Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-31 / 303. szám
19 39- ■ PCIggBWWflW*W•- VAtARNA F T BOZSEJOVSZKl JÓZSEF GYŐZELME Halft zúgással dolgoznak a gé. pelEbben a műhelyben munkál- Jak meg <az öntödében elkészített &nuhat. Itt kapják meg végleges formájukat, itt lesznek valóbem az ember segítő társaivá. Boxscjcusiki József is itt dolgozik, Tá'.sciml együtt csiszolták» póznák a satut. Egy oldd lejnara- ‘ílsü 18 percig tanod- Ncgyon jól tudják' hiszen sokszor megmérték Oz időt. Versenyeztek egymással és ennyi jött ki végleges időeredmény- ri-ek. A másik oldal gépi megmunkálása is 18 percig tartott és még ekkor sem veit kész. Kézzel kel- li*tt azután megdolgozni. nmi fá- rc'zíó Is, lassú is volt. Mindnyájan azon gondolkoztak, hogyan kellene megrövidíteni ezt c időt. Hiszen az öntök teljes lendülettel dolgoztak és győztek is. l-nröviditeilétc a. satu öntését — készek lettek a munkával, a selejtet is leszorították. Az ő üzemük azonban mindig elmaradt. Nem győzték feldolgozni a salukat, állandóan összegyűlt a munka. Bozsejovszki elv-társ sokat törte a fejét — hogyan lehetne lerótn. slíteni az idői a prizma csiszolásánál ? Társainak is beszélt erről, pedig máskor hallgatag, tzúllan ember. Nem szeret sokat beszélni, de ha munkájáról van szó, akkor | volt jó, más kísérletet próbált meg — az sem sikerült. Valami ered- meny mutatkozott, de ez nem elé- gítct.a ki. Egész eredményt ckart. nem akart félmunkát végezni. Egyik nap más ötlete támadt. Mi volna, ha páros marót készítené és azzal marná egyszerre a kit oldalt? Ez lerövidítené a marási időt, nem csúszhatnának el egymástól a saíu részei és még meg sem kellene jelölni az egymáshoz tartozó részeket* mert mind egyformán lesz marva. Még a kedve is jobb lett» pedig még esek a gondolat volt meg. Még hátra volt a nehezebbik rész — a gondolatot valóra kellett váltani. De ez már csak idő kérdése volt és igaza is volt ebben Bozsejovszki clvtdr&nah. Készen leit a maró- szerszám, egyszerre két oldalról tudta csiszolni a satut. Eddig kétszer 18 perc volt a ma- rás, a gépi munka és 2S—.30 per- cet vett igénybe a kézi csiszolás- Most meg? ... Szinte hihetetlennek tűnt maguk előtt is. Először 10 perc, majd !, S és fél, azután 7 re ugrott és végűt megállapodtak a C és fél perc. nél. Ez lett az az idő, ami alatt ítészen vannak munkájukkal. De milyen munkával? össze sem lehet hasonlítani a régivel. Ezerszer jobb. Minden satu egy egy mintadarab, amire még nem volt példa. Egyszerre megszűnt az elmaradás, nem kellett már szégyenkezniük amialt, hogy üzemük kullog és nem képes a satukat csiszolni. Az újítás eredménye lett az is, hogy az országban egyedül ők készítenek ma már csak ilyen szer- számot és szállítanak külföldre is a szomszédos államoknak. Büszkén tekint minden egyes satura Bozse- jovszki József, aki azóta már & Pártnak is tagja leit, szeretneminden satut külön megsimogatni> mint gyermekéi Tudja, hogy az ő munkája is se- gltséfére ven dolgozó társainak, hiszen olyan satu* ad ki a kezéből, am vel erőm dolgozni. (B. I.) icbii szervező munliévai biztosítsuk közsétjünkben a Sia&ad Fid féli isii siketéi azonnal tűzbe jön. Most is úgy volt. Nem nyugodott., n-m hagyta nyugton az a gondolat, hogy az ő műhelyük miatt áll a termelés, nem tudnak előrehaladni. Tudta, hogy szükség van a satukra. Sok műhelyben várják gyár:, tninyukat — és ez még jobban nuuytalc.nílom. Jelentkezett az ipari gimnáziumba. Ott is tanult. növelte szakmai tudását — és ez még jobban megerősítette ő- abban a tudatában, hogy le lehet rövidíteni a csiszolás idejét. Azt is ki akarta egyúttal küszöbölni, hogy sok satu menjen kárba. Mert eddig úgy volt. Mikor az oldalakat egyenként marták, bizony sok esetben a satu felső része mm értett egyet az alsóval. Hol szélesebbre, hol keskenyebbre sikerült. Vigyázni kellett az össze, tételnél is. Mindig meg kellett jegyezni az egy párba lart02Óka>, mert máskülönben kezdhették elölről a csiszolást. Mindezeken javítani altar! Bozse-: jovszki József. Kísérletezett, a sí. tnább csiszolással, de akkor is sokszor elcsúszott a satu — így sem Községünkben a helyi tanács kezdettől fogva segítséget nyújt a népművelési ügyvezetőnek a Szabad Föld Téli Esték szervezésében, hiszen ez minden helyi tanácstagnak, úgy érezzük, kötelessége is. Az eddigi eredménnyel mégsem lehetünk megelégedve, hiszen ilyen nagy községben, mint Nyírmada nem is elégedhetünk meg azzal, hogy 80-90 dolgozó látogassa az előadásokat. A helyi tanács .elhatározta, hogy a SZFTE előadásaivá: még komolyabban foglalkozik ezután, hogy a község dolgozóinak figyelmét felkeltsük. A személyes beszélgetésen kívül, ősienként trésbe’i megMvók- kal értesítjük a község..dolgozó parasztságát, hogy mir,dicsőiben éetesülienrk előadás anyagáréi é.s idejéről. Fontos az. hogy a néyművc* i lési ügyvezető elvtárs’is- fokozottabban ügyeljen az előadás és a műsor összeállítására, mozgósítsa erre a népművelési bizottságot, a tömegszervezetek kul túrcsoport iáit is és saját maga is legyen segítségünkre a szervezésnél. Ezzel a módszerrel biztosítani tudjuk majd a Szabad Föld Téli Fsték egyre nagyobb sikerét a dolgozó parasztság U ült árszínvonalának emelését. Gallasz József. vb. titkár KIADTÁK PRÁGÁBAN GEORG! DIMITROV ÖSSZEGYŰJTÖTT BESZÉDEIT ÉS CIKKEIT „Svobcda”, a Csehszlovák Kommunista Párt könyvkiadója most hozta forgalomba Ocorgi Dimitrov összegyűl lőtt beszédei, és cikkei“-t. A könyv 30.730 példányszámban jelent meg. Befzélqettmi dhitalóezi Béla ipa rosta a a/óval Azon a napon találkoztam Anfa'óczi Béla barátommá’. amikor az első hó leesett. Szembe jött velem. Először nem »mertem meg. Sohasem láttam még olyan egyenruhát, mint amilyent viselt. Az: hittem, hogy a folyamőrök egyenruhája. — Szerves- — köszönt rám és elmosolyodott. Meglepődtem, hogy köszöpt. — Szervusz — fogadtam bzonyta'.ar.ul és zavartan. Amikor kezei nyújtót1, megismertem. Fei- ujjongtam örömömben. Együtt jártunk iskolába, együtt bosszankodtunk az isko'a reakciós igazságtalanságain. — Alig ismerek rád — szóltam —, de mondd csak, milyen ruhád van neked? Katona vagy talán? — érdeklődtem. Bc'.a elmosolyodott. Kezdtem szégyelleni tudatlanságomat, de mi tagadás, kiváncsi volram barátom sorsára, éleiére, és az ismereten ruha titkára. — Még nem láttál ilyet? Ez az iparos tanulók egyenruhája. Szép? — kezdte. Bó'.intással vá'aszollam. Ránéz'em Béta arcára. Szeme mosolygott és nagy boldogság ömlött szét fiatal egészségéé arcán. — Az iparos tanulók ruháját maga Rákosi e’v- társ választotta így meg. ö maga választotta k; ezt a sötétkék színt és ezt a szabást is — dicsekedett boldogan. — És hol vagy te tanuló? — kérdeztem. — Hol? Budapesten. De hadd kezdjem előíró'. Hadd mondjam el, hogyan kerültem Budapestre. — Itt Nyíregyházán, nem vo't még állami műhely, amikor az isko'át kijártam. Magán műszerészhez mentem cl tanulónak. Azaz, csak mentem volna, de amikor elmondtam, hogy m't akarok, végignézett rajtam a főnök és azt mondotta: ,.Te nem kellesz, nem bírnád a nehéz munkái.” — Milyen nehéz munka lehet a rádiószerelésben? — kérdeztem. — A ,,főnök’’ nem válaszolt, de én kitaláltam, hogy — nem bírnám a nehéz házimunkát! Ezért mentem e! Budapestre. Ott először !a- katostanuló voltam. Aztán átmentem a posta ládió- éa telefon javító műhelyébe. Rádiótechnikus leszek. Ott kaptam ezt a ruhát. Minden tanuk) kap. Ilyen «zép ruhában járunk majd mindannyian. Te, olyan büszke vagyok rá, cs olyan boldog... — És hogy tanultok ott Budapesten? — érdeklődtem tovább. Bea újra elmosolyodott. Belső zsebébe nyu.t és sárgabőr tárcájából fényképeket vet: co. 1— Ez az épület a műhe y és az iskola — mondta és átnyújtott egy szép emeletes épülete1 ábrázoló fényképet. Azután egy másikat, az skola kénét. Szép csöbútorok, padok'és ha a inas tábla, raj a bonyolít: műszaki rajzzal. Megnéztem a kép hátú.jat is. Elolvastam a feliratot, ain't Béla irt szép kék tin ávah „Az én iskolám.” Egy harmadik fényképet is mutatott. A műhely fényképét. - Hosszú - munkapadok, sorban, rendben és annyijáé szerszám, hogy harmadát sem tudtam vo’na nevén nevezni. — És ezeket a szerszámokat már mind ismered? — kéi deziem. — Ismerem bizony, hiszen minden héten három napot ebben a műhelyben, ezekkel a szerszámokkal dolgozom. Három napig elméletet tanulunk, Tárom napig pedig a tanultakat gyakorlatban próbáljuk meg. Az apám sohasem hitte volna, hogy a fia valaha 's ilyen iskolában tanulhat. 0 erdí&ztskolára szeretett volna menni fiatal korában, de az urak nem engedték. Sokat do’gozott a Dessewfíy^ grófok erdeiben, sokszor megizzadt az urak jólétéért. De én most már boldogan tanulok, segít mindenben, aki küldött engem az isko’ára: a nép. „Miért ’« nem tartottam én Bélával?" — gondoltam magamban és felsóhajtottam.!— „Most műszerész lelietnék.” Barátom, mintha csak k’találta volna gondolataimat, így folytatta beszédét: — Ma mindenki elírt nyitva vannak az iskolák. Ak> becsületes, munkaszerető ember, ma tanulhat, dolgozhat, szakmunkás, sőt mérnök is lehet. Ha .k - tanulom a szakmát, én is megyek tovább. Aácrnök szeretnék lenni! Arcára néztem, piros rózsák borították. Éreztem, hegy szavai átmelegítenek engem is. Csillogó szemmel nézett rám. _r És am’ a legnagyobb boldogság: megkaptam a tagjelölt-'gazo'ványt. A Párt tagjelöltje vagyok. Amióta a tagjelölt-könyv itt van — mondo’ta és szive fölötti zsebére mulatott —, azó'a nem fáradok el. Ugv tanulok, ahogyan még sohasem tanultam, méltó akarok lenni a párttagságra... (-6. G.-) Vonják le üzemeink a tervismertető értekezletek tapasztalatait Jó tervismeríetőéríekezletet tartottak a nagykáltói dohánybeváltóban. Itt a vállalatvezető ismertette a részletes tervet, amit a műszaki dolgozók felbontottak munkapadokig; A dolgozók így megismerték jövő évi fe'adatukat és murkafel- aján'ásokat tettek. Tamás Mtháiyné egyéni válogató versenyre hívta a következő tervévre társait és Uiiiön párosversenyt kötött Torma Karolinával, hogy teljesítményüket ICO százalékra emelik. Rá'onyi Andrásné és Ra- j deczki Miháiync 219 százalékos tej* í je-s-itményie kötött párosversenyt. A jó előkészítő munkát b'zonyíi- i ja a versenykihívás, valamint a sok I hozzászólás, is. A dolgozók bátran I felve'ették azokat a hibákat, amit I ki kell javítani a következő évben. ! így mutatott rá Pál János arra, | hogy a reggeli beolvasás bosszú j ideig tart, amit a termelésből vonnak el. Sok negyedóra a termeié- kenység rovására megy, ami csökken '.i a teljesítményeket. Acs Istvánná arra hívta fel a vállalatvezetés figyelmét, hosry teljesítményüket nem értékelték ki 6-a é-s 15-e között és kérték a vál- lalatvezefőt, hogy ezen a munkán javítsanak. Hiba volt ezen a termelési értekezleten, hogy az ifjúságra nem fordítottak c'ég gondot. Az előkészítésnél nem magyarázták meg a tervértekezlet jelentőségét nekik és így felkészületlenül mentek az értekezletre. *■ Egészen másképp festett a termelési értekez'et a nyírbpgdányl Ásványolajipar! Válla'alnál. Itt nem bon'ot’ák fel részletesen a következő évi tervet, orra hivatkozott a váüa'atvezetőség, hogy — „ez üzemi titok”. Még az ak'ívaértekez- lelen sem fedték íc! részletesen, a tervet. Igv természetesen nem tehct'ek munkafela iánlást a dolgozók a terv határidő .előtti teljesítésére. A nun- ka'endü'cltel itt sincs baj' ebben ez üzemben csupán a műszaki vezetők hanyagsága az oka annak, hc-ev nem bontották fel a terve:. Saját hibájukat akarják eltussolni azzal, hogy „központi utast: ásókra” hivatkoznak. Ebben az üzemben a dolgozók nem voltak megelégedve az értekezlet fel és követelték, hogy bontsák fe’ részükre is a terve. A dolgozók követelése teljesen jogos és helyénva'ó. A Nyírségi O’ajfeMo’gozóban üzemrészenként tartották a terv- ismertető ér'ekez’etet. A szakszervezet he'vese.n készítette elő. megmagyarázta a b zalmiekon keresztül a dolgozóknak, liogv az értekez'et célja: megismerkedni a következő évi 'érvvel, hogv tudják vállalni annak tú'tcUesítését. Fmnek szellemében -fo'yt le a? értekezlet. Munka {"'ajánlásokat tettek az üzem do’gozói a következő tervév feladatainak határidő előtti teljesítésére. Bármennyire is jó volt az előkésztés munkája, a terv részteleire való felbontása, tubát követtek el a vállalatvezetés részéről, hogy nem hívták'fel a Egyenlet a munkafegyelem megjavítására. Az üzemben e'lwrapódzott a reggeli késés, ami vcszélyez'eti a következő tervév munkának s'kerés teljesítését. * Megyénk egy k legjobb tervértekezletét tartották a Vulkánban. lit két részben történt meg a terv’s- mertető értekezlet. Egyik helyen az öntöde és a hozzátartozó üzemrészek dolgozói voltak jelen, a másik értekezleten az összee megmunkáló műhelyek dolgozói vertek részt. Az öntöde munkásai sok tapasztalatra tekinthetnek vissza az elmúlt esztendőben és ezt helyesen akarják felhasználni a jövőben is. A selejtet szívós munkával sik;- rü't lecsökkenteniök G és fél százalékra, most a terv ismeretének birtokában vállalták, hogy még egy százalékkal csökkentik selejtjüket. A pártszervezet mindenben irány; mutatott, segítséget nyújtott a munkásoknak. Kerekes e’vtárs, a icrvosztá'y vezetője ismertette a lelbontott tervet és a dolgozók vállalták annak túlteljesülését. A Pártkongresszus tiszte elére februári tervüket 21 nappal a határidő eiött teljesítik. Az alapos előkészítésre mutat az is, hogy- a dolgozók bírák'ák a vállalatvezetés munkáját és fe vetették a hibákat. Javítani va'ó vr.n a forniahomok kiadásánál cs mielőbb le keil vetkőzni a mcge'ége- dettség hangúa’át. A nyíregyházi dohányfermentáló' I. műszakjánál Acs József termelési fe’e’ős tartotta meg a tervértekezletet. A műszak 103 százalékra teljesítette 1950. évi levét — de ez nem -»legend) — non- dotta Acs József. — Jövő évi tervünk teljesítése- ' né', nagyobb segítséget kell nyw; tanunk az elmaradóknak akik még. nem teljesítik 100' százalékra normájukat. Nagyobb lesz tervünk, aminek ‘eljesitéstt hazafias kötelességünk. Nem lesz könnyű fe'- adat és csak úgy tudjuk mego’danl, hogy fokozottabban segítjük elmaradó társainkat. — Naponta 3—3 do'gozó is' elkésik és az így k’esö 2‘' munkaóra aiatt 28 mázsa anyagot tudnánk feldolgozni, — mu'ato’t rá Acs elvtárs saem'éltetően a késésekből származó Irhákra. A terv részletes Vmertetése után Gí.'Ió Andrásné állt fel elsőnek, hogy munkafela ián ás! tegyen a Pártkongresszusra. — Mi — mondotta, — edd:g nem mmd:g értük e! a 100 százalékot, — d? most úgy fogunk do’gozni, hogy -1 százalékkal túlteljesítsük' a normát. Éhhez kérem az elvtársak segítségét is — fordu't társához. A préselek megfogadták, úgy dolgozna:) a Pártkongresszus tiszteletére, hogy a gép egy pillanatra se álljon meg az ő hibájukból. M'r.den munkás részt vesz továbbra is az anyagtakarékossági és az önköítségcsökkentcSi mozga'om- ban. Palicz Jánc-sné megértette, hogy milyen hatalmas kárt jelent nem- ze1 gazdaságunknak a munkából való igazolatlan e'rnaradás. — En arra törekszem — mondotta ez éi- tekezleten — és meg is fogadom, hogy a Pártkongresszus ideié e már egyetlen késé» sem lesz. Tanítani, oktatni akarom társaima1, be akarom az.t bizonyítani, hogy minden perc késés sok kárt jelent nekünk. Az értekezlet végén kiértékelte a munkafelajánlásokat Ács e'vtárs • cs rámutatott, hogy az elhangzott I felajánlások 30.000 fohnt niegfa- I karítást jelentenek, ha mindenki becsületesen teljesíti azt, anvt vállalt. Ajtsoiló ! linvxính;» Telelőn Síi.86__________ Dec. 28—jan S. Csüt.—szerdái Tarkakeckás Slf-adások kezdeie: 4, 6, 3 órakor Legújabb szovjet, magyar híradó Vasárnap fél 11 órakor matiné Béke fílm^íniiáz Tel.: 33-?2 Dec. 28—jan. 3. Csüt—szerdáig Zeng a velgf Uj román film EJóadárok* fél 5. tói 7, fél 9 kor ; Vasárnap fél 11 órakor matiné
