Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-24 / 299. szám
8 1950 DECEMBER 24. VASÁRNAP NEMZETKÖZI SZEMLE Jgy nyerészkednek az amerikai monopóliumok a koreai háborún Az amerikai agresszorok az Egyesült Nemzetek Szervezeté, nek leple aii bújva rohanták meg orvul Koreát s egyes ameri. kai politikusok nem restelték kimondani még azt a képtelenül ostoba hazugságot sem, hogy az USA védelmi háborút fo'ytat — Amerika határaitól többezer kiló- méterre — Ezt a bárgyú mesét ■persze az elmebajosokon és néhány nyugat-európai politikuson kívül, senki sem tartja elhihetö- nek, de ha valakinek mégis kétségei lennének a koreai agresszió igazi okairól, annak figyelmesen kell olvasnia a „Wall Street JoumáI”-t, az amerikai banktőke lapját. A kiáltó címek és harsogó reklámok között elrejtve találhatók azok a néhánysoros kis táblázatok, melyek megadják rá a pontos választ. A kis táblázatok az Egyesük Államok leghatalmasabb monopóliumainak számadatait tartalmazzák j az 1350. harmadik negyedére és első kilenc hónapjára vonatkozó forgalomról és a nyereségekről. Az újság a harmadik negyedévet. undorító Üzletszerűséggel, „post-Korea months" (Korea utáni hónapok) néven nevezi. Truman elnök éppen ezekben a hónapokban írta alá ,.a honvédelmi termelésről” szóló 1950. évi törvényt a szenátus» pedig ekkor szavazott meg közel 12 milliárd dollárt „az Egyesült Államok haderejének növelésére” Kik húztak hasznot abból, hogy asszonyok cs gyermekek tízezrei pusztultak el Koreában? Kiknek a zsebébe vándoroltak azok az óriási összegek, amelyeket az ázsiai agresszió kiterjesztésére fordítottak? A „Wall Street Journal” megállapítja: a koreai háború rendkívüli nyereségeket jelent az USA monopóliumainak. A táblázatok, amelyek az idei évet összehasonliták 1949 és 194S hasoló időszakaival, élénken bizonyítják, hogy az amerikai gazdaság 1919-ben az üzleti élet komo'y hanyatlását mutatta, ami azt jelenti, hogy az ország fokozatosan sodródik a gazdasági válságba. Ez a körülmény döntően hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok uralkodó körei a fenyegetőzésről áttértek a nyíl* agresszióra Az TTSA egyik legnagyobb vegyipari konszernje, a „Union Caröidge and Carbon Corporation” forgalmi adatai az 1948. év harmadik negyedében 463 millió dollárt, 1949 júliusától, szeptemberéig 434 millió dollárt, 1950 hasonló évnegyedében pedig 537 millió dollárt tettek ki. Ugyanez a jelenség figyelhető meg számos más társaságnál is, így pl. a „Republic Steel Corporation” ugyanezen adatai így festenek: 1948: 197 millió dollár, 1949: 155 millió dollár, 1950 220 millió dollár. Még jobban megszedte magát a fegyverkezési hajszán a „Dupont de Nemours” cég. Ennek a szakmája robbanó anyagok előállítása és aktív részt vesz az atombombák gyártásában is. Duponték eladási forgalma 1950 első kilenc hónapjában megközelítették a 935 millió dollárt, ami 22 százalékkal magasabb az 1949. évi színvonalnál. 1949-ben a nyereségük kilenc hónap alatt, 136 millió dollárt tett ki, a folyó év ugyané szakaszában közel 219 millióra növekedett. Nem marad el Duponték mö- | gött a másik mammut-monopoli- ' um, a „General Electric” sem. 1 Ennek a konszernnek a forgal- j ma 1950 *isö három évnegyedében, 264 miliő dollárral volt j több, mint az előző évben, nyereségei az 1949. évi 66 és félmillió dollárról, US millió j dollárra nőttek. De valamennyi cégnél, amely j kiszolgálja az amerikai imperialisták agresszióját, megmutatkozik egyrészt a forgalom és a nyereség roppant növekedése, másrészt az, hogy a nyereség növekedése sokkal gyorsabb, mint a forgalomé. A mesterségesen felidézett háboríts konjunktúra tehát teljesen az amerikai pénzmágnások maroknyi csoportjának további gazdagodását biztosítja. Mert a monopóliumok gazdagodásának forrása egyáltalán nem titok: elsősorban a katonai hatóságok megrendeléseiből ered. A „Wall Street Journal” október 9-i számában „A hadsereg, mint vevő” című cikk szemérmetlen nyíltsággal ismerteti ezt az üzleti kapcsolatot. így leplezik le a számok az amerikai monopóliumok Ázsiában kirobbantott agresszióját, az Egyesült Államokban megrendezett háborús hisztéria és fegyverkezési hajsza piszkos üzleti hátterét. A monopóliumok ezekből a gigászi nyereségekből bőven tudják támogatni azt a terrornpparátust, mely az amerikai rendörállam jellemzője Ezekből a milliárdokból tartják fenn, az egész világot behálózó kémszerveaetüket is. Es ennek a kémszervezetnek nemcsak háttérben dolgozó tagjai vannak. Rey- naud, a jobboldali francia po'iti- kus, Schumacher, a nyugatnémetországi jobboldali szociáldemokraták veiére, Caldarisz, a görög hóhér, Tito, Rankovics, Gyilasz és Kardelj, a jugoszláv nép elnyomói és fosztogatói csak a legismertebbek köztük, de igen sok nyugateurópai jobboldali politikus áll a CIC nevű amerikai kémszervezet szolgálatában. Az amerikai monopoltőké- I sektől szerzi jövedelmei nagyrészét XII. Tills pápa. Az „Osservatore Romano”, a Vatikán hivatalos lapja maga beismerte, hogy .a Vatikán jövedelmeinek 80 százaléka az USA-ból és Kanadából származik”. Csoda-e, ha a pápa minden alkalmat megragad, hogy erősítse „jó kapcsolatait” az USA monopolista körökkel. Hogy az USA egyes államaiban a katolikusokat még ma sem tartják egyenrangú polgá-cknak, az a „Szentatyát” mit sem zavarja, sokkal fontosabb számára az, hogy a hivatalos Amerika vezetésében egyre nagyobb szava van Spellman bíborosnak és néhány hasonlóan reakciós főpapnak s ennek egyenes következményeként az Amerikából származó jövedelmek nem csökken, nek, hanem növekednek. így nyerészkednek a koreai nép vére árán szerzett dollármilliókból newyorkl bankárok és európai ügynökeik: Páristól, Belgrádig, Bonntól Rómáig. De a népek ellen elkövetett bűnökért, a koreai nép tengernyi szenvedéséért egyszer majd felelniük kell. Tanuljunk a szovjet agitátoroktól A dolgozók lakóhelyein működő agitátornak arra kell törekednie, hogy hallgatóságával folytatott beszélgetései mentesek legyenek minden feszélyezettség- töi. Ez különböző módon érthető. Például, a tapasztalt agitátor soha nem kezd el úgy beszélgetést, mielőtt nem érdeklődött volna arról, hogy leguto'só találkozásuk óta milyen új események történtek az emberek életében, milyen kérdések érdeklik őket, és miért hiányzik a gyűlésről az egyik vagy a másik ember. Baráti beszélgetés a helybeli, az embereket közelről érintő eseményekről — közelebb hozza az embereket az agitátorhoz, de gyakran szinte előkészíti az agitátor elkövetkezendő beszédét. Az agitátor és az emberek közötti szoros kapcsolat létrejöttét elősegíti a beszélgetés olyan irányítása, melynek a jelenlevők aktív részeseivé válnak. íme egy5 példa Gromova elvtársnő (Mosz-j kva) agitátor, a legutolsó választ.ási kampány alka-mával kifejtett munkájának gyakorlatából. Hallgatósága — a Nikitszkij- könit 15. számú háza lakosai — azt a kívánságukat fejezték ki, hogy az agitátor világítsa meg; részletesen a szovjet hazaíiság kérdését. Gromova eivtársnö el- j határozta, hogy beszélni fog er-; röl a tárgykörről, alaposan fel is ■ készült, vázlatokat készített és j átgondolta a beszédhez szükséges módszereket. A beszélgetést azzal kezdte — hogy vájjon mi 1 szeretet, kölcsönös segélynyújtás és közös munka az alapja a szovjet emberek egymáshoz való viszonyának. Amint látják — mondotta az agitátor — a szovjet hazaíiság szervesen magába foglalja szocialista rendszerünk, hazánk hősies népe okozta büszkeség érzését. Gromova elvtársnönek - sikerült minden hallgatót bevonni a kérdések aktív megvilágításába. A beszélgetés mély benyomásokat hagyott hátra. — Valahogyan tökéletesebbek 'ettünk, jobban értjük meg a bennünket körülvevő dolgokat — mondotta az egyik hallgató. — Büszkeség tölt el bennünket, mert mindezt mi magunk építjük, nem vagyunk csupán nézők, boldogságunknak mi magunk vagyunk a megteremtői. Legjobban bizonyítja a hallgatóság érdeklődését a beszéd iránt számos kérdésük és az a kívánságuk, hogy saját gondolataikat tovább adhassák. Ha mindez megvan, akkor az agitátor szavai elérték cé'jukat, gondolkodásra késztetik az embereket azokról a helyzetekről és tényekről," amelyekről szó volt. „ A beszédek sikerének fontos kelléke az agitátor nyelvezete. Ez legyen egyszerű, színes, érthető. Lehet a beszédet sok idő ráfordításával alaposan előkészíteni, de az egész fáradozás hiábavaló, ha az agitátor nem tudja mondanivalóját eredményesen a hallgatóság elé tárni. G. Sitarev: „Alakosság lakóhelyén folytatott agltációs munka formái és módszerei című brossurából. A firenzei in agya r fi l m fesz íivál megnyitásáról A firenzei magyar kultúrhét keretében a Ludas Matyi és a Hortobágy című dokumentilm vetítésével megnyílt a magyar filmfesztivál. Mindkét előadáson nagyszámú közönség vett részt a legkülönbözőbb társadalmi körökből. A ‘ két magyar- film nagy sikert ara tott. A helyi sajtó nagy elismeréssel, ír a magyar filmfesztiválról. Szudán a Szabóné című f linet mutatták be. Az egyes íihiiek •e'ift'f Urn-' berta Barbaro. a legkiválóbb fi m- kritikus és szakértő tart előadást a magyár filmgyártásról s az előadásokat vita követi. elmegy megbízottunk. Gyújtsd össze. Melléktermék és Hulladékgyűjtő vállalat M iß H Megyei Kirendeltsége. is tulajdonéképpen a szovjet haza. fiság a Haza iránt érzett forró szeretet és odaadás érzése, a szovjet ember egyik legjellegzetesebb vonása. — Igen ez nemes érzés — bizonyította a beszélgetés egyik résztvevője. Teljes nagyságban a Nagy Honvédő Háború napjaiban nyilvánult meg. A szovjet emberek Hazánk szabadságáért és függetlenségéért életüket som sajnálták és győzelmet arattak. A hallgatóság megemlékezett Matroszovról, aki saját testével zárta el az ellenség 1 őrösét. Zója Koszmogyemjanszkájáról, aki Sztálin nevével az ajkán halt meg, Nikoláj Gasztellóról és sok , másról. Megemlítették a szov- j jet népnek a háború napjaiban és a győzelem után kifejtett hősies munkáját. Az egyik tény a másikat követte. Maguk a hallgatók sorolták fel őket. Ezután Gromova eivtársnö összefoglalva i a hozzászólásokat kiemelte a ! szovjet hazaíiság sajátosságait. ; Az agitátor beszéde után ismét I beszélgetés fejlődött ki. Van-e még valahol ilyen közösségi és állami forma, mint a mi Szovjet Szocialista formánk ? — kérdezte az egyik jelenlevő. — Nem, ilyen formát még sehol sem találunk. — Hát a mi embereink, — jegyezte meg egy másik. — Emlékezzünk vissza, hogy kik voltunk a kapitalizmus ideje alatt. Akkor különös törvény uralkodott — csak nekem legyen jó i dolgom, mi -közöm van a többihez. Mostan pedig? Barátság és A DEBRECENI VEGYIANYAG NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT FIÓKJAI DECEMBER 28, 29, 30-án leltározás miatt zárva tartanak I. fiók DEBRECEN, Csapó-utca 17. sz II. fiók NYÍREGYHÁZA, Bessenyei-tér 3. sz. III. fiúk MÁTÉSZALKA, Fürst Sándor-u. 2. sz. mellett Iliit Médiáik, szórakozik falu és város ó né PÉNZT AD A FÖLDMUVESSZÖVETHEZET
