Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-29 / 301. szám

1338 DECEMBER 29. PÉNTEK Fejlődik a Vulkán újító mozgalma A kisvárdai Vulkán vasöntö­de kapusszobájában búzako- szorut láthat a belépő. A búza- koszorut a munkásosztály szö­vetségesei, a dolgozó parasztok .küldték, vele azt az üzenetet, hogy kitartanak a munkáso-sz' tály mellett, még megbontha- tatlanabbá teszik a munkás- paraszt szövetséget a termelés emelésével, a felesleg begyűj­tésével segítik a munkásosz" tály harcát, a közös jövőért. Az üzem munkásai is egyre acélosabbá, erősebbé teszik a szövetséget. Sztálin elvtárs születésnapjára olyan magas százalékot értek el, amilyen eddig ritkán volt az üzemben. 170 százalékot értek el a sze­reidé II. munkásai. A fémcsi­szolók 169 százalékot értek el. Az öntők, az acél formázói harmadik helyre kerültek, 167 százalékot értek el. A forgá­csolók 131 százalékot, a mű­szerészek 104 százalékot. De vannak más eredmények is. A versenytábla nagy betűvel hir­deti, hogy az üzem november hónapban 10.1 százalékos se- lejttel dolgozott, de december hónapban 6.1 százalékra csök­kentették. A selejtcsökkentési versenyben az öntök járnak az élen. Az öntődében 10.1 száza­lék volt a selejt, de voltak olyan időszakok Is, amikor 40 százalék selejtet mutatott a Bzégyentábla. Most 3 százalék­ra csökkentették. Elhatározták, hogy még lejjebb fogják nyom­ni a selejt százalékot. FEJT.ÖDIK AZ UJITÓMOZGALOM Soltész Lajos a talicska- gyártó műhely munkása, Sztá­lin elvtárs születésnapjára 493 százalékot ért el. Soltész any- nyit teljesített, mint az elmara­dók közül 5 munkás. Emelte a termelést, hökkentette a se­lejtet. A 495 százalékos telje­sítménnyel naponként 120 fo­rintot keresett. Magas teljesít­ményt ért el Zsoltanszki György, Balajti János, Kiszella István, Árvái Gyula, ifj. Tóth Pál, Bíró József. A magas szá­zalékot nem erejük megfeszí­tésével, izzadásig menő hajszával érték el, ha­nem jól megszervezett, átgondolt munkával, ész- szerűsítéssel, újítással. A ter­melés állandó emelkedése azt mutatja, hogy az újítómozga­lom szé on fejlődik a Vulkán­ban. Nincs olyan hónap, hogy ne lenne 5—6, de általában több újítás. Október hónapban 14 újítás volt, novemberben 10. A két hónap alatt újításokkal, közel harmincezer - forintot ta­karítottak meg. AZ ÜZEM VEZETŐSÉGE SEGÍTI AZ ÚJÍTÓKAT Az üzem vezetősége minden­ben támogatja az újítókat és az újító mozgalom terjedését, kiszélesedését. Az újítóknak szerszámot, gépet, anyagot, vil­lamosenergiát ad. Az „Újítók és élmunkások körén“ szakmai tudásukat gya­rapítják az újítók és az él­munkások. Rendszeres előadá­sokon ismerkednek meg szak­májuk újabb és újabb kérdé­seivel. A kör tananyagába tar­tozik a politikai képzettség emelése Is. Az üzemi pártszer­vezet segíti az újítókat és az élmunkásokat a manrizmus-le- ninizmus elsajátításában, rend­szeres előadásokon gondosko­dik a kör tagjainak politikai neveléséről. Az újítók és élmunkások és az üzem összes dolgozóinak a nevelésében mégis van hiba. A hiba az, hogy nem gondos­kodnak a szovjet taonesztala­toknak a munkásokkal való megismer retéséröi. A kör tan ‘anyagában ez jelentéktelen heiyet kapott. A szovjet ta­pasztalatok átvételével az üzem sokkal magasabbra emelhetné termelését, tovább csökken Uictné a selejtet. A szovjet tapasztalatok hiánya legjobban az öntödében mutat kozik. Az öntők állandó küz­delmet folytatnak a selejt csökkentéséért, de új, jól be­vált tapasztalat nélkül leszo­rított selejtszázalékot csak egyes, vastagabb öntvényeknél tudják tartani. Finomabb önt­vények készítésénél a selejt­százalék újra magasra szökik, így volt a káiyhatetőkeret ön­tésekor is. Az öntők ekkor negyven százalékos selejttei dolgoztak. Az újítcmozgalom kiszéle- [sítéséért is harcot indított az üzem vezetősége és az üzemi pártszervezet. Állandó felvilágo­sító népnevelő munkával segíti a mozgalom kiszélesedését. A népnevelők rendszeresen is­mertetik a dolgozókkal az újí­tás jelentőségét a szocializmus építésében, a terv teljesítésé­ben és túlteljesítésében. Meg- magyarázzák, hogy az újítássá’ a munkás többszörösen emel' életszínvonalát. Először azzal, hogv többet termel, másodszor a termelés emelésével a fize­tése is emelkedik, harmadszor az úiításért, a megtakarított összegből jutalmat is kap. A munkások az üzem hom­lokzatára ezt írták: ,.Többter­mel és«el harcolunk a békéért“ A jól, becsületesen elvégzőt' munka, a hibák kijavításiért folytatott állandó küzdelem az újítások mind arról tanús­kodnak, hogy akik a felírató' elkészítették valóban a kiírt jelszó szerint, dolgoznak. ___________ (Sz. Gv.' Dunapentelei levél Ezelőtt négy hőnappal hangzott el Pár táik felhívása a magyar fia­talok felé a Dunai Vasmű felépí­tésére. A Párt szava. Rákosi elviárs szava bennünket, magyar fíwlaiokat beállított azok sorába, akik eddi,7 ?s éten jártak szép országunk építésé­ben, jövőnk alakításában. Rákosi elvtárs szavain felbuzdulva köriünk részt a népünk erejét js'Jzépező nagy Vasmű felépítéséből. Négy hónap nem hosszá idő, de elég ahkoz, hogy aki csalt négy hó­nappal ezelőtt volt Pent elén. ne ismerjen rá. Boldogan számoljuk az elkészült házakat, találgatjuk és tervezgetjük, hogy melyik épület­ben mi lesz. Már kirajzolódnak az ülték vonalai, tudjuk, hogy melyik utcá» lesz az egyetem, melyik épü­letben a. hatalmas könyvtár, a kul­túrái r, hol lesz a kórház, a nyaraló, bölcsed?. színház. Sohasem éreztem olyan boldogságot, mint arukeor egy magas épület tetejéről végignézek az épülő városon, méltet én is épí­tek, melynek faliban, íéglíi közölt ott van az én kezem.munkája is. Pártunk nagyon kimoly és fettlos felada oi bízott Tünk. A magyar ifjúság elvállalta a nagy feladat megoldását. Ez a feladat nagyon nagy, a. Vasmű felépítése csak elő- iskolája ifjúságunknak még nagyobb feladatok megoldására, A Vasmű építésénél meg edződünk, erőben és akaratban megerősödünk, tapaszta­latokban gazdagodunk, új emberek­ké leszünk. Dunapenteíe nemcsak az első magyar szocialista város, hanem új emberek szülőhelye is. Itt tanuljuk meg a tervszerű munkát, itt tanulunk meg verse­nyezni a szociaTzmus épkésében. Sztahanovista iskolába járunk. Át­vesszük a legjobb szovjet munkások tapasztalatait, minden módszert, amivel munkánkat gyorsítani lehet. Átképző tanfolyamok vannak. Aki mint szakmanclküli, segédmunkás jött el falujából, szakmunkásként megy haza, látogatóba, vagy faluját építeni. Sokszor úgy érzem, hogy én is és társam is a várossal együtt épü­lünk új emberekké. Ahogyan regge- lenként megcsodáljuk az éjszaka et­te ész'lelt épületeket, ugyanúgy ész- revek etjük új Udajdcn-ságainktit, új gondolatainkat, melegebb érzésein­ket. Ahogyan épül a város■ mintha vele gyarapodna erőnk is. Ma már olyan feladatokat is meg tudunk ol­dani amit exlőtt négy hónappal rnsgoldhaiallonnaik tartottunk vol­na. Tudom, hogy újabb négy hónap múlva meg még erősebbek leszünk, mjg nagyobb feladatiak megoldási­ra erősödünk. Vagyunk tót sokan szabo'cs.szat móri f.átülök. Több brigádot alaki- tettunk. Azt a brigádot, amelyikben én is dolgozom, Lukácsi brigádnak h'vják. Három ifjúmunkásból és egy tapasztalt idősebb munkásból áll. Brigádunk sc-hasem teljes t keve­sebbet 218—230 százaléknál. Ezt a viszonylag magas százalékot nem­csak nekünk kell betudni. A szovjet tapa'ztclnck nélkül nem. értük vol­na cl. Maximén-'có és Zujev- elvi ár - sek taní.otíak meg dolgozni, de a helyes gondo'kozásrct is. Amíg ve. lük nem találkoztunk, addig is gon­dolkoztunk a íC.m.elés emelésén, de legtöbbször olyan helyen kerestük a megoldást, ahol nem letetett eredményt elérni. Maximenko és Zujev elv társak rávezettek berniün­ket a dolog nyitjára, megtanították a munkafolyam átok olyan részeinek <j megismerését, melyek magukban rejtik a továbbfejlesztés lehetősé- 8 ét. Aki jól dolgozik nálunk., azt meg is becsül k A munka után értékel­nek itt mindenkit. Egy jó, lelki- ismzrz'-esen dolgozó munkás heten­ként 180—230 forintot, de 300 form­tet. is keres. Vannak nehézségeink |is. Ezeket a nehézségeket azonban legyőztük. Nem rí adunk vissza, 1 nem ijedünk meg tőlük> hiszen Rá. kosi elvtárs mondotta, hogy ezek­ben a r.éhézségelíbtn benne van a megoldás lehetősége is. Másmilyen nehézségek ezek. mini az imperia­listák nehézsége. Nehézségben van­nak például as amerikai katonák Koreában. Ebben a nehézségben azonban hiába keresik a megoldás lehetőségét- Menthetetlenül kőkap­ut k. Nehézségük a gazdasági vél fás. Hogy ebből is mennyire nincs kiút, azt as is bizonyítja, hogy fű­höz fához kapkodnak, háborút kez­denek, csakhogy egy rövidke időre eltolják a válság teljes bekövetke­zését. If járnunk áso-k, szabolcs.szaímíri fiatalok■ most hozzátok fontolok az új várost építő fiatalok nevében. Arra kérlek benneteket, hogy dol­gozzatok, úgy dolgozzatok, mint a szovjet fiatalok, a mi példaképeink, a komszcmotist&k, mint Sztálin f iai dolgoznak a kommunizmus építésén, a világbéke megvédésén. Az üze­mekben és a mezőkön, az iskolában és ' a DISZ-ben úgy dolgozzatok- hogy méltók Th tsseuk a nagy örök­ségre, amit Pártunk vezetésével 0 munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó porazzizÁg hegy ránk: a jö­vőre. ­Elvtársi üdvözlettel: ALEXA ISTVÁN BunapenJÍeie | Béke tSlmvíính#/ \ i Tel.: 33-32 * { Dec 29—fan. 9. C*üt—szerdáig í Zeng a völgy tlj román film / Blő&üárokr fél 5. fél 7, fél 9 kor I Vasárnap fél U órakor matiné t> Ä városi doEgozók te|el látása a iái ki érdeke is Kedves Elvtársak! Olvadtuk a Néplapban a tej­hiánnyal foglalkozó cikket, fin ozsrlntem helytál. ó MasUáayi e'vtárs megállapítása és sajnos, vannak még olyanok is, akik in­kább a saját tizíiliétes egyéni hasznukat nézik és képesek az elhagyatott ösvényeken lopózni csak azért, hogy el tudják adni feketén a tejet. Ezek az embe­rek nem ismerték még fei annak a jelentőségét, hogy mit jelent egymásért vállvetve küzdeni a szocializmus megvalósításáért. Hiszen nemcsak a város dogo- zóít csapják be ezzel, hanem sa­ját maguk érdekét sem tekintik. A város dolgozóinak, az üzem munkásának juttatott tej az üzem erősödését is jelenti. Hi­szen több traktort, több ekét, több gépet kap a falu is, köny- nyebb lesz a munkánk ezen ke­resztül. Van azonban hiányosság más helyen Is. Jól tudjuk azt, hogy tejhozamot csak jóltáplált, abrakolt tehéntől várhatunk. Mi a he’yzet ezzel kapcsolatban Bai- kányban ? 1950. szeptember 25-én adtuk be a tej után. járó abraktakar­mány Igénylésünket a Tejipa»i Központhoz, Budapestre. Vártuk az eredményt. Október 18-án már nem volt türelmünk várni és újabb levelet írtunk. Erre sem kaptunk semmi választ. Köz­ben száz és száz tejszállító na- j ponkánt zaklatott bennünket a ' takarmányért. Kérésük jogos is volt, de választ nem tudtunk ad­ni. November 16‘-án, két hónap múlva újabb kéréssel fordultunk a Tejipari Központhoz, s vele egyidejűleg megkértük a megyei tanács kereskedelmi osztályát, hogy járjon el ügyünkben. Rész­letesen ismertettük vele igénylé­sünk eddigi útját. A megyei ta­nács arról értesített bennünket, hogy november 20-án megkeres­te a. Tejipari Központot és kérte l őket, hogy a kiutalásról haladék­talanul intézkedjen. Sajnos, a Tejipari Központ a megyei ta­nács kérésére sem válaszolt sem nekik, sem nekünk. így aztán a júniusi é3 az utána kővetkező többi hónap abraktakarmáayki- irtalását nem kaptuk meg és még a mai napig is várjuk. Minded­dig még választ sem kaptunk. Közben a t éjszák lián a harma­dára csökkent. Az elmúlt hónap­ban — takarmányhiány miatt — 249 íejszál ftónk volt, ma már alig haladja meg ez a szám a százat, akik szinte jelentéktelen mennyiségű tejet hoznak be. En­nek az az oka, hogy a nyári szá­razság miatt a takarmány nem volt elegendő. Tejhozamunk kö­rülbelül 3Ú—35 százalékára csők« kent. fis miért van mindez? A2ért, mert vannak még mun-* bájukat le'kiinmeret nélkül, bü- roi»ratikusan végző egyének, akik nem tartják szemük előtt a dolgozó nép érdekét. Ezért for­dulhatott az is elő, hogy a falusi dolgozók nem tudnak kellő mennyiséget juttatni a városnak, holott mi is tudjuk, hogy meg­érdemelnék. De mindez bizonyít­ja a kellő éberséghiányt is. Miért ülhetnek még a mai napig is fe­lelőtlen emberek felelős nelyen, Vezető funkcióban? Mi, a falu dolgozói tudjuk mit köszönhetünk á városnak. Ismerjük kötelessé­günket is. Kérjük azt hogy tá­volítsák el helyéről az olyan em­bereket, akik akadályozzák mun­kánkat, akik hátráltatják a falu és a város dolgozóinak közös se­gítségnyújtását is. Elvtársi üdvözlettel: Szabolcsi András Balkány, íöldmüveaszö vetkezet * Kedves Szabolcsi elvtársi Leve'ét átadtuk illetékes hely­re, ahol felülvizsgálták kérelmét, panaszát, s azt jogosnak talál­ták. Massányi elvtárs válasza a következő: Igaza van Szabolcsi elvtárs. nak. Som Baikányban, de még több községben sem kapják meg a takarmánykiutalást. E'feküdt a Júniusi, júliusi és a többi hó­napi abrakkiutalás, de azóta n.ár kiutalásra került a novemberi korpamennyiség, sőt a decemberi is folyamatban van. Néhány nap múlva ezt is megkapják. Eddig a községek takarmányigénylésü- ket a Tejipari Központhoz, Buda­pestre küldték fel, mint ahogy Szabolcsi elvtárs is írta, onnan érkezeit le a Tejipari Egyesúés- hez. Ez az út hosszú volt. Pár­tunk, államunk felismerte ezt a lélektelen, bürokratikus munkát és ezen gyökeresen változtatott. Ma már az igénylést a Tejipari Egyesülésnek kell beküldeni, ahol 8 napon belül elbírálják a község igénylését és azonnal el­küldik az utalványt vissza a köz­ségbe, ahol megkaphatják, amit kértek. Ezzel igyekszünk segíteni mi a községnek. Pártunk, államunk leleplezte azokat a kártevőket, akik tudatosan igyekeztek meg­nagyobbítani a távolságot a falu é? a \áro3 dolgozói között. AZ új eljárással lehetőséget adunk ar­ra Í3, hogy javítsuk a város dol­gozóinak teje'Iátását és Itíküszö- cöljük a bürokráciát. Massánji József a Tejipari Egyesülés Uzemgazd. ' osztályvezetője A te Alkaloidából iriákt 30 mázsa szenet talari unk mai napún A mi üzemünk is r-észtvesz a széncsatában. Rákosi elviárs szavai Jutnak eszünkbe, m'kor harcba hívta a bányászokat, hogy kellő mennyiségű szénnel tudjuk ellátni fejlődi iparunkat. Ug'/ érleltük üzemünkben, hogy ezek c szavalt bennünket is érintenek. A mi köte­lességünk is az, hogy takarékos­kodjunk a szénnel és segítsük a hős bányászok harcát. A fekete gyé­mánt, ez a tárnák mélyéről nehéz munkával felkerülő kincs értékes anyag népg^zdaiágunknak. Üzemünk dolgozói sokat gondolkodtak azon. hogy hogyan s-pgí sík társaikat- ak k erejüket m:giäs-.itve küzdenek azért, hogy több szenet adjanak ne­künk az üzemben. Megtaláltuk a módját annak, hegy hogyan takarékoskodjunk a szénnel. Az egyes lepárló művelő­iekét gyökeresen á'^s-rvezíük, több lépcsői lepárlót léesíteúünk, ami nagymennyiségű saénmegiakarit ást jelent. így a kazánfűiéshaz naponta 30 mázsával kevesebb szenet hasz­nálunk fel. Ezt mutatja az első havi kiértékelésünk. Ezt az eljárási a ! sztálini műszakra sikerült megvaló­sítani. Sztálin elv'.á.-s iránti hálánk, h-zín'.; iránt érzett forrj szerete­tünk nyújtott ahhoz segítséget, hogy elérjük ezt a megtakarítást, üze­münk valamennyi dolgozója együtt örült, amikor ezt a megtakarítást jelenthettük a Pártnak, az. ország­nak és megfogadjuk ezúttal azt, begv bércünk?.-, eru án sem fogjuk csökkenteni. M'ndiea erőnkkel arra törekszünk, hogy fokozzuk a meg- tcka-í'ást a béke, ö leves tervünk megvalósítása érdekében; Tanai Gyula, az Alkaloida levelezői«. | Apiio iíiittt'zmfiáz » ___ Telefon S3 8#______ < Dec 28—Jan 3. Csüt.—szerdát larkakesMs } j híradások kercJefe: 4, 6 8 órakor | Legújabb szovfet, magyar híradó J Vasárnap fél 11 órakor matiné

Next

/
Thumbnails
Contents