békevilágkongresszus magyar küldöttségének tagja a szovjet küldöttekkel való felejthetetlen találkozásról való beszámolóval kezdte beszédét. Elmondotta, milyen mély hatást váltottak ki a békeküldötíekből Ilja Ejirenburg szavai. A továbbiakban Vass Istvánné a világ asszonyainak békeharcát ismertette, majd fáiért a magyar béke- delegációnak a varsói kongresszuson kifejtett munkájára. A magyar békeküldöttek nvnd a hat blzoll- ságban képviseltették magukat. Andies Erzsébet és Beresztórzy Miklós pedig -felszólaltak a kongresz- szuson. — Úgy érezzük — mondta, — hogy a magyar delegáció méltóan képviselte a magyar nép békeharcát és teljesítette a dolgozó magyar néptől kapott megbízatást. Békerr.ozgaimunk elismerése volt, hogy Magyarországról három tagot választottak a Béke Világtanácsának soraiba. Beszélt ezután Tito ügynökének, az amerikai Roggenak a provokációjáról, majd ismertette a Béke- világkongresszus kiáltványát a világ népeihez, az ENSZ-hez intézett felhívást és a Béke Világtanácsa feladatait. — A Béke Világtanács munkája azzal a biztonságérzéssel tölti majd el az emberiséget — mondta, — hogy minden nehézség ellenére valóra váltjuk nagy békeküldetésünket. A Békevilágkongresszus követelései megszabják a mi békeharcunk feladatait is. Egyik legdöntőbb feladat, hogy kiszélesítsük békcmozgalmunkat, bevonjunk abba minden becsületes embert, aki hajlandó velünk együtt a békéért küzdeni. lerögzí’.ett eredmények m’nden kétséget kizárólag bebizonyították a világ minden dolgozója számára, ak-'ket a k:zsákmányolok elnyomnak és gyötörnek, hogy a kizsákmányolás magszüntetésének és. a munkásosztály felszabadításának, a szocializmus felépítésének egyetlen útja van, az az út. amelyet Lenin és Szíá'in Pártja, a bolsevikok nagy és legyőzhetetlen Pártja meglett. A Szovjet Alkotmánnyá: nagyszerű és megcáfolhatatlan ténnyé vált, hogy a szocialista rendszer teljes győzelmet aratott . a kapitalista rendszer fölött a népgazdaság minden ágában, A világtörténetemben soha add'g nem látott alkotmány ez! A burzsoá társadalmakban az alkotmányok lényegükben és kivétel nélkül dcmokráciaeller.es, nipelienes és’nacionalista alko minyok, fő céljuk. hogy kendőzzék és leplezzék a kizsákmányolást és biztosítsák a kizsákmányolás jogát ez uralkodó osztályok számúra. A Szovjet Alkotmány ezzel szemben nem titkolja osztálytarta’mát. Az Alkotmány e'sö szakasza nyíltan és egye nesen kimondja: „A Szovjet Szocla lista Köztársaságok Szövetsége a, munkások és parasztok állama.“ Tehát az Alkotmány abból indul ki. hogy a munkások és parasztok vannak hatalmon, továbbá, hogy a társada'om állami vezetése a munkásosztálynak. mint a társadalom élenjáró osztályának kezében van. Mélységesen különbözik a Szovjet A’koímány nrndsn burzsoá o'koímánytól abban is. hogy megállapítja: minden nemzet és faj A Szovjet A'koímány. szemben a burzsoá alkotmányokkal, amelyek a kizsákmányolás jogát és egyes osztályok kiváltságait rögzítik le, a dolgozók jogait tesz: alaptörvénnyé. A Szovjet Alkotmány biztosítja minden dolgozó jogát a munkához, a, p henéshez és mérhetetlenül kiszélesíti a tudomány, művészet és a technika fejlődésének távlatait, cm'kor biztosítja a dolgozók művelődéséhez való jogát. Szinte határtalan fej ődési lehetőséget nyújt ezzel a népből származó tehetségek tíz- és tízezreinek. Gondoskodk az Alkotmány az emberről is, amikor kimondja, hogy minden dolgozónak jog- van biztosított anyagi ellátásra öregség, baleset, vagy betegség esetén. A polgári szabadságjogok, szólás, sajtó, gyülekezési, felvonulási -szabadságjogok a burzsoá alkotmányokban csak írott betű maradnak, a Szovjet Alkotmány ezzel szemben biztosítja a polgár; szabadság- jogok zavartalan gyakorlásának anyagi feltételeit is. Mindezek b zonyitják a szocialista ársadalom és a Szovjet Alkotmány nérheíetlén fölényét a burzsoá társadalom és alkotmányai felett. A Szovjet Alkotmány a Bolseylk Párt és a'szovjet né) hatalmas diadala, ds egyben kiinduló pontja újabb győzelmeknek, mert a szocialista társadalom megteremtése alapja a kommunizmus felépítésének. A világ dolgozói, a népi demokráciák szocializmust építő dolgozói csakúgy, mént a töké? országok elnyomott. megnyomorított és jogfosztött dolgozói egyaránt a Szovjetunió Kuo-VIp-Zso: A békét úgy kell megvédeni, hogv szembeszállunk az agresszióval Kuo-Mo-Zso, a Kínai Né-pköítár- saság miniszierelnökhelyeUese a 47ü miii'ós kínai nép nevében üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, majd így folyiatta: — A Béke világkon gress z us a világ béke-szerető népeinek közös győzelmét jelenti. A béketábor alapja kiszélesedett, ereje hatalmasabb lett. Az amerikai és angol imperialista agresszorok minden eszközzel megkísérlik elgáncsolni a béke győzelmét, de minél nagyobbak az akadályok, annál elsöprőbbek lesznek a béke győzelmi hullámai. Hangoztatta, hogy a kínai nép támogatja a kongresszus minden határozatát. Az elmúlt évszázad küzdelmeiben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a békét úgy kell megvédeni, hogy szembe- szállunk az agresszióval. — Az amerikai imperiaieták nem akarnak tanulni a múlt történelméből — mondia. — Még mindig támogatják Csang-Kai-Sek töredék bandáját, megszállva tartják a területünk részét alkotó Taivant, támadják a vélünk szomszédos Koreát, aláássák a békét távőlkeleten és fenyegetik a világ békéjét. Biztosak vagyunk tvenne, hogy felszabadítjuk Tajvant és támogatjuk a koreai nép igazságos háborúját az amerikai agresszióval szemben. Mindaddig nem fog szűnni harcunk, míg az agresszorok csapatai nem vonulnak vissza. Az igazság a mi o'dalunkon van, mienk lesz a győzelem is. Akik a japán imperializmus és a náci Németország útját akarják járni, ugyanúgy nem kerülhetik el végzetüket, "mint Tozso és Hitler. Kuo-Mo-Zso beszédét a következő szavaiul fejezte be: — Éljen a béke az egész világon! Éljen a magyar és a kínai ncp testvéri barátsága! Éljen Sztálin! Éljen Rákosi! Ezután Pak-Den-Aj asszony, a koreai küldöttség vezetője lépett a mikrofon elé. Pak-Den-Aj: A épein baráti üdvözletét hoztam a magyar dolgozók na k — Drága magyar testvéreink — kezdte beszédét. — Nagy szerencsének tartjuk, hogy lehetőségünk volt saját szemünkkel meggyőződni magyar barátaink, elvtársaink hafeié tekintenek, ront példaképre, amit követniük kell. — ...a Szovjetunió új Alkotmánya a fasizmus ellen szóló vádirat lesz — mondotta Sztálin elvtárs a Szovjetunió Alkotmány-tervezetéről tartott beszédében —. amely arról beszél, hogy a szocializmus és a demokrácia legyőzheteilenek. A Szovjetunió új A'kotmánya erkölcsi segítség és reális támasz lesz 'mindazok számára, akik ma harcot folytatnak a fasiszta barbárság ellen.“ Az elmúlt 14 év megcáfolhatatla- nul beigazolta e szavak igazságát. Ma ismét fenyegeti a világot a háborús gyújtogató, szabad népeket elnyomó és népek szabadságára törő imperializmus. De az elmúlt 14 év alatt fo'mérhetetlenül megnövekedett a f -vjetunió ereje és az Alkotnia: jelentősége — ma törtétalmas alkotó harcáról a békéért, á szocializmus építéséért. Népem baráti üdvözletét hozom a magyar dolgozóknak, akik Rákosi elvtárs bölcs vezetésével — a koreai nép nagy barátjával, — ragyogó eredményeket értek el a szocializmus építése terén. Az amerikai imperializmus — folytatta — új háborúval fenyegeti a népek békés életét. Intervenciós hadserege lábbal tiporja hazánkban mindaz!, amit az elmúlt években építettünk. Barbár módon támadják a védtelen asszonyokat, gyermekeket, fiatalokat, öregeket egyaránt. Ebben a harcban egyetlen reménységünk és biztosítékunk van: a hatalmas Szovjetunió cs mindnyájunk szeretett vezére, a nagy Sztálin elvtárs, aki felszabadította országunkat az elnyomás igája alól. A koreai és magyar nép szereli hazáját, de ugyanolyan szeretet tűzi a szovjet néphez és a nagy Sztálinhoz, aki Vigyáz reánk. Jövőnk és boldogságunk csak a Szovjetunió oldalán van biztosítva, meri a Szovjetunió függetlenségünk, szabadságunk őre. A továbbiakban hangoztatta, hogy csak néhány napja tartózkodnak ugyan Magyarországon, de ezalatt a rövid idő alatt is látták azokat a nagy eredményekeL amelyeket a felszabadulás óta eiérlünk. — Köszönetét mondok a koreai nép és a Békevédelmi Bizottság nevében a magyar dolgozóknak és szeretett vezérüknek, Rákosi elv- társnak azért a megbecsülésért, amelyet irántunk tanusíiott. Ugyancsak biztosítjuk önöket, hogy a harcban megedZett koreai nép kikergeti földjéről az állati gyilkosokat, az összes népek ellenségét. Truman és Mac- Arthur zsoldosait és Kim Ir- Szen vezetésével kivívja a végső' győzelmet. — Meggyőződésünk, hogy a béke legyőzi a háborút. Éljen a szocialista Magyarországért harcoló magyar dolgozó nép és az amerikai ;m- perializmús ellen fegyverrel küzdő' koreai nép barátsága. Beszédét Pak-Den-Aj asszony a hallgatóság tomboló éljenzése közben a Szovjetunió, a nagy Sztálin és Rákosi Mátyás éltetésével fejezte be. Péter János püspök: Minden égvilágnak kötelessége a béke védelme Péter János református püspök, 3 Béke V iiágtanács tagja felszólalásában többi között ezeket mondotta: t— A kongresszus határozatai olyan átfogóan fejezik ki a béke- vágyó emberiség akaratát, hogy józan értelem és jó szándék semmiféle érvet nem tud ellenük felhozni. Ezek a határozatok minden becsületes ember állásfoglalását kinelmi okmány, amely beszédesen tanúskodik arról- hogy a fzocializ- mus, a demokrácia, a békéért küzdő nép legyőzheíetlenek. M3 is — mint eddig — a Sztálini Alkotmány erkölcsi támasz és program a szabadságszerető népek é* minden békeszerelő ember számár* az emberiség békéjéért, szabadságáért és felemelkedéséért folyó küzdelemben, Grandpierre hájas SZIBILCS-SZITHŰt 1 ~j
