Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-23 / 298. szám
4 193« DECEMBER 23, SZOMBAT Hogyan hajtjuk végre a Politikai Bizottság határozatát a kemeesei járásban? Nemrég hozo'.t határozatot Pártunk Politikai Bizottsága az agitá- ciós munka megjavításáról. A PB határozata nemcsak a budapesti, hanem a mi pártszervezeteink -hibáira, hiányosságaira is rámuia; - rak. A népnevelő munkában értünk ol eredményeket, elsősorban a békekölcsön jegyzés, a tanács-választás alkalmával és a termelőcsoport- fejiesztés munkájúban. Népnevelőink meggyőző munkáján keresztül járásunk dolgozói megértették az államkölcsön, a békéért fo yó liftre jelentőség ét és komoly áldozatkészségről t-ettek tanubizonysá- got; I millió 552 ezer forintot jegyeztek. Az agitációs munka eredményezte az október 22-re indult verseny- mozgalmat, a lelkes választást és azt. hogy dolgozó parasztságunk soraiból egyre többen értik meg a szövetkezeti gazdálkodás jelentő* sóiról Ezek az eredmények azonban NEM TAKARHATJÁK EL AGiTACíÖS MUNKÁNK HIBÁIT Ahogy a Politikai Bizottság határozata mondta: ,,a tömegek nap- ről-napra történő felvilágosit-v a- elmaradt a Párt általános fejlődé-- és a be’- és külpolitikai helyzet megszabta követelmények mögött.” agitációját személyes példamutatással tudja alátámasztani. Demecser- ben lemaradás mutatkozik a begyűjtésnél. Nézzük meg a népnevelőket: do'gozó paraszt csak mutatóban van köztük: a népnevelő csoport 95 százaléka tanító, hivatalnok és szövetkezeti alkalmazott. A példamutatás hiánya azonban megmutatkozik olykor-olykor a dolgozó parasztoknál is. Vájjon miért nem volt eredményes Torda elvtárs agitáció ja Sényőn a termelőszövetkezeti mozgalom mellett? Azért, mert „bort ivott és vizet prédikáU,,t nem járt elől jó példával, nem lépett be a csoportba. Azt mond a, hogy ő „külső tszcs-szervező”. Ugyanígy tett Székelyben Sepa András szövetkezeti termelési felelős. A kemeesei Iszcs-alakulás alkalmával Novak József tanácstag 18 dolgozó paraszt elolt ismertette a szövetkezeti gazdálkodás etőnye't, ö maga azonban nem lépett be. Magatartásával nyolc parasztesalá- dot .távolított el a tszes-íől. így fest a felvilágosító munka — pé'.damuíaíás né’küi. A mi járásunk területén bosszú, szívós munka vár még az agitá- cióra, hogy mind a 55.000 dolgozónk felismerje feladatait a béke védelmében. Hogy dolgozóink valamennyien tisztában legyenek a háborús veszély nagyságával, a béke- tábor erejével, a békeharc eszközeivel, eddigi agitációs munkánkat - igen sok területen meg kell változtatnunk. Elsősorban agitációs. munkánkból KI KELL KÜSZÖBÖLNI A KAMPANYSZEROSÉGET A választás után nem foglalkoztunk azokkal a dolgozókkal, akik jó munkát Végeztek a tanácsok népszerűsítésében. A páiionkívüli népnevelők emiatt elmaradtak, nem végeznek értékes társadalmi munkát. Jellemző még az agitációs munkára, hogy gyakran, egy-egy feladatot csupán szervezéssel, felvilágosító munka nélkül akarunk fnegol- dani. így volt ez most, a burgonyáéi kukoricabegytijtés idején. Felajánlások születtek kellő politikai tar.alom nélkül. Nem magyaráztuk meg; mit je’ent a terményfölöslegek felajánlása a népi demokrác'a erősödése, a béke megvédése szempontjából s így sok felajánlás (például Komecsén) csak felajánlás maradi. Községi pártszervezeteink nem látlák. hogy a poi t kpi tartalmától megfosztott öncélú szervezési munka képtelen megoldani a feladatokat, nem közvetíti a Párt poli- j titájá- a tömegek felé, nem mozgósítja a dolgozókat a feladatok végrehajtására. Ennek tudható be, hogy egyes községekben meglazult a pártszervezet és a tömegek közötli kapcsolat. az ellenség hangja érvényesült. Demecserbcn a pártszervezet vezetői és a községi tanács tagjai a kulákokkal egy véleményen mondták, hogy „nincs tengeri”. A községi pártszervezeteknek szóló instrukciókat -a falusi felelősök viszik le. Gyakran nagyon gépiesen dolgoznak, nem magyarázzák meg a feladótokat. Még rösz- szabb eset, ha a párttitkár is ha- son'ó gépiesen cselekszik (mint Gödényben). például elmondja, hogy „tudatosítani kell a békéért való harcos kiállást”. A népnevelők ebből semmit sem tanulnak, egyet'en meggyőző érvet sem kapnak s így nyilvánvaló, ' hogy rosszul dolgozlak. A NÉPNEVELÖCSOPORTOK ÖSSZETÉTELE lsem voít megfelelő. Jobbára irodai alkalmazottak, értelmiségiek végzik a felvilágosító munkát — ‘érmé íese-n jóval kisebb efedmérv- jfjíc mint a dolgozó paraszt, at; A PB HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA Vasárnap járási akiívaériekezle- íct hívtunk egybe a PB határozatának megvitatására. Az aktíva egyhangú lelkesedéssel határozta el, hegy a Pártkongresszus tisztcle'é- re járásunk egész területén megjavítja az agitációs munkát, kiküszöböli a PB-határozat által felvételi, hibákat. Első feladatunk: felülvizsgáljuk népnevelőcsoportjainkat. A dolgozó parasztokat nagy számban vonjuk bs. újjáéledő csoportjainkba, • Munkábaáll/tjuk a tanácsválasztás idején feltűnt és azóta nem foglalkoztatott új kádereket, a tanácstagokat, a legjobb pártonkívüli dolgozó parasztokat. Újjászervezett ncpneve'őcsoport- jaink elvi-politikai irányítását az alapszervi titkárok végzik. Megjavítjuk az agitáció minőségét Népnevelőinknek az. eddiginél sokkal komolyabb oktatást adunk, helyi érvekkel fegyverezzük fel őket, hogy eredménnyel dolgozhassanak. Gondoskodunk a népnevelő munka álbifidísításáróS. Pártszervezeteink kéthetenként meg fogják tartani a népncvelőéríekezeteket. Az értekezleteket ellenőrizni fogjuk. Az agitációs munkába az eddiginél fokozottabban vonjuk be a termelőszövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok dolgozóit s üzemi népnevelőkkel erősítjük meg a területi agiíációt. Az egyéni agitáció meMf kiszélesítjük a csoportos megbeszéléseket, a kisgyűléseket. A k'sgyű- lések eddig is igen jól beváltak. Reszté récén például az elmúlt hé*en egy kisgyülés után négy dolgozó paraszt lépett be a termelőcsoportba. Fokozzuk a szívós felvilágosító munkát, hogy minél több kis- és középparaszt ismerje fel a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Népnevelőink közül kiválasztjuk azokat, akik kisgyffiósek tartására alkalmasak. Népneve'őcsoporí iáinkat állandósítjuk. Kiküszöböljük munkánkból azt a komoly hiányosságot, hogy a szervezőmunka elnyomja a felvilágosító munkát. Az alapszervi titkárok értekezletén értékelni fogjuk a pártszervezetek népaevelőmunkáját, ellenőrizni fogjuk, hogyan vezetik, hogyan irányítják a népneve'öesopor- tokat a titkárok. Megrendezzük a népnevelőcsoportok tapasztalat- cseréjét. F-zekrtek az értekezleteknek a s-zin- vona'át azzal emeljük, hogy részleteket ismer'etünk a Bolsevik Párt agitációs tapasztalataiból. Népnevelőink tanulására fokozott gondot fordítunk, hogy agiiáclóju- kat elvi fe'készüitségge! tudják végezni. Úgy neveljük őket. hogy rotációjuk szívós, meggyőző legyen. hegy léVmV.zzík az ellenségei. hogy .n- i'á’ráijanak. meg a nehézségek elöl. Népnevelőink felkészítésére sokkal fokozottabban használjuk ezután a Szabad Népet, a Néplapot, a fontosabb cikkeket népnevelőértekezleten vitaijuk meg. Arra neveljük népnevelőinket, hogy a feladatokat egymással összekapcsolva oldják meg. Kikeressük mindig a legfontosabb feladatot, mint péidául legfontosabb jelenleg a burgonya- és kuköricabegyüjtés, a úszcs-íejlesztés és a béke megvédése. i így javítjuk meg pártmunkánknak ezt az igen fonto6 részét, az agiíác'ó’. így hajtjuk végre a Politikai Bizottság határozatát. Kapás János jár. ágit.-prop. titkár. il megye legszebb é§ iejjDüftinebb mezijának átadásával ünnepelte a MOKtP kirendeltsége 1959. évi tervének befejezését December 21-én, Sztálin elvtárs születése napján adták át Ujfehértó dolgozóinak az újonnan épített mozit, melyben a legmodernebb körülmények között élvezhetik a dolgozók a szocialista kultúrát — a filmet. A mozi szép és kényelmes, minden követelményt kielégít. Gyönyörű dekorációs színfalak, neoncsöves világítás, hatalmas, oszlopos előcsarnok kényelmet biztosít. Jó beosztása a tolongást kizárja. A megnyitó dísze’őadás, fél 9-kor kezdődött, Pál János a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezetének titkára vette át a mozit. A községi tanács végrehajtó bizottsága nevében, Sztányi Miklósné elvtársnő szólalt fel. Ezután megkezdődött a film vetítése. Ezzel a MOKÉP szabolcs- szatmár megyei kirendeltsége évi tervének legjelentősebb feladatát oldotta meg. Mellette szerepel a megvalósult tervben, Kisvárda, Vásárosna- mény, Fehérgyarmat, Nyíregyháza mozijainak újjáépítése, tatarozása, gépei modernizálása. Népnevelők! TsiiuljBÉ meg egyszerűen, világa* nyelven beszélni Nagy érdeklődéssel olvastam a Néplap 288. számából: „Tanuljunk a bolsevik agitátoroktól, beszéljünk egyszerűen, világo. san, tömegek számára érthető nyelven” c. cikket. Kétszer is elolvastam és elgondolkoztam, hogy mennj-i igazság van benne. A Bolsevik Pált vezetői • ezelőtt évtizedekkel leszögezték azt, hogy ha az agitátorok a tömegekkel beszélnek, akkor „egyszerűen, világosan” fejezzék ki magukat. Legutóbb a Köznevelés 21. számában olvastam dr. Földes ®va cikkéből: ,,üzenjünk hadat a magyar nyelv rongálásának”. Nagyon helyesen ostorozza azokat a fordítókat, akiknek magyartalan kifejezései miatt élvezhetetlenné válik a nagy értékű mü, De nézzünk szét a magunk házatáján. Hogy beszéljenek a mi népnevelőink felvilágosító munkájuk alkalmával? Bizony itt találunk furcsaságokat. Ta. Ián jobb szónoknak képzeli ma-, gát az az ember, aki úgy hívja fel hallgatói figyelmét, hogy odahaza is „beszéljétek át” ezt a kérdést. Nem lenne sokkal tetszetősebb a fülnek, ha azt mondanák: „beszéljétek meg” otthon is, amiről itt szó volt. Vagy ami még ennél sokkal helytelenebb, hogy: „jól fogta meg a kérdést”. Sokkal köny- nyebben eléri célját a népnevelő, ha egyszerűen azt mondja: Nagyon helyesen értelmezi a kérdést. Hasonló a helyzet az Idegen szavak használatánál is. Népnevelőink beszéde sokszor tele van idegen szavakkal, ami különösen akkor veszélyes, ha jelentőségét esetleg maguk sem tudják. Nem értik meg így beszédüket azok sem, akiket meg akarnak győzni. Mint Lenin elvtárs mondotta erről: „Minek kell azt mondani — defektusok —, amikor lehet fogy at ékosságokat, hlányosságokat, vagy hibákat mondani ?” Olvas, suk el Rákosi elvtárs beszédeit, azokból megtanulhatjuk, hogyan kell egyszerű, világos, mindenki által érthető módon beszélni. Népnevelő elvtársik! Tanuljunk meg egyszerű, világos, mindenki által érthető nyelven beszélni és akkor munkánkat is több siker koronázza. Puskás Sámuel ig. tanító Tyúkod Biztosítsak a knltúrotlhoaek tevékeny belső életét i A besztercei dolgozók csü* | törtükön, Sztálin eivtárs 71. i születésnapján avatták fel kul- túrotthonukat. Július 23-án megyei versenykihívást tettek a kuitúrotthonok felépítésére: a versenyt a besztercei dolgozók nyerték meg s az avatási ünnepélyen adta át a Megyei Tanács az első díjat: a budapesti Szabadság-szobor mását, és egy 300 kötetes könyvtárat. A lelkes ünnepségen a községi Tanács felolvasta veseny- felhívását, amelyet a megye valamennyi községi tanácsához intézett. A versenyfelhívást a besztercei dolgozók is nagy örömmel fogadták és megígérték a tanácsnak, hogy támogatják a versenyt. A verseny- felhívás a következő képpen hangzik: Beszterce dolgozói ez év július 23-án a Megyei Tanács oktatási osztályával versenyszerződést kötöttek, mely szerződés értelmében 90.000 forint társadalmi hozzájárulást biztosítottak, kultúrotthonuk felépítésére. A község dolgozói vállalt kötelezettségüknek eleget tettek. A mai nap folyamán kultúrott- honunk építésének befejezése napján büszkén jelentjük, hogy a kultúrotthon felépítéséhez társadalmi utón, 132.260 forintot biztosítottak a község dolgozói. Kulturotthonunkat ma, Sztálin elvtárs 71. születése napján adtuk át ünnepélyesen községünk dolgozóinak. Tudatában vagyunk annak, hogy kultúrotthonunk felépítése a nagy Szovjet Hadsereg felszabadító, harcainak és Sztálin elvtárs bölcs segítségének köszönhető. Községünk dolgozóinak lelkes munkáját, nagy Pártunk, a Magyar Dolgozok Pártja iránti szeretet és a Szovjetunió iránti háta érzése töltötte eL amikor a kultúrotthon építéséhez hozzáfogtak és az építést befejezték. Köszönjük Pártunknak, Rákosi elvtársnak és népi kormányzatunknak azt a segítséget, melyben részesített bennünket, hogy Rultúrotthonépítési tervünket befejezhettük. Kultúrotthonunk felépült. A falu kultúrális központjává tesszük. Hogy a kultúrotthon belső, tevékeny életét biztosítsuk az alábbi feladatok végrehajtását vállaljuk és egyben versenyre hívjuk ki Szabclcs- Szatmár összes községi tanácsát. 1. A községi tanács végrehajtó bizottsága havonta egyszer a VB ülésen megtárgyalja a kullúroífhon vezetőségének munkáját és azt rendszeresen irányítja. 2. A VB a kultúrotthon élére héttagú vezetőséget választ s a vezetőséggel közösen há- romhónapos munkatervet készít. mely munkatorvet a község dolgozóival megvitat. A dolgozók javaslatait a. vezetőség felhasználja, 3. A kultúrotthon vezetősége soronkövetkező kéthetes munkatervét kifü^geszM ?, kultúrotthon és n községi tanács épületének falára. 4. A kultúrotthon belső életének megjavítására állandó színjátszó csoportot, énekkart "Tervezünk és azokat a csoportokat. melyek r>r. Országos Ktd- ‘ÚTversenyen is beneveztek, időnként magunk is ellenőrizzük. 15. A kullúrotfhonban hetenként rendszeresen megtartjuk a Szabad Föld Téli estéket és az SZFTE előadásainak megtartásába a VB tagjai bekapcsolódnak. G. Községünkben az analfabétizmust 80 százalékban felszámoljuk és a tanfolyamok szervezéséhez tanácsunk tagjaiból biztosítunk az írástudatlanok mellé patronálókat. 7. A kultúrotthonon belül megtartott kuUúrelőadásokat belépt idíjjal rendezzük meg. A bevételből a kultúrotthon fenntartását biztosítjuk. 8. A kultúrotthonon belül olvasókört és rádiókört szervezünk. Az olvasómozgalmnt megszervezzük s n könyvek olvasásánál jó példával járunk elöl. Dolgozóinkkal megismer- íeíiük Szabó Pál: „Három hét a Szovjetunióban“ című könyvét. 9. A kultúrotthon vezetőségének politikai és kultúrális képzésével foglalkozunk és a népművelési állandó bizottság tagjainak képzőéről is gondoskodunk. A fenti versenypontok teljesítését felajánljuk a Pártunk, •a Magyar Dolgozók Pártja Kongresszusára. A Kongresz- szus időpontjáig a felajánlásokat teljesítjük. A vorsenvpon- tek elbírálására felkérnik a Megyei Tanács és Járási tanács VB-iét azzal, hogy a ver- serír eredményeit 1951. márei- 15-én nyilvánosan hirdessék ki. 1950. Sztálin elvtárs születésnapján. Csáki László VB e'nök SimoníeTvi József VB titkár
