Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-03 / 281. szám

1 1930 BECEMBStv 5 VASAKNAP fOovösmavtij kovának extv fats múltja twit, a uiitttkitek tztvtaes jöno je oan •— momlotta Horváth Márton elvtárs a Vörösmarty születésének 150. évfordulóján mondott emlék beszédében gek közömbösségét a .szabadság- harc iránt. — Vörösmarty, a nagy költő felfogja a történelem intését, de nem látja meg, nem láthatja meg, hogy,a nép kétségbeesé­sének egyetlen oka van: hogy a saját szabadsága és fíig- getlfinsége kivívására csatá­ba induló nemesség rabként hagyta háta mögött saját jobbágyait. Ezt a gordiuszi csomót a XIX. század költői, sőt vezető politiku­sai között is jóformán csak Pető­fi tudta kettévágni. 1846-ban az ,,Országháza” című költeményé­től az emberek szívverése elállt: „A hazának nincsen háza Mert fiainak nem hazája.'* — Most merül fel először Vö­rösmarty v verseiben és politikai cikkeiben a szabadság és jogok követelése a kisemmizett osztá­lyok számára. ..Helytadni más­nak is a jog terén, s nem tűrni a jogot bitor kézén.” — A szabadságharc kitörése Után 1848 májusában még köve­telőimen veti fel a jogok kiter­jesztésének kérdését. Hatalmas fejlődést tapasztalunk Vörös- martyn.á! a legsürgetőbb nemzeti feladatok helyes megfogalmazá­sában. Csatadala eléri Petőfi nagy tömsgmozgósitó verséinek erejét. Vörösmarty Mihálynak a forradalomhoz fűződő poli­tikai viszonya messzemenően meghatározza költői maga­tartását, müveinek jellegét, erényeit és fogyatékosságait : IS. ,— Líráján és részben epikáján nem fog az idő. Több mint 100 év után ragyogóbban tündököl, mint a maga korában. De- nem mondhatjuk el ugyanezt a nagy költő drámairól. Vörösmarty po­litikai felfogásának korlátái bizo­nyos területen szükségszerűen hói alkotásának korlátáivá vál­tak. — Vörösmarty romantikus köl­tő volt — mondotta Horváth Márton elvtárs, majd így foly­tatta:-— A romantikának köszön­hette a nyelvoktatás bátorságát, a költői képek gazdagságát, a témakör kitágulását, a múlt és a népmesék tündóri világában. Horváth Márton ezután részle. tesen elemezte Vörösmarty köl­tői munkásságának erényeit és hibáit, majd beszédét így fejezte be: —- Vörösmarty költői öröksége arra tanítja mai költőinket, hogy a költészet merjen nagy lenni. Nagy lenni nemcsak tartalomban, hanem a témához illő pátoszban, a nyelv és költői képek gazdag­ságában, a ve:s zenéjében is. Féljünk a romantika túlzásaitól,-de ne féljünk a romantikus szár­nyalástól. — Vörösmarty korának ezer­éves múltja volt. a mienknek ezeréves jövője van I Költőinknek a nép, a haza iránti hűsége, a költői, magatartás be­csületessége fogja tovább is biz­tosítani a XIX. század nagy köl­tői müveinek méltó folytatását. Sztálin elv társ elfogadta a bakai ola j munkások jelölését Pénteken este a budapesti Zene- akadémia feldíszített nagytermében a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társa­ság- emlékünnepélyt rendezett Vö­rösmarty Mihály születéséink 150. évfordulója alkalmából. Az emlék- ünnepélyen poli.ikai- és irodalmi életünk számos vezető-tagja is -megjelent. Darvas József vallás- és köz- oktatásügyi miniszter megnyitójá­ban hangoztatta hogy Vörösmarty Mihály a Petőfit mrgeiőző kor legnagyobb magyar költője volt. Reá emlékezni ma szép és büszkén vállalt kötelességünk. Kötelessé­günk az i-. hogv Vörösniartv köl­tői örökségét minél elevenebb ré­szévé tegvük kiformálódó szocia­lista kultúránknak. Ezután Horváth Márton elv. társ, az MDP Politikai Bizottsága-; nak tagja mondotta el emlékheszé- dél. Horváth elvtár.s beszéde elején visszapillantott a 120—130 év .előtti r. formkorra. — A XIX. század nagy magyar költői mindenkinél többet mon­danak e'| számunkra az emberi és nemzeti szabadságért vívott nagy harcokról, a teljesen meg sem szü­letett polgári felszabadulás nehéz­ségeiről és korlátáiról — mondot­ta. — .Ezért, túl a büszke megem­lékezésen örömmel fordulunk Vörös­marty Mihály ma újra élő és élőbbé váló költészete felé. Születése egyb,eesik a század szü­letésével, Petőfi méltó mestere, akinek félrázó hatása a maga ko­rában és a maga területén 'csak Széchenyiével és KossuthéVaPmér ' belő. mi ff Horváth Márton ezután ismer- letie a francia forradalom hatását a XIX. századbeli magyar viszo­nyokra, majd így folytatta beszédéj — Az adóit erőviszonyok; kö-. zott legélesebben felvethető köve­telés a magyar nyelv diadalrá.iytá- sa volt. A nullt százád busza* evei­ben Pest és Buda lakóinak száma eléri a 75 ezret, de ebben nincsen 2000 magyar. így válik elsősorban politikai harccá a Magyar . Tudo­mányos Akadémiáért, a magyar irodalmi folyóiratokért, a magyar könyvkiadásért, a magyarnyelvű nemzeti színházért folytatott harc., Harcolni kellett azért, hogy a ma­gyar nyelved beszéljék. — A fiatal Vörösmarty való­sággal n nciTuet' ébresztője lett. akinek nemcsak költői, hanem tömegrnozgósitó politi­ka; hatása is óriást volt. A széthúzó, legfeljebb.-.passzív el­lenállásban megrekedt osztályokat bizakodévá, egységessé, és erőssé kovácsolta Vörösmarty költészete. Segített megtanítani a nem sí tár­sadalmat, hogy az ország nemcsak megyékből- ?áll, hanem mindenek­előtt a megyék összefogásából, hogy a magyar politika nemcsak ügyes taktikázásból ál!,, a kibúvó lések megkereséséből az ősz.rák paragrafusok rácsain keresztül. Vörösmarty első eposza tanította a nemzetet arra. hogy a vercM&.éA jogfoszioftság nem volt és nem lesz mindig kísérőnk. Összefogásunkon, harci el­szántságunkon nemcsak az ezer óv előtti honfog'aiás győzelme múlott, hanem az új honfoglalás az új szabad­ság kivívása is. — Az 1848-as galíciai parasztfel­kelés Vörösmarty lírájának leg- kétségbeesett hangját hívja elő. A lengyel példán megérzi annak a nemesi szabadságharcnak csődjét, amely két fronton, folyik: karddal az osztrák abszoluiizmus ellen. . a kizsákmányolás fenntartásával a jobbágyság felé. A lengyel példa előreveti a magyar jobbágyiöme­Ioszif Visszarionovics Sztálin, a;, népek nagy . vezére hozzá já- V.uit, hogy bejegyezzék a b-akui városi szovjet jelöltjeként. A város Szfálih-kerületének olaj- rmmkásai’ nagy örömmel fo­gadták ezt a hírt. A hatodik számú olajkitermelő részleg dolgozói — akik I. V. Sztálint jelölték a bakui városi szovjet­be — népes gyűlést tartottak. Megtartották a moszkvai írók együttes ülését, amelyen kijelöl­ték a küldötteket a Moszkvai Te­rületi Tanácsba. A jelölögyülésen elsőnek Dolmatovszkij, Sztálin- díjas költő szólalt fel. Javasolta hogy a Moszkvai Területi tanács­ba Arkadij Pervencev Sztá!in-dí- jas írót jelöljék küldöttnek. Azsá­Velihanov sztahanovista a gyű­lésen ezeket mondotta: „Hatal­mas öröm tölt el ma bennün­ket. A választások napján Sztá­lin elvtársra szavazni nagy bol­dogság.“ A gyűlés résztvevői üdvözlő táviratot intéztek Sztá­linhoz. amelyben bejelentik, hogy november 29-én teljesí­tették az évi olajkitermelési tervet. jev, Vasziljev és Szelvinszkij, is­mert írók, felszólalásaikban lel. késén támogatták Dolmatovszkij javaslatát. Végül is a gyűlés egy. hangúiag Arkadij Alekszejevics Fervencevet, a „Csillagod a be­csület” elmü kiváló regény szerzőjét jelölte a Moszkvai Te- ■ rületi Tanácsba küldöttnek. A Szovjetunió készül a helyi tanácsok választására Az egész Szovjetunióban lázas érdeklődéssel készülnek a helyi *zov jelek választásának napjára. I. Kolotkin (Imiről), a Marx Károlyról elnevezett gyár sztahánovista esz tergál.voso, a leningrádf Tanács képviselője a gyár mun kásváJaszlóival beszélget. írók — a helyi tanácsok küldöttjeiöltjei Ót esztendeje alakult meg a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség Öl esztendó've! ezelőtt Paris bom­bától szaggatod pályaudvarára roncskocsikon asszonyok érkeztek. Volt köztük fehér, színes és fekete. Negyven ország asszonyai küldték őket Párisba s a 2000 kiküldött ösz- szeült, hogy megállapítsa mi a fel­adatuk az asszonyoknak a háború befejezése után, bárhol is éljenek a viíágon. A szovjet katonák dicsőséges harcai megszabadították az embe­riséget a legnagyobb rémtől, a fa- s'zmustól. A háború befejeződött, de a romok még ott merédeztek a há­zak közöd, az ablakok még töröt­ten tekintettek szét s a gyárakban még hideg, összeroncsolt gépek pi­hentek Parisban és a világ angol­szászok állal megszállott területein.; Az asszonyok azért jöttek ösz- sze, hogy erős szervezetet alakít­sanak, amelynek célja felépíteni a romokat, új házakat, gyárakat lé­tesíteni, virágokat ültetni, nevelni a gyermeket. Az volt a céljuk, hogy a békét tartóssá tegyék a vilá­gon. Negyven ország kélezer kikül­dőit:« haíározalokat hozott ezen a találkozáson és feladatokat tűzött az asszonyok elé: „Tevékenyen részt- vesziink a fasizmus teljes kiirtásá­ban, a fasiszta elmélet felszámolása- ban; a nemzetek világméretekben való szoros politikai, gazdasági és kulturális együttműködéséért való küzdelemben, amelynek célja a né­pek közötti szilárd és tartós béke megteremtése.” A világ dolgozó asszonyai, akik szeretik az életüket, szeretik a bé­két csatlakoztak ehhez a felhívás­hoz, csatlakoztak és harcolni kezd­tek a feladatok megvalósításáért. Ezek a feladatok nem könnyűek, kü­lönösen, ha végig tekintünk a nem­zetközi helyzeten; A fasisztáknak utódai támadtak az imperial:-:á’c személyében s ott folytatják, ahol Hitlerek abbahagyták. Ezen az évfordulón a világ min­den asszonya még egyszer végig tekint fe!ndata:n és erejét megkét­szerezve harcol tovább. A Demokratikus Vílágszöve.ség évfordulóját mindenfelé megiinnep- lik a dolgozó asszonyok. Minden a&szony feladatára gondol, arra, hogy mit kell .tennie, hogyan keli dolgoznia, harcolnia, hogy teljesjf-.e mindazt, amit,a világszövetség s sa­ját lelkű smer« te e’é tűzött. Minden országban és városban megemlékeznek erről az évforduló­ról, itt a mai napon és a következő hetekben ünnepi nőnapokat tart az MNDSZ és ezeken a nő’napokon az asszonyokat újabb és még eredmé­nyesebb harcra szólítja fék Üze­meink, falvaink dolgozó asszonyai készülnek erre az alkalomra. A ter- melőcsoportok asszonyai feldíszített termekben ünnepük ezt a napot, az MNDSZ tagok elhozzák a többi asz- szonyt is, rnert hiszen minden a-.z- szonynak, legyen az tagja a nőszö­vetségnek vagy sem, közös eéija, közös vágya: a béke. OzemeinK- ben kis kultúrműsorral készülnek, szavalatokat, énekszámokat tanul­nak. A terem feldíszítve várja a napot. S készülnek a.z asszonyok ahhoz is, hogy szóval is elmond­hassák, mit akarnak tenni a béke megvédése érdekében s ezeket a szavakat tettekkel akarják alátámasz­tani. Már napok óta folyik a fcWi- iágosíló munka mindenfelé. Nőneve- 18 k iának és meggyőzik az MXDSZ-en kivülál'ó asszonyokat is, hogy harcoljanak tettekkel a bé­kéért. Behívják őket erre az ünnepi nőnapra, bekapcsolják őket az MNDSZ munkájába, hogy ők is- ré­szesei legyenek ennek a hatalmas békeharcnak harcukat szervezet­ten vigyék. Elmondják ezek a nő- nevelők, hogyan kell harcolni, el­mondják azt, hogy példaképeinkre tekintsenek, a szovjet asszonyokra, akik háborúban és békében hősiesen megállották a helyüket. Úgy kel! dolgozni, ahogy a szovjet asszo­nyok dolgoznak, úgy kell harcolni, ahogy ők harcolnak s úgy neveljük gyermekeinket, ahogy ők nevelik. Beszélnek a koreai asszonyokról ls- hazájuk függetlenségéért és sza­badságáért harcoló bátor, k'taríó és hős asszonyokról. A hatalmas túl­erővel szemben ezek bátran veszik fel a harcot a férfiak oldalán: biz­tosan tudják, hogy győznek! Arról is beszélnek ezek a nöne- ve'ők, hogy az asszonyok, akik szervezetten tömörülnek a Világ- szövetségbe, óriási hadsereggel ka­csolódnak hozzá a békeláborhoz. Nem c!sz;geleiten harcolunk mi-ma­gyar asszonyok. Óriási erőt kép­viselünk. A szovjet asszonyok ve­zetik harcainkat, amelyet a békéért folytatunk, velünk vannak, a népi de mokra.ikus országok öntudatos asz- szonyai, velünk varrnak azok az asz- szonyok is, akik még az «'nyomás szomorú kenyerét eszik. Mindenki ismeri Raymonde Dien nevét. Mos; is a börtönben s'nylödik az a fran­cia fiatal ány, ki a lőszert szállító vonat elé feküdt. I.azara De Pa va ismeretlen név. Pedig ez írr>:-olv3sni sem tudó braz l asszony a bsketá'zor aktív harcosa- z ki ejymaga hmzonkétezer brazil férfit és nőt győzött meg ar­ról, hogy a háborús uszításra nem­mel válaszoljanak. Huszcnkéfezer aláírás sorakozott a stockholmi fcí- ksfelhíváson felvilágosító munkája nyomán. B. Reze BaumS-rtner pid.g Nyugat-Németország asszonyait so­rakoztatja a béke oldalára. Ht.talm.s erőt képvisel a nők szerve­zőit tömege. Le-Thi Kuyen a Viet­nam; nőszövetí-ég elnök-nője levelet in ézeít az MNDSZ-hez, s abban er­ről a hatalmas erőről ír, amely az egységben- a- szervezettségben rejlik. ».Báré.iágotok bátorít bennünket... Egységben és kéz a kézben harcolva biztosok vagyunk abban, hogy le­győzzük a nemze.közi Imperializ­must és msgvédjü'k világszer.e a bé­két ás a demokráciát.“ Erről beszélnek a nőnevelők, mcs; a Világszövetség megalakulásának ctejz endős tvfo.dulóján. Es felhív­ják a harcra az'asszonyokat- egysé­gesen és szervezetten hatyo jcnak a békéért. Vegyék ki részüket a ter­melésben üzemben, falvakban és a munka minden terüle'én. Koreában az asszonyok fegyverrel a kezükben véd i? a békét, mi magyar ais2cny°k munkával védjük és erősítjük. A Nemzetközi Nöszövetség meg­alakulásának ötesEisndös ívfordu ó- ján emlékezünk mi debreceni asz- szonyek is Nvlna Popova szavaira : „Őrködjünk éberen a béke felett- amelyet fiaink, férjeink és fivéreink vérük által vívlak ki.“ Mi az MNDSZ-be tömörült asszo­ny; k és azok is, okik még nem ísg- ja: szervezetünknek ezeken az ün­nepi nőnapokon ismét fogadalmat, teszünk- hogy éberen őrködünk a bé­ke fa e.t, amelyet Nyina Popova hős népe, a szovjet nép vára hullá­sával vívott ki számunkra, s ígér­jük. hogy ezt a fogadalmat be is váltjuk. Vésői Pálné az MNDSZ táros; titkára. Ötmillió békealáírás Vietnámban Vietnámban több mint öt­millió aláírás gyűlt össze a stockholmi békefelhívásra no­vember 19-ig, a vietnámi béke­harcosok első kongiesszusának időpontjáig, amely egybeesett a varsói békevilágkongresszus időpontjával. A kongresszuson az előkészí­tő bizottság elnöke közölte, hogy még Hanoiban is gyűjtöt­tek aláírásokat, a francia csa­patok és a rendőrség éberségét kijátszva. Ton-Duc-Thang, a vietnámi nemzeti egységszövetség elnö­ke üdvözölte Laosz és Kam­bodzsa megjelent képviselőit. Kijelentette : „ A második világ­háború alatt a szövetségesek oldalán harcoltunk a fasizmus ellen. Az azóta eltelt 5 év so­rán elszántan küzdöttünk a francia imperialista agresszo- rok ellen, hogy megvédelmez­zük nemzeti területünket és erősítsük a béke és demokrá­cia világiáborát."

Next

/
Thumbnails
Contents