Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-29 / 301. szám

2£T CSALÁD LÉPETT BE ac dm ult kdett u fennel3 es úpú do kb a Az elmúlt hét ismét szép eredményeket hozott a termelő- soportok életében. Egyre több azoknak a dolgozó parasztok­iak a száma, akik a fclemelke- lés útját választják és belép­lek a szövetkezeti gazdaságok- aa. Szabolcs-Szatmár megye te­rületén az elmúlt héten 3 új termelőcsoport alakult és a meglévő csoportok is jelentő­sen gyarapodtak létszámban és területben egyaránt. A Megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyéra az eddig beérkezett je­lentések szerint Szabolcs-Szat­már megye termelőcsoportjai­ban 287 újonnan belépő csa­lád van. A járások közül a termelőcsoportok fejlesztésében a legszebb eredményt a nyír­bátori járás érte el. Az elmúlt héten a járás területén lévő csoportok 73 csa^ddal, össze­sen 87 taggal erősödtek. A ki­értékelés szerint a második helyre a csengeri járás került, az újonnan belépők száma: 47 család. Az egész járás terüle­tén szépen sikerültek a zárszá­madási ünnepségek, például Porcsalmán a zárszámadási ün­nepségen az egyénileg dolgozó parasztok közül közel 250-en vettek részt és közülük 9 csa­lád lépett be a csoportba az ünnepség után. Nagyhódoson ugyancsak a zárszámadási ün­nepségen lépett a csoportba Urr Lajos, Urr János és Pus­kás József családjával együtt. Gacsályon elsőnek a községi tanács elnöke kérte felvételét a csoportba, jó példával járt a falu dolgozó parasztjai előtt és példáját többen követték. A jó felvilágosító munka és a termelőcsoportok évvégi zár­számadása meghozta az ered­ményt a vásárosnaményi járás­ban is. Az elmúlt héten két új csoport alakult: Kisvarsány­ban 15 család 22 taggal és Ko- pocsapátiban ugyancsak 15 család, 23 taggal kezdte meg a közös gazdá’kodást. A kisvár-' dai járásban Mándokon ala­kult új csoport 18 családdal. A járások közül kiemelkedik még a . nyíregyházi járás ered­ménye, ahol 33 család lépett be a termelőcsoportba. Hason­ló az eredmény a kemecsei já­rásban, az új beléoő családok száma 27. Az eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is a termelőcsoportok fejlesz­tésének munkájában. Ez külö­nösen megmutatkozik a fehér- gyarmati járásban, ahol mind-i össze 3 új belépő van. Ez ered­ménynek nem nevezhető, hi­szen a járás területén vala­mennyi csoportban szép ered­ménnyel zárult az. év és az I eredményekre felfigyeltek a kívülálló dolgozó parasztok is. A hiba ott van, hogy a csoport­tagok nem ismertették kellően elért eredményüket, elzárkóz­tak a dolgozó parasztok elől és I nem folytattak felvilágosítói munkát. TERMELŐSZÖVETKEZETI ÁLLATTENYÉSZTŐK! A baktalórántházi „IJttörő” terme!Scsoportban a helyes ta­karmányozással és állatgondozással elérték, hogy napi tizcnhat- 1.teres a tehenenkinti tejhozam! Kiemelkedő eredmény ez me­gyénkben! Közelítsétek meg, sőt szárnyaljátok túl a baktaiak eredményét! Már most készüljetek fel a minisztertanácsi hatá­rozat végrehajtásához! TISZADOBÍ TÖLDMÜVESSZÖVETKEZET DOLGOZOI! Rosszul dolgoztok és ezért nem megy jól T'szadobon a nö­vénytermelési szerződéskötés. Nektek kellene elsősorban segíteni felv lágosító munkával a népnevelőket. Ti e helyett az I. számú bolt elárusító asztalán „pihentek'’. DÓZSAPUSZTAI ALLOMASFÖNÜK! Legutóbb amiatt késett a vonal, mert nem adtad ki Idejében a menetjegyeket! NYÍREGYHÁZI KÉPZŐMŰVÉSZETI ISKOLA HALLGATÓI! Amikor esténként „Csu-csu”-í, szambát ugráltok a tanúó- helylségben és „nagy odaadással’ veritek a kártyát, biztosan elfeledkeztek arról, bogy m ért küldött benneteket képzőművé­szeti isko'ára a do'gozó nép! Tanu’óórá tokon a világ legjobb művészeitől, a szovjet művészektől tanultok módszereket.. Sza­bad időtökben mert nem rójuk vesztek példái?! Hcgyan^akar­játok majd a népet szo'gáhr, amelynél nincs nagyobb d'csőség?! Nyírcsássárihan is becsületes szövetségesei vannak a munkásosztálynál« j h'ba lenne, ha a falu nem váltaná valóságra a tervét, nem érné el a száz százalékot a termények be­adásánál Úgy . van, ahogy a sze­mináriumon is tanuljuk. Hatalmas, erős a nép hatalma. Es mire épül? A munkásemberek, meig a falu né­pének szoros szövetségére. Úgy van, ahogy te mondtad. Mi ter­ményt, kenyeret adunk, ti meg gépeket, v'llanyt, adtok cserébe. Egymás mellett áll apa. és fia. Az egyik a föld embere, a másiknak most válik búsává, vérévé a gyár, most neveli kemény fiává a mun­kásosztály. Ünnepnap estéje. A járókelők óvatosan kerülgetik a nyírcsászári kevesút mélyedéseiben' felgyülem­lett esővize. A tanácsház torná­cán, a szövetkezet eresze a’att so­kan beszédétnek. Világosság szű­rődik a házak ablakaiból, v iágos, tlcrúV beszéd folyik, sokhelyütt vas­tag gyűrűben vesznek körű! az em­berek cgy-egy beszélőt, akiiek vö- röscsllagos, aranyka ászos jelvény disziti kabá.ja hajtókáját. Terveket, szőnek. A jövőről, fcme’ynek. ígéretei valóságként .ko­pogtat iák be sok nyírcsászár' do'- rozó paraszt .ajtaján, min! a közös gazdálkodás Iclemelkedést je’entö ú ja, a dübörgő traktor mélyen fö'dbcbasííó acélekéje, vagy éppen, írmkor a Szerződéses termények gazdag hozamát pénzre váltották. FREUND ISTVÁNNAK úyo.'c holdja van a császári határ­ban, a csirádban meg éppen kilenc gyerek. Valaha nincstelen dohányos .volt- Károlyi Gjruá „gróf” ezerkét- száz holdján. Éhbére egy fillérrel eem vo't több nyomorul; cselédtár- ca'nak • bérénél A múlté már ez a nyomorúság, de fájó emlék, soha nem felejtik el Most együtt van otthon a csa­lád.. A 20 éves Jóska a közénpont. A budapesti AEG gyár tanulója. KN húga. az ű törő Mariska ostro­molja kérdéseivel: — Mondd. Jóska! Aztán te is kapsz majd o'yan szép kék egyen­ruhát? Azt bizony maga. a nil ked­ves-" Rákosi pajtásunk tervezi:- ám el: p'yan legyen az egyenruha, hogy Őröm legyen ránézni szép fa'nkra... Okosan beszéi a kis Mariska. Freund István nem állja meg bol­dog mosoly né kii!. Jóska messzire, néz most. Oda az üzembe, ahol munkapadja áll ahol mesterségét tanulja, alibi ifjúmun­kás társa: már magas eredménye­ké1 érlek e' a termelésben. Oda, ahol szép. kényelmes szobája van a pompásan berendezett tarnilóoti- honban. Aztán vá'aszol kis bugá­ink. — Tudod. Mariska, azt az egyen­ruhát k; kell érdemelni Még csak hárem hónán ja vagyok ott. De k- énlomlem! B'zony, kiérdemlőm én! Meglásd, húsvétra nekem is lesz olyan egyenruhám! Most apja is beleszól Meleg sze­le: a cseng a hangjában. — Jóska fiam,, magad mesélted, hv'ycn jó is ott a fővárosban a so­rod. Mindennel e'.'átnak. Hej, soha­se gondoltam volna. Dohát a nép, az igen nagy erő. És az segít lé­ged.. hogy tanulhassál Irányban, ne szenvedi sohase. Mi is segítünk irr m. Nyírcsászáriból. Most látom csrk meg világosan, milyen jelen­tő.- dolog, a terménybeadás. Milyen KOPOGNAK. Az ajtón Aszcsilán Miklós lép be. Kedves vendég. Jó gazda, a fanban szeretik m'nden- felé. Középparaszt. Kissé meglepte- az ünnepélyes csend, zavartan hu­nyorog a ' lámpaíényben Aztán, amikor látja hogy rámoso’yognak ő is elneveli magát. — Hát jóestét mondanék... Együtt, valamennyien? — Kár. hogy nem jöttél hama­rább. Okos dolgokról beszélget­tünk. A iám lassan túlnő már az apján. A terménybeadásról beszélge1- tünk — mondja csendesen Jóska, núníha restelné, hogy apja dicséri őt. Aszcsilán bácsi arca felderül. Mert bizony büszke arra, hogy nemrégiben egy gyű esen, ahol a falu népe együtt a terménybéadás- ró! beszélt, ő kezdeményezte a rá- ajániást. A ráaján'ást — persze: újabb felajánlást a feleslegből kö­telezettségen kívül, ami annyira fáj: a kulákoknak, a Talabos-íélék- nek. „ répakupacot”! És akkor h'rtelen huszonhárom mázsa eldugott krump'ivá változott! Nagyot nevetnek mindnyájan. — Aztán benéztek meg a szek­rénybe is. Kct zsák búzát le'ték. Megmozgattál: égy'sajtőt "a- Ta’abos- házban. Igen nehezen mozdult. Hír leien reccsent egyet az ajtó és újabb két. zsák búza bukott ki mogulé... — No és a csűrben találtak még három zsák eldugott kukoricát. Hát ez volt az igazság. — A bitang kártevő! És még azt akarta, hogy maguk -Í6 a nép ellen tegyenek és ne adják be a terményt! —■ Jóskának szkrázik a szeme. — Lám, az ilyen aljas el­lenség ellen' kell harcolni nekünk! Az idő öreg estébe szaladt már, de még sokáig égett a világ a Freund-portán. NÉPMŰVELÉSI ÜGYVEZETŐK! Tiszadadáról, Tiszabecsröl. Köleséről, Nyírkárászból, Csen- gerbö!, Zajtárói, Kékeséről Vásárosnaményból. Köleséről még egyetlen egyszer sem érkezett jelentés a Szabad Föld Téli Es­tékről. Vájjon így akarjátok titkolni, takargatni munkátok há- nyosságait? Sürgősen pótoljátok a mulasztást! PATROHAI FÖLDMÜVESSZÜVETKEZET! Sok dolgozó paraszttal köttettetek már termelés1 szerződést jövőre. És egy sereg szerződés elkallódott, «’hányódott az iro­dában! A legnagyobb szégyen ez reátok! — Éppen az ellenség alá adtok lovat, amikor elhanyagoljátok a cukorrépajárandósá­gok kiadását! Sürgősen javítsátok meg munkátokat! Január első napjaiban tanműhely nyilik az BMG alközpont javítóműhelyében Üzemi értekezletei ’'tartottak a szabolcs-szatmári ÁMG köz' pont javítóműhelyében. Meg­jutalmazták a legjobb tanuló­kat és kitüntetést kaptak azok az ifjúmunkások, akik jó ered­ményt értek el a termelésben. Elsőnek Bariba Tibor kapta meg a jutalmat, majd Pásztor Irén, Csatári Ilona, Kiss Gyula, Drobányi Mihály, Salamon István és Debe Jolán is. Ezen a napon beszéltek először arról is, hogy tanműhelyt kapnak az ifjúmunkások, tudásuk kiszé­lesítésére. Ez a tanműhely lesz hivatva arra, hogy jó szakmun­kássá képezze az ifjúmunká­sokat. Az új életet,abékét védik Záhony dolgozói Mit is művet- az a csirkefogó Taiabos M'hály? Azt mondogatta jó pofával, hogy „h’sz adnánk be ml csak terme í volna annyi, amennyit kivetettek”, ügy mondta, hogy ,.mi”. Hizeke- dett. Hogy lám, ö a „nép képvise­lője”. Különösen az olyan fajta"»»! próbálkozott mint Aszcsilán bácsi Hízelkedett nekik, hogy tábora le­gyen. — De- aztán a mi párttitká/unk jó1 leszedte ró'a a keresztvizét,meg azt a hazug á'arcot, amivel olyan jó! tudott h'zelkedni... Aszcsilán bácsi nem állja meg, hogy ne ő mondja icvább. —- A párttitkár meg a tanácsta­gok e'mentek a Talabos-poríára. Nagy siránkozással- fogadta őket az a gazember. Aztán még et is ve­zette őket a szalmakazal maié, megmutatta, hogy itt egy kupac répa, ezen kívül egyebe sincs. — Csakhogy megnézték ám a Már nem hallatszottak az ágyú- dörgések Záhonyban, de a harcok | nyomai mindenütt látszottak. A Ti­sza túlsó partján szürke fóldhányá­sok, futóárkok maradványai. A vas­úi i és a Tisza-töliés aljában a két híd roncsa: nyújtogatták rozsdás vaskarjaikat a kék égbolt felél Az állomáson o vasúti sínek ezer­nyi darabban hevertek szerte a földeken. T. Béres Káro'.yné és Mészáros Rozika a férjét, Orbán Józslék pedig édesanyjukat siratták. A fasiszták gyilkos aknáinak és ágyúgolyóinak lettek az áldozatai. A bunkerekből előjövő emberek megfehéredett arcain a fájdalom könnyei folytak, amikor szétíekin- tettek és mindenfelé pusztulást, ro­mokat láttak. A. vasúd hídnál szovjet katonák indultak harcba, de most már nem Pú s.raval. hanem az épi,o szerszám­mal a kezükben. A vasúton is dol­gos munkáskezek takarították a ro­mokat. Az ágyúgolyók helyett az újjáépítő munka zaja hallatszott. Kommunisták lelkesítették a dolgo­zókat az építő munkára. így kez­dődött az igazi élet Záhonyban. Hat év telt el azóta. Ez az idő elég volt ahhoz, hogy minden dől-, gozó különös erővel érezze: milyen derűs és boldog a ml szocializmust építő dolgozóink élete. Aki hat év­vel ezelőtt járt ebben a községben, rá sem ismerne már. A romokból újjáépített ék az ál'omást. Az állomáson épített mozi gyö­nyörű termeiben munkások és pa­rasztok gyermekei szocialista kul­túrát hintenek a dolgozók között. A vasúti dolgozók részére modern- fürdőszobákkal ellátott lakásokat épített népünk állama. És ahogyan haladunk beljebb a községbe, vil­lany világítja meg utunkat. (Eze.őtt ez sem volt.) A kövesút mentén ép­pen most építik az új betenjárdát. Tarkaruhás lányok sétálnak rajta » mosolyogva fogadják a mellettük el-, ste'ő katonatisztek§köszöné=ét. Pető Jóska és Mező Sanyi is az lesz nem sokára. Milyet is változott ez a világ... A falu közepén a főutca mentén, ahol néhány évvel eze.őtt még libák f üröd-tek a pocso.yában, már messziről feltűnik egy szép la­kás. Ez az új iskola. Derűs. Tatai arcok váltják egymást délelőtt és délután. Alig kétszáz méterre cso­magokkal a kezükben köszöntik egymást a do'gozók. A földművis- szövelkszet mintaboltjában vá-árol- tak. A lerombolt lakások helyén újak épültek. Győröcskét új bekötőút köti össze Záhonnyal. Az út másik oldalán van a cso­port földje. Alig tizenöten alakítot­ták, de most, hogy látták a falu­ban- hogy Varga Jóska, Hegedűs Lajos csoporttagok év: jövedelme több mint 8 ezer forin'ra rúgott, hét dolgozó paraszt kérte felvételét a rsnnnrtha Villany és rádió került számtalan egyénileg gazdálkodó lakásába is- Ezt a hatalmas fejlődést látják a község dolgozói, érzik, hogy Pár­tunk lépésről lépésre mint vezeti őket a boldog élet útjára. És hogy még gyorsabban haladjanak ezen az úton, hát a terménybeadás teljesí­tésével is igyekeznek elősegíteni ezt. Kenyérgabona, kukorica- széna takarmánygabona beadási kötele­zettségüknek 100 százalékban elege', tettek. Burgonyabeadásban is elér. ték mir a 70 százalékot. Lüktet az élet szerte a faluban. Uj szocialista falu épül a Tisza partján és a nagy munkában nam felejtkeznek meg arról, hogy Ez új falut meg is kell védeni. Madarász Imre. Juhász, Berti és a békebizott­ság több; tagja békegyűléseket (art. A pártszervezet nap mint nap új harcokra szódíja a dolgozókat a béke megvédéséért. A záhonyi dol­gozók néni felejtik el a füstös há­zakat, a férjüket és fiaikat sirató arcokat! És a háborús gyujtogatók- nak úgy válaszolnak, hogy az át­rakó munkások 200 százalékban tel­jesítik új normáikat, a dolgozó pa­rasztok pedig a beadási kötelezett­ségüknek tesznek eleget. A kis. és középparasztok, az ipari munkások egy emberként .sorakoznak fel Pár­tunk mögé és a, februári kongresz- SZU-, tiszteletére ígérik: Minden erőnkkel megvédjük szabadságun­kat, békénket! flaues Béta) 1"-' n~Crf,I35R 2». PÉNTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents