Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-12 / 263. szám

IM» NOVKMBZat 11, ▼ISAJUfA» 9 POLITIKAI ISKOLA Az ember származása I. r Ä felfedezések, á megcáfolhatat- Han bizonyítékok tudományosan már Irégen eldöntötték az ember szár- Imazásának kérdését: az ember az állatvilágból emelkedett ki. Azon­ban az ember származása körüli vi­ták még mindig - folynak. Miért? (Nem tudományos okai vannak e vi­táknak, hanem egészen más. Világ­nézeti és társadalmi okai. Tudjuk azt, hogy a kizsákmányoló osztá­lyoknak érdeke az igazság megha­misítása. A kizsákmányoló osztá­lyok a haladó gondolkodásnak go­nosz ellenségei. Ezért támadják még most is az ember származásá­nak tudományos, haladó magyará­zatát. Az egyházi reakció pedig kontrázik nekik. Amikor ezelőtt több, mint száz évvei Harvey, egy nagyhírű tudós felfedezte a vérkeringést, a klerikális reakció üldözni kezdte. A reakció azt _ ta­nítja, hogy az embernek az állat­világgal semmiféle kapcsolata nincs, az állatokat csak azért teremtették, hogy azok az embert szolgálják. Ezt meg kell hálálni és bele kell nyugodni, hogy gazdagok és szegé­nyek vannak a földön. íme, így akarták megkötözni az emberek sza­badságharcát az elnyomók az egy­házi reakció segítségével. Aki pe­dig meg akarta mondani az igaz­ságot, azt börtönbe vetették, meg- vesszőzték, vagy máglyán égették ei. A pápa azt mondta: a Főid egy helyben á'.l és minden körülötte mo­zog. Gallilei bebizonyította az ellen­kezőjét: börtönbe vetették. A fejlődő kapitalizmus, amelynek kezdeti időszakában még szüksége vo!t a tudományos kutatásokra, a haladó tudományra, nagyobb teret engedett a haladó gondolatoknak, annak ellenére, hogy az egyházi reakció akkor is diihödten acsarko­dóit. Ilyen viszonyok között állította fel Darwin fejlődési elméidét. Dar­win bebizonvította, hogy az élőlé­nyek nem változatlanok, mint azt a mesék és legendák állítják. A mi élő állatok és növények egyszerűbb állatokból cs növényekből fejlődtek ki. Bizonyítékai ennek a főid kü­lönböző rétegeiben talált állati és növényi maradványok. Különböző földrétegekben más és más állatok csontvázaira bukkanunk. A reak­ciósok azt akarják elhitetni az em­berekké!, hogy ennek magyarázata: az első teremtés rossz volt, óira kellett kezdeni. A második is rossz volt. ismét el keltett kezdeni és így tovább. Nem valami nagy bölcses­séggel rendelkezett a „mindenható erő”, ha ilyen sokszor kudarcot val­lott. Darwin igen világosan megma­gyarázza ezeknek az ősi maradvá­nyoknak az eredetét. F.zek a marad­ványok — mint néldául az állati csontok, a ma é'ő «Mato-k őseitől származnak. Minél mélyebbre hato­lunk a földbe, annál régihb marad­ványokra bukkanunk. Felül emlős­állatok, madarak csontjait találha­tunk. Le'jebb hatalmas csúszómászó- két, gyikokét. A madarak és emlő­sök ezekből származtak. Még mé­lyebben csak balcsontvázakra buk­kanunk — vagyis a csúszómászók és gyíkok ezektől származtak. Még mélyebb rétegekben találhatjuk meg a rákok, csigák, kagy'ók, rovarok maradványait: tehát a halak előd ’ej a gerinctelen ál'atok voltak. Leiiebb férgek lenyomatai vannak a kőze­tekben, aztán egysejtűek páncélma- radványni s még lejjebb: az éle'nek semmi nyoma. Ha ezt az utat visz- szafelé tesszük meg, úgy tárul fe! előttünk az élő világ története, mintha könyvet lapoznánk. Egy és félmilliárd évvel ezelőtt semmiféle nyoma nem vott az élet­nek. Hosszú-hosszú évek után ala­kult ki az őstenger. S az őstenger vizében feloldott széntartalmú anya­gokból kialakult kialakult egy ko­csonyás csepp, amely a benne lévő anyagok változásai következtében mozogni kezdett. Ebből a cseppbő! alakult ki az ál'atok és a növények vi­lága, úgy, ahogy az előbb bemutat­tuk. Darwin világosan látta ezt a kér­dést s utána felvetette a követke­zőt:, mi okozta, mi irányította az átalakulást? Egyetlen élőlény sem egyezik mindenben közvet’en elő­deivel. Minden utód eltéréseket mu­tál szüleivel szemben. Ezt használ­ták fel a növények és á'htok neme­sitől arra, hogy valamilyen célra hasznos növény- vagy állatfajtákat hozzanak létre. Hogyan tenyésztet­tek gyors agarakat? Mindig kivá­lasztották a leggyorsabbakat és azo­kat szaporították. Az ember tehát kiválogatással alakította a növé­nyeket és állatokat. A háziasszony a rosszul tojó tyúk nyakát elvágja a konyhában, a jó tojókat pedig szaporítja. Ilyen kiválogatás magá­ban a természetben is van. Az élő­lények környezete állandóan válto­zik s így változnak az élőlények tulajdonságai is. S csak azok az állatok szaporodnak tovább, ame­lyek környezetüknek megfelelő tu­lajdonsággal rendelkeznek. Darwin ezekkel az elgondolásokkal fényt vetett az ember származásának kér­désére is. Nem véletlen az, hogv az egyházi reakció kíméletlen táma­dást indított Darwin , tanításai ellen, kihasználva annak hiányosságait. Mik voltak Darwin tanításának hiányosságai? A kiválasztódási fo­lyamat az ő elgondolásában inkább tőkés verseny formájában zajlik le és irgalmatlan létért való küzdelmet magyaráz még fajokon belül is. Darwin nem tudta magát kivonni a tőkés rendszer ideológiai befolyása alól. Ugyanakkor nem ismerte fel az emberi társadalom és az állatok világa között fennálló lényege« kü­lönbséget sem. Ezekkel a kérdések­kel a továbbiakban bővebben fog­lalkozunk majd. Amikor a kapitalizmus még fej­lődő volt, akkor a haladó elméletek bizonyos mértékig virágozhattak. Azonban, amikor végóráit éli, az imneriaüzmus korában mindenféle haladásnak megátalkodott ellensége a kapitalista rendszer. Ma a hábo­rús gyújtogató imperialisták nem­csak bombákat gyártanak, hogy az­zal megöljék az embereket, hanem olyan „elméleteket” is koholnak, amelyekkel cáfolni akarják a hala­dást. így magyarázzák félre Dar­win tanítását is. Nem tetszik nekik az. hogy Darwin rámutatott: nincs semmi változhnt.atianság. A hábo­rús gvu itogatók szeretnék szöfnyű világukat, az embertelen kizsákmá­nyolást változtathatatlannak beáll!-, tani és örökérvényűnek tanítani. A Szovjetunióban azonban, a bé­ke és szocializmus hazájában min­den haladó' gondolat virágzásnak in­dul. S azt, amit harcos tudósok ön­feláldozó munkája megalkotott, a szovjet tudósok azt továbbfejlesztik az ember életének jobbátétete ér­dekében. A szovjet tudósok felka­rolták Darwin tanításait ís és k;kü- szöbölték annak hibáit: sok tekin­tetben megoldották az emberrévá- lás egyes részletkérdéseit is. Milyen bizonyítékai vannak az ember és az állatvilág közti kapcso­latnak? Az emberi test legfontosabb anyaga a fehérje, összetételében igen közel áll az állati fehérjékhez. Az emberi test a'apelemei, a sebek ugyancsak hasonlítanak az állati sejtekhez. Sokszor meg sem lehet őket különböztetni. Az emberi szer­vezet felépítése, a csontváz szer­kezete ugyanaz, mint a szárazföldi gerinceseknél. Az emberi magzat fejlődése nagyon hasonlít egyes em'ősállatok magzati fejlődéséhez. Ebben a korban alig lehet őket meg­különböztetni. Az emberi magzat­nak egy bizonyos időszakban farka van és szőr borítja. A bizonyítékok közé tartozik az úgynevezett ata- vizmus is — a távoli ősökre emlé­keztető visszaütés: a magzati kor­ból az újszülött néha magával hoz­za az állati sajátságokat. így szü­letnek „kutyafejű” szőrös emberek például. Az állati eredetre emlékez­tetnek a még ma is meglévő ha­szontalan szervek, mint a féreg- nvulvánv, íarkcsigolyák, a fül kül­ső izmai. Itt merül fe! a kérdés: melyek azok az állatok, amelyek az ember­hez, a legközelebb állanak? Ezek az úgynevezett emberszabású majmok. Szervezeti felépítésükben, viselke­désükben az első pillanatban sokban hasonlítanak az emberre. A mellső és Hátsó végtagjaik elkülönülnek- A majmok a mellső végtagjaikat fő­leg nem járásra, hanem fogásra használják. A majmok egyrésze nem jár állandóan négy lábon. Sze­meik az arc mellső oldalán helyez­kednek el. Utánzóképességük van Azonban mindezek a hasonlatossá­gok mellett a ma élő majmok lé­nyegesen különböznek az embertől. Az agykoponya és agyvelő még a legfejlettebb majomnál is csak egy­harmadrés-ze az emberi agyvelőnek. S ez az agyvelő sokkal fejletlenebb, mint az emberé. Az első végtagok felépítése, izomzata durvább az em­ber kezénél. A hüvelykujjak rpvi- debbek, a karok hosszabbak. A mai majmok 6ohsem járnak teljesen két- lábon s ennek megfelelően kopo­nyájuk is félig lóg. És a külső ha­sonlóságok ellenére, a majmok vi­selkedése meg sem közelíti az em­berek viselkedését. A .majomnál a tevékenységet' csak pillanatnyi szük­ség'. vagy alkalom diktálja. A ma­jom nem tud előre tervezni, nem ismer fogalmakat és minden to-, vábbi nélkül feláll egy olyan szék­re, amelynek hiányzik az egyik lá­ba. Ezek a különbségek mind azt bizonyítják, hogy a ma élő .. maj­mokból az embert lehetetlen leszár­maztatni. A ma élő majmok nem az ember elődei. Nyilván egy olyan majomfajta, amely az embernek és a ma élő emberszabású majomnak egyaránt őse. volt. (Folyt, köv.) Csatlakozom a „Néplap“ levelezőinek versenyéhez Örömmel olvastam Simon Sándor elvtárs versenyfelhí­vását. Szívesen csatlakozom a levelezőversenyhez és elfoga­dom a versenyszempontokat. A magam részéről vállalom, hogy üzemünk munkaver­seny eredményeit, a kiértékelés után pontosan küldöm, hogy ezáltal lelkesítsem üzemünk dolgozóit a jobb munka elvégzé­sére, továbbá vállalom, hogy az üzem életéről havonta leg­alább két kiértékelő leve’et küldök. Ebben foglalkozom a ver­sennyel, üzentünkben található hibákkal is. Ezenkívül üze­münkben levelezésre beszervezek még egy elvtársat. Valóban úgy van — ahogy azt Simon elvtárs is megírta—, hogy megyej. lapunk csak úgy szolgálhatja a szocializmus építését, ha a dolgozók széles rétegei állandóan megszólalnak a lapon keresztül. Mi, levelezők a saját területünkön ismer­tethetjük tapasztalatainkat, kicserélhetjük azokat, vagy ha szükséges, bírálatot is gyakorolhatunk, hogy segítsünk tár­sainknak, hogy valóban a legszélesebb dolgozó réteg szólal­jon meg a Néplapon keresztül. Igaza van abban is Simon elvtársnak, hogv a Néplapnak is sok tennivalóba van még ezen a téren, de hozzáfűzhetem azt is, hogy a levelezőknek is. TÁRNÁI GYULA az Alkaloida Vegyészeti gyár levelezője Jól indult az oktatás a tiszalöki erőmű építésénél Az átlag termel és 3 — 4 százalékkal emelkedett ! A tiszalöki Vizán űépílő üzemi pártszervezete mielőtt hozzákez­dett volna az új oktatás megszer­vezéséhez, átvizsgálta az elmúlt év oktatási munkáját. Kielemezte a hibákat, hiányosságokat, hogy többet el ne kövesse. Milyen hi­bák voltak a tavalyi oktatásnál ” A pártszervezet akkor nem vég­zett felvilágosító munkát, nem magyarázta a tanulás, az állan­dó önképzés fontosságát. A köny- nyebbik megoldást választotta. Egyszerűen kiírták a pártszerve­zet Íren azoknak a dolgozóknak a nevét, akiket be akartak vonni az oktatásba. Meghívót küldtek a szemináriumra. A hallgatók a sze­minárium első estéjén hallottak először az üzemben meginduló ok­tatásról. A szemináriumok hallga­tósága feivilágosítatlanul került az előadó elé. A szervezetlenség minden vona­lon megmutatkozott. Nem gondos­kodott a pártszervezet megfelelő teremről, fűtésről, ülőhelyekről. A hallgatóságnak hideg teremben, állva kellett végighallgatni az elő­adást. Az is Igaz, hogy a szó el­száll, de az írás megmarad. Ez be­bizonyosodott. A hallgatók nem tudtak jegyzetelni, nem mélyed- hettek el az anyagban. Ezt tetőz­te és súlyosbította, hogy az elő­adók sem gondoskodtak a meg­tartott előadást tartalmazó füzet­ről. Rossz volt az ellenőrzés is. A szemináriumokat a pártszervezet magára hagyta. Az előadók közös megbeszélést egyetlen alkalom­mal sem tartottak. Nem számol­tak be a pártszervezetnek tapasz­talataikról, munkájukról. Mi lett ennek az eredménye ? A szeminá. riumok hallgatóságának negyven százaléka lemorzsolódott. A POLITIKAI ISKOLÁK ELŐTT---- t Az elmúlt oktatási évben elkö­vetett hibák nemcsak azt mutat­ták meg a pártszervezet vezetősé­gének, hogy ml a rossz, hanem azt is, hogy hogyan kell a jót el­érni. A pártszervezet vezetőségi ülés­sel kezdte meg a munkáját. A ve­zetőségi tagok között kijelölték a felelősöket, munkatervet készítet­tek és meghatározták azt az idő. pontot, amikor a felelősöknek be kell számolni az elvégzett munká­ról. A vezetőségi ülés után azon­nal megindult a népnevelő munka. A népnevelők minden dolgozóval átbeszélték a tanulás kérdését, felvilágosítást ad ik, megmagya­rázták, hogy miért fontos a rend­szeres tanulás. így minden dolgo­zó megismerte a tanulás célját, fontosságát. A jó munkának nem is maradt el az eredménye. Az üzem minden egyes dolgozója je­lentkezett politikai iskolára. A KÁDEREK KTVALOGATASA A feladatok ezzel még koránt­sem voltak megoldva. A párt szervezet még külön is beszélt a dolgozókkal, a párttagokkal és a pártonkivüUekkel. Megvizsgálta, hogy ki milyen fokú oktatásra a legalkalmasabb, kinek milyen képzettsége van. így alakítottak a párttagok részére 3 alapfokú, 1 középfokú politikai iskolát, 10 dolgozót pedig a középkáderokta. tás önálló tanulójának osztottak be. Időben gondoskodtak tejemről, fűtésről, ülőhelyekről és asztalok, ról. Lehetővé tettéit, hogy niin- denld jegyzeteljen, elmélyedhes­sen az anyagban. Füzetekben sincs hiány. Az iskola hallgatója a jegyzeteiből és az előadást tar­talmazó brossurából tanulhat. A Jő ELLENŐRZÉS SEGÍTSÉGET NYÚJT A HIBÁK KIJAVITÁSÁBAN A pártszervezet jól szervezte meg az ellenőrzést. A ltözépkáder- oktatásban résztvevők közül je­lölték ki az ellenőröket. Minden iskolának van állandó ellenőre. Az ellenőrök rendszeresen beszámol­nak a pártvezetőségnek tapaszba, lataikról, a hibákról és közösen beszélik meg azok kijavítását, be­vált módszerek általános alkal­mazását. Az iskolák előadóit is ellenőrzik. Előadás előtt az előadó bemutatja a jegyzetelt és beszá­mol arról, hogyan készült fel az előadásra. Az előadók minden elő­adás után megbeszélő és tapasz- talatátodó értekezletet tartanak. Ez lehetővé teszi az állandó ta­pasztalatcserét, a hibáknak az azonnali kiküszöbölését, és a pártszervezet ezen keresztül is ellenőrzést gyakorol. A TÖMEGOKTATÁS MEGSZERVEZÉSE A népnevelőik felvilágosító mun­kán keresztül végeznek szervező munkát. A szervező munkába be­ver fák az üzemi tömegszerveze­teket Is. Közösen dolgoznak. A jö­vő kátén már a tömegoktatás is megkezdődik. Az üzem minden dolgozóját bevonják a tanulásba. Szerveznek egy rádiószeminá. riumot is. Erre az irodai dolgozó­kat vonják be. Indul egy oro«É- nyelvű tanfolyam és egy „Prav­da” olvasókör. A Jő MUNKA GYÜMÖLCSE már Is megmutatkozott. 8-án volt a politikai iskolák első előadása. Az előadók ismerhették Rákosi elvtárs beszédét és az „Ember származása” anyagot. Az előadás­ról egyetlen egy hallgató sem hi­ányzott. Az előadás után Bársony István dolgozó és több társa fel­hívást írt a földdel rendelkező munkásokhoz. Figyelmeztették őket Rákosi elvtárs beszédének arra a részére, melyben a „két- Iakl” dolgozók problémájával fog­lalkozik. A felhívással egyidőben az üzem faliújságjain tömegével jelentek meg az iskola előadás- anyagát tárgyaló és munkahe­lyekre konkretizáló cikkek. A pártszervezet jó munkája ki­váltja a dolgozók kedvét a tanu­láshoz és megjavítja a teljesítmé­nyeket. Az üzem dolgozóinak ter­melése az első előadás óta 3—4 százalékkal emelkedett ! (_6. G—.) 3.3 mázsa liszt helyet! 10 mázsa Mint megyénk területén min­den üzemben, úgy a kisvárdai műmalomban is munkafelaján­lással ünnepelték a Forrada­lom évfordulóját a dolgozók. Egyöntetűen, tervüket össze­egyeztetve vállalták, hogy megtakarítanak 3.3 mázsa lisz­tet, hogy ezzel is erősítsék ha­zánkat. A dolgozók szívvel-lélekkel vették ki részüket a munkából, ezen keresztül mutatták meg hálájukat a Szovjetúnió iránt. Munkafelajánlásukat három­szorosan teljesítették, így kö­zel 10 mázsa lisztet takarítot­tak meg ezekben a napokban. Népbolt a népé vásároljon Szabolcs"Szatmár megyei NEPBOLTOKBAN

Next

/
Thumbnails
Contents