Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-07 / 259. szám
6 1050 NOVEMBER 7.. KEDD indítsunk versenyt a Néplap legjobb leveleső je címért Régi levelezője vagyok Néplapnak. Már két évvel ezelőtt is felvetettem üzemünk problémáit, s ennek mindig nagy hasznát láttuk. Bár a szerkesztőség mindig leközölte a lapban a leveleket, mégsem fordított kellő gondot a levelezőkre. Tanácstalanok voltunk, nem kaptunk kellő segítséget az elvtársaktól. Ez hiba. Hiszen a munkáslevelezők a közvélemény parancsnokai. Lenin elvtárs irányt mutatott ebben a kérdésben és ezeket mondotta: „A lap akkor lesz é’énk és életrevaló, ha öt vezető és állandóan író irodalmárra ötszáz és. ötezer nem irodalmár dolgozó jut.“ Nézetem szerint a „Néplap“- nak még sok tennivalója van ezen a téren, bár az utóbbi időben egyre több levél lát napvilágot az újság hasábjain. Ez^ a munkát tovább kell fokozni. Számtalan esetben van szükségünk a sajtó segítségére. Sok levelező keresse fel bírálatává’ a lapot, bírálja az üzemvezetés, egy-egy műhely, vagy szakszervezet munkáját. Az egészséges bírálat mindig segítséget nyújt és elősegíti' munkánkat. Az eddigi munka megjavítására javasolom, hogy a szerkesztőség hirdessen versenyt a „Néplap legjobb levelezője“ címért. Versenypontoknak vehetjük szerintem a mennyiségi és minőségi levelezési munkát és új levelezők beszervezését. Én a magam részéről vállalom, hogy havonta két levelet írék és két új levelezőt szervezek be. Kérem a szerkesztőséget, hogv támogassa versenyünket és értékelje azt havonta, hogv ezzel is támogassa a levelezőket. Szabadság! SIMON SÁNDOR. a Nyírbogdánvi Ásvánvolajipari Vállalat levelezője. * KEDVES SIMON ELVTÄRS! A levelezők versenye elősegíti a szocializmus építését és lapunk még nagyobb támogatást tud adni megyénk üzemeinek. Természetesen a javasolt versenyt elfogadja szerkesztőségünk. Szerkesztőségünk havonként kiértékeli a levelezők versenyét és a legjobb levelezőt minden esetben értékes könyvjutalommal ajándékozza. A legtöbb és legjobb levelezőt felmutató üzem pedig minden esetben vándorzászlót kap, amely mindig a győztes üzem tu’ajdonába megy át. * Ez a verseny tükörképe lesz annak, hogy dolgozóink menynyire használják fel az ellenséggel folytatott harcban a sajtót és hű fokmérője lesz annak is, mennyire tekintik sajátjuknak a Párt megyei szócsövét. Kapcsolódjanak minél nagyobb számban be a versenybe megyénk dolgozói, hogy megvalósítsuk Lenin elvtárs tanítását a szocializmus építésének érdekében. .Tó munkát kívánunk levelezőinknek Néplap szerkesztősége. L. Szurina, a gorkiji 1. sz, készruhagyár . propagandistája elmondja: hogyan tart szemináriumot Javítsuk meg as agitáció munkáját Hozzákezd', em a , <A Komszomol a Bolsevik Párt segítőtársa országunkban a szociatízmu-s építésében“ témájú foglalkozás második részé, hez. A bevezeő szavakkal kezdtem: A vázlatomban ezt jegyeztem fel: ,A Kommunista Ifjúsági Szövetség fennállásának harminc éve alatt a harcok é? győzelmek diadalmas útját járta meg. A lenini Komszőmol a Bolsevik Párt vezetésével még az első világháború utáni időszakban a szocializmus sokmillió aktív építőjét, a szovjet nép fiait és leányait nevelte fel. A békés építés éveiben és a sztálini ötéves tervek időszakában a komszomolifja-k és komszonwlleá- nyok a szovjet hazafiasság által tűiéi ve híressé váltak a haza javára végzett lelkes munkájukkal." A Szovjetunió Kommunista. (bol~ sev k) Pártja Központi B zsltiúgi- nak a Szovjetun ó Lenini Xommu- insta Ifjúsági Szövetsége 30.ik évfordulója alkalmából küldött üdvözletéből vett idézetet előadásom bevezető részének alapjává tettem. Gondosan készülve a foglalkozásra. pontosan kiszámítottam az időt A két tavulóórát a következő módon használtam fel: az előző fog- lulkozás témájának ismétlésére 20 perc. előadásom a tanulmányozott témáról — 25 perc, beszélgetés ugyanerről a témáról — 30 perc, zárószavak és a házifeladat k jelölése — 15 perc. Előadásomról a beszélgetésre való átmenetet általában előírom váz. latomban. Példát említek. Arról beszélek, hogyan vettek részt a komszomoltagok a szovjet népnek a külföldi intervenciósok és fehérgárdisták ellen viselt háborújában. Vázlatomba beírom: N. Osztrcvszkij: -Az acélt meg- edzk", Első rész, ötödik fejezet. Pavei Korcsagn ,.Találkozás Zsuh- rájjal", Hangosam felolvasok egy kis szemelvényt a könyvből Valamennyien nagy figyelemmel hallgatják, Még világosabbat1, még élénké toben kirajzolódnak bennük a Komszomol első harcos évei Ahhoz a fejezethez érek, amely a komszomolcoknak az első ötéves terv új építkezésein végzett hősies munkájáról szól. Felsorolom az építkezéseket. Dnyeprosztroj. urai. kuznyecki medence. sztálingrádi írok.’or gyár. . . Megkérdezem : —KI látta azt a filmet, amely az ifjúságot mutatja be a sztálingrádi traktorgyár építésénél? (Vázlatomban a megjegyzés r- ,.Eskü".) .,, Áronnal felemelkednek c kezek — egy. kettő, három. — Én latiam. — A film címe — .Eskü". Egész sor kérdést tesznek fel nekem, röviden válaszolok rájuk és az előadást felváltja a beszélgetés, Beszélni szeretnék munkám egyik igen fontos tényezőjéről. Figyelemmel kísérem a hallgatók termelésben elért sikereit, eszmei fejlődésüké: és részvételüket a társadalmi életben. Ez lehetővé teszi hogy a fc-g'alkotásokon széleskörűen felhasználjam a helyi anyagot: a gyárunk és koimzomolszervezelünk mindennapi éleiéből veit tényeket. Tanulóköröm hallgatói. T ónja Hud.akova. Ljuszja Fokina. Anja Barinova és mások erősen felülmúlták a. termelési normákat. Munkasikereikről beszéltem azon a foglalkozáson. amely a háborún*áni sztálini, ötéves terv határidő előtti teljesí éséért folyó, egész n 'pct átfogó harcban a komszomolok és az ifjúság részvételével foglalkozott. A hallgatók is hozzászóllak. A foglalkozás igen élénken és érdekesen folyt le. Egyik lány. a másik után beszélt az ifjúság részvételéről az üzemek, gyárak és vasútok újjáépítésében. Megnevezték az első ötéves tervek nagyüzemi óriásait, amelyeket a szovjet emberek hősies munkája al- ko o t. Megemlékeztek néhány új építkezés létrejöttének történetéről. Surg Ko'jebanova arról beszélt, hogy milyen sokat és jól dolgozott az ifjúság a gorkiji autógyár építésénél. Utána beszélgetés indult autógyártó üzemóriásunkról, a gorkiji komszomoltagok részvételéről felépítésében és iizembehelyezésében. Kiegészítettem Surát és arról be. széliem, hogyan épült fel az autó. gyár. (Elkészített anyagom volt ér. ről az építésről.) Elbeszéltem hogy Lenin-Sztálín pártjának felhívására 1931 őszén,az outógyár építésének legfontosabb pillanatában, hogyan küldött ide a Nyizsnyij Novgorod-vidéki kom. szomolszervezet nyoloezer komszo. mól ifjút. A komszomolcolc a munkghősies- ség példáját mutatták fel, az építkezés legfelelősségteljesebb szakaszain dolgoztak. Idézek Andrej Alexandrovics Zsdánov beszédéből, amely kö- szőni ve az ifjúságot az építkezés befejezése alkalmából. így szólt: , A győzelem, amelyet az autógyárban arattunk, válóban hatalmas győze. lem. E győzelem kivívásában óriási szerepet játszott a Komszomol. Ezt akartam hángaú’yozni a , vidéki pártbizottság nevében". A Gorkij város híres ifjú építőiről szóló előadásról átértünk a mára — a hdborjíuídni ötéves terv teljesítésében a Komszomol részvételére. A foglalkozás befejezésében beszéltem országunk népgazdasága újjáépítésének és fejlesztésének há- borúuióni ötéves — 194G—1950 —sztálini tervéről és a nagy. egész népet átfogó munkelendületről. melyet a Bolscv k Fárt lelkesít ; arról, hogy a szovjet emberek százezrei ie'jorít.k túl a termelési tervet; a kommunizmus ifjú építőinek, köztük a mi Gouk’j városi ifjúságunk nagyszerű sikereiről. Beszéltünk B.jásza Volkova vor- mázó, Nykr.ld1 Buzll lakatos, lád a Kvraszova. a kés-ruhagyár mvnkós- nöje termelési s’ekereiről, Leonid Noszkcv észszerűsí éséről. arról, hegy Gorkijban több m'nt ötezer Komszomol tag és ifjúmunkás annyira túlszárnyalta az időt, hogy a XI. Komszomol Kongresz- szusra már az 1950, 1951 és 1952 év számlájára dolgoztak. A Szovjetunió népgazdaságának ugrásszerű- növekedésével, a kommunizmust sikeresen építő szovjet emberek hő. sí ességével és munkahőstetteivel szembeállítottam az ipari termelés csökkenését, a fenyegető válságot, a munkanélküliek millióit, az árak emelkedését a kapitalista országokban. így fejeződött be ez a foglalkozás. Mindnyájan úgy éreztük, hogy érdekes és tartalmas volt. Ez mind a hallgatókban, mind bennem a leg- mélyebb megelégedés érzését keltette. Különösen kellemes volt számomra az tudat, hogy a siker a foglalkozásra való átgondolt és komoly készülésem eredménye. A foglalkozás után a lányok kérésére kirándulást szerveztünk városunk üzemeiben. Voltunk a Mo. lotov autógyárban és a szerszám- gépgyárban. Igen érdekes volt végigjárni a mi gyárunk műhelyeit is. Mindenki számára kellemes és örömteli volt a tudat, hogy a forradalomelőtti kis kézművesmühely a sztálini ötéves tervek eredményeképpen városunk egyik legnagyobb gyára lett, , - » -y A Pált alapszervezeteinek legfontosabb feladata a tömegek között kifejtett népnevelői szervező munka a párthatározatok végrehajtása érdekében. A Párt a jövőbe lát, a Párt előre mutat s a tömegeket csak akkor tudja a szocializmus építésére mozgósítani, ha állandó szoros kapcsolatban van a tömegekkel, ha fennáll a kölcsönös bizalom viszonya a Párt és a dolgozó tömegek között. Sztálin elvtárs így magyarázta a lcöcsönös bizalom jelentőségét többek között: „Ez, másodszor azt jelenti, hogy a Pártnak napról-napra ki kell vívnia a proletártömegek bizalmát, hogy politikájával és munkájával ki kell kovácsolnia a maga számára a tömegek támogatását, hogy nem parancsolnia, hanem mindenekelőtt meggyőznie kell, megkönnyítve a tömegeknek azt, hogy saját tapasztalataik alapján felismerjék a párt politikájának helyességét, hogy tehát osztálya irányítójának, vezérének, tanítójának kell lennie.” A mi Fártunk, a Magyar Dolgozók Pártja már munkájával bebizonyította számtalanszor azt, hogy a dolgozó nép érdekének élharcosa. A Párt beteljesült szava, a Párt igazsága ott tükröződik a hároméves terv minden alkotásában, az ötéves terv minden eddig már megvaósult, felépített üzemében, iskolájában, flapközi otthonában. A Párt ragyogó igazsága ott tükröződik minden dolgozó ezerszeresen jobb és boldogabb életében. A Párt é.s Rákosi elvtárs szavára ma milliók hallgatnak és milliós tömegek követik a Párt útmutatását a szocializmusért és békéért való küzde. lemben. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy egy pillanatra is lemondjunk a tömegek közötti agitációs munkáról ! „Napról napra ki ke'l vívni a proietlrtö- megek bizalmát” — így figyelmeztet bennünket Sztálin elvtárs s ez vonatkozik akkorra, amikor még a hatalomért folyik harc, de vonatkozik változatlan érvénnyel akkorra Is. amikor már a dolgozó nép birtokolja . a hatalmat. „Amióta azonban a hatalmon vagyunk, gyakran akadnak olyanok akik nem látják szükségesnek, hogy a nap nap után felmerülő új kérdéseket minden oldalról megvilágítva, népszerűén és közérthetően, a helyi viszonyokra alkalmazva magyarázzák meg a tömegeknek.” — mondotta Rákosi e’.vtárs legutóbbi beszédében. Elrettentő példaként hozta fel Rákosi elvtárs azt a pártmunkást, aki mindent szervezéssel akar megoldani, aki lebecsüli az agitáció jelentőségét. Hasonlatos az ilyen pártmunkás ahhoz a hadvezérhez, aki csapatok nélkül akarja a győzelmet kivívni. Az, aki lebecsüli az agitáció jelentőségét, az nem tartja fontosnak a tömegekkel való szoros kapcsolatot sem. Es az a hadvezér, aki csapatok nélkül egymaga rohamozza az ellenséget, vívja a várat, az nem tud győzelmet kicsikarni. Az a pártmunkás, az a pártfunkcionárius, aki lemond a tömegek nap, mint napi meggyőzéséről, az nem tudja a tömegeket a szocializmus győzelmes építésére mozgósítani. Vannak szép számmal megyénkben is olyan pártmunkások és funkcionáriusok, akik számára különösképpen szólott Rákosi elvtárs figyelmeztetése. így a kálmánházi alapszervezet titkárához. Ez az elvtárs, amikor szó volt a népnevelő munka megjavításáról, az értekezlet összehívásáról, kézlegyintéssel akart túlhaladni a dolgon: „Úgyis unják már a népnevelők.” Ez az elvtárs egyrészt mélyen megsértette a kálmánházi népnevelőket, akiknek nem egyike a békekölcsönjegyzés, a tanácsvá- iasztás alatt jó munkát végzett és semmiféle unalom nem szállta meg a kampányukat követő napokban sem. Szívesen beszélget* nek ezek az elvtársak azokról a feladatokról, amelyet a Pártunk tűzött a dolgozó nép elé, hiszen a feladatok megvalósításán dolgozni megtiszteltetés és dicsőséges kötelesség. Másrészt a kálmánházi elvtárs elárulta: lebecsüli a népnevelőmunka, az agitáció jelentőségét, lebecsüli a tömegekkel való szoros és állandó kapcsolatot. Hasonló jelenség mutatkozott Apagyon Fecske elvtársnál is, aki a legsziveseDben maga szaladgál kerékpárján mindenkihez az utolsó pillanatban s mindent maga „szervez”. A népneve, lőmunka jelentőségének aiábeesü- lése mutatkozott meg a nyíregyházi alapszervezetekhil, amikor a tanácsválasztás utáni. népnevelő- értekezleten alig-alig jelentek meg a rossz előkészítés miatt. Itt sorolhatjuk fel Ujfehértót és Bö. könyt is. De vonatkozik ez üzemeinkre is. Üzemeink nagyrétében a népnevelőmunka arccal a falu felé fordult. Igen helyes é3 szükséges a falu támogatása, az állandó falujárás, azonban nem helyes, ha ez az üzemi népnevelésnek való hátatfordítással párosul. Talán megállhat egy percre is az a nagy lendület, amellyel ötéves tervünk sikerén dolgozunk ?t Nyllvánv alóan nem s nem szűnhetnek meg egy pillanatra sem üzemi népnevelőink lelkesedére való buzdításai. Jól jegyezze meg minden pártmunkás és pártfunkcionárius Rákosi elvtárs szavait: „A szervezés soha nem helyettesítheti az agitációt.” ATról is beszélt Rákosi elvtárs, hogy miként agitáljunk. A népnevelő legyen érzékeny műszer, aki minden újonnan, felmerült kérdésre azonnal magyarázattal felel. Dolgozó tömegeink ma már megkövetelik azt, hogy népneve, lóink nap, mint nap válaszoljanak a kérdésekre ! Hány dolgozó tesz fel kérdéseket nap, mint nap pl. Nyíregyházán a Népboltokban a kenyérvásárlás alkalmával ? Es hány népnevelő felel ? Bizony, alig-alig látni népnevelőket a vásárló dolgozók között, akik feleletet adnának a kérdésekre. Pedig Rákosi elvtárs beszéde bőségesen gazdag feleleteket nyújt népnevelőink számára, akik a vásárlási láz eilen küzdenének. „Minden újonnan felmerült” kérdésre vá'aszolni kell. Hogyan ? Egyszerűen, a helyi viszonyokra alkalmazva kell a kérdéseket megvilágítani és elfogadtatni a tömegekkel. Az ilyen agitációban számos népnevelőnk tűnt ki a tanácsválasztások Idején. Népnevelők és pártmunkások tűntek fel, akik szíwel-lélekkel küzdöttek a Párt szabta feladatok végrehajtásáért. S nem kismértékben járultak hozzá fényes győzelmeinkhez, akár az őszi vetés befejezését, akár a tanácsválasztásokat vesz- szük is példának. Ma ezeknek a népnevelőknek nagyobbik része nem kapott feladatot a pártszer. vezetéktől, a népnevelők nagyobbik része nem járja a házakat, nem látogat családokat, hogy a Párt „napról-napra kivívja a proletártömegek bizalmát”. „Most az a feladat, hogy ne engedjük az agitáció munkáját tovább háttér, be szorítani.” Minden egyes alapszervezet vezetőségének legyen központi kérdése a tag- és tagje- lö’tfelvétel kérdése mellett az agitációs munka megjavításának kérdése. Tükröződjön a megjavított agitációs munka további győzelmeinkben. Béke íi lm szín ház Sov. 2—R.ig Csőt.—csüt.-ig Prolongálva! Prolongálva! Magyar film: Dalolva szén az élet Közkívánatra még egy hétig! s'latiné vasárnap d. e. fél 11-kor Előadások kezdete: fél 5, fél 7, fél s órakor.
