Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-29 / 301. szám
VARSÓ UTAK r Békéért . folytatott harcunkban teagy eseményt je'.ent az a béke- fey ülés-sorozat, amely a napokban Kajloít le országszerte. Városok és falvak dolgozói ismerkedtek a varsói határozatokkal. Erenburg lán- jgoló békeszózatával, ismerkedtek azokkal a feladatokkal, amelyek jnvnden magyar dolgozó, a világ íninden becsületes embere előtt átírnak a béke védelmével. A világbéke nagy parlamentje Icü’dte el képviselőit Nyíregyházáira,. Kemecsére, Ujfehértóra, hogy Tolmácsolják Varsó üzenetét: álljon mindenki szilárdan a béke őrhelyén, a háború nem elkerülhetetlen, a békét meg tudjuk menteni. A békegyűlcsek népes ha’íga'.ó- Isága Varsóra gondolt ezeken a 'gyűléseken, a fasiszták által lerom- fx>".t s a nép szorgos keze által újjáépülő lengyel fővárosra. Gondolt Sheffieldre, a varsói világbé- kekongresszus eredeti székhelyére, 'Attlee és Bevin urakra, az amerikai imped'd izmus angliai szekértő'óira, a gyalázatos jobbo'da'.i szociáldemokratákra, ak'k meggátolták, tiogy angol földön tanácskozzék a béke parlamentje. Gyűlölettel gondoltak a gyűlések résztvevői Trumanra, aki az elrriuit években -- és kü’önösen az elmúlt hónapokban — mindenki számára érthetően bebizonyította, liogv .,méltó'’ követője az egy évtizeddel ezelőtti tömeggyilkosnak, Hitlernek. Az előadók az igazságot hirdették, úgy. ahogy azt Varsóban megfő-- gadták. Arra figyelmeztettek minden hazaf i, minden becsü'etesen gondokozó embert, bogy az Egyesült Államokat háborús uszítok, ag- resszorok vezetik, az ő politikájukat szolgálják ki a nyugafeurópai és amerikai országok hazaáruló vezetői. Ezek az urak nyomorba döntik saját népüket, m'nden eddigit fe'.umuló fegyverkezési versenybe hajszolják egymást, feltámasztották és működtetik Nyugat- N eme'ország fasiszta hadi'parát, fcl- fegy.vérzik újra Hitler terrorcsapata-lt a szabad országok, a Szovjetunió, a népi demokráciák, a .népek ellen. Háborút indítottak a Távol-Ke'e- ten, sokezer kilométerre Amerika partjaitól harcolnak a szabadság erői ellen. Amerre szennyes lábaikat teszik, lerombolt falvak, füstölgő romok, meggyilkolt dolgozók, asszonyok, gyermekek ezrei jelzik útjukat. Koreát porig akarják rombolni. Bombázzák a népi demokratikus Kína terü’etét. Irtják a békés lakosságot. Azt gondolják, hogy ezzel a tettükkel valakiben is félelmet tudnak kelteni. Nem. Korea népe nem fél a betolakodóktól. Gyors ütemben halad az ország fel- szabadulása. fkába a hatalmas katonai túlerő, a népek szabadságát nem lehet eltiporni. Korea népe példát mulatott hősességben, elszántságban, s pc'dáját követik a gyarmatok népei. Erősöd’k a fe’szaba- dító mozgalom Vietnamban, ég az imperial s'ák lába alatt a ta’ajegész Ázsiában. A marseülei dokkmunkás, aki megtagadja a Vetnamba irányított fegyverek berakását, a londoni tüntető, a koreai szabadságharcos ugyanazért az egy cé’ért küzd: a békéért, a szabadságért, a Szovjet- unió-vezeüe béketábor újabb és újabb gyöze'meiért. Vájjon megtettünk-e nrndenf mi, magyar dolgozók a béke b ztosítá- [ ] sáért? Egy biztos: a magyar békemozgatom erőteljesen fejlődik. A békernozgatom a magyar történelem leghatalmasabb tömegmozgalma. Milliók vesznek részt benne. Minden becsületes ember akarja nálunk a békét. De a puszta akarat nem készteti jobb belátásra az imperialistákat. Korea példája meggyőzően mutatja, bogy a ha’.álgyá- rosok, a háború vámszedői mindenre cl vannak szánva, csak a nagyobb erő téríti észre őket.A mi erőnket növeli a népi hadsereg, amelynek legfelsőbb vezetését is a dolgozók gyermekei látják el. A mi erőnket növeli a fegyelmezett helyiállás a termelő munkában. A vársói kongresszus óia az üzemek egész 6ora je'en- tette, hogy befejezte ez évi tervét 9 már a minél nagyobb túlteljesítésen dolgoznak. A beszámoló békegyűléseken dolgozó parasztok szólaltak fel, felajánlva nélkülözhető kukorlcakészlete'ket. A kemecsei fa- nács elnöke egy mázsa, az alelnök fél mázsa. Tóth Lajos k'sparaszt 70 kiló kukoricát ajánlott fel. Bru’qcz- ki Miklós újíehértói középparaszt beadási versenyre hívta do’gozó paraszttársait, mert szívén viseli, hogy az ötéves terv előirányzatát a begyűjtés terén is teljesíteni kell, hogy Több traktor, több gép, több ruha. több lábbeli, rád ó és varrógép készülhessen, a dolgozók számára, hogy erősebb Tegyen országunk. Hazánk jelentősen megerősödött az elmúlt évek folyamán. Soha ilyen erősek nem voltunk még. a do’gozó nép soha. nem. ért el ilyen nagyszerű győzelem sorozatot, mint most. 1945 óta. A mi erőnk gyarapodása ott kezdődött, hogy a Szovjetunió felszabadította országunkat, elkergette a fasiszta elnyomókat, megadta a lehetőséget ’ a békés épitőmunkára. Azóta sem feledkezik meg rólunk egy percre sem a szocial zmus országa s gazdasági segítséggel, a szoc’a'iztmjsf építő módszerek átadásával ad erőt a további gyarapodáshoz. Hazánk megerősödése, a szocializmus építése, a Szovjetunió (estvéri barátsága arra késztet bennünket, hogy munkánkban, harcunkban helyt is álljunk, hogy ercd- ménye'nket meg is védjük és tovább fejlesszük. A többi szabad országhoz hasonlóan nálunk is törvény b'ztosítja a béke 'védelmét. Feladatunk ennek a törvénynek maradéktalanul érvényt szerezni. A Szovjetunió szövetséges köztársaságai egymás után jelenük az ötéves terv befejezését. Feladatunk: az új tervév megkezdéséig hátralévő két napot is kihasználni erőnk gyarapítására. Feladatunk: megszilárdítani m'nden téren az állami fegyelmet. Ez az. állam: a dolgozók állama. Saját magunkat segítjük, ha eleget teszünk állami kötelességeinknek: ha az üzemek teljesítik a terveket, a mezőgazdaság megfelelő terményekkel látja el az ország lakosságát és az ipart. Békét védő országunkat tesszük erősebbé, ha takarékoskodunk. A béke védelme — csak úgy, m'nt a szocializmus építése — erőfeszítéseket, áldozatokat követel tőlünk. Hozzuk meg ezeket az áldoz a'ok sí. Mi élvezzük gyümölcsei, a békés, szabad építő- munkát, az emelkedő életsz’nvonaid l. A Szovjetunió európai részében minden tendert egységes vízi és szállítórendszerbe foglal össze a volga—doni csatorna Teljes iramban folynak a ninnkálaíok a kommunizmus többi építkezésénél A Szovjet-unió minisztertanácsa újabb gigantikus békemű építéséről hozott határozatot. Két éven belül üzennbehelyezilc a volga—doni hajózható csatornát és a hozzátartozó vízierőmííközpon- tot. Az új csatorna jelentősége felmérhetetlen: közvetlen hajózható vizűit tál köti össze a Feliér. és Balti-tengert a Káspl-tengeren és az Azóvi-tengeren keresztül a Fekete-tengerrel, azaz a Szovjetunió európai részében mindén tengert egységes vízi- és szállítórendszerbe egyesít. A volga—doni hajózható csatorna építése már a háború előtt megkezdődött. A háború félbeszakította a megkezdett építő munkát. Károm évvel ezelőtt a sz.ovjet kormány határozata alapján újból megindult az építés. A most kiadott rendelet értelmében ezt a hatalmas építkezést hihetetlenül rövid idő, alig több mint egy év alatt befejezik. A volga—doni víziót létesítésével párhuzamosan lehetővé válik a rosztovi és sztálingrádi terület félig puszta és aszályos vidékei öntözésének és vízellátásának széleskörű fejlesztése. A rendelet intézkedik, hogy 1951—195(1. években meg kell valósítani 750 ezer hektár öntözésére és 2 millió hektár földterület vízellátására szolgáló öntözőrendszer építését a Don folyó vízforrásai alapján. Ebből a célból megépítik a doni főcsatornát 190 kilométer hosz- szúságban. A szóbanforgó területek vízellátásának biztosítása céljából 508 kilométer összhosz- szúságban elosztó-csatornákat építenek. A vízellátó hálózatok 750,000 hektár földterület öntözését és 2 millió hektár földterület vízellátását biztosítják. A Szovjetunió minisztertanácsának rendelete szerint a Gidro- projektet bízzák meg a kutatásokkal és a tervezésekkel, a Arol- gondonsztrojt pedig a földek öntözését és vízellátását szolgáló doni főcsatorna és minden elosztócsatorna építésével, beleértv e a szivattyútelepeket és minden rajtuk lévő berendezést, a gátakat és a víztároló berendezéseket. A tervezés előkészítésével, valamint az öntöz.ő-vízeHátóhálózat és a szükséges hidrotechnikai berendezések építésével a Szov jetunió mezőg-azdaságiigyi minisztériumát, a Szovjetunió gyapot- termelési minisztériumát és a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát bízzák meg. A Szovjetunió minisztertaná- j csának rendelete előírja: a Szov- 1 jetunió erdőügyi minisztériumának a Szovjetunió mezőgazdaság- j ügyi minisztériumának és a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának javasolnia kell hogy az öntöző- és vízellátóhálózat építésével egyidejűleg mező- védő erdősítéseket végezzen. Közben teljes erővel folynak a munkájától; a többi gigantikus építkezésnél. Mindössze néhány hónap múlt el azóta, hogy a Szovjetunió minisztertanácsán?, k a kommunizmus nagy építkezéseiről szóló határozatai napvilá- : iramban dolgoznak a munkások got láttak és az építkezések he-J ezrei. A fúrógépek motorzaja még lyén máris óriási arányú munka folyik. A kujbisevi vízierőmű építkezésénél a Volga jobb- és balpartján százszámra emelkednek a fúrótornyok. A talajkutatók, terepfelmérők és a hidrológusok nagyszabású tudományos kutató munkálatokat végeznek. Teljes erővel építik a vízicrőműhöz vezető vasútvonalakat, Az ország minden részéből nap mint nap érkeznek a különféle teherrako- | mányok: bonyolult felszerelések, ; építőanyagok és gépek. Sztálingrád, a hős város közelében, ott. ahol a második vízierőmű felépül, ugyancsak gyors éjtszaka sem hallgat el. Az építkezések színhelyére hosszú autó- karavánok szállítják a különféle gépóriásokat. Gyors ütemben épülnek a munkások lakótelepei. A Kara-Kum homokpusztáin nagy létszámú kutatóexpedieló tevékenykedik. Már kijelölték az erőművek helyét és azt is, hogy hol építik meg a nagy víztárolókat. A kahovkai vízierőmfl gátja helyének kijelölése is befejezéshez közeledik. A délukrajnai és északkrimi csatornák nyomvonalát kijelölő expedíció a Dnyepertől déli irányban haladva már átlépte a Krim határát. Közzétették a Komán Népköztársaság 1951. évi tervének előirányzatát Új ermvek üzemek IraktcrallonM és állami boltok egész sora lólesül A román sajtó közli á Román Népköztársaság miniszter tanácsának határozatát az 1951. évi állami terv előirányzatáról. A terv népgazdaság: beruházásokra 192.8 milliárd leit irányoz emennek 56 százaléka az iparra, 7.7 százaléka a mezőgazdaságra, 14.5 százaléka a szállításra és a po-síára. 11.8 százaléka pedig szociális és kulturális célokra esik. Az elkövetkezendő esztendőben építkezésekre 82.3 milliárdot költenek, felépítenek három nagy hőenergiával működő villanyerő központot, egy viliany- szigeíeiő anyagot előállító gyárat, felépítik a második moldvai kőolaj- finomító gyárat, továbbá gumigyárat. színes fémeket feldolgozó, acél- és vasöntő gyárat, további két nagy vízi vili a mos erőmüvet, kibővítik a Sztá'.invárosban lévő Vörös Lobogó gépgyárai és vagongyárat és mindezeken kívül sok más nagy ipari vállalatot is létesítenek. Az ipari termelés értéke a terv értelmében 1951-ben elér: a 497 milliárd lei ősz- szeget. Az ipar számos új gyártmányt. hoz forgalomba, többek közt gőzíurb'nákat, hemyóia'.pas traktorokat, útépítő gépeket, stb. A munka termelékenysége 14 száz'" j emelkedik, az ipari gyár termelés: önköltsége ped'g 5 Zalákkal csökken. A mezőgazdaság termelésének értéke 1950-hez képest 129 százalékra, az állami szektor termelésének értéke pedig 147 százalékra növekedik. Az egész vetésterület nagysága eléri a 9.450.000 hektárt. 1951-ben 5» új gép- és traktorállomást létesítenek, az öntözendő területet pedig 22 százalékkal növelik. Az árufuvarozás a szállítás: rendszer valamennyi ágáben az 1959. évinek 108 százaléka lesz. A nemzeti jövedelem 1950-hez képest. 123- százalékos lesz. a lakosság életszínvonala pedig 36 százalékkal emelkedik. A munkások éi alkalmazottak száma eléri a 2.4 milliót. Egészségvédelemre a terv 3 milliárdot irányoz e'ő. a társadalombiztosítás kiadásainak fedezésére 15.4 milliárdotAz állami és szövetkezeti szektor áruforgalma 33 százalékkal emelkedik az 1950. évihez képest, mert a terv évében 759 új állami és 1100 szövetkezeti boltot nyitnak meg. B bolgár minisztertanács határozata az ez évi terv teljesítésére! és az 1951. évi eláiráityzafról A Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa határozatot tett közzé a népgazdaság 1951, évi fejlesztésére vonatkozó állami tervvel kapcsolatban. A határozat foglalkozik a bolgár népgazdaság 1350. évi sikeres fejlődésével és közli, hogy 1950-ben az ipaj-i termelés terén és a mező- gazdaságban rendkívül nagy eredményeket értek el. Az ipari termelés összértéke 1950- ben 23.3 százalékkal, nagyobb, mint az előző évi. 1950 ben Bulgáriában annyi elektromos energiát termettek, mint 1933-tól 1937.:g összesen. Az idei gabonatermés 2.7-szerese volt a múlt évinek, 1950 ben sok ú} iparváLaIaíot, iskolát, kulturális intézményeket építettek. A továbbiakban a minisztertanács határozata az 1951. év gazdasági és politikai feladatait jelöli meg. 1951- ben a nemzeti jövedelem 35.5 százalékkal lesz magasabb, mint 1950- ben. Az ipari termelés már 1951-ben elér: ez 1953. év: előirányzat 97.3 százalékét. Mezőgazdasági téren a gabonatermés 1951-ben 3.9 százalékkal lesz, az ipari növények termelése 16.7 százalékkal múlja felül az ötéves terv 1953. évi előirányzatit. síiMcs-szram | f MAI SZÁMUNKBÓL: ) _________ * 287 csaiád lépett be az elmúlt héten <nqn vn *n flMflk M9H BESBESRlk. gHBjMB IKMMí a termelőcsoportokba (3. oldal). — laűU. AII. í3. SjjjpS SajäfP a nyíregyházi Járási Pártbizottság mm HAH HnN n mmk 1111» a Polit kai Bizottság határozatának 1 ' ^ lödik a Vulkán újítómozgalma
