Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-03 / 281. szám

165? DECEMBER J, VASAKNAK Á CSUKLÓS KÁBELDARU SZÜLETÉSE Minden gépnek, minden gyárnak, bátran az ég felé törő falnak, ki- zöldült vetésnek együtt örül szo­cializmust építő népünk. Örülünk, mert ami ebben az országban épül, az mind a népé, a nép ere­iéből fakadt, szebbé teszi napjain­kat. könnyebbé alkató munkánkat, boldogabbá, napfényesebbé életün­ket. ürül és boldogan köszönti né­pünk a dohányfermentáló építkezé­sénél megépített kötélpálya alko­tóit, Semsei Lajos mérnököt és Martinovszki József főfépészt. Aki a kötélpályát látja, megcso­dálja és jobb munkára, eredmé­nyesebb harcra lelkesül. Uj kin­csünk született a kötélpályával. Ed­dig toronydarut, vagy felvonó lif­tet láttunk építkezéseinknél. Az el­készült 5 emeletes fermentálóhoz szükséges anyagot is felvonóval szállították. A felvonó sok pénzbe került, még sem tudta ellátni a munka hőseit építésanyaggal, se­gédmunkások sorának kellett hor­dani a maltert, á téglát és a cemen­tet. Nehéz munka volt és költsé­ges, de már leküzdötték- Készen áll a dojgpzók, a legnagyobb érték­nek, äz embernek a megkímélésére a kötélpálya. MAR ELKÉSZÜLT * felépítendő két ötemeletes épület alapja. Uj probléma merült fel: hogyan küszöböljék ki a költséges anyagszállítót,' mivel helyettesítsék? Aíagyarországon eddig anyagfelvo- nókénf csak toronydartit és liftet használtak. A toronydaru „kincs"- bc kerül. Különben sem lehetne itt alkalmazni, mert az épület egyik oldalán vasút, a másik oldalán pe­dig köveséit van. A vasút, vagy a kövesút elrekesztése esetén nem tehet a daruhoz anyagot szállítani. F.z így megoldhatatlan, de a felvo­nó megépítése is ugyanezekbe az. akadályokba ütközik. MUNKÁSOK, MÉRNÖKÖK e/.re és tízezre gondolkozik most újításon, a pénzmegtakarítás, mnn- kamegktinnyebbítés ú j módozat «in. S miért gondolkoznak, miért törik magukat? Szeretik a dolgozó népet, a nekünk épülő országot, tudják, hogy a Párt, Rákosi elvtárs várja az eredményeket és segít az ered­mények elérésében. A munkás­újítók között egyre több a műszaki értelmiségi. Rákosi elvtárs Is mon­dotta, hogy a műszaki értelmiség egyre jobban a szocializmust építők oldalára áll­Először a felvonó észszeríisíté- sén, majd a toronydaru „házi" üzemi megépítésén gondolkozott Semsei mérnök, de mindenütt az akadályok egész sora. a költségek egész tömkelegé állotta útját. De aki Pártunk tagjelöltségére tart számol, annak nem szabad az aka­dályoktól megijedni. Ezt tudta Semsei. Amikor felesége és gyer­meke aludtak, ö tovább dolgozott, gondolkozott, tervezett. Közben múltak a napok és egvre szüksége­sebb lett az anyagszállító. Akik az ország sorsán gondolkoznak, azok között nincs titok. Semsei’ is meg­osztotta gondját Martinovszkival, a sajószcntpéterl Magasépítési Vál­lalat főgépészével. Az anyagszállító kidolgozásának gondja azonban nemcsak kettőjüké volt. Semselék Miért nem mutatja az időt fis új állom fis órája ? Amióta elkészült az új állo­más épülete, többször jártam Nyíregyházán, de egyszer sem tudtam elmenni az új épület mellett anélkül, hogv meg ne álltam volna néhány percre gyönyörködni. Gyönyörű az új épület. Ilyen valóban nincs az országban még egy. A világos, tágas, berendezett várótermek kényelmet nyújtanak az uta­zóknak, Többszöri utazásom alkalmá­val csak az tűnt fel, hogv az úi állomás órái nem mutatják az időt. Ebben a levélben arra ké­rem az állomás vezetőit, hogy indítsák el az órákat. Elvtársi üdvözlettel: NÉMETH JÁNOS, Vásárosnamény. mögött ott állott a Párt, és ott volt az üzem minden dolgozója. A dol­gozók is tervezgettek, vitatkoztak. Ha Semseivel, vagy Martinovszki- val találkoztak, érdeklődtek, biztat­ták a két embert. — Csak fel a fejjek előre, nem fog kárba veszni a fáradozásotok. MEGSZÜLETIK A TERV Egyszer Semsei és Martinovszki Polgáron járt. Hazafelé jövet kom­pon jöttek át a Tiszán. Mind a ket­ten odakönyököltek a komp karza­tára. Gondoikoztak és közben néz­ték a víz tükrét, a parti füzek, re­kettyék fordított képét, a hullá­mok lassú, nyugodt emelkedését, a habok csipkéjét, és tekintetük végigsiklott a kompot vontató drótkötél vízbevetett árnyékán, a két. zörgő cyiján. A komp, lassan haladt és közben játékosan egy­szer jobbra, majd balra távolodott el a kifészftett kötéltől. — Nem lehetne ezl a levegőben is niegesinálni?! — kiáltott fel Sem­sei. — Megvan! Kötélpályát kell épí­tenünk.., mozgatható kötélpályát — tört ki a felismerés Martinov- szkiból is. Hosszú, éjszakákba nyutó mun­ka következett. Egy éjszaka aztán befejezték a „csuklós kábeldaru” tervét. FÉimUO FORINT MLGTAKARITAS Kész volt a terv. csak az építés volt hátra. Cs két héttel ezelőtt az első próbán sikert aratott az új mii, a csuklós kábeldaru. Úgy hajlon­gott jobbra is, meg balra is, előre is és hátra is az egy tonna tehe­rért, mintha esze Tett volna, mint­ha gondolkozott volna. Azok esze szerint dolgozott, akik megalkot­ták, az alkotói pedig úgy gondol­koznak. mint a dolgozó nép. Megépítése csupán 25 ezer fo­rintba került. Megtakarítás 492.000 forint évenként. Elkészült, de nem maradt titok. A közös ügy, a közös cél, minden titkot megoszt. Eljöt­tek a borsodvidéki építkezések mér­nökei, vállalatvezetői és lejöttek í*.z ország más részéből is. Buda­pesten a vasöntők már öntik a szivaralakú b kákát, készülnek a vaslondinák. A nép szerstetébőt fa­kadt mű, a nép jövője építésé­nek eszközévé lesz. (—ó. G.—) Küzdeni keil a lemorzsolódás eHea a nyíregyházi M»Y forgatom politikai iskoláin November 8-án kezdődtek a nyír­egyházi MÁV forgalom üzemi part­szervezeténél a politikai iskolák. Az alapfokú és középfokú politikai is- kólákon a párttagság ötven száza­léka vesz részt. A vasútüzemi párt- szervezeteknél mindig nagy gondot okoztak a lemorzsolódások: a szol­gálati nehézségek nem egyszer olyan hibás hangulatba ringatták az elvtársakat, hogy „úgysem lehet megakadályozni a lemorzsolódást, a hiányzásokat”. Éppen azért, mert ismertük már az elmúlt oktatási évek tapasztalatait, már a szerve­zésnél megkezdtük a lemorzsolódás elleni küzdelmet. Személyes beszél­getés formájában szerveztük be párttagjainkat az alap- és közép­fokú politikai iskolák meghallgatá­sára. Nagy várakozással tekintet­tünk az idei oktatási évad elé, azon­ban kitűnt, hogy ebben az évben is nehéz harcot kell folytatni a le­morzsolódás ellen. Már az első al­kalmakkor elég nagy volt a Irány­zók száma az alapfokú politikai is­kolákon. Újra felütötte fejét a le­Harminc vsaid (ifi fi! vrnsiiflik mejg Sztálin elvtárs születésnapjára a tiszadohi „íánesies" termelőszövetkezet Uj bc!('|iéílik<’3 «gyarnpocluak az urai és cacngrrkiiiDit («‘rmrlőceoportok is Munkásai János tízholdas kö- spépneraratot mostanában min- tlig ott. látni a tisztdobi Tán- cr'";n!orme’«szövetkezét iroda- jtibnn. Nézelődik, érdeklődik, ügyc 1 i, hogyan folyik az évvé" gi zárszámadás készítése. Szí- vésőn látott vendég. Régen fontolgatja már a szövetkezet- be való belépést, de különös­képp ekkor érlelődött nagyot .benne az elhatározás, amikor látta nyáron, milyen gazdag termést takarítanak bo a sző­rei kozetiek. több mint tizennyolc má­zsát arattak búzából egy holdon. és csaknem tizenhat mázsás át­laguk volt rozsból is. Amikor pedig látta, hogy a félévi el­számoláskor csaknem négyezer forintot kapnak a tagok, maga mondta meg, hogy neki még ezer forint tisz­ta jövedelme sem volt egész esztendőben. Matiszló József ugyancsak 10 holdas középparaszt, aki nem­rég lépett be a Táncsics-szövet- kezetbe, legtöbbe' beszélget Munkácsi Jánossal. Magyaráz lelkesen, mennyire jövedelme­ző itt a munka, hogyan boldo­gulnak a szövetkezeti útra lé­pett parasztok. Elmondja, hogy egy-egy munkaegységre hu­szonöt forintot számítanak és nem egy szövetkezeti tag lesz, akinek tízezren felül lesz ez évi jövedelme. De még ebben benne sincs a szövetkezeti vagyon, amit ed­dig közös munkával gyűjtöttek. A tehéntörzs, a sertéstörzs, a juhállomány és majd amit vesznek ... Teher­autó, villamos fejőgép, új épületek ,.. — Még vasvillával sem Te­hetne kiverni bennünket in­nen . . . De próbálja is meg va­laki. hogy boldogulásunk ellcr törjön — így mondja- Matiszló József a szövetkezet kedves vendégének. Munkácsi Mihály­nak, meg a többi még egyéni­leg gazdálkodó parasztnak akik nagy érdek’ődéssel jönnek gyakran a szövetkezethez. Most különösen, hogv az évi munka gyümölcsét mérlegelik. . Jól használja ki a Táncsics­termelőszövetkezet az évvégi zárszámadást fejlesztésére. Meghívják a kívülállókat, elbe­szélgetnek az érdeklődőkkel. Sztálin elvtárs hetvenogye- dik születésnapjának nagy ünnepére azt vállalták, hogy harminc családdal gyarapítják szövetkezetü­ket. Ugyanígy igyekeznek az urai Vörös csillag és a csengershnai petőfi-íermelőcsoportokban is. A zárszámadás elkészítéséhez meginvitállák a csoportok iránt érdek'ődőket. Az urai Vörös csillag tormelöcsoport azt üzente Pár+unk Megyei Bi­zottságának, hogy tíz dolgozó parasztcsaládot szerveznek majd be cso­portjukba Sztálin elvtárs születésnapjára. Ugyancsak a december huszorr ogyediki nagy ünnepre vállalta a csengersimai Petőfi-termelŐ- esoport is, hogy megduplázzák taglétszámu­kat. Most tizennégyen vannak, de­cember huszonegyedikére pedig huszonnyolcán lesznek már. NEGYVENHAT FORINTOS A MUNKAEGYSÉG A NÁBRÁDI „BÉKEHARCOS“ TSZCS-BEN A nábrádi Békeharcos ter­melőszövetkezeti csoport is most készíti évvégi zárszáma­dását. Nagy örömmel azt írják a termelőcsoport tagjai, hogy negyvenhat forint, fog esni egy egy munkaegységre. De szép jövede'mükből nem kevesebb, mint 14,273 forintot tettek félre szövetkezeti alapra 13.745 fo­rintot üzemi alapra, 1600 forin­tos segélyalapot létesítettek és még kulturális célokra is tar­talékoltak a jövő esztendőre 600 forintot. ctUumi dm ház a dolgozók ér t OSZTÁLYAINKON: Kész téli ruhák Köpenyek, kabátok Minőségi ruhaszövetek Kalap és sapka Kerékpárok, gumik FládiókéBZÜlék^k, .iátékáru Reggel 8,tói este 6-ig nyitva 1 Szigszai Ernő, a nábrádi T. SZ. CS. egyik , tagja például 7452 forintot keresett ebben az esztendőben, Kiss Imre pedig több, mint hatezer forintot vitt haza. Kitűnő termésük volt a szövetkezet tizenké:holdas gyü­mölcsösében. jól dolgoztak a nábrádi Békeharcos dolgozó parasztjai. Most az a fontos, hogy elért jó eredményeikre támaszkódva fejlesszék tovább csoportjukat, beszélgessenek el minél többet az érdeklődő kí­vülállókkal és vezessék őket a nagyüzemi gazdálkodós útjára, SOLTÉSZ ISTVÁN, A NAGY­HALÁSZ! DÓZSA TSZCS. NÉPNEVELŐJÉNEK VERSENYFELHÍVÁSA Nagyhalászon pár napja nép­nevelő értekezlet volt, ahol'fel­szólalt Soltész István is, a nagy halászi Dózsa termelőszö­vetkezet egyik tagja, népneve­lő. Elmondta, úgy fog igyekez­ni, hogy Sztálin elvtárs hot­venegyedik születésnapjára öt dolgozó paraszt családot szer­vez be a szövetkezetbe és ver­senyre hívta e munkájában a járás valamennyi népnevelőjét. Példamutatása követésre méltó. Dolgozzanak úgy a szövetkezeti népnevelők, hogy szeretett Sztálin elvtársunk születésnap­jára minél több dolgozó píaraszt lépjen a nagyüzemi, szövetke­zeti gazdálkodás útjára, minél többen legyenek, akik megsza­badulnak a kisparaszti gazdál­kodás gondjaitól, szegénységé­től és hozzáfognak jómódú, gondtalan életük formálásához. morzsolódás veszélye. Azonnal t*J- iigyeltiink a jelenségre és a Városi Pártbizottság javaslatára a hiányzó elvtársakkal újra személyesen be­szélgettünk el. Kitűnt az a beszél­getésekből, hogy bár hetente há­rom alkalommal tartunk előadást a politikai iskolák anyagából, hogy a hallgatók valamenyien részt tud- jéliak ezeken venni, a vezénylés folytán még mindig vannak akadá­lyok. A pártvezetőség ebben a kér­désben azóta már intézkedett és megkönnyítette az iskolák lilogatá- sát. Vannak azonban olyan iskola- hallgatók is, akik csupán takaróz­nak a szolgálati nehézségekkel s ez­zel akarják fegyelmezetlenségüket titkolni. Az ilyen esetekben a leg­jobban bevált nevelési módszer áz. hogy a politikai iskola Hallgatói ma­gok vonják feleló’sségre fegyelme­zetlen társukat. A kiizénfokú politikai iskolákon lemorzsolódás nem tapasztalható. Az itt íitniiló fejlettebb elvtársak na­gyobb öntudattal, tanulniváffyással sajátítják el a mantista-lenimsta el­méletet Fontos tenne az. hogy a kö­zépfokú poftikai iskola hallgatói többször elbeszélgetnének az alap­fokú politikai iskola hallgatóival a tanulás fontosságáról s a fejletteb­bek nevelő munkát végeznének azok között, akik nem ismerték m: g fel eléggé a tanulás jelentőségét. Fgészséges lenne a politM isko­lák közötti verseny. Egyrészt be kell kapcsolódni a büdszentmihályi Al­kaloida által indított megyei ver­senybe, másrészt ki kell fejleszteni az üzemen belül az iskolák közötti Tanulmányi versenyt, amelyben lé­nyeges pontnak kell lenni a fegye­lem, pontosság kérdésének. A politikai iskolákba be nem vont dolgozók számára megszerveztük a rádióköröket, amelyeken a lemor­zsolódás megakadályozására kép­zett vitavezetők teszik érdekessé, élénkké a foglalkozásokat. Fontos feladat itt is az ellenőrzés megjaví­tása, hiszen csak ebben az esetben t#mk színvonalas tanulást biztosí­tani a rádiókörök hallgatóinak is- Az ellenőrzésben, az oktatási színvonal ütendő emelésében nagy szerepe van a* üzemi oktatási bizottságnak. Ez a bizottság hetente tart érte­kezletet s ezeken az értekezleteken tapasztalatcseréket rendez. Beszá­molnak a felmerülő vitás kérdések­ről. az iskolavezetők módszereiről, a hatigatók véleményéről, kérdéseiről. Az oktatási bizottság aktív tevé­kenysége elengedhetetlen a lemor­zsolódás elleni küzdelemben. A hiányzókkal minden esetben szemé­lyes beszélgetést Ml folytatni s ha szolgálati nehézségek akadálvózzák a tanulásban, mindent meg kell ten­ni a nehézségek elhárítása érdeké­ben. Számos olyan vasutas van, aki ezt mondja: „Most őszi csúcsfor­galom van, nem lehet tanulni.. E,zek a vasutasok elfeledik azt. hogy dolgozóink sem az őszi csúcsfor­galomnál, sem semmiféle szoc'aüs- ta versenyben nem tudnak kimu gasló eredményt elérni önképzés, tanulás nélkül. Többször szoktuk mondani azt, hogv az elmélet, az. fegyver a kezünkben. Valóban így van s ezt minden vasutasnak, veze­tőnek és beosztottnak egyaránt meg kell értenie s mindent el kell követ­ni hogy biztosítsuk a dolgozók szá­mára a tanulás lehetőségét. SZÉKELY JÁNOS, a nyíregyházi MÁV forgalom üzemi párttitkára. Úttörők a burgonyáét; yiiités sikeréért t nyírbátori iskola 1 vagont ajánlott fel Megyénk úttörői is csatlakoztak dolgozó parasztságunk teilte« ver­senyéhez, amelyben a burgonyabe- gyijjtést viszik sikerre. A nyírbá­tori általános iskolák pajtásai egy vagon burgonya begyűjtését aján­lották fel. Ugyanígy a tiszaeszlári és nyírgyulaji úttörők is versenyez- nek. A nyírpilis: általános iskola VII. . VIII. osztályos úttörői a kö­ve'kezö levelet írták a Megyei Ta­nács oktatási oeztá'yához: ..Mi. a nyírpilisi . általános iskola VII., VIII. osztályos úttörői örömmel je­lentjük hogy a burgonyabegyüjtéfii versenyt 22-én röggel nyolc érára befejeztük. A két osztály tanuló­csoportja 105 kilogramm burgonyát ajánlott fel és beadott 230 kilogram- mot. Az évfolyamok között' ver­senyben a VIII. osztály győzőit 13.8 kilogrammos átlaggal. Az egyé­ni versenyben eső lett K. N«gy Erzsébet pajtás 20 kilogrammal- második Dorogi Ilona lg kilogram■ mal. harmadik Garancsi Gyűl« IS kilogrammal.“ Az úttörők mozgalma egyre szé­lesebb méretekben terjed ki az egész megyére. 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents