Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-25 / 274. szám

1950 NOVEMBER 25, SZOMBAT 5 Takarékossági anosgaloan a nyíregyházi dohányfermentálóban Egy félméternyi zsinegnek nem nagy az értéke, de ha minden var­rásnál egy félméternyit dobnak el, akkor sok vész kárba, nagy kárt okoznak népünknek. Ki is számí­tották, hogy 1951 december 3l-re, az 5 éves terv második évének vé­géra 60.000 méter varrózsinegeí ta­karítanak meg! SZÉNTERMELÉSÜNKET is fokoznunk kell. Bányászaink Ta­tán, Dorogon és a pécsi aknákban harcra indulnak a föld méhének fe­kete aranyáért, a szénért. Ifjúsá­gunk Rákosi elvtárs szavára le­ereszkedik a tárnákba és megtanulja a bányamunkát, a szénfeitést, a csillekezelést, az átépítést. Gyáraink füstje tovább hirdeti munkánkat; erősödésünket, békénk védelmét. Dvarnicsenkó János is a több szénért harcol. Nem bányában, ha­nem úgy, hogy a fermentá’ó fűté­sénél műszakonként 3 mázsa szenet takarít meg. Negyvenkét mázsa he­lyett 38—39 mázsa szénnél szárítja ki a dohányleveleket. Egy év alatt 1500 mázsa szenet takarít meg. — Rákosi elvtárs útmutatása sze­rint dolgozom, az ő szavait fogad­tam meg. Mindent elkövetek, hogy még kevesebb szénnel tudjam el­érni a szükséges hőt. Több szén jut a gyárainkba, több szén jut a dolgozó embereknek, ezért takaré­koskodom — mondja. SZÉN ÉS ELEKTROMOS- ENERGIA Mennyire összefügg. Áramfejlesz­tő telepeink gépeit szénnel fűtik. Aki KÖNYVSOROZAT INDUL A SZOVJETUNIÓBAN „A SZTÁLINI ÖTÉVES TERV ÜJfTÓI“ CÍMMEL A szovjet szakszervezetek könyvkiadója új könyvsorozat kibocsátását kezdte meg „A sztálini ötéves terv újítói“ cím­mel. A sorozatban megjelenő könyveket a termelésben élen­járó munkások írják, akik je­lentős eredményekkel járultak hozzá a szovjet népgazdaság fejlesztéséhez. G nyíregyházi tejüzem MSZT-brigádial teljesítették ksngresszasi felajánlásaikat pazarolja a villanyenergiát, az gyen­gíti hazánkat, gyengíti a béketá­bort, gátolja a szocializmus építé­sét. Meliick Mihály szerelő ezt tud­ja. Vigyáz is arra, hogy olyan he­lyen ne égjen villany, ahol nem szükséges, munka után ne maradjon égve sehol a villany. A termelési értekezleten megfogadta, hogy min­den műszakban 10 kw áramot ta- karit meg. Az értekezlet óta eltelt idő óta négyven kw-nál többet sike­rült megtakarítania, ö is kiszámol­ta már, hogy az 5 éves terv má­sodik évének végére: 5000 kilowatt áramat ad a hazának. SZÉPEK a sokárnyalatú dohánylevelek. Jó velük dolgozni, kellemes puha az illatuk. Cifra Margit javaslatára még jobban vigyáznak a dohánylevelek­re. Eddig 10 százalék levélhullás volt. A régi módszerekkel nem le­hetett ezt kiküszöbölni. A gondos­ság, a nép, a munka szerctete azon­ban minden akadályt legyőz. A ter­melési értekezlet óta, a fogadalom óta, amit a béke mellett tettek a dolgozók, nem hutának a földre a dohányleve'ek. Ha le is esik egv- egy, a világért sem lépnek rá, fel­veszik. vigyáznak rá. így lesz a 10 százalék hullás helvett csak 2 szá­zalék, a felhasználhatntlan levelek, a selejt százaléka pedig egy. Takarékossági mozgalmukkal így védelmezik gyönyörű gyárukat, gyönyörű hazáiukat a nyíregyházi dohányfermentáló dolgozói. Szabó György. A DEMOKRATIKUS ALBÄNIÄBAN MEGSOKSZOROZÓDOTT AZ ISKOLÁK SZAMA Az idén Albániában négyszer annyi tanuló jár az elemi isko­lákba, mint 1938-ban. Az elemi iskolákba 128.000 tanuló jár, ezenkívül a 114 hétosztályú is­kolát 5725 tanuló látogatja. Ezek az iskolák a felszabadí­tás előtt teljesen ismeretlenek voltak. Béke! Minden becsületes, népet, hazáját szerető ember szívében ott é! ez a szó. A második világháború borzalmait átélték az emberek. A háború tüze még jobban megerősí­tette a béke szeretetét, a béke vá­gyát és a bekéért való harcra ne­velte az embereket. A felszabadu­lás, a fasizmus leverése tavaszt ho­zott. A romokból kibújt az új élet rügye, a Párt kibontotta a romok felett az élet, az alkotás, a teremtő munka zászlaját. Ez a'att a zászló alatt épültek fel a lerombolt váro­sok, gyárak, felrobbantott hidak, összeszaggatott vasúthálózatunk. A Párt zászlaja alatt haladók simítot­ták el a gránátszaggatta mezőket. A Párt szavára hasítottak új baráz­dát a földeken és vetették kinyi­tott keblébe az új élet magvait. A HÁBORÚBAN á nácik lerombolták a nyíregyházi dohánybeváltó épületét is. A mun­kahelyen, ahol száz és száz ember dolgozott, ahol még néhány nappal azelőtt munka folyt, csonka falak, megüszkösödött gerendák, lesza­kadt vasvázak hirdették a háborút. Ledőltek az épületek, ahol az új élet reményét magukba rejtve dolgoz­tak apák, anyák és fiatalok. A Párt vezette ki a romok alól az embere­ket, a Párt vezette az újjáépítő munkához is a dolgozókat. Megin­dult a romok eltakarítása, megásták az új épületek alapjának a gödrö­ket és napról-napra nőtt, nőtt az új fal. Munkaközben úi emberek szü­lettek, hősökké edződtek azok, akik eddig még sohasem dolgoztak ma­guknak. Nemsokára kirajzolódtak a félig ké.sz falakon az ablakok helyei, az­tán felkerült a tetőzet. Beszerelték a neonégőket, a fütő és 'ógtiszHíó berendezést. Az új élet növekedett, erősödött és úgy figyelték az em­berek, mint bokrosodó vetését a dolgozó paraszt, aki először vetett magának és a munkásosztálynak. Az új fermentáló elkészült. Átadták. Sokkal hatalmasabb, sokkal kénye'- mesebb, sokkal szebb, mint a régi volt. Ilyen nincs is még ’gy Közéo- Európában. Azok az emberek, akik évtizedeken keresztül görnyedtek a sötét, dohos kövek között, napfény­telen, torokknrco’ó levegőjű, hideg termekben dolgoztak, most szép, egészséges, tiszta üzemben élnek. KINEK KÖSZÖNHETŐ mindez? A nagy Sztálinnak, aki ki­bontotta a béke és az a'kotás zász­laját a fasizmus fellegvára, a Reichstag felett, aki a béke olajágát Budapest fölé emelte; a Pártnak, aki megtanította felépíteni az új életet, az űj országot, Rákosinak, aki el­hozta nekünk a szovjet emberek ta­pasztalatait, aki vezetett és vezet bennünket. A béke zász'aja és a béke olaj­ága ott leng Budapest felett. De a békének új ellenségei vannak. Hitler örökösei új háborút akarnak, foly­tatni szeretnék Hitler munka;át. A békét szerető emberek azonban to­vább építik a béke műveit, a béke bástyáját. Termeléssel, takarékos­sággal, tanulással harcolnak az új háború ellen. A nyíregyházi _ do­hányfermentáló dolgozói is védel­mezik szép munkahelyüket, hazán­kat, család iukat. Többet termelnek és takarékoskodnak. November 20-án termelési értekez'.etet tartot­tak, ott határozták el, hogy takaré­koskodni fognak, vigyáznak a nép vagyonára, a se'.ejtct, a hulladékot csökkentik. Amit fogadtak, be is tartják. A nyíregyházi tejüzem MSZT brigádjai munkafelajánlásokat tettek az MSZT első Országos Kongresszusa tiszteletére. Fel­ajánlásaikat sorra teljesítik. A Tyihonov elvtárs nevét viselő gépkocsikísérő brigádunk vál­lalta, hogy teljesítményét 2 százalékkal növeli . A brigád teljesítette vállalását. Ugyan­csak megállta helyét a Kon­gresszus sikeréért folyó ver­senyben alapszervezetünk kan- namosóbrigádja is. A vállalás szerint 3 százalékkal emelte teljesítményét. Ugyanez a bri­gád megindította a tejiparban oly nagyjelentőségű „Vorosin“ mozgalmat, a tisztasági moz-‘ galmat s ezt kiterjesztették az[ üzem többi részére is. A kan­namosó brigád tagjai közül külön kiemelkedett a legutóbbi bérhéten László Mária, MSZT- káderes, aki a vállalt 3 százalé­kos emelés helyett 16 százalék­kal emelte teljesítményét s így elérte a 124 százalékot. Ez az eredmény üzefhi viszonylatban is a legjobbak közé tartozott az elmúlt bérhéten. Dolgozóink tettekben bizo­nyítják be nagy szereteíüket a Szovjetunió iránt, dolgozóink kimagasló termelési győzelmek­kel akarják tovább szilárdítani a megbonthatatlan szovjet-ma­gyar barátságot. HORVÁTH SÁNDOR MSZT titkár. ÁCS SANDORNÉ ! bálavarrásná! takarékoskodik. Ed- iig úgy volt, hogy levágtak eoy larab zsineget és varrtak vele, ha dmaradt egy félméternyi, e.dob- ák, mert egy varráshoz kevés volt, (5tni hozzá meg nem lehet. Most nár előre néznek, megismerték, íogy milyen hosszú varrózsineg <e',l egy bála varráshoz, pontosan nérik és nincs hulladék. Nem hiaoa lo'goznak úgy a dolgozó parasztok, íogy mennél kövérebbek legyenek t kenderszálak. Nem vész kárba munkájuk csepp része sem, nem műik. el a fonal, amit a budapesti :érna- és fonalgyárban készítettek. Acsné és munkatársai előre néznek. A Volga a világ !egli»4n!masabh TÍziúáronaia lesz A Volga a kujbisevi és sztá­lingrádi vízierőművek felépí­tésével hamarosan a világ leg­fontosabb víziútvonala lesz. A már meglévő úgynevezett „moszkvai-tengeren“ kívül a Volgán Kujbisevnél és Sztálin­grádnál is olyan hatalmas tó keletkezik, amelyeknek terüle­te meghaladja a 10—15 ezer négyzetkilométert. Jelentős mértékben kimélyítik a Volga mellékfolyóit is és a jelenleg még sekélyvizű folyók hajóz­hatóvá válnak. A megváltozott Volgán újtípusú hajók közleked­nek majd, melyek sokkal gyor­sabbak és teherbíróbbak lesz­nek a mostaniaknál. Megkezdődtek megyénkben a ter­melést értekez etek. Üzemeink dol­gozói felkészültek rá, tanulmányoz­ták a szakszervezet felhívását, hogy eredményesen legyenek segítségére a vállalatvezetésnek. A határozat világosan leszögezi: A terme’és: értekezleteket az üzemi pártszerveze'.elc vezetésével az üze­mi bizottságok szervezik, ugyanak­kor azenbsm c vállalatvezetőknek is komoly feladatuk, hogy az értekez­letek jó előkészítése és eredményes lefolyása legznesszebbmsnően bizío- sííva legyen. Ez. a határozat világosan meg­szabja úgy az üzemi bizottságok, mint a vállalatvezetés feladatát. Ezzel szemben megyénkben a szék- szervezetek munkája nem domboro- d'k lei a termelési értekezleteken. Ez legjobban a nyíregyházi Mngas- építési Vállalatnál mu atkozott ahol Kotoli'cs elvtárs, a szak­szervezet részéről összisfclvta ugyan a termelési értekezletet, ds maga nem jelent meg. Ez a hiba nem ál- ta'ános jeűegű megyénkben, de nyugodtan felvetjük a felelősség kérdését, mivel ez-kszervszeIélni: ennél a termelés: értekezletnél ál- tatában a könnyebbik megoldást választották. A legjobb termelési értekezletet a nyíregyház: gépi ferment áló II. mű­szakjánál tar tolták, ahol Ács Jó- zsef termelési felelős volt az elő­adó. Ács elvíáxs ismertette a terv hátralevő részét, amit megbeszélt minden dolgozóval. Rámutatott a műszak hibádra, de megmutatta azt az u at, ahogyan ki lehet azokat 1H' víteni. Itt, ezen a termelési érte­kezleten a bírálat és ön,bírálat Je­gyében javítotok munkájukon az üzem dolgozói. Megbeszéltál íe'sda- taifcat, irányt szablak a termelés további je vitásának. A dolgozók felajánlásokat tettek, hogy határidő előtt hajtják végre ezév: tervüket, csati;, koztak ez anyag takar Okosság! mozgalomhoz Cifra Margit javasla­tára. Dvarnícsenk) János a szén- takaréfeössági mozgalomhoz csatla- kozott Mellich Mihály és Szita Já­nos áramcsökfcsn'ési felajánlást tett. Ez a termelési értekezlet va­lóban a munka megjavítását szol­gál a. Itt a dogozók bevonul ‘ck a vállalatvezetésbe. előseg'tetíék 3 terv határidő előtti befejezését. Nem végeznénk jó munkáit, ha a hibákat nem tárnánk fel. Megyénk térülőién a termel fel értekezletek elteészí'ésa sem volt a legtöbb he­lyen megfelelő. Nem vették tekén- te be sem a pártszervezet, sem pe­dig az üzemi bizottság tagjai, hogy mos1 döntő fontosságú a termelési értekezhet jó elökészí'ése, jó lefo­lyása, hszon a terv sikeres teljesí­téséről Von szó. Ilyen hibát tapasztalhattunk a nvíreéti Olsífeldőlgozón-ál is. Itt C’/rom elvtárs. vállalatvezető tar­totta az értekezletet, de már az elején, a megszervezésnél hiba volt. hogy nem választotta külön a mű­szakokat és a két telepet. Kevesen I voltak jelen, fe’szúte? vo't az érte­kezlet, rmt az előkészítés hibája. Nem hozlak határozatot a munka megjavítására. Ez mind abból adó­dik hogy sem a szak-szervezőt, sem pcd'g a vál’ala-vezetés nem értette meg az értekezlet jelentőségét. Mátészalkán a Magasépítés! Vál­lalat malOTncrílé“ munkahelyén Varga munkavezető tartotta az ér­tekezletet. Itt bírálták a dolgozók a vállalatvezetést, mert nem bizto­sítják a jó szerszámokat. Nem azért, mintha nem vo’na, hanem hanyag­ságból. Ez a vállalat az. ahol e'ő- sze-etette! hivatkoznék arra. hogv „még most sincsenek magfelelő szerszámaink”. Csigáik vannak ami könnyebbé tenné az anyag felvon­tatását az emeletre. De amikor kér­ték a dolgozók, hogy hozassák azo­kat el Nyírbogdányból, még választ sem kaptak kérésükre. Béke filmszínház Szerdától Szerdáig. November 15—29-ig A 30 éves szovjet filmművészet koronája Beri n sleste Mindennap négy előadás: fél 3, fél 5, fél 7, fél S-kor Az egyik dolgozó azt is szóvátette, ! hogy am'kor szögért ment az anyagfele öóhöz, MajCáth elvíárshoz a központi telepre, az durván a fe- nába utasította és azt mondotta, hagyjanak neki békét. — Hált kihez mennék anyagért, h® nem hozzá — tette fel a kérdést az elutasított. Erre sam kaptak választ a malom- épi.ők. Ez a panasz nem is egyedül­álló Majláth elvlárs ellen. Túlságo­san gyakran utasít a »fenébe“ ké­réssel hozzáfordulókat, aminek az eredménye: néhány órás kiesés a munkából, mivel nem tudnak kihez fordulni tovább. Fogadja meg a dolgozók bírálatát Máj á h elvtárs és használjon emberségesebb hangot dolgozó társaival szemben. Vagy nézzük meg a Ssjóazentpé- teri Magasépítési Vállalat egyik termelési értekezletét. A segédmun- kásóknál Szigeti Béla vetette fel egészségesen, hogy sok az anyag­pazarlás a kőműveseknél és ennek a segédmunkás is kárát látja. Arról nem is beszélve, milyen káros ez nemzetgazdaságunkra. A kőművesek’ ahelyett, hogy a téglák közti sok­szor elég nagy helyeket apró tég'a- törmeiéfckel töltenék meg, maltert öntenek oda, msrt az könnyebb. Ezt a mennyiséget nem fizetik meg a segédmunkásnak, de visszaélés ez hazánkkal szemben is, amire Rá­kos: elvtárs különösen felhívta min­den építőipari munkás figyelmét. Petris Gizella segédmunkás s munkavezetőkéi, bírálta, akik rcsz- szul szervezik a munkáit. Gyakran k “-húrom órás kiesés származik abból, hogy nem adnak ki elég munkát és mikor a segédmunkások megkeresik őket, ekkor azt a vá- Icszt kapják, hogy „várjon itt, el ne menjen“ és maga a munkavezető nem jön vissza csak néhány óra múlva. Ez is a teljesítmény rovásá­ra megy és a munkafegye em laza­ságát bizonyítja. A pártszervezet, de maga a vállalatvezetés is figyeljen fel az ilyen esetekre és nyújtson mle.őbbi segítséget a hibák kijaví­tására. _ Az egyik legrosszabb termelési értekezletet a dohányfermentálónál tartották Nyíregyházán. Itt a me­chanikai üzem dolgozói gyűltek ösz- sze és meghallgattak egy előadást Kökényesi Gábor üzemvezetőből, amiből semmit sem értettek. Ide­gen szavak tömkelegével keverte szekeö dáíát, de egy szóval sem emlékeze t meg a munkaversenyről, aminek ebben a gyárban különösen nagy jelen őségé lenne. Az üzem még gyermekbe tegs-ég kkel küzd. Alig két hete indult meg és munká­sainak legtöbbje még nem volt üzemben. Az egész előadást állva ke'lett végighallgatni a mechanikai üzem dolgozóinak. Nem gondoskod­tok egyáltalán ülőhelyekről. Helyes lett volna az is. ha feld'szfitik a ter­met és ünnepélyessé teszik ezt az első termelési értekezletüké:. K Ik;inyesi Gábor a köv.'t&Ező sza­vakkal fejezte be előadását: Itt ül közöttünk az. ak nait az egész ha­talmas, nagyszerű üzemünket kö­szönhetjük — és ekkor a vezérigaz­gatóra mute'ott. Vájjon mit akart ezzel elérni Kökényes: Gábor? Ar­ról nem is beszé've, hogy a hatal­mas és szép üzemet nem a vezér- igazgatónak köszönhetik az üzem dolgozói, hanem dolgozó népünk alkotó erejének, a Szovjetunió fel­szabadításának. , Azok az üzemek, üzemrészek, ahol eddig még nem voltak meg a ter­melés: értekezletek, tenuljonek az eddigiek eredményeiből, hiányossá­gaiból. Szervezzék úgy az értekez­leteket, hogy azok valóban a kriti­ka, önkritika jegyében folyjanak le és segítsék elő tervünk mielőbbi befejezésit. B. I. I Apolló SÜni^ínüiáz ___________Telefon 30.86 November 23—26-ig Csütörtöktől—vasárnapig CSEH FILM Ötszázasok Előadások kezdete: 6. 6, 8 órakor Ase első termelési értekezletről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents