Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-20 / 295. szám

2 M50 DECEMBER í* SZERDA Sztálini egyhangúlag a Moszkva kerületi és moszkvai városi • szovjet képviselőjévé választoltak Hétfőn reggel örömhír járta be Rfioszkva Sztáüh kerületét: Sztálint, a saovjet nép>nagy Vezérét egyhangúlag a Moszkva kerületi és a moszkvai városi saovjet képviselőjévé válasz­tották. A kerület üclgczói hangsúlyozták, hogy Sztálinira szavazva, a karoMrunizrmisra, a bé­kére adták szavazatukat. A Pravda vezércikkében a következőket írja: A helyi szovjetek választása újból bebi­zonyította a szovjet nép határtalan szeretőiét szocialista hazája iránt, egységét a Kommn- ni»ta Párt és- a nagy Sztálin, az egésx haladó emberiség vezére és tanrtáj» mellett. Soha nem látott lelkesedéssel és újongással szavazlak Moszkva, Leningrad. Minszk ée sok más város dolgozói, akik Sztálin, elvtársat jelölték a helyi szovjetbe. A gyárak dolgozói sztahanovista műszakot tartottak a nép egyetemes jelöltjének. I. V. Sztálinnak tiszteletére. A szovjet nép- legjclrb fiait és lányait küldte a helyi szovjetekbe és azt kívánja tő­lük, hegy valósítsák meg Íárs<flr2tatl*aut a Párt bölcs politikáját, úgy szolgálják hazájir kai, miként azt Satáíin elviárs tanítja. Közzétették a moszkvai váro­si szovjet választások városi választóbizstfaégának közlemé­nyét a december 17-iki mosz­kvai városi szovjet választások eredmény erről. Valamennyi választébizott- ságtó! beérkezett adatok a1 ap­ján a moszkvai városi szovjet választásokon a nyilvántartott választók 09:99 százaléka vett írását. A komiruinisták és pár­tonkívüliek tömbjének jelöltje, ire az 145-2. választókerületben a választók 99.79 százaléka sza- .vazott. Érvénytelennek nyilvá­nítottak 15 szavazócsduláí. A moszkvai városi választó- bizottság. miután ót tanulmá­nyozta minden választókörzet ianyagát, bevezette a nyilván, .tartásba mindazokat akiket az 1452. moszkvai városi választó- kerületben küldöttnek válasz­tottak a moszkvai városi szov­jetbe. A megválasztott küldöt­tek valamennyien a kommu­nisták és pártonkívüliek tömb­jének jelöltjei. SZTÁLIN -SZÜLŐVÁROSÁBAN A tSrténelmi nevezetességű kis Con táróik a Grúzia csodát»:«» szépsé.íi kertjei és mérhetetlen ki­terjedésű szántóföldjei közölt, hegy lábánál fekssr'k. Cer-tcH, a rm&tr grúz küllő Oroszlánszívű városnak“ nevezte: erődje véd.e Grúztól a Ke',e ről beáramló seregek ellen, apiikor ez a ma nagyszerű aszfaltot fnűúj amely Bn'umba vezef, a ní- pek országútid volt. G:ri vett a grúz nép kultúrájának bölcsője is, íróív, költők és állam- férf.tk szü’Ővá osa. Ere legfőbb ne­vezetes: égé, hogy rtt születet? O szovjet, nép és a világ dolgozóinak Mg) -énére- Sz'dfín­MdZtim Gorki a mull század vé­gén. ÍSS2-ben járt Goríban és elra­gadtatással írt a tiszta kis város- káról, fehér mészkőből épült házai­ról. Azóta megváltozott Gori képe. Az egykori kisváros Grúzia egyik ipán hőtpon'jívá fejlődött. Pedagógiai főiskolája, négy színháza, modern szállodája, b..n’ cépüle’.e, spor.sla ­d ónja van a 25 ezer lakos; szám­láló- Gerincű. Egyre jejiaciilc Sztálin szülővárosa. A Kúra folyó már. vűnnyaf díszített rak-par.ot kap- a folyó me lett olyan szövő- és fonó- ' gyúr élül. amely évente 17.5 millió : rné ej szövetet termei. Kii'ön kór- háza, nagy áruháza lesz áz ipari ne­gyednek. Sok nevezetessége vem tehát a városnak, mígs tk:k ellátogatnak tide — és napyen sokan u aznak Goriba —, el. ö:oi ban egy egysze- j rűen berendezett kis házacskát ke- ! remek fel. Csupán két szobából áll és mégis minden szovjet ember na- . gyón megbecsüli. E házban született Sztálin. : A védőfal, amely körülveszi a szovjet népek vezérének szülöl-ázát, gránitból ás márványból készült- de a kis kéz berendezése pontosan Uyan, amilyen Sztálin születése napján volt. A szoba középén ebédlőasztal áll, körülötte támlané’- küli, fából készült székek és az asztalon ugyanaz az agyag-korrá, amelyből valamikor Sztálin anyja öntött vizet fia poharába. A szülői iát melleit szép, nagt/ évűiét: a múzeum. Ebben gyűjtöt­ték össze a szovjet nép vezérére vonatkozó történelmi emléktárgya­kat és áokvment um okot. A Szovjetunió minden részéből a dolgozók ezrei, ke ónál: és d ákok tömegei zirífidckelnak Goriba- hogu megnézzék a helyet, ahol Sztálin születeti és ifjúkorát töl­tötte, hogy megszemléljék a Sztá­lin -múzeumot és erőt merl/tje-a.ék a látottak alapján ahhoz a nagy épt <> munkához, amelynek minden szov­jet ember részege. Különleges postabélyegző az MSZT kongresszus alkalmából A közlekedés^ és postaügyi minisztérium postaföoez.á.y: közM, hogy a Magyar-Szovjet Társaság I. Országos Kon­gresszusa alkalmából a Buda' pest 57-cs (ötvenkét) számú ppstshivatal az Országház épü Jetében, 1950 december 20-ár és 21-én a Magyar-Szovje' Társaság I. Országos Kongresz szur-a, 1950. XII. hó 20-21 szö­vegű, az MSZT jelvényt ábrá' A Magyar Népköztársaság El­nök' Tanacsa december 21-én, a nagy Sítál'n születésnapján a me­zőgazdasági terme’.ésben_ jó ered­ményeket elért termelőszövetkezeti, állami gépállomási, áiiami gazdasá­gi dolgozók és az egyenleg gaz­da kodó dolgozó parasztok közül az alábbiakat tünteti ki Hajdú-Bihar és Szaboics-Szatmár megyékben a Magyar Munkaérdeméremmel. Csuz Sándor, a nádudvari gépál­lomás vezetője. Tavaszi tervét 113 százalék g, nyári tervét 101 száza­lékig, őszi tervét 102 százalékig október 15-ig teljesítet le. Pintér üytiia, a hajdúbötízörmé- tiyi gépállomás vezetője jó szer­vezési munkával az előirányzott ta­vaszi tervet 137 száza’ékra, a csép- lési tervét 133 százalékra, az őszi' ■tervét 100 százaiéig teljesítette. Bihari József, a barabási állami zoló, valamint a helynevet és a napi keltet feltüntető különle­ges keletbélyegzőt használ. A különleges keletbélyegző­vel lebélyegezni kívánt külde­ményeket pontos címzéssel és megfelelő értékjelzésű bélyeg­gel ellátott válaszborítékba té­ve kell, a Budapest 57-es szá­mú postahivatalnak megkülde­ni. vagy az Országház épületé­nek főbejáratánál elhelyezett levélszekrénybe bedobni. gazdaság se-rtésgondozója 60 anya­koca, 420 darab elő rányzoít vá­lasztási átlagát 667 darabra teljesí­tette, vagyis állagát 7 darabról 11.1 darabra teljesítette. Vira György porcs3lmai 4 kát. holdas egyénheg dolgozó paraszt búzából 16.56, napraforgóból 12.96 mázsás átlagtermést ért el. Be­gyűjtés köte'ezetlségét 786 száza­lékban teljesítette. Tarci Endre jánki 12 kát. holdas egyénileg dolgozó- paraszt búzából 10.4, cukorrépából 165 mázsás át­lagtermést ért el. Begyűjtési Köte­lezettségét 230 százalékban telje­sítette. Farkas Gusztáv szatmárökörltói 5 kát. holdas egyénileg dolgozó pa­raszt búzából 13, árpából 12, nap­raforgóból 11.9 mázsás átlagter- ’ mést ért el. Begyűjtési köte’ezett- ségét 100 százalékig teljesítette. B iöíő év végére mir rannten kö/ssgiien felszerelik a teln e etent Pártunk kezdeményezésére a falusi dolgozók életszínvonalának emelésére a posta vádalta, hogy 1850 december 31-ig ezerkétszáz községet Iát el telefonnal. Szt a vállalást már az idén augusztus­ban teljesítették: akkor szerelték fel az ezerké-U-zázadik faJútele- íont a veszprérrunegyei Docrony községben. A jövő év közepéig további kétszázhetvenkilenc falut kap­csolnak be a te.efer.hálózatba. A tanácsok munkája zavarta'ansá- g’ánalt biztosítására ezt hat hó­nappal az eredetileg kitűzött ha­táridő előtt, már a jövő év kö­zepén befejezik. A jövő év végé­re pedig már népi lesz egyetlen község sem, ahol ne lenne falu­telefon. Az időközben alakított tanya- központokat, gépállomásokat, ál­lami gazdaságokat éa termelőszö­vetkezeti csoportokat ugyancsak bekapcsolják a távbeszélő háló­zatba. A bekapcsolandó állomá­sok száma tehát országunk fejlő­désével együtt még tovább emel­kedik.----------O---------­Az „oro<«z kérdés“ című szovjet film szinkronizált vál­tozatát a jövő héten mutatják be. A film forgatókönyvét Í3 Szimonov írta. A sz'nkron munkálatok Gud­kov szovjet szinkronrendező út­mutatásával készültek. Magyar hangok: Takács M klós, Kiss Ma-1 nyi, Rádai Imre, Bárdi György. Dtctmfier 21-án limiikaánSemrendiSal Ifiaieiik ki a aezigazilaságbaa éie»;árí dolgozókat A Szovjetunióval és a népi de­mokráciákkal kötött szerződések keretében gépek és anyag.szállít- niáuyók érkeztek Albániába, köz­tük egész kombinátokhoz sziik- aéga* gépi berendezések. A Szovjetunió mozdonyokat, te- hsrvonatokat, szivattyúkat, mo­dorokat, fúrókat, traktorokhoz és • mezőgazdasági gépekhez, szüksé­ges alkatrészeket, orvosságokat, laboratóriumi felszereléseket, gya- potíonaiat. papirt és még sok más, nagyíontosságú cikket szál. ütött. A népi demokráciákból bádog­lemezek, vasbeton, színe* fémek, cement, vetítő készülékek, autó­alkatrészek, háztartási cikkek ér­keztek. 1/ Háromszáz ifin Indiai enléit jelentkezet!, higy a koreai m szabadságáért Imcsitan Az indiai demokratikus ifjúsági szövetség újdelhii íőei.feára sajló- értekesletea bejelentette vasárnap: 300 indiai ifjú jelenik*:-.® t, hogy részt kíván venni a koreoi. nép har­cában az amerikai agresszo-rok el­len. Az ifjak megállapítják, hogy az amerikai imperialisták nyiit ag­ressziója Koreábon ét az ott elkö­vetett kegyetlenkedések elvire he • tehenekké váj alt. ,.Nem vagyunk hajlandóak eltűrni ezt az a jas tá­madás; ij azokat a kegyetlenkedé­seket, amelyeke: az imperialisták ázsiai testvémópünkre zúdítanak Koreában" — mondták az ifjak. fi nyaiati prtyidéfeea minden északhoreai város és falu felszabadult A Korea Népi Demokratikus Köztársaság ftáphadseregének főpa­rancsnokság.! közli december 18 án: A néphadsereg egységei a kínai önkéntes osztagokkal együtt foly­tatják. támadásukat valamennyi arc- vonalon. ér egyre újabb és újabb teriil&lekaí saabadííának fel. Joncson (Rznszan) térségáben a néphadsereg Dzaakok Irányában iá- msd-á egysége: december ló ín ‘e> je&í-n íelSzabádítoUák ezt a várost, am>ly a 38-as szélességi körön fek­szik és megsemmisítették az e.laa- sóg egységeit ezen az arcvonfásza- k:..3zon. A Dzenkok felsrs'OEdiíá- sáéri foly.aío.t harcok sorún a nép-, hadsereg ejystgei több mint 900 e> Icotfgn katonát és tisstpt semmi- siteAek és sebasí.ettedt meg. Tcbh mini 140 foglyot ejtettek és 4 száz- húiZmlKimé eres ágyút* s száz- ötvcnmiiliméteres ágyút, 10 könnyű éj nehéz géppuskát. 8 géppisztolyt, több mint 200 kilométernyi telefon- vezetéket, több min: 300 láda kü­lönböző iirmóroíű lövedéke; és sok más technkai felszerelést zsákmá­nyoltak. ElpuaziítoWak. ké. tankot és 2 gépkocsit. A nyugati froníszcfcaszon a nép­hadsereg egységei egymás; követő csapásokkal fontos stratégiai ponto­kat: Szarivonyt, (Sz’ariln). Szekta Szín. mákot (Sz'.naaaku), Nanaczönt (Psnszen) é; Klnacsont (Kimszen) szabadi ották ízt. A nyugati partvidéke7’. a 38. szé­lességi lok ól é-zzkra minden várt* ég falu íeiszabacult. Megkezdték a földalatti gyorsvasút aknáinak síiIvesztését A budapesti földalatti gyorsvas út építésének újabb sztísastáhot értek el a dolgozók c napokba«; m egkezd'ék a Múzeum-körűt és Rá- kóczi-úc sarkán tévő, valamint az Ugsiő-pálya meiletít aknái: siily­lyesz lését. Nagy ütemben halad előre a Népstadion állomás építése is. fi lift-klikk a; éhínség ellenére élelmiszereké! szállít egész ser kap la'isla országsak A Szófiában megjetenő „Nap- red'’-ben, a jugoszláv forradalmi emigránsok lapjában Sz. Mis-cs a többi között a következőket Írja: — Az utóbbi időben a titósia sajtó és a rádió teiekürtöUe a vilá­got, hogy az éle'mlszerh'ánynak az állítólagos „aszály’’ volt az oka. A t tóisla fasiszta párt, az úgyneve- zeíl „Népfront’’ és a töinegszerve- zeiek arra törekednek, hogy ezzel a cseKogással félreve­zessék a nyomorban és éhség­ben szenvedő jugosz áv népet. Az élelmiszerhiány és az éhség miatti febösseget az elemi csapá­sokra igyekeznek hárítani, hogy mentesítsék magukat bűnös politi­kájuk következményeitől, amelyek százezrek életét fenyegetik. Ezzel egyidejűleg azt fürdetik, hegy az imperialista Amerika „megsegíti" Jugoszláv'a szerencsétlen népé*. - Jugoszláviában je'cntékeny szá­razság csupán az ország egyes vdéke't érte: Dalmáciát, Dcl-Eíor- vátországot és Boszniát, valamint Nyugat-Szerbia egy részét, tehát azokat a vidékeket, amelyek nem búzatermők. Az élelmiszerhiányt Tito fa­siszta politikája okozta. Titöék erőszakkal és terrorral meg­fosztották a parasztokat csak­nem összes búzájuktól és ku­korica iuk»ól s azt egyéb élelmi­szerekkel együtt á kapitalista országokba Szállították. Jugoszlávia minden kapitalista or­szággal kereskedelmi szerződést kö­tőit. A kiviteli cikkek közölt r'oég élelmiszerek szerepelnek. A nép e'ött titokban tartják a külföldre szállított élelmiszerek mennyiségét. sőt azt is, hogy milyen teltételek mellett adják őt külföldre a jugo- ez'áv búzát. Az „El Ahrat” című egy-ptomi lap azonban akarva, nem akarva, leleplezte a titóVa sajtó hazug propagandáját. A lap közölte az egyiptomi közellátási miniszternek a szenátusban egy kérdésre adott válaszát, amely sze­rint a kairói jugoszláv kereskedel­mi attasé k jelentette, hogy a jugo­szláv kormány teljes:leni fogja a százezer ionná kukoricára vonat­kozó szá irtás: szerződést, tonnán­ként 28 egyiptomi kiráért. (Jugo- rzláv pénzre ez átszámítva 4 dinár kg-kén‘.) A Tito klikk tehát, amikor a jugoszláv nép éhez k. nemcsak, hogy külföldre szálútta a ku­koricát, hanem potom árért ad- ’ ja el. Tűóék Nyupat-Némstorrzággal úiabb 35 millió dollár értékű szer­ződést kötöttek, amely szerint Ju- posz'áv'a búzát, kukoricát és egyéb é’.e'miszert szállít Nyugai-Német- országnak. Ausztriával, Franciaországgal és Görögországgal Titóék kereskedel­mi tárgyalásokat folytatnak és ezekbe az országokba ugyancsak élelmiszereket szállítanak. Ami az amerikai „segélyről” szó­ló meséi illeti, Jugoszláviában min­den ember tudja, hogy az amerikai imper'ai'sták még sohasem segítet­ték Jugoszláviát. Az cmerikai úgy­nevezett „segély” hadianyagból áll, mert a Titó-klikk engede’mes esz­közévé vált háború* politikájuknak. A jugoszláv nép mindezt jól tud­ta és egyre elszántabban harcol a Titó-klikk ellen — fejeződik be a „Napred” cikke, fi SzQvJelnalá és a Régi! demokráciák segítsége fifkáRiáoak

Next

/
Thumbnails
Contents