Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-26 / 275. szám

' 1B50 NOVEMBER 26, VASÁRNAP f Munkában9 karéban naprói-tiapra erősödik a gárai „Dózsa“ termelőcmport Töl>I>, mint ötezer forint egy tag ezévi jövedelme A nyíregyházi-nyomda a termelési értekezlet tükrében Semmi felszerelés cs befektetés nc'kül kezdték meg a munkát a gávai „Dózsa" tcrmelőcsoport tag­jai. — Nem vo’.t nekünk semmink sem e’.vtárs negyvennyolc őszén — emlékszik vissza Pásztor Sándor — csak raitunkvató ruha. az is ron­gyos. Ekkor jelentkezett közénk Mátyás Ferenc, a gyümölcsös volt bérlője (feleségének több. mint har­minc ho'd földje van). Látta, hogy semmink eines s mindjárt felaján­lotta meglévő permetszerét, hor­dóit és a gépeket. Ösz ntén mon­dom elvtárs — monda Pásztor Sán­dor. örültünk a segítségnek és fő- ként annak, hogy egy jó ^szakem­ber” iött közénk, aki ért a gyümöl­csöshöz. Máms'g olyan szép is volt a gyümölcsösünk, hogy mindenki megbámulta, aki arra ment. Ekkor töri ént, hogy közvetlen eső után olyan erős szerrel permetezte Má­tyás a fákat. bogy, néhány nap múl­va. mint a citrom,- úgy megsárgu'.- tak a fák levelei és lehul'olt az al­mának (óbb, mint a fele. Több, mint 10.000 forint kárt je’en'.ett ez a cso­portnak! Ezzel még nem elégedett meg, ősszel külön szakértői dijat is követelt magának. Mi aztán meg­adtuk neki a „sznkér'ői dijat’’, — út laput kötöttiipk a lába alá, kizár­tuk magunk közül. SEGÍTETT a part Egész évi küszködésünkre aztán felfigyelt a Párt és naponta fe'ke- resiek bennünket, biztattak, oktat­tak valahányszor kijöttek a Járási Pártbizottságtól. Kézben megkap­tuk a működési engedélyt Is a gyü­mölcsösre és már többen jelentkez­tek a csoportba. Tavaszra már ' 45 volt a taglét­szám és a 10 hoki gyümölcsös mellé már 140 hold szántónk is nőtt. az Állami kölcsön volt igazán az, ami összetartotta a csopnr'ot. Tavasz volt, éppen a ve­tés ido'e. A csoportnak se igavonó jószága, se vetőmagja nem volt s traktort is csak egyet kapott. A cso­portlapok egyre jobban zúgolódtak. „Nincs kenyerünk, se zsírozónk, nem jövünk holnap dolgozni.” Már má:us közeledett, de a csoport még mindig nem fejezte be a ta­vaszi vetést. Munkájukat az is na­gyon gátolta, hogy több. mint ki­lencven darabban volt a föld és ha egyik darabon délután két órára vé­geztek a munkával, a másikba már rmm mentek át. „Úgy éltünk elv- társ. mint a 120 gém, amelyiknek 60 keszeg jutott.” Az egyik májusi napon aztán örömhír járt a csoporttá gok között. Négy lovat kaptak az államtól. Nagy volt ám az öröm, különösen amikor azt is megtudták, hogy 100 forinticr vásárolhat egy-egy család a fö'.dmíívesszövetkezetben. Egy­szerre fellendült a munka s a mű­velési előlegből már az éleimen kí­vül ruhára is jutott, különösen a nőtleneknek. Később még a fejada­got is megkapta minden tag. — Kezdtük érezni elvtárs. hogy már nem vagyunk egyedül. Mert az állam, is segít. A nyári és az őszi munka már vigan ment, minden csoporttag elégedett volt. A SZOVJET KOLHOZOK TAPASZTALATAI Lelkesen dolgoztak a mezőn a csoporttagok, de nem volt olyan nap, amikor ne jött volna szóba Kondcsz Mária. Vájjon merre jár most? Meg- nézi-o igazán azokat a kolhozokat? Mivel jön hát haza? öt hétig, amíg üzemi pártszervezeti titkáruk a szovjet kolhozokat tanulmányozta, mindig emlegették, még a csopor­ton'kívüliek is. A kulákok még azt is beszélték, hogy soha többé nem jön vissza, kár volt elmenni neki. Szegény édes- . anyja rriég sírt is éjszakánként Egy szép napon aztán megérke­zett nagy csomagokkal Mária. He­tekig alig győzte fogadni a látoga­tókat. Első dolga volt Máriának, hogy beszámoljon tapasztalatairól a csoportnak. Elmondta, bogy mi­lyen boldogan élnek a szovjet pa­rasztok, de elmondta azt is, hogy milyen nehézségekkel kellett küz­deniük, amíg idáig jutottak. Hatan-nyolean ülik körül a kis asztalt. A külső szobában erős do­hányszag terjeng. Dohányt sí mit az nak a csoport tagjai. Pásztor Sán­dor a csoport elnöke, Erős Magda, Mikulik Mária, Reményi Juliánná, B'alogh Jolán és még vagy hárman beljebb, egy kis szobában kiterített papírok felé hajolnak. Most készí­tik a csoport zárszámadását. Néha be-be kacsintanak a dohánysímítók, kíváncsiak, ' vájjon mennyi is lesz hát ezévj jövedelmük? Még' nincs kész teljesen a zár­számadás, de már számot tudnak vetni az eredmény fölött. Hatezer forintot is kéréséit egy tag! — új- ságolják örömmel a munkabizott­ság tagjai. A CSOPORT EZEVI TERMÉSE Még a száraz időjárás ellenére is szép volt. Búzából és rozsból 300 mázsányi termett. Ezenkívül 320 mázsa kukorica, 600 mázsa burgo­nya, 25 mázsa dohány, 50 mázsa Rákosi elvtárs legutóbbi beszéde nyomán egyre szélesebb méretek­ben bontakozik ki megyénkben is az önköltségcsökkentési és anyag­takarékossági mozgalom. Ezeket mondotta Rákosi elvtárs: „Azok a jó kezdeményezések, amelyeket a Szovjetunió tapasztalatai alapján az önköltségcsökkentés, az anyag­takarékosság terén bevezettünk, még gyermekcipőben járnak.” A feladat tehát az, hogy a tapasztala­tokat általánosítsuk és széles tö­megekre kiterjedő mozgalmakká tegyük. A fehérgyarmati cipész- kisipari termelőszövetkezet dolgo­zói elhatározták, hogy a hulladék­anyagot Azandálkészilésre használ­ják fel. A nyíregyházi dohányfer­mentáló munkásai zsinegmegtaka­rítási mozgalmat indítottak. Egy- egy kötözésnél félnjéter zs’neget takarítanak meg s ez évente 60.000 méterre növekszik. A mátészalkai óla iuzem kezdeményezésére ola1- feldolgozó üzemeink a csurgóknál mély tölcséreket alkalmaznak. Ez­zel az olajveszteséget csökkentik. A kisvárdai Vulkán ifjúmunkásai mozgalmat indítottak a vit’amos- energia megtakarításra. Mindez azonban még csak a kezdet. Ha további jó eredményeket, »egyre jobb eredményeket akarunk elérni az önköltségcsökkentés és anyag­takarékosság terén, akkor még alaposabban kell tanulmányoznunk a szovjet tapasztalatokat s még lendületesebben kell azokat a mi ■ viszonyainkra alkalmazni. A szovjet sztahánovisták, a munka hősei a szocializmus és kom-- munizmus építés® során kiváló kez­deményezéseket honosítottak meg [az üzemekben. Mindez kifejezője lángoló hazaszeretetüknek, harcos békeakaratuknak. Nagyjelentőségű takarékossági mozgalom indult LIDIA KORABELNYIKOVA a moszkvai Párizsi Kommün cipő­gyára-fiatal munkásnőiének kezde­ményezése nyomán. Korabelnyiko- va brigádjával együtt elhatározta, hogy 30 nap alatt két napi terme­léshez szükséges nyersanyagot ta­kadt meg. A megtakarítás mellett a minőséget is fokozza. A fiatal munkásnő kiszámította, hogy ha a gyár valamennyi brigádja követné kezdeményezését s ha csak egy napi termeléshez szükséges nyers­anyagot takarítanának is meg ha­vonta, akkor 30.000 pár cipőt lehet­ne elkészíteni a megtakarított mennyiségből. Korabelnyikova kez­deményezését nemcsak az üzem vette át, hanem nemsokára orszá­gos méretűvé fejlődött a mozga­lom. Nemcsak a könnyűipar dolgo­zó’ követték példáját. Megtakarí­tott szénnel viszik szerelvényeiket napraforgó,'500 mázsa széna, 300 mázsa alma, árpa, tiborkamag, vi­rágmag, bab, mák, dinnye és ki tudja mi minden termett még. Szikszai Pál nem éppen a leg­több munkaegységes a csoportban — mégis több, mint ötezer forintot kap ezévi munkájáért. Hátha meg azt is hozzászámítjuk a keresethez^ amit az építkezésbe költöttek. Mert. építettek is szépen a nyáron. Egy 40 méteres dohánypajtát, ló- és te­hénistállót jászlakkal, sertésfiazta- tót, a süldőknek fedeles karámot. Tíz tehenük, öt növendékük, kilenc borjuk és hat lovuk van már az is­tállóban. Ezeket mind ebben az év­ben szerezték. Aztán adósságukat is kifizettek. Mégis több, mint húsz forint jut egy munkaegységre, — Nehéz munkában, nélkülözés­ben és harcban jutottunk el idáig — mondja a csoport elnöke, de ma már egyre több egyénileg gazdál­kodó is kezdi belátni, hogy helyes ez az út. S mi ezen az úton hala­dunk tovább a boldog élet útján. Sz. B. a mozdonyvezetők, a vasmunkások megtakarított anyagból dolgoznak. A mátészalkai fütöház kovács­műhelyében hasonló mozgalom in­dult meg ezelőtt néhány hónappal, azonban ma nem hallani az ered­ményekről. Ez a mozgalom na­gyobb figyelmet érdemelne nem­csak Szálkán, hanem az egész me­gyében. HOSSZABBÍTSD MEG GÉPED ÉLETÉT —■ ez a jelszava annak a mozga­lomnak, amelyet Nina Nazarova, az uráli „Sztálin” automobilgyár Sztá- 'in-díjas marósa indított cl.' öléves tervünk az ipari termelés nagy­mérvű fokozását tűzi ki célul dol­gozóink elé. S ebből a szempont­ból nem lényegtelen kérdés a gé­pek minél jobb. gazdaságosabb ki­használása. Hogyan lehet meg­hosszabbítani a gépek életét? Első­sorban a gondos és alapos, rend­szeres karbantartással. Ugyanakkor a jól ápolt gépeken jobban megy a munka, olcsóbban, jobb minőségű munkadarabot lehet előállítani. Er­ről a mozgalomról írja a követke­zőket a Trud: „Nina Nazarova ta­pasztalatai bizonyítják, hogy csak a gépekkel való gondos bánásmód biztosítja a gépesített munka pon­tosságát és a minőségi termelést. A jól karbantartott és gondosan megóvott munkapad jelentékenyen csökkenti a. nyersanyag- és ener­giafogyasztást.” IJJÄSZÜLETETT SZERSZÁ­MOK A növekvő ipari termelés ész­szerű szerszámgazdálkodást követe! meg. A harkovi traktorgyár dol­gozói szocialista munkaversenyt indítottak a szerszámok többszöri helyreállítására, élettartamuk meg­hosszabbítására. A fémmegmunkáló szerszámokat egyszerű módon: ko­vácsolással; ponthegesztéssel, kró­mozással állítják helyre, vagy ed­zett állapotban átköszörülik. A szer­számok minősége nem változik a fém tulajdonságai változatlanok maradnak. A harkovi traktorgyár műhelyeiben értekezleteket tartot­tak s ezeken az értekezleteken megtárgyalták a szerszámok hely­reállításának lehetőségeit. Faliújsá­gokon és plakátokon népszerűsítik a mozgalmat s a gyár sztahano­vistái, műszaki dolgozói előadáso­kon vetlek részt, amelyekm a mód­szerek ismertetésével foglalkoztak. Már az első hónapban 258.000 ru­bel értékű szerszámot alakítottak át. A TERMELÉSI VESZTESÉ­GEK ELLENI HARC érdekében javasolta Andrej Jaku- l sin, a moszkvai 2. sz. óragyár laka­Termélési értekezletet tartanak a nyíregyházi nyomda dolgozói. Negyedötlkor gyűltek össze a dol­gozók, de késett a vállalatvezető elvtárs és nem kezdték meg csak öt órakor. Addig halkan beszél­gettek a könyvkötészet új termé. ben. Bernit elvtárs, a vállalatvezető röviden beszámolt az októberi és a novemberi hónapok munkájá­ról. Októberben szép eredménnyel dolgoztak az üzem munkásai. Tervüket befejezték és havi ter­vüket is 162.5 százalékra teljesí­tették, pedig; ebben a hónapban is voltak akadályok. Folyt az átépí­tés munkája. Harmadik negyedévi tervüket is kitünően teljesítették. Ennek volt az eredménye a- vándorzászló, amelyet elnyert az üzem. Okleve­let és pénzjutalmat kaptak a leg­jobb dolgozók — népi demokrá­ciánk elismerte jó munkájukat. Ezeket az eredményeket azon­ban mintha elvágták volna a kö­vetkező hónapban. Megmutatko­íosa külön sztahánovista terv ki­dolgozását. A terv a kővetkező részletekből állott: 1. Nyersanya­gokkal és segédanyagokkal való takarékosság. 2. Berendezés és szer­számkészlet karbantartása. 3. A ter­melés minőség emelése és a selejt csökkentése. 4. A villamosenergiá­val való takarékosság. 5. Kézi mű­veletek gépesítése: több rokon­szakmában való munka elsajátítása és nagyobbszámú gépek egyidejű kiszolgálása. 6. A munkanap jobb kihasználása. Ezeknek a részeknek keretében 676 javaslatot dolgoztak ki s ezek közel 2 millió rubel megtakarítást eredményeztek. Hogyan? Minden egyes műhely számára havonta meghatározták a megengedett ter­melési költségek tételeit és minden munkás egyéni kötelezettséget is vállalt a megtakarításra. A hatal­mas anyagmegtakaritás melleit az egy zsebóra előállításához szüksé­ges munkaidő a felére csökkent. GYŰRŰS ELLENŐRZÉS A selejtcsökkentésért vívott harc­ban nagy jelentősége van a pon­tos e'lenőrzésnek. Ezen a téren indított el mozgalmat Rufina Rasszomahina, aki az uráli Sztálin- autógyár technikai ellenőrzési osz­tályán dolgozik. Rasszomahina me­rőben megváltoztatta az ellenőrzés módszerét. A régi módszer szerint az ellenőrzési osztályra már a kész gyártmányok kerültek s így csak az összes munkafolyamat elvégzése után derült ki, hogy se!ejtes-e_ a munkadarab, vagy jó. A fiatal lány elhatározta, hogy nem a munkafo­lyamat befejezésekor ellenőriz, ha­nem a munka egész körforgásában ellenőrzi a termelést. Ezt nevezte el gyűrűs ellenőrzésnek. Ha vala­melyik gép rosszul munkálja meg a munkadarabot, az ellenőrzés már akkor kiselejtezheti s így meg lehet takarítani a további felesleges mun­kát. Ez az újítás a Sztálin-autó- gyárban évente 3 millió rubel meg­takarítást jelent. Népbolt a népé vásároljon Szabolcs’Szatmár megyei NÉPBOLTOKBAN zott ez már a Forradalom évfor­dulójára tett munkaiéi ajánl ásók­ban la. A« üzem pártszervezete egy héttel az évforduló előtt kez­dett hozzá az agltáciőhoz. Ekkor tettek munkafelajánlást a dolgo­zók. A teljesítés terén azonban a könyvkötészet lemaradt. Nem ka. pott anyagot és ez — mint Sztan- kóvján.sz!ti elvtársnő hozzászólá­sából kitűnt — azért volt, mert az Irodából nem adták ki a mun­kát. Igry elmaradt a munkafei- ajánlás teljesítése. Nő a *elejt Az üzem dolgozói papírtakaré­kosság! felajánlást is tettek a Szocialista Forradalom évfordu­lójára. Ezen a téren teljesítették felajánlásukat. Néhány nap alatt 550 forint értékű papírt takarí­tottak meg. Az értekezlet további részében a dolgozók szólaltak fel és rámu­tattak a hibákra. Míg az elmúlt évben selejtmentesen dolgozott a nyomda, most egyetlen nap alatt nagymennyiségű selejt keletke­zett. A selejt föoka az Iroda hanyag munkája. A vállalatvezető elvtárs rosszul viszonyult a bírálathoz. Azt mon- dotta: az irodában tévedhetnek. Ez helytelen álláspont. Az iroda dolgozói arra vannak hivatva, hogy segítségére legyenek a mun- kásoknak, ne pedig hátráltassák munkájukat. Fokozni kell az el­lenőrzést, különösen akkor, mikor a rossz munka kiadója Orosz Ká­roly, a volt nyomdatulajdonos. A munkafegyelem Is meglazult. Egyre több a késés az üzemben, különösen az utolsó hónapban. Nem elégedhetnek meg a nyír­egyházi nyomda do'gozól azzal, hogy megnyerték a vándorzász­lót. A munkaverseny nem -egy hó­napra szól. Fokozzák munkájukat, fokozzák az ellenőrzést. Bíráljunk merészen és nyíltan A bírálat és önbírálat legyen erős fegyver a dolgozók kezében és használják fel munkájuk meg­javítására. Ezen a termelési ér- tekez eten elhangzott minden kri­tika nem lehetett épftö, már csak azért sem, mert számosán általá­nosságokban beszéltek. Beszéltek súlyos hibákról, klikkrendszerröl, de senki sem említette meg, kit terhel ezért a felelősség, vagy ki az oka ennek. A vállalatvezetésre komoly fel­adat hárul, hogy mindezeket a hibákat kijavítsa, állandóvá tegye a munkaversenyt. Ha befejezték az évi tervet, az nem jogosítja fel az üzem dolgozóit r.rra, hogy most már ne dolgozzanak. Tervük laza volt — ezt maguk is megállapí­tották —, újabb vállalást tettek és ahelyett, hogy a határidő be­tartására törekednének, mentő körülményeket keresnek és kitol, ják a teljesítés idejét. A laza munka felszámolásában a pártszervezetnek is segítenie kell a vállalat vezetőjét. Agitációs munkát, kell kifejteni, meggyőzni minden dolgozót a munkaverseny jelentőségéről, a tervfegyelemről. A párttitkárnak a pártszervezet tagjainak kell élenjámiok a he­lyes bírálat gyakorlásában, hogy az tervünk elöbbrevitelét szol­gába. Fenyvesi elvtársnak magya­rázza meg azt Is a pártszervezet titkára, hogy mennyire helytelen, amikor arra kéri az újságírót, hogy ne írja meg a termelési ér­tekezleten szerzett tapasztalatait. Fenyvesi elvtárs a pártvezetőség tagja és nem szabad félnie a bí­rálattól akkor sem, ha az nyilván nos. A hibák nyílt feltárása, az önkritika alkalmazása és a hibák kijavítása lehetővé teszi, hogy a vándorzászló továbbra is az üzem­ben maradjon. B, I, ^ Szélesítsük ki az önköltségcsökkentési és anyagtakarékossági mozgalmat Tanuljunk a szovjet sztatiánovistákfél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents