Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-17 / 293. szám
r 1»» DECEMBER « VASAKWAP 9 Lendületesen folyik a munkaverseny a Felsőtiszai Sajt- és Vajtermelő Vállalatnál r A F«l*6tísml Sajt- és Vajter- fcnelö Vállalat kapuja felett nagy, (rörösbetfls tábla hirdeti: „Fegyel. *ne*ett szocialista ni unka verseny- «íyel védjük a békét”. Az üzem dolgozóinak eredményei azt bizonyítják, hogy a felirat nem maiad csak jelszó, hanem harc lett a magasabb százalékokért, a békéért. Az üzemnek nincsen olyan dolgozója, aki ne versenyezne. Az egyéni versenyzők négy brigádot alakítottak és a brigádok egy- jm ássál is versenyeznek. 1 DrisádtsgoK ÍÜ1TS. * lendületes versenyt alakítottak ki. Az egyéni verseny élén az üzemi DISZ-szervezet titkára, Czin- kovszki- Sándor áll. Neki van a legmagasabb teljesítménye, 120 százalék. Czinkovszkinak minde- niitt nyomában van Bröszti Margit gépkocsikísérö. Az elniuit héten neki is 120 száalékos teljesítménye volt. Munkájával példát mutat munkatársainak, a gépkocsikísérőknek. Lelkesíti és neveli őket. Bröszti tapasztalatainak felhasználásával érte el a 115 száza, lékot Borcsik Szabolcs gépkocsi- kísérő. Igyekezete és szép, lendületes munkája azt mutatja, ha nem torpan meg, utoléri a két legjobban teljesítőt. Jól kialakult verseny folyik a kannamosóban is. A munkateljesítmény állandó emelésével l|ar- colnak békénk megvédéséért. Az Üzemi pártszervezet és a vállalat vezetősége rájuk is számíthat. A versenyben a legjobban Holecskó Margit teljesít. Neki van a legmagasabb százaléka, 113 százalék. Utálma László Mária igyekszik 108 százalékával. Ezek a százalékok viszonylag alacsonyak, de állandó fejlődést mutatnak. Hiba, hogy a kannamosók még nem tudtak kidolgozni új módszereket, nem vez.ettek be újítást. 1 isi teljesítik SSSÄ“ Vannak az üzemben olyan dolgozók, akik magasabb százalékot érhetnének el, de a politikai képzetlenség és szűklátókörüség visz. Hiba azonban az, hogy az üzem vezetősége nein gondoskodott a dolgozók szakmai továbbképzéséről. Szakmai oktatást csak tavaly ősszel kaptak a dolgozók, azóta szakmai továbbképző tanfolyam nem volt. A munkát ösz- sze kell kötni a politikai és szakmai tanulással Mert enélkiil eredménytelen a magasabb teljesítményért folytatott harc. Az üzem vezetősége észrevette, hogy hibát követett el. Most szervezi a szakmai továbbképző taníolyamot. A jelentkezők száma Is azt bizonyítja, hogy a dolgozók is szükségét érzik a, tanulásnak és akarnak tanulni. A tanulásnak meglátszik az eredménye. Az üzem selejtszázaléka az oktatási évad elején 4.5 százalék volt, most pedig már csak 2.3 százalék. Ha a dolgozók szakmájukat is jobban, mélyebben megismerik, akkor még eredményesebben fognak harcolni a selejt, leszállításáért. (Szabó György) fVájjon ki szülte a gyereket avagy „Irclás“ jelenet a nyíregyházi SZI K-nál Ki gondolná azt, hogy mélységes humor rejtőzik a nyíregyházi SZTK 2. számú segélyezési ablaka mögött?! Szombaton délelőtt fél 10 órakor kék overálos munkás jelent meg az anyasági segély felvételére. A tisztviselő megkérdezte az adatokat annak rend- je'módja szerint, majd feltette a kérdést: Ki a biztosított? — Én — felelte a munkás, merthiszen valóban ő a biztosított. — A kérésen mégis a felesége neve szerepel! — hangzott rögtön a „keresztválasz“. Nos, ez valóban keresztválasz volt. A munkás láthatóan megrökönyödött. A tisztviselő pedig újra, de most már türelmetlen hangon kérdezett: — Azt mondja meg, ki szülte a gyermeket?' A fogós kérdés úgy csattant, hogy a pénztár körül várakozók valamennyien hangos nevetésre fakadtak. Vájjon ki szüli a gyermeket: az anya'e vagy pedig az apa? Remélhetőleg a gólya nem jöhet számításba, hiszen a pénztáros már nagykorú. Viszont a kérdés felvetése erősen azt bizonyította, hogy a bürokrácia elleni harc terén a 2. számú segélyezési ablak mögötti tisztviselő, még igen kiskorú. Mindenesetre jó lenne, ha a derék pénztáros elolvasna egy-két szülészeti könyvet (hogy az apai és anyai szülés közötti ingadozása eloszoljon) — utána pedig nem háborgatná a feleket ostoba bürokratikus kérdésekkel. Mert, mint kiderült, nem is. a humorérzék diktálta ezt a kérdést, hanem a bürokrácia! Milyen könyveket vegyünk n hönyvrasároMi Lenin-Sztálin : Párt és Páriépítés Ez a kötet válogatott gyüj teménye Leninnek és Sztálinnak, a marxista-leninsta Párt elméletéről, szervezeti elveiről, a pártépítésről szóló műveiből Feladataink sikeres megoldásának előfeltétele, hogy minél alaposabban elsajátítsuk a Bol sevik Párt alapítóinak, vezetőinek, világtörténelmi győzelmei szervezőinek klasszikus tanításait a Pártról és a Párt építéséről. LENIN: AZ AGRÁRKÉRDÉS RÖL A falu szocialista átalakításáért folytatott küzdelemben, a falu kizsákmányolói éllen vívott harcunkban felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak számunkra Lenin tanításai. A két kötetből álló gyűjtemény felöleli Lenin valamennyi fontosabb művét, amelyek az agrárkérdésre, a mezőgazdasági fejlődés törvényeire vonatkoznak. E művek alkották elméleti alapját a Bolsevik Párt és a szovjethatalom agrárpolitiká- imak. a RÄK0SI_pER Ä „Rákosi-per" jelentős mértékben járul hozzá a kommunista embertípus kialakításához. Megtanuljuk e könyvből, hogy a szocialista haza építésének- úgy válhatunk igazán hasznos résztvevőjévé, ha munkánk területén, a termelésben, vagv a tanulásban, szóval mindenütt, ahol élünk és dolgozunk. igyekszünk úgy viselkedni. ahogyan Rákosi elvtárs viselkedett mindenütt, ahová a szocializmusért folytatott harc során került. A most megjelenő úi kiadás lehetővé teszi, hogy ezahúzza őket. A pártszervezetnek és a sraksKervezetnek az a feladata, hogy jó felvilágosító munkát végezzen az elmaradók körött, segítsen a tanulásban, ellenőrizze fejlődésüket. Az üzem udvarán nagy ver- scnytábla van. A táblán minden üzemrésznek megvan az állandó helye, ahová a teljesítményeket felírják. Külön hely van az üzem legjobbjainak. A versenytábláról mindenki leolvashatja a teljesítményeket. A nyilvánosság segíti a versenyt, emeli a teljesítményeket. A versenyzők felelősnek érzik magukat munkájukért. flz üzem vezetőségeit talalok, új munkamódszerek átadásában. Minden olyan módszert, ■mivel a teljesítményt emelni lobet, azonnal közkiucsé tesznek. A* üzem két legjobb dolgozója, Czinkovszki és Bröszti, Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére azt vállalták, hogy minden tapasztalatukat átadnak munkatársaiknak és ezzel 5 százalékkal emelik munkatársaik teljesítményét. A tapasztalatok átadása már folyik. j ■■>*> Helyesen gondoskodik a pártszervezet és az üzem vezetősége a dolgozók politikai neveléséről I«. Minden dolgozót bekapcsoltak a tanulásba. Azt rendszeresen ellenőrzik is. A jó ellenőrzés segíti a dolgozókat. Az üzemben egy középfokú politikai iskola, egy alapfokú politikai iskola és két rádió szerűin ári urn van. Hiányzók nincsenek sem a szemináriumokról, sem pedig a munkából. Késések sem fordnlnnk elő. népünk még szélesebb rétegei nevelődjenek Pártunk és népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak harcos, kommunista példamutatásán. GERGELY SÁNDOR: FALUSI JELENTÉS A falvakban erősödő termelőszövetkezeti csoport életét, harcát ábrázolja e könyvében az író. „Lebontja a narodnyi- kok teremtette falu-képzetet, bebizonyítja, hogy á! falusi osztályharc élesedése sokkal gyorsabban érleli' a szocializmust és a kommunistákat mint ahogyan azt eddig gondolták, vagy ábrázolták.“ ILLÉS BÉLA: VÁLOGATOTT ELBESZÉLÉSEK 30 év írói munkásságából válogatta ki legnépszerűbb elbe. szélőnk. Illés Béla új elbeszéléskötetének anyagát. Gazdag, harcokkal és győzelmekkel teli munkásmozgalmi és írói múlt izgalmas és fontos élményei tükröződnek az elbeszélések igen változatos és izgalmas témáiban; a kis keletm agyaron szági gimnazista .első élményeitől kezdve, a kínai nép világ- történelmi forradalmának egy hősi eoizódiáig. VOLOSIN: KUZNYECKI FÖLD A kuznyecki medence bányászairól szól Volosin Sztálin-dí- jas regénye. A Honvédő Háború befejezése után a szovjet haza egyik közoonti kérdése a széntermelés fokozása a békés építő munkáért. A szovjet bányászok ezt a csatát is megnyerik, a bányászújítók, mérnökök, technikusok együttműködésével. Könyvvel a béke védelméért „A könyvek sorsában népek és' országok sorsa tükröződik vissza.” Ezt írja M. Iljin egy könyvében. A Horlhy-Magyarországon sem becsülték .a könyveket, nem becsülték a dolgozó népet sem. A múltban a mi országunkban luxus-számba ment az olvasás. Azok sem olvastak. ak knek módjában lett volna. Nyíregyháza közel hetvenezer lélekszámú város volt már a múltban is, de könyvtárakkal nem dicsekedhetett, se olvasótáborával nem kérkedhetett. 1930-ban Nyíregyházán 36 könyvtár, 67.567 . kötet könyv volt. A könyvtárak és a könyvek távol voltak a dolgozóktól. Egy nyíregyházi tanár 1931-ben így írt erről „Nyíregyháza mono- gráfiájá”-ban: „A legtöbbet feltétlenül a társadalmi középosztály, művelt inteüigenc'a olvas, ennek a részére és ennek a tulajdonában van a legtöbb könyvtár, az idetartozó emberek használják leginkább a könyvtárat.” A do'gozó nép ki volt rekesztve a művelődésből. Már az iskolába sem engedlek a munkás és paraszt fiatalokat. Az elemi is- ko'a sem adott tudást, „idomítás”- ra használták, alázatosságra, szol- galelkűségre tanították a fiatalokat. Országunkban 700.000 dolgozó élt az írás-olvasástudatlanság sötétségében. Könyvre és könyvtárra csak gondolhatott a munkás és paraszt ember, de el nem érhette, hszen a könyvért pénz kellett, pénze meg még kenyérre, é'elemre se vo't. A munkást bármelyik napon ^dobhatták az üzemből az utcára és munkanélkülivé vált, a parasztembert a magas adó ütötte agyon, tette bizonytalanná holnapját. Sohasem tudhatta, hogy a nap, amire virrad, nem-e hozza el az árverést, vagy az adóvégrehajtót. A dolgozó ember és a könyv sorsa a Horthy-Magyarországon egyformán sira'mas és kétségbeejtő volt. „Könyvtáraink jövő fejlődése elé határozott aggodalommal kell tekintenünk. A könyvtárak tervszerű és célszerű fejlesztését egyedül a könyvvásárlás biztosítja, ehhez pedig ma csaknem mindenül' hiányzik a pénz. A legerősebb panasz ebben az irányban a felékeze- tek iskolában és a bokrok könyvtáraiban, ahol nemcsak a továbbfejlesztés, de még a hasznavehetetlenné vált könyvek újjal pótlása is lehetetlen” — ismerte el „Nyíregyháza monográfiája”. Jó, ha ezeket megtartjuk emlékezetünkben, tanulságos ezekre visszagondolni most, amikor megkezdődik a téli könyvvásár és dolgozó népünknek lehetősége és módja is mégvan a könyvvásárlás^ ra. A Szovjetunó Vörös Hadserege felszabadította hazánkat, szétzúzta a Horthy-rend népelnyomó álamat, megteremtette a lehetőséget, hogy népünk saját sorsának irányítója legyen, kultúrájának rtiegismeröje és alakítójává váljon. Népünk élt ezzel a lehetőséggel. Az olvasás, a tanulás olyan széles tömegek szükségletévé vált, hogy rohamosan fejlődő könyvkiadó vállalataink még ma sem tudják ezt a szükségletet kellőképpen kielégíteni. Pártunk és államunk minden támogatást megad népünknek a kultúra megismeréséhez és segíti dolgozóinkat a kultúra a'akításában is. A Szovjetunió és ' Pártunk ilyen Béke filmszínház Tel.: 33-22 Dec. 14—19. Csüt.—keddig Német film: Mindennapi kenyér Előtárok: fél 5. fél 7, fél 9 kor Vasárnap d. e. matiné Apolló filmszínház Telefon 30.8« ________ Dec. 14—17. Csüt.—vas.-ig Magyar film Szabotté Slőadások kezdete: 4, 6, 8 órakor ' _____Vasárnap d. e. matiné_____| irányú segítsége óét kezdődött, amikor megtanította dolgozóinkat a könyv becsülésére, szeretetére, olvasására és megértésére. De megtanította Pártunk dolgozót arra is, hogy a könyv jó fegyver, amivel eredményes harcot leltet vívni, a béke védelmében fel lehet használni. A békeharc jegyében kezdődött meg a „Sztálinnal a békéért” című téli könyvvásár is. Ez a könyvvásár, Pártunk és kultúrfor- radalmunk d csőségére, olyan, gazdag könyvanyagot tár do'gozóink elé, anvlyen eddig nálunk ismeretlen volt. A Szikra, az é'enjáró Magyar Dolgozók Pártja' könyvkiadója. a Szépirodalmi Könyvkiadó, az ifjúsági Könyvkadó, a Művelt Nép Könyvkiadó és az Uj Magyar Könyvkadó, a nép államának kiadóvállalatai ellátják dolgozóinkat a legjobb könyvekkel, a marx'zmus- leninzmus k'asszikusainak könyveivel, a szovjet irodalom, a klasszikus és új magyar irodalom, valamint a békeszerétő emberiség ha’a- dó íróinak legjobb alkotásaival. Sok könyvvel szerepelnek a népi demokráciák írói is, Az úi magyar irodalom fejlődésének eső állomását az újtartalmú versek me-gje'enésében jelölök meg, másodiknak a nyáron megrendezett könyvnapot, am kor az új magyar irodalom már nagyobb művekkel. regényekkel is a dolgozó nép elé lépett. Most az első regények, írásművek tisztító tüze után egész sereg regény szó! életünkről, fejlődésünkről. Ezt számíthatjuk a harmadik á'lomásnak. íróink, kö'.tő'nk termékenysége arra vall, hogy a népi demokrácia állama, a Magyar Dolgozók Pártja válóban támogatja íróinkat, segíti az élet új ábrázolásában, a problémák meglátásában és megóvásában. A mi íróinknak nmesenek kenyérgond -aik és nem kell könyvkiadók után iutniok, azok íz'éséhez igazodniuk, a mi íróink a legna- eyobb szabadságban dolgoznak. Tollúkat ennek a szabadságnak, ez ábrázolj új élet megvédésének szolgálatába állították. Tollal cs termelő munkával harcolnak a világbéke megvédéséért, a szocializmus építéséért. De ne feledkezzünk meg arról 6em, hogy nem m'ndenütt, a világ nem minden országában élhetnek és dolgozhatnak az írók és művészek ilyen szabadon. Amerikában ilyen szabadságról szó sem tehet. A most Budapesten tartózkodó H. D. Meyer, amerikai író ezt mondotta: „A haladó amerikai írók rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert a könyvkiadás te’jesen a nagytőkések irányítása alatt áll és a nagytőkések — különösen a háborús hisztéria óta — v'sszautasf- tanak minden olyan művet-: amelyben a hatadó felfogásnak nyomai vannak.” A magyar dolgozók a műve'ő- désliez való jogot, az írás, a kultúra szabadságát azzal köszönhetik meg legjobban Pártunknak és a Szovjetuniónak, hogy é’nek ezzel a jogge', tanulnak és a tanultakat felhasználják a szocializmus építésében, a béke megvédésében A könyvvásár is a békeharc segítésére van hivatva. (Sz. Gy.) A SZOCIALISTA KISKERESKEDELEM a dolgozók zavartalan ellátását szolgálja. Vásároljon a Kisfceresfcedclffli V. boltjaiban melyet a város minden részén megtalál.
