Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-03 / 281. szám

1330 DECEMBER J, VASÁRNAP It őttilAkezzRnh Q-öJa e ji c tflifára < Én nem azért jöttem, hogy bőg­jek, hegy buzdítsak, hanem hogy te­gye’;.“ Egy irinöannyiunknál szociá­lisabb ember szinte csak sejte .t alak­ja lebeg a szívünk fölött. Kell, hogy reá rakjam húsomat és beleágyaz­zam ciontjaimat. Hogy ez nem „mű­vészet“? Hát akkor fütyülök a ,,mű- , vészeire“ én többet akarok, én azt akar cm. am: kell.“ (Nem én kiáltok. Utószó.) A fiatal József Attilának ez az elve már sejtetni engedi egész köl­tő: munkásságát. Az ellenforradalom éveiben a buzdítás, a jóindulatú szó­szátyárkodás csak kutyaugatás. Az Az egyre jobban íasizáíódó terrorral Ahol nincsen viücmylámpa, gyújtsd a burzsujt gyertyalángra, ahol nincsen hús a babban, füstölt burzsuj föjjön abban, úgy bíz édes cimborám! Hossz cipőd nem ér egy füttyöt? Burzsuj szemmel kend a bütyköd; hát az ablak? vedd a sorját — gitteld be a burzsuj orrát, úgy bíz édes cimborám! Ez a forradalmi optimizmustól te­li vers mozgalmi dalává vált a pro­letariátusnak. A 20-as évek végén mindjobban és jobban érzik az újabb válság. Gyakorivá, szinte mindenna­pivá válik a sztrájk. Munkásosztá­lyunknak egyedüli fegyvere ez eb­ben az időben. József Attila meg­látja a sztrájk jelentőségét, a jobb­oldali szociáldemokraták áruló, sztrájktörő politikáját és az illega­litás miatt nehezen megjelenő bros- surálcat verssel pótolja. Rákosi elvtársik lebukását követi a Párt vezetőségi tagjainak további elfogatass. Sorozatos csapás zúdul a proletariátusra. Ideiglenesen sikerül is megzavarni a földalatti munkát. Ebben az időben, a 30-as évek ele­jén szüleinek József Attila klasszi­kus versei. A mozgalom tapasztala­taival hátamögött mindjobban ©It mélyül a marxízmus-leninizmus el­méleti tanulmányozásában. A meg­élénkülő Vörös Segély mozgalmat versben örökíti meg, s ugyanakkor fenyegető em'éket állít a lebukot- ■taknak : ,,Megvallattak, hogy vérzett a hú­sunk,. ..“ Leírja a kereső nélkül maradt proletárcsaléd nyomorát: ..Otthon a tűzhely hűvös és repedt. Hideg fazékban készül az ebéd: a csarnok nyirkos kövéről szedett kis káposztalevél és hulladék.“ Nincs egyetlen felesleges szó. Kö­nyörtelen realizmussal mutatja be a helyzetet. Nem szénatja a lebukott elvtársakat vagy a nyomorgó csalá­dot .-csak“ bemutatja. De ettől a bemutatástól ckölbeszo-rul a munkás keze és megremeg az ellenség... . Kiizdtünk híven a forradalomért, nem halhatunk meg, élnünk kell (tovább. szemben tettre van szükség. József Attila bekapcsolódik a munkásmoz­galomba. Tanul, tanú, szervez, agi­tál és közben írja forradalmi ver­seit. Az 1919-es proletárdiktatúra buka­ss sok e'vtársat, sok munkást pesz- sz'mlsta hangulatba sodort. Az idő­leges vereség sokakat megzavart és két.ségbeejte;t. Valószínűleg ennek hatásaképpen írja a Szabados dal c. versét, mely szemben a nyomott, elkeseredett hangulattal fiatalos, új és friss forradalmiságot tükröz. A verset, mivel eddig ismeretlen volt és csak nemrég került elő, jó lesz teljes egészében megismernünk. Hal titkolni keil a harcot, burzsujbőrbe Kösd be Marxot ; ha nem Marxot, akkor inkább Bakunmt és Krcpotkinkát, úgy bíz édes cimborám! Egyre többen, egyre jobban- irtsd a burzsujt megfontoltan; aki gyönge anyámasszony, az csak százhúszat akasszon, úgy bíz édes cimborám ! Ahogy az üaemekban a munkások a futószalagon állítják elő az új gé­peket, ugyanúgy a történelem futó­szalagán a proletariátus új világot, a szocializmus világát készíti. Lsnin arra figyelmeztetett, hogy a XX. század nemcsak az imperializ­mus korszaka, hanem a proletárfor­radalmaké is. József Attila jól tud­ja ezt és amikor a rég; világot te­meti, az úi világ megszületésénél vállalja a bába szerepét. Magyarország, mint aki’ megbíb fi mozgalom vár, munka és család, míg megbukik a kizsákmányolás, a sarló villan, sújt a kalapács s börtönről, gyárról lehull a lakat. É jen a Szovjet, a munkástanács ! Testvér, segítsd a lebukottakat“. (Lebukott) József Attila nem rekedt meg a mindennapi harc szűk perspektívá­jában. Nemcsak a proletariátus, ö* az egész dóig:zó magyar nép harcát be­le tudta állítani abba az egyetemes harcba, melyet a szocialista Szov­jetunió szervezett és vezetett. De ugyanakkor az elnyomó nemzetközi tőke összefüggéseit is meglátta. A nemzetközi tökével szemben nemzet­közi összefogásra van szükség. völtefc, egyre , erő eljesebben kap­csolja szekerét Hitlerekhez. Ezt az ulat- ezt a közeledést csak terror­ral lehet egyengetni. ,.Nő a búza, nő az Ínség. Fegyverkezik az ellenség. Csönde t kíván a f asizmus!“. Ez a megállapítás nem pesszimiz­must, nem belenyugvást vált ki. Jó­zsef Attilából, hanem a munkásság parasztság harcos összefogásának igényét: — Ide, aki földet szántott ! Ide, aki traktort gyártott! Segítsetek proletárok!“ . • (Eúza). József Attila azért nagyobb min­den eddigi magyar költőnél, mert szintétAkusan magába tudja foglalni az egész magyar nép égető vágyát: a fölszabadulást. A munkásosztály kommunista költője volt és ez biz­tosította számára azt, hogy igazában meglássa a dolgozó parasztság pót gyát. hogy a haladó értelmiség út­ját el tudja helyezni felszabadító harcunkban. Az új világ nem az íróasztalok mellett készü'. Nem a népiesek romantikus, ködös világá­ban, hanem a város peremén. Ott, ahol a vasbányáik fuvallata ing“, I ehe! „m'nden nedves, minden -ne- ■ héz“. Azokban a/ házakban, me­lyeiének falain „a nyomor országai­ról térképet rajzol a penész“. József Attila klasszikus tömörséggel ábrá­zolja a társadalom eddigi fejlődé­sé; és szabja meg a további utat: , Papok, katonák, polgárok után igy lettünk végre mi hű meghallói a törvényeknek ; minden emberi mű ér'.e nia ezért búg m.bennünk, mint a mélyhegedű“. A proletariátus ..hű meghallófa“ a társadalmi fejlődés törvénye'nek- 1S17 ok'óberébsn ezt a törvényt nemcsak meghallották, hanem egy orarágban következetesen végre is hajtották;.. — A külvárosok népe nem min­denfajta nép. Ez az osztály van el­hivatva arra, hogy az. osztályíársa- dalmat összezúzza, hogy helyén a szocializmust építse fel. ,,Moshatja vér is — ilyenek vagyunk Ui nép, másfajta raj. Másként ejtjük a szót,, fejünkön másként tapad a haj“. De ezt is bemutatja, hogy eddigi tör­ténelme folyamán csak q szenvedés, az áld'zathozalal, a börtön és akasz­tóra kísérte : ,,Győzni fogó még annyira meg nem afáztatott,' amennyire a bsVlcgok alatt ti megaláztatok.. Ebben a négy sorban a Vezérmpti- vum kétségtelenül a , győzni fogó“ és ennek társ-dalcmuo' tlkai aláfes­tése a megaláztatoitság... A . győzni fogó“ és a • megalázódnak" ez íz , ellentéte d'ál'ktikus egységbe o.vad össze. Ez által a tartalom türnegy 'az egyszerű szójátékon és egy'mar- j x; jta társad a* om 1 ud ómin yi tény.zs®- j n'álls, művészi megfogalmazását ad- I ja. > A nyomor egyre jobban megvise- j 11 szervezetéi, Kétnaponként csak egyszer ettem és' gyomorbajos lett belő em“ — írja ©gyík helyen. Be- tegrége egész, les ét behálózza. A fasizmus könyörtelen, terrorja az öngyilkosságba kergeti. Azon lehet gondolkozni hogy melyik . az alja­sabb ipt-dszeri -bírósági -tárgyalás után felakasztani, vagy té-gynlás nélkül ,,5ngy;|.ko.-ság“ útján halálba klUdlni ' sPszáSacíságért harcolókat, József Attila a dolgozó magyar népben nem em'ékként fog élni, ha­nem eleven hatóerőként. .•Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet...“ — kiált fel a keltő. Nem érhette rpog. Ha még nyolc; évig él, ő is magáénak mondhatta volna a sza- brdíágob Úgy érezzük hogy Sz’á’ln elvtárs születésének 7Í. évfordulója éiő‘t Józsit Attilát bemutatni dolgozó né­pünknek és ezáltal megemlékezni róla ; méltó feladat. Amiért József Attila* éle e végég állandóm küz­dőt*, a fe*szabadulásunkért, a szo­cializmus megteremtéséért, azt ne­künk maga Szfáfti e’vtárs és a Szovjetunió hozta el. Földényl László. Uja*a és tsjra siiegSo«ad|MÍ£: felépítjük a Dunai Vasmüvet Az elmúlt napokban utazott el megyénkből Bartha Jolán ifjúmun- kisleány Dwnapen!elére, hogy résztvegyen a Vasmű fe,építésében. Büszkén és boldogan számol be a DISZ megyei titkárinak, Bogdán elv ársnak az elmúlt napokról. Boldog, hogy a Pírt méltónak találte ilyen szép és hatalmas feladat megoldására: .Kedves Bogdán elvtársi Megígértem neked, hogy írok. Teljesítem ígéretemet. Megérkeztem Dun pzni elére társaimmal együtt. Meg kell mondani, szégyenük ma­gunkat az első napokban azért, mer- Gondos eviárs elhallgatta előt­tünk: ide munkaruhát és evőedényt is kell hozni. Miért nem mondotta ezt meg nekünk? Az: gondolta, hogy gyávák vagyunk és megfutamodunk akkor, ha a nehézségeket feltárják előttünk? Nem! Mi akkor is eljöt­tünk volna. Eljött volna valamennyi szabo'cs-sza*mán fiatal, akik az­zal a szándékkal indultak úinjk, hogy komoly munká-t végeznek majd. Azzal a büszke ön udattal jöttünk mi ide, hogy a Béke Erődjét, a Du­nai Vasművel épíj ük fal. Mi itt a2 új szocic.l.sta város építői vagyunk és nem ijedünk meg a nehézségekül. Mi megfogadtuk kemény akarattal hogy a dun-pentelei Vasművet felépítjük! Bennünket ebben a munkában a Komszamol példája le’Jce- sít. A kom:zomolcok óriási nehézségek árán építették fél Komszomolsz- kot és ez a város ma áll. Ilyen várost akarunk mi is építeni a Párt irányításával. M , DISZ ifjak elég erőseknek érezzük maguunkut e fel­adat megoldásához és büszkék vagyunk arra, hogy bízik bennünk dol­gozó népünk és a mi pártunk. Bogdán elv.árs! Nem is tudom leírni, hegy milyen boldog vagyok. Amikor megérkeztünk, rögtön megvizsgáltak bennünket az orvosok. Ide egészséges, egész emberek kellenek A vizsgá'at után elszállásol­tak bennünket a barakkokban. Velem együtt 41 lány lakik egy épü­letben. Este, munka után mosunk magunknak és gyakran énekelünk. Meleg, tiszta a barakk, nincs semmi kifogásunk ellene. Ennivalót is bő­ségesen kapunk. En nagyon meg vagyok elégedve a helyzett:l. Persze, voltak közöt­tünk olyanok is, akik azt hitték, hogy Dunapenieie olyan hely, ahol még a cipőnk sem slrozód k be és ahol tálcán hozza a mama a regge­lit. Ezek téved ek és néhányon gyáván megfutamodtak. Az öntudatos ifjak azonban helytállnak és tudják> hogy miért dolgoznak. És ez a fon­tos! Akik dolgoznak, azoknak keresetük is szép. Akiknek pedig nem tetszik sáros időben kimenni, azok magukra vessenek. Az első nap, mint segédmunkás dolgoztam. Ide osztottak be. a ke­nyérgyári építkezéshez. En voltam a vete/ője egy hat tagból álló női brigádnak. A lányok naggon . ügyesen dolgoztak, 200 százalékon felül volt a te'jesílmér.yem. Amikor munkát köriem, mindig ezt mondották: a szabolcsi lányok nagyon ügyesek, ki kell tüntetni őket. Nagyon büszke voltam. A DISZ titkár elvtárs is mondotta, hogy jő a brigád munkája és ez mindnyájunkat nagyon boldoggá tett. Sokat és jól aka­runk dolgozni, hiszen a mi városunkról ven szó. Es el is határoztam, hogy itt maradok; Itt akarok élni ebben a boldog városban majd, a mi városunkban. Itt, ahol minden téglát kü­lönös gonddal raknak az ifjak. Itt, ahol a Pártunk vezető keze irányit bennünket egy új város építésében. Ebben az épülő városban megismertem az elvtársakat. Megtanul­tam az elvtársi szeretetet, egymás megbecsülését. Megtanultam különb­ségei tenni a bátor helytállók és a gyáván msgfutók között, megta­nultam, gyűlölni a befurakodott, gaz ellenséget, azokat, akik a mi bé­kés ér.ítőmunkánk eltprására töicks-enek. Egyebei nem tudó'- írni nektek elvtársak, csak azt, hogy nagyon, nagyon boldog vagyok. • Am kor esténként befejezzük a munkát és mi lányok együtt indu­lunk haza, olyan jó érzós látni a sok szép lobogó vörös zászlót. A bol­dog jövő integet félénk. Az if jaké. Boldogság látni a mi erőnket és új­ra és.újra megfogadjuk : felépítjük a mi városunkat, az új szocialista vá-.ost. BARTHA JOLÁN a dunapenlelei Vasmű segédmunkása. Igen nagy az érdeklődés nálunk a vándortanfolyam iránt Nagyjelentőségű úfíftások az Útfenntartó Vállalatnál ,,Forgolódnak a tőkés birodalmak, csattog világot szaggató foguk. Lágy Ázsiát és borzolt Afrikát (falnak.:. — írja a Munkások című versében. Forgolódnak a tőkés birodalmak, a világ újra felosztására készülődnek. Es buzdítja a munkásságot: ,.De, elvtársaim! ez az a munkásság, ntely oiztályharcban vasba öltözött. A 'történelem futószalagára szerelve ígyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szegei a zEmber vörös csillagát!“. (Munkások.) A beton-, aszfalt- és makad.ám- utakhoz vezető földutak torkolatá­ban sárrázókat építenek. A sárrázó­kat durva felületű kövekből építik, melyeken a sár a rázódás következ­tében lepereg a járművekről. Az eddig épített sárrázók azonban nem felettek meg a követelményeknek. Keskenyek voltak és mellette jár­tak cl a járművek. Sok sár került így a műutakra. Ecsedi László mér­nök javaslatára tökéletesítik a sár­rázókat. A földutak torkolatát tel­jesen kiépítik kövekkel. A jármű­vek nem kerülhetik el a sárrázókat, ahol a sár lepereg róluk. Csappan József főmérnök kísérle­tezése sem volt hasztalan. A régi, kijavíthatatlan aszfaltutak felbon­tott burkolata eddig kárbaveszett. Nem használták fel új utak építé­sére. Csappán József főmérnököt sokat foglalkoztatta ez a gondolat: vájjon hogyan lehetne újra felhasz­nálni az anyagot. Kísérletezéseket folytatott. Végre sikerült a kísérlet. A burkolatot megőrli, különböző eljárásokkal alkotó részeivé bontja és a bltumint, valamint a nemes­zúzalékot új utak építéséhez ’hasz­nálja fel. Csappán József főmérnök újítása nagy mennyiségű építőanya­got takarít meg s ezen keresztül elősegíti 5 éves tervünk végrehaj­tását. Nálunk Kishódoson pár napja kez­1 dűdbtí meg a kéthetes mezőgazda. ' sági vándortanfolyam és mivel a | hallgatóságban a mi dolgozóink igen szép számmal vettek részi, ezért ér­demesnek látom, hogy az újságon keresztül tudomásra hozzuk, milyen, nagy nálunk az érdeklődés a tanu­lás iránt. Amikor a tanfo’yam megindult, a hallgatólag alig volt 40 ember. Négy nap alatt már 60 főre emelkedett a hallgatók száma és igen jó hozzá­szólásokban vitatják meg a tanulta­kat. Mi, kishcdoslak őszintén szólva, el voltunk maradva egy kicsit, sok mindennel nem voltunk tisztában. Most rengeteget tanulunk a vándor- tanfolyamon, különösen arról, ho­gyan boldogulhat jobban minden egyes dolgozó paraszt a föld közös szövetkezeti megművelésével. Idős B kk Elek, Ifjú Balok Antal és Szabó Sándor a legjobban haladnak, Orosz Kára yné, Orosz Lajos, K'lr- mer Róza jó hozzászólásaikkal bizo- j nyitják, mennyire érdeklődnek a tanulás iránt. Pro pák István, Ko­vács Gusztáv, Veres Ferenc, idős Bakk Ante Iné, Barta József, Grál István és Cserepes Endre igten so­kat tesznek azért, hogy minél töb­ben jöjjenek el a tanfolyamra, mi­nél többet tanulhassanak az előadá­sokon Kishódos dolgozó parasztjai hálásak azért, hogy ezen a tanfolya­mon tanulhatnak és hálájukat a dolgozó nép előrehaladásáért kifej­tett jó munkájukkal fogják bebizo­nyítani. Balázsi István és Kocsis Imre Tehergépkocsi kai (1 drb. 1.5 tonnás, 4 drb.l 4.10 tonnás) azonnali meg j vételre keresünk. Ajánlató-j kát kérjük Miskolci Utfenru' tartó Vállalat — (Miskolc. Fürst S.-u. 12. — Telefon: 24r04) címre. ISO mázsa bársonyát alánénak fel a psressímai népnévéi ők Nincs olyan község Szabolcs-Szatmárban, amelyikben ne foglalkoztak volna már a vajai dolgozó parasztok verseny­kihívásával. Népnevelő 'értekezleteken, tárgyalták meg a ten­nivalókat s elhatározták, hogy csatlakoznak ehhez a nemes mozgalomhoz. A porcsalmai népnevelők is részletesen megtárgyalták a burgonyabegyüjtési hét feladatait. Elsőnek, mint ahogyan azt a vajaiak is tették, ők maguk ajánlottak fel burgonyát. Pap György kisparaszt fejadagjából ajánlott fel .50 kilogrammot. Erdős Antal, aki már 10 mázsa burgonyát szállított el, most ismét felajánlott egy mázsát. Tóth Bálintné is túlteljesítette már beadási kötelezettségét, de mint népnevelő újabb felaján­lást tett. így tették meg elsőnek felajánlásukat egymásután a népnevelők már ott az értekezleten, de ezenkívül vállalták azt is, hogy jó politikai' felvilágosító munkával még begyüj- tenek 100 mázsa burgonyát a községben.

Next

/
Thumbnails
Contents