Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-17 / 267. szám
f 155Í NOVfcMBÄR 17, PÉNTEK A sssfír@fis?házS ffiiöhäz dolgoséi a szénmegtakarításért ; Ä tárnák mélyén hás bányászok harcolnak a több szénért. .Versenyeznek, hogy ma több csille szenet termeljenek, mint tegnap, és holnap többet, mint ma. Mert napról napra több szénre van szükség. Az üzemek új gépekkel gazdagodnak. Kell a hajtóerő, a villanyáram, a gőz. Ennek előállításához pedig szén szükséges. Uj mozdonyok futnak a síneken. Fokozatosan növekszik a vasúti szállítás. A mozdonyokhoz Is szén kell. De több szenet használ a nyíregyházi vlHanytelep is, hogy el tudja látni a megye újon. nan villamosított községeit a ragyogó fényt adó villanyárammal. Több szén kell mindenütt. A széncsatát azonban nem egyedül vívják bányászaink. Segítenek nekik azok a munkások, azok a dolgozók, akik takarékoskodnak az árammal vagy a szénnel. A nyíregyházi fütőház munkásai már tavaly, a Sztálini Műszak idején elindították szénmegtakarítási mozgalmukat. Rákosi elvtárs legutóbbi beszéde óta lényeges an fokozódott a takarékossági mozgalom. Bekapcsolódott a megtakarításba a fütöház minden mozdonyvezetője éa fűtője. Vállalták, hogy a szénszükságletet még öt százalékkal csökkentik. | EGY UTAZAS TÖRTÉNETE Hogy hogyan sikerül csökkenteni a szén felhasználását, elmondja Szász Ferenc mozdonyvezető és B. Nagy Sándor fűtő egy útja. Már a szén előkészítésénél megkezdik a takarékosságot. Pontosan keverik a szenet vízzel, hogy tökéletes legyen az égés. ■ Szász elvtára, mint minden Indulás előtt, most is megvizsgálja legkedvesebb barátját, a gépet. A megtágult csavarokat megszorítja. Meggyőződik a gép szerkezetének tökéletes működéséről. Vé- gigtöröígati. Elérkezik az indulás ideje. A hosszú vagonsor élére áll a gép. Szász eívtárs még kifuvatjn a tűs. csöveket, csak azután indít. A tüzesöv ok oldalára ugyanis nagy szeretettel tapad a korom. Szász eívtárs pedig tudja, hogy a koromréteg akadályozza a tüzesö- vek átmeiegeöéeét. Egy millimeter vastag korom 21 százalékkal növe'l a szénsziikségletet. Késsen vannak a. fuvatással is. Szász eívtárs gőzt ad. Azonnal fokozza a sebességet. Sikerült a menetet rövid idő alatt meggyorsítani. A robogó vonatot már kevesebb erővel húsza a mozdony. Ezzel is szenet takarít meg. A FtfTö MUNKÁJA A további takarékosság most- már a főtő feladata. Nagy Sándor sztahánovista mód-.zerre! füt. Egyszerre kevesebbet, de többször tesz szenet a tüzsnefcrénybe. Míg a régi módszerre! 7—8 lapát szenet tett a tűzre, most csak három lapáttal ad egyszerre. így tökéletesebb az égés, kevesebb fűtőanyag több kalóriát termel. Akkor tesz újra a tűzre Nagy elvtárs, ha a tüaszekrény hőfoka 10CO —120U-ra hül le. Ennél alacsonyabb hőfokon szintén nem tökéletes az égés. Amikor a vonat elérte a teljes sebességet, Nagy Sándor megpróbálta az egy lapát os fűtést. Ez a fűtési módszer a legtökéletesebb, csak gyakorlat szüksége® a szén egyenletes elterítéséhez éa a mozdulatok elsajátításához. Nagy Sándornak sem sikerült az e!ső lapát szenet úgy bedobni a tüz- szekrénybe, ahogy kellene. Nam adja fei a harcot. Ha nem megy az egy: apátoa, visszatér a hármasra, majd ismét egylapáttal fűt. A mozdonyvezető éa fűtő közös munkájának eredménye a 42 százalékos megtakarítás. Októberben még gyengébb volt az eredmény, de azzal is kiemelkedtek. Példájukat eredményesen követik munkatársaik. Homnát Sándor éa Juhász Miklós 47 százalékos megtakarítást ért cl Makkal János, Szakács Józsi' imtávny- vezetftk é? Sü’ovpaiMki MihAlv, Benes Miklós fűtők 12.0C0 forint, Kozma András mouionyvezető íü. tőjével 6860 forint, Volácsok János pedig 8400 forint értékű sze- j net takarítottak meg. Egy hónap alatt 217 tonna ezennel lett erősebb országunk, szilárdabb békénk, fis a mozdonyvezetők, a fűtők újabto, nagyobb eredmények elérésére -.fryürköánek. (k. D.) Javítsa tovább a tiszaijai pártsz&nrezsi munkáját lábos! elvtárs szaval alapján A tiszadadai községi pártszervezet vezetősége sokat tanult Rákosi eívtárs szavaiból. Ez meglátszott a legutóbbi taggyűlésükön a tag- és tagielöltte’vételnél is. Nem sokat törődtek eddig a pártszervezet erősítésével. Jó párttagjainak egyrésze a csoportba ment át és továbbra is csak a csoporttagok közül vettük fel az új tagjelölteket. így történt, hogy augusztusban mindössze három volt az új tagje- lö-lek száma a községi szervezetben, szeptemberben meg éppenséggel egy sem. Pedig lett volna jelentkező, csak éppen nem foglalkoztak vele. Többen azért idegenkedtek, hogy úgy ne járjanak, mint Krasznai István- .né és még három társa, ak:ket még tavaly felvett a taggyűlés. Aztán elvesztek irataik a járásnál. A békekölcsönjegyzés és 3 ta- r.ácsválasztás előkészítő heteiben itt is pártonkívüli népnevelők serege tiint fel. Ezek nemcsak megismerték a Pártot, hanem egyre közelebb kerültek hozzá. A legutóbbi taggyűlésen már tizennyolcán kérték közülük felvételüket a pártszervezet tagjelőitjei közé, köztük az elmaradt négy is. A terme’őcsoportok alakulása után romlott a községi pártszervezet ösz- szetételc. Ezen igyekeztek most javítani. Részben sikerült is a taggyűlésen. Hét becsületes dolgozó parasztot vettek fel tagjelöltnek, akik nemcsak beszélgetéssel végezték felvilágosító munkájukat az utóbbi hetekben, hanem személyes példamutatásukkal is agitáltak az őszi munkák alatt. A DISZ-tagok is kitűntek jó agitációs munkájukkal, közülük hat jelentkezőt vett fel A taggyűlés. | TÖBBET FOGLALKOZZUNK f A KÖZÉPPARASZTOKKAL A középparasztok közül is többen kitűntek az agitáció folyamán. Ott van a 11 holdas Molnár Gyula, akit még tanácstagnak is jelölték. A választás előtt elsők közt teljesítette túl terménybeadási kötelezettségét. Becsülik is a községben. A napok- az adót hozták fel előtte beszél- Í*,es során. Emlékeztette a. közbeszólót, hogy milyen keservesen fizették ki a harmincas években, sokszor a szájuktól vonták el érte a falatot. — Most meg csak úgy ,,régi szokásból” mulasztják el sokan, mini te is. Hiszen tudjuk, hogy könnyen ki tudod fizetni, van miből — mondta a körülállók nevelése közben. Aztán ott van a 13 holdas Murvai János, eztán Magyar István, akik ugyancsak az elsők közt végezték az őszi munkát, elsőknek teltek eleget a nép államával szembeni kötelességüknek a terménybeadásban. Lelkesen végezték felvilágosító munkájukat és végzik még ma is. Többet kellene velük foglalkozni, beszélni a pártszervezet életéről, a Párt munkájáról. Páll eívtárs °zt tartja, hogy felesleges sokat beszélni nekik, hiszen jönnek majd ők magúktól is. Rákosi elvtárs arra tanít bennünket, hogy azoknak a középparasztoknak, akik közelednek Pártunkhoz, segítenünk kell megtalálni a Pártunkhoz vezető utat. JAVÍTSUK MEG A FELVILÁGOSÍTÓ MUNKÁT, mert meg kel! állapítanunk, itt Ti* szadadán is hanyatlás következett be a választások után. Papíron ma is megvan a 75 népnevelő, de még nem ellenőrizte a pártszervezet, hogy ténylegesen hányán végzik népnevelő munkájukat. Pál! elvíár- sat, a pártszervezet titkárát tanácselnöknek választoltak és az új vezetőségnek elsősorban a felvilágosító munkán kell javítania. Fontos feladatokat kell megoldani. A termenybegybitesnél elsősorban a burgonyabeadáson kel! javi- taniok. Eddig 76 százalékra teljesítette a község és mindent el kell követni, hogy a 1Ó0 százalékot rövidesen elérjék. Hiszen ez egyik fontos fegyverünk az imperialisták ellen. Elsősorban a személyes példamutatásra kell törekedni. Nem fordulhat elő, hogy á pá-rt népnevelője, vagy tanácstag, esetleg a szövetkezet földdel rendelkező dolgozója agitál és közben a 6aját kötelezettségét még nem teljesítette. Ezt nagyon helyesen, éberen figyeli a község parasztsága és gyorsan rápirít az ilyen agitátorokra. Ha viszont valaki el tudja mondani, hogy ő maga mennyivel teljesítette túl kötelezettségét, mindjárt magvan a hatása és szívesen követik. Újra át kell tanulmányozni Rákosi eivtárs beszédét növekedésünk nehézségeiről. Maga a földműves- szövetkezet vezetősége is az ellenség uszályába kerül ezen a téren. Farkas eívtárs, a tszcs párt titkára, akit elég helytelenül a föld- müvesszövetkezet helyettes ügyvezetőjévé választottak nemrégiben, maga is kifakadt. íiogy nem tudják a községet mindenben kielégíteni Kevés például a tűzhely. Kiderül, hogy már eddig 45 darabot adtak el, más években pedig 2—3 fogyott. Világos, bogy a tízszeres szükségletet a gyártás nem tudja követni. Egyébként a szövetkezei forgalma má' eddig csaknem kétszerese a múlt évinek. A kulák erről természetesen nem beszél, a népnevelők jórésze sincs ezzel tisztában, mert nem kaptak elég helyi ada’ot az agitációhoz. Szabad teret kap a kulák a pánik keltéséhez. SZERVEZZÉK MEG AZ OKTATÁSI BIZOTTSÁGOT Két alapfokú politikai iskola kezdődött Tiszadadán. Egy a tszcs-ben, egy a községben. Már a második alkalommal lemorzsolódás mutatkozott mindkét helyen. Nem értik meg az elvtársak a tanulás fontosságát és mint kiderül, nincs is aki megmagyarázza nekik. Nem alakult oktatási bizottság, nem foglalkoztak egyénileg sem az iskola beindulása előtt, sem utána a hallgatókkal. A íermeiőcsoporíból például csak 13 hallgató vett részt, holott az elhanyagolt politikai munka megjavításához nélkülözhetetlen a tagok politikai nevelése. A tanulás fontosságát becsüli le Farkas elvtárs, amikor sok munkával indokolja a lemorzsolódást. A pártszervezet megerősítése után az oktatási munka jobb megszervezésével segítjük elő a párttagság elméleti színvonalának, önÚ...... .«.kuli V*. Mv..'.'--1, SZTÁLIN ELL TÁRS A sztauánov-mozgalomroí, Ma ünnepeljük 15. évfordulóját annak a beszédnek, ♦. melyet Sztálin elvtára 1933. november 17-én, a Sz-ahúnov*- munkás ok el#.ő szovjetuniókéi! értekezletén tartott. Ez a be. »séd újabb, hatalmas iendüietef. adott a 8zts>üi.nov-rnozgn- loraaak, mely Bíkov, Iíubjá- K». Ma&szlmentco, Bitnyin szovjet ssteJi&ooviah&te nyomdokain nálunk: i» gyors fejlődésnek indult. Kocsira János kősoűveere, Beächenberger Gergely gépkocsivezetőre, ( fcjusia János iasUíre és a többi sa'aiiár.ovl »tára most az a megtisztelj feladat bárul, hogy munkamódszereik, tapasztalataik átadásával to. väbä fejlesszék homokban a tízícliáaov-iaczgsfcnat ! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a Szovjetunióban megszabadította a dolgozókat a kapitalista rabságból, a történelemben elcvzör tette meg a dolgozókat sejit országul;, saját sorsúik gazdáivá és hatalmas teret nyitott a tömegek teremtő keaöe- iriésyeaásáaek, tehetségének és :-kópeaúégének kifejlődésére. A kónysEermunka helyébe a szabad nmuka lépett, amelynek a szocialista verseny, az együttműködés és a kötesäaöa segítség az alapja. A szocialista verseny hatalmas tényezőnek bizonyult a szocialista építőm űzd tóban. A legazéle- sebbkörü szocialista verseny a sztálini ötéves tervek évei alatt bontakosott ki. A második ötéves terv alatt a dolgozók elé azt a feladatot állították, hogy sajátítsák. el a technikát, emeljék a munka termelékenységét és csökkentsék az önköltséget. Az országban verseny indult a technikai színvonal emeléséért, a lech- nika teljes kihasználásáért, a munka termelékenységének újabb fokozásáért. 1935 augusztus 31-én Aiekszej Sztahánov donyec-medencei vájár egy műszak alatt 102 tonna szenet fejtett ki. Szta- hánov kezdeményezését gyorsan magukévá tették a szovjet dolgozók. A sztahánovista mozgalom további fejlődése szempontjából óriási jelentőeége volt a sztahá- novisták első szovjetunióbeli tanácskozásának, s az ott 1935 november 17-én elmondott Sztálin- beszédnek. Sztálin eívtárs e beszédben ms’yrebató elemzését adta a sztahánovista mozgalomnak, feltárta történelmi jelentőségét és rámutatott a legközelebbi feladatokra. Kimutatta, hogy a sztahá. novista mozgalom a szocialista verseny újabb, magasabb szakasza, amely összefügg az új technikával. Mélyen forradalmi mozgalomnak nevezte Sztálin elvtár» a Sztahanov-mozgalmat, mely megdönti a régi technikai normákat, a régi teljesítőképességeket, a régi termelési terveket és a technikára vonatkozó régi nézeteket. „A Sztahánov-mozgalom — mondotta Sztálin —, magában foglalja a Szovjetország munkásosztálya kulturális-technikai fei emelkedésének csiráit és ezzel egyszersmind előkészíti a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet előfeltételeit.” Sztálin elvtárs úgy jellemezte a sztahánoviatákat, mint müveit, technikailag képzett, konzervatl- vlamuetól mentes embereket, akik megdönt ik az elévült normákat, új, magasabb normákat állítanak helyükbe, elsajátították a technikát és a maximumát tudják kihozni annak, ami kihozható. Sztálin elvtárs négy olyan okot jelöl mag, amely létrehozta a sztaháno- vlsta mozgalmat: 1. A munkások anyagi helyzetének gyökeres megjavuláea, a proletárforradalosn győzelme nyomán, amely a népnek nemcsak a politikai szabadságot hozta meg, hanem a jómódú élet anyagi feltételeit Is. 2. A kizsákmányolás megc szüntetése. 3. Az országban kifejlődő új technika, amely az iparosodó« eredménye. 4. Uj káderek megjelenése, akik elsajátították, megnyergeJ- ték az új technikát. A sztahánovtstákinak ez az első tanácskozása, amelyet Sztálin szemé'yesen vezetett le, amelyen a népek bölcs vezére beszédet mondott: ösztönzésül szolgált a sztahánovista mozgalom további fejlődésére. A Sztahánov-mozgalom hatalmas lendületének köszönhető, hogy a Szovjetunióban példátlanul rövid idő alatt a világ egyik legnagyobb iparát és a világ leghatalmasabb mezőgazdaságát valósították meg. Most a szovjet nép olyan építési programm megvalósításához látott hozzá, melyet a nagy Sztá. lin keze vázo't fel. A kommunizmus építésének hatalmas művei a dolgozókat új munkahőstettekre lelkesítik. Ezenlil síikül joian fogja végezni mkáját a GÉFOSZ fehérgyarmati szervezete Levél a helyi DLFOSZ szer reset vezetőségi *• m e r A* üléséről Kedden, november 14-én este összeült Fehérgyarmaton a DS- FŐSZ helyi szervezetének vezetősége. Visszatekintettünk az elvég, zett munkára és megállapítottuk, hogy a szervezet megalakulásától mostanáig milyen eredményeket értünk ei és milyen hiányosságok voltak nálunk. A jó munkák közó tartozott, hogy a DÉFOSZ-akti- vák nevelésére nagy gondot fordítottunk és a tél folyamán sok jó nevelő előadást tartottunk utcánként. A mezőgazdasági munkál; irányításában igyekeztünk megszervezni a versenyt és az ellenőrzést. Mindezek ellenére azonban nem fordítottunk elég gondot szervezetünk munkájára, számos feladatunk megoldására. A Párt mindenben támogatott bennünket, de a vezetőség nagyrésze mellékes kérdésnek tekintette a DÉ- FOSZ-szervezeti munkát. Nem tudtuk eléggé mozgósítani 720 főnyi tagságunkat és nem tudtunk megküzdeni eléggé azzal a sok problémával, amik felvetődtek. Most úgy . határoztunk, hogy legfőbb feladatunknak tekintjük, hogy az őszt mélyszántást minőségileg jól végezzék a dolgozó parasztok megjavítsuk agitáció«, munkánkat es jól szervezzük a dűlök és egyének közötti versenyt. Ugyanígy segítjük az őszt terménybegyüjtés sikeres .végzését. Szervezetünk titkára támogatni fogja oktatási felelősünket, hogy a téli szemináriumok sikeresen fo’yjanak és eredménnyel végződjenek, minél több és jó aktívát nevelhessünk. Elhatároztuk, hogy kultúrgárdát is fogunk alakítani, amely állandóan időszerű müso- rokka! fogja tanítani, nevelni és szórakoztatni a szervezet tagjait, a község dolgozó parasztságát. Azt akarjuk, hogy a Párt irányításával és a helyi tanács támogatásával jó munkát végezzünk, erősítsük az ötéves terv megvalósítását, jól harcoljunk a békéért, a szocializmus építéséért. Ifjú Kukta Mátyás, a fehér- gyarmati DfiFOSZ szervezcf
