Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-31 / 303. szám

4 1950 KECBMBBR 31. VÁSÁRJA AP BSdhan és a kisegítő munkakörök­ben dolgozók arányát. A belkereskedelmi min'szter gon­doskodjék arról, hogy a nagykeres­kedelmi vállalatoknál iceileges munkaerőt a növekvő állami kis­kereskedelembe heyezzék át. Az 'állami- hivataloknál és intézmények­nél ez 1950 novembei 1 -én belől- ,»oit létszámot — kivételes esetek-, tó’ eltekintve — nem szabad nö­velni. A minisztertanács a létszám- takarékosság előmozdítására az ál­lam gazgatási ßzervek létszámnor­máinak ledolgozására és a lctszám- javas'atok elbírálására állami lét- ezámbizottságot állít fel. A pénzügyminiszter és az illeté­kes min'szterek egy hónapon belül határozzák meg azokat a hivatali ér vál'alati munkaköröket, amelyek- ben kizárólag öregeket, rokkanta­kat szabad a kalmazni. Az ezekben a munkakörökben jelenleg alkal­mazol! fiatal és egészséges dono­rokat á termelőmunkára kell átirá- n vitám, az idősebb, érdemleges munkát már nem végző űzetni munkásokat pcd'g ezekre a mun­kahelyekre kel! áthelyezni. m Az á'lamháztartás területén a '■ * pénzügyminiszter 1951 már­cius 31-ig vizsgálja íe'ül a do’ogi k r.dások normá't, különös tekin- fciíel a reprezentációs jellegű ki­adásokra. Az emlí'ett halárdő a’att e még hiányzó normákat is ki keli de-'gozni. A dologi kiadások nor­málnak felülvizsgálása során fruit­er y 10 száza’ékos csökkentést kell «'érni. A pénzügyminiszter az ál- lunrgazgatás 1951. évi kiküldetés' kö.kégeit 20 százalékkal csök­kentse. A min’sztertanács a pénzügyi fe­gyelem megszilárdítása érdekében k mondja, hogy az egyes miniszté­riumok és helyi tanácsok pénzügyi osztályainak vezetőit csak a pénz- ügymin!szteri hozzájárulásával- le- h/i kinevezn' és elbocsátani. A pénzügyi osztályok vezetőinek a Vállalatok főkönyvelőihez hasonló 'j '-jkört kelt b'z'osítani, hogy résa- reha'lás és illetéktelen befolyásolás j-ir'-kül tudják érvénvesíteni a sza­bályszerű és takarékos pénzügy' 'g • zoálkodás szempontjait. A dolgozók takarékosságának jf‘cirnozdítá'3 érdekében a minisz- 'terfariács felhívja a pénzügymin'sz- tett, hogy 1951-ben jelentősen nö­velje a dolgozók lakás- és családi Fáz építő szövetkezetének nyújtott YiHami támogatást, az építésügyi la nlíztcr gondoskod fék. hogy 195! - ben az építő szőve4kezetek kereté- fjen ’cgalább 2000 lakás és családi ház épüljön. A pénzügym'nlszter biztosítsa — felsősorban az üzemek köze'ében — az Országos Takarékpénztár fok­hálózatainak kiépítését, hogv a dol­gozók megtakarított pénzüké4 ka­in:.‘.özek vagv nyereménye* betét­könyvekbe időveszteség nélkül tud­ják befekf.etn1. A kamatokon kívül egyéb eszkö­zökkel is. e'sősorban a villany, gáz és egyéb közszo'gál'atási díjak P- ■/c ésének készpénzfizetés nélkül tör dnő lebonyolításával tegye elö- nyöfsé a doif^zók számára meg­tel r.-ított nénzúknek betéíkcn4. való elfte’yczéséí. III. 1 A mm'szl-crianács utasítja az L * összes min’ezíereke4. hogy egy hónapon beiül dolgozzák ki és fokozatosan vezssék be a felügye­letük alá tartozó terű eteken a ta­karékossági rendszabályokat. He­lyezzenek különös súlyt az üzemek ős vá!a!'.aíck nyersanyag, szén és vi’-amosenerga fogyasztásánál-: (szakmánként kidolgozott megtaka­rítási tervére. «» A takarékossági intézkedések kidolgozásának irányítására s ét ezen a téren folyó munka ösz- Bzeliangolására a mimsztertanács cgv évi időtartá'omra takarékossá­gi bzottságot küld ki. A minisztertanács, a miniszterek, la hivatalvezetők és a helyi taná­csok elnökeinek kötelességévé te­szi, hogy a takarékosság ellen vé­tőkkel szemben érvényesítsék a fe- gye’mi és anyagi fe’elősscge4. szi­gorúan s gyorsan sújtsanak le a pazarlókra. <» A minisztertanács fohívja az *s° Állami Ellenőrző Központ el­nökét, ellenőrizze e határozat, va­lamint a m'mszterek áltat részlete­sen szakmánként kidolgozod taka­rékossági rendszabályok végrehaj­tását. Az Állami El'enörzŐ Központ tegyen negyedévenként jelentést a minisztertanácsnak a takarékossági határozat végrehajtásának állásá­ról. A minisztertanács kimondja, hogy a felelős állami vezetők köte­lesek a rájuk bízott területen a leg­takarékosabb gazdálkodást meg­valósítani. Karolják fel a do'gozók javaslatait, gondoskodjanak a he­lyes kezdeményezés széleskörű be­vezetéséről. Kemény kézzé1, gyors, határozott intézkedésekkel szá­molják fel a pazarlást és jár jani»!: e! azokkal szemben, akik elfecsér­elt az állam pénzét, a dolgozó mi­liők munkájának eredményét. A m’nisztertanács felkéri a Szak­szervezetek Országos Tanácsúi, hogy felvilágosító és szervezési munkával tegye a takarékosságot a munkaverseny egyik központi kérdésévé. A mhrsztertanács fel­hívja az összes dolgozókat, hogy tekntsék a takarékosság ügyét öt­éves tervünk végrehajtása egyik legfontosabb láncszemének. Erez­zék mindennapi feladatuknak, hogy fokozott takarékossággal növeljék a dolgozók államának erejét. For­dítsanak különös gondot az anyag­gal, szénnel, tüzelőanyaggal, szer­számmal, ' villamosenergiáva1 való takarékoskodásra. Ne feledjék, hogy minden tonna szén, vas, m nden mázsa gabona és takarmány, min­den mé4er szövet, minden tég’a, minden, forint megtakarítása nép­gazdaságunk fejlődését, ötéves tér, vünk végrehajtását* hazánk erejé­nek. növelését szolgál jfl. Rónai Sándor távirata Perhonhoz „Dr. I. C. Parhon, a Román Népköztársaság nagy nem­zetgyűlése elnöksége elnökének. A Román Népköztársaság kikiáltásának harmadik év" fordulóján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az egész magyar nép nevében őszinte szerencsekívánataimat küldöm önnek és a baráti román népnek. A dicsőséges Szovjet Hadsereg által felszabadított román nép a népköz- társaság megteremtésével szilárdan kezébe vette sorsának irá­nyítását. A magyar és román testvéri barátságban összeforr­va közös úton haladnak és azonos célokért küzdenek. A mai évfordulón meleg szeretettel sok sikert kívánunk a Ro mán Népköztársaságnak a szocializmus építésében és abban a közös harcban, amelyet a nagy Szovjetunió oldalán foly­tatunk a béke megvédésének és az emberi haladásnak az ügyéért. RÓNAI SÄNDOR a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.“ A Kémet Demokratikus Köztársaság népi kamarája elnökének átirata a bonni nemzetgyűlés elnökéhez Johannes Dieckmann, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke december 30-án átiratot intézett dr. Ehlers- hez, a német szövetségi köztársa­ság nemzetgyűlési elnökéhez, amelyben többek között a követ­kezőket írja: „Reánk, mint népképviseleteink elnökeire, felelősség hárul, hogy népünk a jövőben végre biztos békében és minden néppel barát­ságban élhessen. A mai napon múlt egy hónapja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke javaslatot tett, hogy a két német köztársaság képvi­selői jöjjenek össze közös meg­beszélésre. Népünk nagy többsége azonnal4, beleegyező választ várt erre a javaslatra. A válasz azon­ban mindezidáig nem érkezett meg. Természetes egységet alkotó, összetartozó népünk áldatlan szét- szaggatotté ág a népünk életét fe­nyegető mélységes elidegenedés veszedelmébe sodort bennünket. Egyetlen német politikus sem hunyhat szemet a veszedelem nagysága e’ött. Ezért túl a mes­terséges korlátokon, amelyeket az elmúlt évek teremtettek meg. újból mint német embereknek kell találkoznunk. Ebben a döntő foatosságúvné- met kérdésben — minden pártpo­litikai véleménykülönbség ellené­re —- a szocialisták, liberálisok, keresztény és nemzeti demokra­ták egy véleményen vannak a Német Demokratikus Köztársa­ságban. Nem akarom elhinni, hogy ez a szövetségi köztársaság­ban másként lehet. Tudom, hogy közös hazám népe nyugaton sem akarja a németség széttagolását, a háborút és a felfegyverzést, mint mi — Németország egysé­gét és békéjét akarja. Ezért nem szabad, hogy az a felhívás, amelyet Grotewohl mi­niszterelnök, minden aggályosko­dást félretéve, német hazánk nyu­gati részéhez intézett, továbbra is határozott válasz nélkül marad­jon. Kérem önt — írja befejezésül Dieckmann —, hogy mint én azt itt teszem, tegyen meg natáskö. rében mindent, hogy az új eszten­dő, mint a békére és egységre irányuló német akarat győzelmé­nek éve vonuljon be a történelem- ■ be. Mint népünk legfelső képvi­seletének szóvivői, jóakarattal lé­nyegesen hozzájárulhatunk e ma­gas célokhoz vezető út nehézsé­geinek leküzdéséhez."----------O-----­úíafeSi Szikra kiadványok Óriási példányszámban vá­sárolták a dolgozók a Szikra kiadványait a téli könyvvásár eddigi szakaszában. A Szikra legújabb cikkgyűj­teménye is nagy érdeklődésre számíthat. „A jobboldali szo­ciáldemokrácia — az imperia­lizmus támasza’4 a kötet címe és a többi között Rákosi Má­tyás, I'almiro Togliatti és Ré­vai József elvtársak tanulmá" nyait, beszédrészleteít tartal­mazza. Ugyancsak érdekes újdonság Georges Cogniot: ,A kozmopo- litizmus ellen44 című könyve. A „NÉPNEVELŐ'4 1951 januártól kezdődően 48—64 oldal terjedelemben kartonfedéllel havonta kétszer jélemk meg. Az egyes szám ára: 30 fillér, előfizetési díj havonta 50 fillér, ne­gyedévre 1.50 forin*. Egyéni és csoportos e’őfizetée az alapszer vezet népnevelőfelelösénél, vagy a Szkra Könyv és Propa­gandaanyag Terjesztőnél. (Buda­pest, V., Deák Ferenc u. 15 ) A török I több magasrangú tisztjét, többek között Isztambul (Konstantiná­poly) helyettes floltaparancsnökál korrupció miatt letartóztattak. Törökország, egészen rövid időn belül már másodszor hallat magá­ról meglehetősen dicstelenül. Csak pár napja, hogy a diadalmasan előrenyomuló koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek szétverték, és megsemmisítették azt a török hadosztályt, melyet a török kor­mány Marshall.dollárokért áruba bocsátott az amerikai agresszo- roknak. Nem olvastuk, hogy emiatt a sokkal gyalázatosabb korrupció miatt egyetlen török politikust is letartóztattak volna. De mit is várhatnánk olyan kormánytól, amely a világ egyik legnagyobb élő költőjét, Nazim Hikmetet tizenkét esztendőn keresztül egy hamis paragrafusra hivatkozva börtönben tartotta­flotta Emlékszünk még arra, hogy valamelyik reakciós ankarai lap a szovjet—iráni gazdasági szerző­dés után azt irta a — különben meglehetősen reakciós — iráni kormányról, hogy ,.lrán nem te kiüthető többé a szabad világ tag. jának1’. Azóta már kiderült, hogv Ankarában a szabadságot a kor­rupció szabadságával tévesztik össze. Csak azt nem értjük, hogy miért tartóztatták le az isztam­buli flottaparancsnokhelyeittest- oki csupán ugyanazt a mestersé­ge t űzte kicsiben, amit az anka­rai kormány nagyban. Avagy Tö­rökország már ebben is Amerika példáját követi, ahol a sikkasztó kistisztviselőt, vagy a vasúit zseb­tolvajt lecsukják ugyan, de a gengszterek szabadon szaladgál­nak, esetleg éppen vezető állam’ pozícióban ülnek? ípp) AZ ATLANTI SZÖVETSÉG Modern rabsxolgakereskedők t A Kraszna.ja Zvjezda „Mo­dem rabszolgakereskedők“ címmel közli Belajev alezredes cikkét. A külföldi sajtó adatai sze- jrint — írja Belajev — Auszt- | ria nyugati zónáiban nem ke* • vesebb mint 25,000, Nyugat- ! németországban pedig több , mint 135,000 szovjet állampol­gár van. j A szovjet emberek szenvedé­lyesen akarnak hazatérni, hogy» ismét résztvehessenek az alko­tó munkában, de ettől a lehe- j tőségtől megfosztják őket. Az | amerikai, angol és francia j megszálló hatóságok Ausztriá- I ban és Nyugat-Németország- ban bűnös munkát végeznek a szovjet állampolgárok hazaté­résének megakadályozására. Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy az amerikai impe* rialisták, ezek a modern rab­I szolgakereskedők, az elhurcolt személyek révén olcsó munka­erőhöz akarnak jutni. Az óce- I ánon túlra szállított szovjet polgárok a legsúlyosabb, egye­nesen embertelen körülmé­nyek közé kerülnek. Az elhurcolt szovjet állam­polgárok neftt hajlandók rab­szolgasorban élni. Ez gyilkos dühöt vált ki a megszálló ha­tóságok hivatalos és nemhiva­talos képviselőiből. Szovjetel­lenes agitációt folytatnak kö­zöttük és fokozott fenyegetés­sel és megtorlással lépnek fel ellenük. De bárhogy is akar­ják elrejteni az angol-amerikai imperialisták és ügynökségeik ellenséges magatartásukat a hazatérési kérdésekben, nem fogják elkerülni a íelelősség- revonást.----------O—------­Világhírű francia bio'ógas beszámolója Parisban maeyarorszígl benyomásairól A Magyarországról nemrég hal­tért Marcel Prenant professzor, * világhírű biológus, aki a hatadá- i naeiletnü francia tudományos éldtet képviselte a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának százhú­szon ötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, beszámolt magyarországi benyomásairól a pá­risi tudományos élet sok kiválósága előtt a párisi Magyar Intézetben. Prenant professzor elsősorban » magyar biológiai kutatás legújabb eredményeit ismertette és kiemelté a népi demokratikus államok tudo­mányos erőfeszítéseit. Az esten többi között megjelen* Fe'saier és Pierre Georges profes­szor. valamint Marcel Willard, » nemzetközi tekintélyű Jogtudó«.

Next

/
Thumbnails
Contents