Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-05 / 258. szám

1155 NO VT’MB EK 5. VASÁRNAP Ezt akarok újra az imperialisták! ► ' NYIRVIDÉK SZABOLCSI HÍRLAP. 1914. MÁRCIUS 5. »A tanítók felnőtt analfabétákat tanítanak. Hogy azonban tn uniós közben az őszbecsavarodott hajú tanítványok valami rebellis dolgot ne tanulhassanak, a polgármester detektíveket küldött az is­kolába.” NYIRVIDÉK SZABOLCSI HÍRLAP. 1938. MÁRCIUS 8. „A bíróság elé állították Valdimír ötlön, aki kihallgatása so­rán előadta, hogy áramátalakító készüléket konstruált, amivel kí­sérleteket akart folytatni a rádióadás megjavítására. Áramlopás­sal vádolják.” NYIRVIDÉK SZABOLCSI HÍRLAP. 1938. MÁRCIUS 10. „Rtnézlő község villamosítási szabályrendeletét, amelyet fel­terjesztettek a minisztériumba, a miniszter elutasította. Nem lesz villany Kenézlön.” NYIRVIDÉK SZABOLCSI HÍRLAP 1938. MÁRCIUS 11. „Lipthay I.ászló felsőházi tág hangoztatja, hogy emberileg, a polgári társadalom jól felfogott érdeke ellen való volna, lia a káp­talannak, amelynek 40.000 hold birtoka élteti a polgári lakosságot, ne lehessen tagja, védője, szószólója a községi képviselőtestület­POLITIKAI ISKOLA Harc a babonák ellen ben.” NYIRVIDÉK SZABOLCSI HÍRLAP. 1938. MÁRCIUS 11. »Vay Miklós báró: Abból van haszna a lakosságnak, ha a káp­talani tagok, mint eddig, tagjai lesznek ezentúl is a képviselőtes­tületnek.” NYIRVIDÉK SZABOLCSI HÍRLAP. 1938. MÁRCIUS 13. ..Számtalan munkaadó szívtelenül kihasználja az egyszerű nép tehetetlenségét és vasárnap is dolgoztatja a mezőgazdasági cselé­deket.” NYIRVIDÉK SZABOLCSI HÍRLAP. 1938. MÁRCIUS 13. „Madame Sybille, a világhíres jósnő hatalmas szellemi munkát végez. Több köszönő és elismerő levele van, amelyekben nagy in­telligenciáját és magas szellemi képességét elismerik.” A szedavizgyár kezeléséi is átvette a Fürdő és Vendéglátóipari Vállalat Néhány nappal ezelőtt vette kezelésébe a Fürdő, Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat a Nyíregyháza város területén levő szódavízgyárat. A gyár volt tulajdonosa még mindig kapitalista módszer sze­rint dolgoztatta alkalmazottait és nem ügyelt a szódavíz tisz­taságára. Volt olyan eset, ami­kor benzines vízzel töltötte meg az üvegeket és szinte élvezhe­tetlenné tette a szódavizet. Az állami vállalat kezelése biztosítja, hogy a dolgozók friss és egészségesen tisztavizű szó­davízhez juthassanak ezután. OTI orvosi ügyeleti szolgálat. OTT ügyeleti szolgálatot tart f. hó 5-én Dr. Szilvási Imre, Fgyház-u. 8. és Dr. Molnár Zol­tán. Luther-ház B. ép. III, em. Mini politikai iskolavezető a békéért hurcolok Október 25-én tíznapos előadóképzőiskolára küldött a tart. Negyvenhatan vagyunk együtt: nyíregyháziak és vidékiek. Öröm töltött el, amikor megtudt am, hogy cn is azok között, va­gyok, akik az elkövetkezendő oktatási évben, mint előadók fognak munkálkodni. Nagy megtiszteltetés az elvtársakat a marxista-leninista elméletre oktatni, nagy megtiszteltetés és felelősség a rámbízott elvtársakat még harcosabb békekato­nákká nevelni! Sokmindent megtanultunk ezen a tíznapos előadóképző is. kólán. Nemcsupán a po.itikai anyagban mélyedtünk el, ha­nem alaposan megvitattuk a módszertani kérdéseket is : ho­gyan keil jegyzetet készíteni, felkészülni az előadásra, ho­gyan keT vitát vezetni. Igyekeztünk a nap minden percét hasznosítani az oktatási munka megjavítása érdekében. Én tisztában vagyok azzal, hogy ez a 10 nap, ameddig én nyugodtan tanulhattam, sok áldozatába kerül Pártunknak. Ezt úgy fogom meghálálni, hogy előadásról-előadásra javítani fo­gok munkámon és tapasztalataimat más előadó társamnak is átadom. Megtanítom hallgatóimat a Párt és a Szovjetunió még nagyobb szereíetére. Azon leszek, hogy minél több szov­jet emberekhez hasonló újtípusú dolgozót neveljek, akik jó katonái lesznek a szocializmus építésének, a békeharcnak, így harcolok én, mint iskolavezető a békéért, a jobb életért. BÉKÉSI JÓZSEF nyomdász. ' Szabolcsban 65 906 volt az analfabé­ták száma ! (Szatmár nélkül.) — Nemcsak, hogy Iskolába nem járha­tott a dolgozó gyermeke (1938-ban a nyíregyházi Kossuth gimnázium 521 hallgatójának 1 százaléka volt munkás és 0.2 százaléka dolgozó pa­raszt gyermeke) hanem a sötétséget, a babonát készekarva terjesztették Jellemzője ennek, hogy a . Szabolcsi Tanító“ című újság íelszahadulás- elötti számai tele voltak összegyűj­tött babonákkal s a legszorgalma­sabb balsaí babonagyüj'tőt nem egy­szer dicsérték meg az újságban, m nt ..nemzet kincseinek, nemzeti kultúráink hazafiságiól lángoló lel­kes ápolója“-t. A . nemzeti kultúra1, egyik adata például közli a szemve­rés elleni hamusviz pontos recept" jé.. Nos ! Ilyen „kultúrát“ szántak népünknek a rég: rend urai. Ök, maguk hírneves külföldi orvosok­kal gyógyitaíták gyermekeiket, s ha a szerencsétlen falusi asszony a va- jákos utasítására füst felett lógatta . be eg gyermekét — nevettek rajta, g* Vájjon Demecserben ..gróí“ Barkó- 07-iél;. vagy Elekek, a község földes­urai hányszor mentek el a vajákos- hoz gyógyíttalnc? Egyszer sem. Ezt a „gyógyítást“ a dolgozóknak tar­totok fenn. Ősz Józsefnek fájt a foga. Elment a kuruzslóhoz, az ba­gót ajánlott rá. Ősz József nikotin- mérgezést kapott s meghalt. Sóstóhe­gyen Tóth Imre elvágta a kezét a járomszeggel. Az urasig azt aján­lotta neki, hogy tegyen rá tehén­trágyát. Tóth Imre úgy tett. vérmér. gezást kapott s majdnem le kellett vágni az egész karját. A babonának, a tudatlanságnak mindig a nép val­lotta a kárát. Honnan származnak a babonák? Régen, az ősember sokmindent nem ismert még a természetben.. Nem is­merte a villámlás okát, a szárazság, a tűzvész, a járványok okát. S így a különböző ismeretlen jelenségek­nek, tárgyaknak földöntúli képes­ségeket tulajdonítottak s azt hitték, hogy valamiféle természetfölötti erő okozza ezeket a jelenségeket. >,A természet erői — így mondot­ta Engels — az Ősember számára valami furcsát, titokzatost, fenye­getőt jelentettek. Egy bizonyos fo­kon, amelyen minden kultúrnép ke­resztülmegy. megszemélyesítette, emberformával ruházta fel azokat.“ Félelmet keltett bennük az árvíz, a a tűz. a villámlás. -S ezeket a jelen­ségeket különféle varázslatokkal igyekez'ek távol: - rtani. Szertartá­sokat rendeztek S voltak egyesek, akikről azt tartották, hogy a va­rázslatokhoz különösen értenek. Ezek jobban tudnak ..szemmel ver­ni rontást űzni“ s ezeket varázs­lódnak. sámánoknak, javasoknak nevezték. Az élet fejlődött. Az ősember több ismeretet szerzett, fejlődtek a termeiőeszközök. több készle'et tud­tak felhalmozni, egyes családoknak több jutott. Ezek nem voltak rászo- ruiva a közösségre, a rabszolgákat nem ölték meg, hanem dolgoztatták. Lassan kialakult az oszíályíársada- lcm. a rabszolgatársadalom. Termé­szetesen azonban senki nem dolgozik szívesen, önszántából a másik he­lyett. S az elnyomóknak szükségük volt kü.önböző elnyomószervekre uralmuk fenntartására. Ilyen volt a börtön s ilyen volt a vajákosok, ku­ruzsló!? testületéből kialakult papi rend. Ezeknek feladatuk volt elhi­SEG llTh a nrírbojjdánviak a lraktorállomások munkáját Az Ásványolajipari Vállalat szállítási osztálya az elmúlt hónapban 6 százalékkal teljesí­tette túl a kiszállítási tervet Nyírbogdányban. A kiszáll!, fásra előirányzott mennyiség emelése azt jelenti, hogy a gépállomások traktorai még több üzemanyagot kapnak, ami elősegíti tervük teljesítését. Az Ásványolajipari Vállalat dolgozói így sietnek a falu dol­gozóinak segítségére. így gyor­sítják meg az őszi szántás mun­káját, hogy még több kenye­rünk legyen, gazdagabb legyen országunk. A falusi alapfokú politikai iskolák első anyaga: a „Harc a babonák ellen“. Az előadó elvtársak fontos feladata, hogy a község, a falu éle­téből vett konkrét példák alapján építsék fel előadásaikat a kiadott szemináriumfüzet anyaga szerint, mert csak a helyi anyagra felépült színvonlaiag előadással válthatunk ki nagy érdeklődést és szervezhetünk vitákat. Az alábbi cikkel segítséget nyújtunk az anyag feldolgozásához, tudatlanság, a sötétség és a re­akció édes testvérei egymásnak, mntahogy barátok a műveltség. a tudomány és a haladás. A szabad­ságért küzdő népek mindenkor fel­használták a tudomány tanításait a sz.b'dság kivíváséhoz. Az orosz proletárok nem tudták volna más­ként lerázni nyakukról a földesurak és tőkések igáját, ha nam vezérli őket a tudományos elméle : a marx. izmus-leninlzmus. Ma nem lenné szabad és egyre gazdagabb a mi or­szágunk, ha nem lenne egy olyan vezető Pártunk, amely a tudomá" nyos elmélet tanításait követi, mert a tudomány, műveltség, vala­mint a béke. szabadság és haladás barátok — a régi világ urai min­dent elkövettek nálunk is, hogy megakadályozzák a dolgozó nép kul­turális fe'emelkidését. 1936 ban EGY ESTÉN JUHASZÉKNÁL Este van. Az utcán már égnek a villanyok. A gép­kocsik is, a motorkerék­párok is és a szekerek is felgyújtott lámpával fut­nak. Az égen szürke, őszi esőfellegek gyűlnek. Ju­hász Sándoréknál már mindenki otthon van, csak éppen Juhász nem jött még haza. Az iskolába já­ró gyerekek tanulnak, a kisebbek pedig építő koc­kával játszanak, bástyát építenek. A szobát vacso­ra és forralt tej illata tölti meg Juhászoknál. — Jöhetne apátok — így Juhászné. Nem is annyira a gyerekeknek mondta, hanem inkább magának. Juhász a városi tisztiorvosi hivatal gond­noka. Azelőtt paraszt em­ber volt. Ebben az évben kerültek be városra. Ju­hászné is állást kapott, a Vásározó Állami Vállalat munkása. — Ha !... — nyújtotta fel csendre intőleg ujját a kis Kati, — jön apa- — Valóban Juhász lép­tei már ott kopogtak a lépcsőn. Köszönt, meg. csókolta a gyerekeket, megmosakodott cs vacso­rához ült. Evés közben nem esett szó. Ne«j szo­kása az evésközbeni be­széd. Vacsora után tér­dére ültette a kis Katicát és kérdezgette, nem volt.e rossz, nem tüzes- kedett-e, szót fogadott-e nagyobbaknak, meg any­jának. — Sokan voltak na­gyon az állomáson, nem férni abban az épületben-,. — szólt Juhászné, miköz­ben munkával telt napjára emlékezik. — Na majd az újban jobban elfértek ... tága­sabb lesz, meg szebben lesz berendezve. — Szcp lesz egymás mellett az a két épület, a dohányfermentáló, meg az állomás... — dicsérte a felesége. — Biztosan megakad a szeme rajta mindenkinek... amikor arra voltam, én is csak néztem, hogy mi­lyen szép ... Add ide azt a Szabad Népet, amelyik­ben Rákosi eivtárs be­széde megvan ... tegnap este olvastam ... — Apa, hát te annyi sokszor elolvasol egyet, mégsem tanulod meg, én a leckét csak egyszer ol­vasom el' és máris tu­dom... — szó! a kis Ban­di. Bandi nagyon figyel­mes és értelmes gyerek. Alindent megfigyel, min­denről tud. Ha felnőttek beszélnek nem megy ját­szani, hanem estig is el­hallgatná. Apja elmoso­lyodik. — Fiam ez nagyon ko­moly tanulnivaló, sok min­denre megtanít. Szétnyi­totta az újságot és olvas­ni kezdett. Juhászné köz­ben leszedte az asztalról az edényeket. — Azt írja Rákosi elv­társ. hogy az imperialis­ták mindent elkövetnek, csakhogy meg tudják kez­deni a világháborút — szólt felnézve az újság­ból Juhász. Felesége ke­zében megállt a tányér, amelyet éppen törölhetett. — Elég volt már ne­künk a háborúból, nem akarunk háborút, nekünk béke kell! — szavai úgy csattantak mint egy-egy ostorcsapás. Juhász újra belenézett az újságba. Nem olvasott, hanem gondolkozott. Az­tán újra megszólalt. — Mennyit építettünk ebben az országban. Azt most újra le szeretnek tombolni. Mennyi nyomo­rúságot hoz egy háború... — Szegény Sanyink, a háború nyomorékja... a gazemberek újra bombáz­ni, gyilkolni akarnak ... Juhászék ' legnagyobb fia, Sanyi a háború nyo­moréba. Talált valamit, de senki sem tudja, hogy mi volt, ő maga sem tudja megmondani, eltette. Ha­zahozta és itthon a többi' gyerekkel ütögették, csa­vargatták. Felrobbant ás megsebesítette a kezét is meg a lábát is. Sanyi ijed­tében. mcgnémult, a két keze pedig elnyomorodoti, még felöltözni sem tud szegény, ö a családban a legnagyobb ... — Nem kell háború! Békés, alkotó munka kell, —- így beszél Juhász, egy a milliók közül. Rákosi elvtárs is tudja, hogy mi vele akarunk menni, előre, csak eló're .... to­vább ezen az úton. Es ha kell, az ő vezetésével fogjuk védelmezni is ezt az országot, a békét... Juhász újra belemélyedt az újságba. Olvasta to­vább Rákosi elvtárs be­szédét. A gyerekek köz­ben mind aludni tértek. Csend lelt és nyugalom a szobában, az udvaron, az utcán, mindenütt, amerre a béke kemény katonái állnak őrt az élet, a sza­badság felett. Sz. Gy. íe‘ni a teljesen kiszolgáltatott rab­szolgákkal, hogy a vJág rendjét föl­döntúli hatalmai? szabjál? meg és ez megváltoztathatatlan. S aki ezt a rendet megbontja, arra szörnyű büntetés .vár. Tani ásuk alátámasz­tására a legkülönfélébb szemfény­vesztéseket használták' fel. Az egyik ókori tudós. Heron leírja, hogyan készített a papok számára olyan készüléket, me y segítségével az is­tenek szobrai szabályozhatóan tud­tak könnyeket ontani. Ma is hasz­nálnak ilyen módszereket. Nemré­gen a Csihoszty nevű kis cseh ía" luban a reakciós plébános a vatiká­ni követség utasítására a templom oltárán álló keresztre rugós szerke­ze et és dró'.ot szerelt. A drót elve­zetett a szószékig s a pap prédiká­ció közben rángatta a drótot. A ke" reszt kimozdult a helyéről, Nyugat felé fordult. Széitében, hosszában terjesztették ezt a „csodát“, amíg 1« nem leplezték a csalást. , t’z utóbbi pé’da is bizonyít8’ * ’ hogy a reakció még most is fel­használja a szabad országokiban is egyes dolgozók tudatlanságát arra, hogy szembeállítsa a szocializmus építésével. A különféle babonákat,, jóslatokat kuruzslásokat. az időjárás jóslásokat a nép ellen használja fel az ellenség. Szolnok megyében egy kulák a következőképpen akarta be­csapni a dolgozó parasztokat: ami­kor a kulák egyik házába a község be akart költöztetni egy szegénypa- rasztcsaládot, a kulák éjszakánként fehér lepedőben ..kísérletként“ járt a ház körül, a szegényparaszfo'.ád elriasztására. Egy másik faluban a •kulákok fénylő „égi“ jelet fedezte’:? fel a szövetkezetbe belépő szegény- parasztok ablakán. Mint kiderült, a kulákok éjszaka petróleummal ken­ték be az ablakokat s ez a napfény hatására sárga koraiakban jelent meg az ablakokon. Az egész ..égi csodát“ egy száraz ronggyal le lehet törülni. A jámkmajlisi dolgozók is emlékszenek még a nemrégiben ..szendétektől megszállt“ asszonyra- akit a templomban egy nyugatos katonatiszt avatott szentté és aki többek között a következő fizetésért jósolt: meg kell kapálni a pap földjét. Vagy ki nem emlékezne megyénkben a ..vasmenyasszonyra“, az amerikai imperialisták „küldötté­re“? 1 Ez mind-mind a reakció mes­terkedése volt, hogy kihasználja az egyes emberek gondolkodásában visszamaradt tudatlanságot, mairadi- ságot. Sok helyen az ellenség szek­tákba tömöri i a babonás embere­ket — akik például nem fognak fegyvert akkor sem. ha az ellenség szabadságunkra törne. Ezeket a szektám prédikátorokat az ameri" kai háborús gyuJtoga*óír pénzelik. Nem véletlenül kap Amerikából csomagot a Nagyhalász környéki „prédikátor“, aki soha életében be­csületesen nem dolgozott, aki az os­toba szektaételekkel megölte már feleségét is. Rá ülőn ősén dolgozó parasztságunk- nak okoz nagy károkat a mara­di gondolkodás. Rákosi elvtárs leg­utóbb) beszédében világosan rámu­tatott erre. Az idén a forró idő miatt a szokottnál két héttel koráb­ban értek be a kalászosok. A kor­mányzat felhívta a figyelmet arra, hogy nem kell Péter-Pálig várni az aratással. S akik nem fogadtál? meg a tanácsot, azoknak a szempergésből nagy kárai lettek. így áll a másod- termények kérdésével is. Ha dolgo­zó parasztságunk a kalászosok le* aratása után. másodve'eményt. c$a- lámádét, tarlórépát, muhart, kölest vetne, akkor 50 százalékkal emel-, hetnénk állatállományunkat. Mi a feladat? Senki ne higyjen a babonának, a maradiságnak. a ku- ruzslóknak. mert ezzel saját magá­nak okoz kárt s ugyanakkor a sza­badságunkra és békénkre törő ellen* séget segíti. A szovjet emberek a tudomány segítségével legyőzték a természetet, a szárazságot; öntöző­műveket. erőműveket építenek, új növényfajtákat honosítanak meg. A szovjet emberek példáján a mi né­pünk is felépíti a tudomány segít­ségével a szocializmus boldog hajlé­kát. Fogadja meg mindenki a Párt. Rákosi elvtárs útmutatását: minden­ki tanuljon és emelje műveltségét minél magasabb színvonalra ! ' S- L .

Next

/
Thumbnails
Contents