Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-25 / 274. szám
2 ca 1950 NOVEMBER 25. SZOMBAT A Szovjetunió emlékirata a japán békeszerződésre vonatkozó US.4 memorandumra A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Dulles. az 'USA külügyminisztériumának tanácsadója ez '-év október 26-án Maliknak. 4 Szovjetunió biztonsági tanácshali képviselőjének átnyújtotta az USA kormányának a japán békeszerződéssel kapcsolsíos memorandumát. A memorandum rövid általános nyilatkozatban foglalkozik azzal, hogy az USA kormányának véleménye szerint, milyenfajta szerződéssel lehetne megszüntetni a hsdiálla- potot Japánnal. A memoradum szerint az USA szükségesnek tartja, hogy bármely, vagy műiden nemzet, amely hadi- állapotban van Japánnal és kész békét kötni az USA által javasolt alapon, részese legyen a javasolt szerződésnek. A memorandum tervbe veszi Japán felvételét az Egyesült Nemzetek szerve,e'ébe. Javasolja a memorandum, hogy Japán ismerje el Korea függetlenségét, járuljon hozzá az ENSZ gyám ágához a Riukiu és a Bonin szigetek felett azzal, hegy a szigetek feletti igazgatóst az USA gyakoro'ja. Fogadja el Japán az Egyesült Kirá'yság, a Szovjetunió. Kin a és az USA jövendőbeli döntését Formpza, Pesca- diri szigetek. Dél-Szatajln és a Kuril: szigetek státusára vonatkozólag. Ha egy éven belül erre vonatkozó’ag nem történik döntés, úgy a közgyűlésnek ke l döntenie. A szerződésnek elő kell írnia, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a japán szervek és az amerikai, eset'eg más csapatok együttesen felelősek. A memorandum szerint a szerződés minden résztvevő feie lemondana azokról az igényekről, melyek a fegyverszünet előtti háborús cselekményekből származnak, kivéve a szövetséges hatalmak területén lévő japán tulajdont, valamint a szövetségeseknek Japánban lévő tulajdonait. J. A. Malik, a szovjet kormány megbízísábó, november 20 áa emlékiratot nyújtott át Dühösnek. Az emlékirat feivüágosl ást kér a memorandum néhány pontjára vonatkozólag: 1. Felvilágosítást kér. vájjon olyan békeszerződés' megkötéséről van szó, amelyben az USA-nak. Nagybritcnniának, Kínának és a Szovjetuniónak kell résztvenníök — amire egyébként 1942 január 1-én az említett államok kötelezettséget vállaltak — kijelentve, hogy nem kőinek különbékét. vagy pedig lehetségesnek tartják külön békeszerződés megkötését »Japánnal, amelyben a fent említett hatalmaknak nem mlndenike venne részt 2. Az emlékirat felveti a kérdést: hogyan kell értelmezni a memorandumnak azt a javaslatát, hogy Formoza, a Pescsdori szigetek, Dél- Szahalin . és a Kurili szige ek státusának kérdését később fogják eldönteni és ha e döntés nem jönne létre, egy ét» után az ENSZ közgyűlése határozna. A- emlékirat leszögezi, hogy a kairói és potsdimi deklaráció már eldöntötte azt a kérdést, hogy For- mózát és a Pescadori szigeteket vissza kell származtatni Kínának, a jaltai egyezmény pedig arról döntött, hogy Szahailn déli részét a hozzátartozó szigetekkel együtt és a Kurili szigeteket át kell adni a Szovjetuniónak. 3. A kairói és potsdami deklarációkban nincsen szó arró', hogy a Riukiu és a Bonin szigeteket ki kell venni Japán szuverenitása alól — a deklaráció aláírói viszont híjelen'.ették. hogy ..nem gondolnak területi terjeszkedésre“. Miért kell tehát e szigeteket az Egyesült Nemzetek gyámsága alá helyezni, az Egyesült Állomok igazgatásával? 4. A potsdami deklaráció szerint a békeszerződés megkötése után a megszálló csapatokat ki kell vonni Japánból. Az emlékirat felveti a kérdést, hogy vájjon figyelembe kíván ják-e venni ezt a szempontot. 1947 június 19 én az USA kezdeményezésére határozatot fogadtak el, mely szerint Japán, nem rendelkezhet hadsereggel, haditengerészeti flottával és légierővel. Ezz-el kapcsolatban a szovjet kormány a következő két kérdésre kíván felvilágosítást kapni: X. A memorandumban említett ,,együttes feelősség“ alapján feltételezhető-e japán fegyveres erők. azaz japán hadsereg, japán haditengerészeti flotta és japán légierő, valamint japán vezérkarok létrehozása? 2. A japán szervek és amerikai esrprtok ..együttes felelőssége“ azt jelenti-e. hagy a békeszerződés meg. kötése után japán területen fenntarthatják az amerikai katonai, haditengerészeti ós lég; támaszpontokat? A továbbiakban a szovjet kormány felvilágosítást kél- arra vonatkozóan, hogy szem előtt kívánják-e tartani oly pen ok beiktatásét, amelyek a japán bél;és gazdaság szabod fejlesztését célozzák, hozzáférhetővé teszik Japán számára a nyersanyagforrásokat és lehetővé teszik, hogy Japán egyen- jogúan vehessen részt a világkereskedelemben. A szovjet kormány felvilágosítást kér arra vonatkozóan: figyelembe kívánják-e venni a Kínai Népköz- társaság kormányának álláspontját ebben a kérdésben, tekintettel arra. hogy éppen Kína szenvedett évek során át a japán militaristák agressziójától és így Kína nyilvánvalóan különösen érdekelt a japán békeszerződés kérdésében. A tudomány a Szovjetunióban hosszú és dicsőséges múltra tekint -, ltot vissza. A Szovjetunió jelentős tudományos örökséget kapott a for-' radalomelőiti Oroszországtól. Oroszországban a tudomány gyors fejlődése a XVII. század végén, Péter cár korszakában indult meg. Ennek a fejlődésnek legjelentősebb kifejezője a Tudományos Akadémia megalapítása 1725-ben Pétervárott. A péteri korszak és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom között lefolyt két évszázad alatt az orosz Akadémia tagjai a tudomány minden ágazatában óriási tudományos munkákkal, felfedezésekkel és találmányokkal gazdagították a tudományt. Még e legsúlyosabb cári feltételek között is jelentős szolgálatokat tetteit a népnek abban az időben, amikor nem ritkán csak „eltűrték a tudományt és mint a reakciós rendszer egyik ellenségétől féltek és rettegtek tőle. , A forradalomeiőtti időiben Oroszországban a tudomány fejlődését az uralkodó osztályok — a nemesség és a burzsoázia — érdekei határozták meg. A cári kormányzat a tudományt gyakran a birodalom egy lényegében nem feltétlenül szükséges díszének tekintették. Úgy vélték, hogy a tudományt szükség esetén külföldről is be lehet hozni. Lomonoszov, az Akadémia-alapító tudós, Lobacsevszkij matematikus, Mendelejev vegyész és a többi nagy orosz tudós saját, magános tudományos útját jár'a a hivatalos Oroszország érdeklődése és támogatása nélkül. Az orosz . proletáriátus nagy októberi győzelme után a tudomány az úi állam egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen láncszemévé vált. A bolsevik pártosság határozta meg a szovjet tudomány fejlődésének méretét és irányát, elsősorban mélységes és szerves demokratizmusát. A szovjet tudomány demokratizmusa mindenekelőtt abban nyilvánult meg, hegy óriási tömegek kapcsolódtak a tudományos tevékenységbe. Uj iskolák hatalmas hálózata adja évente a szocialista káderek százezreit. A tudomány kivonult az akadémiák és egyeteme? ,,szentélyei”-ből a gyárakba, a .kolhozföldekre és végleg megszűnt a nemesség és burzsoázia kiváltságainak lenni. A legutóbbi évek folyamán egyre gyakrabban tűnnek íei a szovjet egyetemek és főiskolák tanszékein az ipar, közlekedés és a mezőgazdaság munkás- és paraszt-sztahánovisiái, akik felolvasásokkal és tudományos előadásokkal szerepelnek (Bortkevics, Bi- kov, Roszijszkij stb.). A szovjet tudomány — mondotta Sztálin elvtárs — „nem zárkózik el a néptől, nem tartja magát távol a néptől, hanem kész szolgálni a népet, kész átadni a tudomány minden eredményét, nem kényszerből szolgálja a népet, hanem őszintén, örömmel”. A szovjet rendszer a tudományos intézetek példátlanul gazdag és tevékeny hálózatát teremtette meg, melynek élén, mint vezető tudományos-intézmény, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája áll. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája nyolc tudományos osztályra tagozódik. Fizika-matematikai, kémiai, földtani-földrajzi, biológiai, technikai, történelmi és filozófiai, gazdaságiam és jogi, irodalmi és nyelvészeti tudományok osztályokra. Az Akadémia tudományos tevékenységének fő szervei a kutató- intézetek. Az Akadémia állományában összesen 54 tudományos intézet működik (1916-ban egyetlenegy sem volt), továbbá négy, intézeti fokon álló szekció. Az Akadémia minden egyes intézete a kérdéses szak egész tudományos hálózatának vezető-kutató intézménye. Az Akadémia rendszerében központi laboratóriumok, csillagvizsgálók, múzeumok, megfigyeló'álíomások; különböző köztársaságokban és országrészekben akadémiai fiókok dolgoznak, amelyek fejlődésük során maguk is akadémiákká válnak. Mint ez a grúz, örmény, üzbég, azerbajdzsán és kazah szovjet közlársaságbeü fiókokkal történt. Az Akadémia fejlődését élénken világítja meg.a következő táblázat: Koreai parlízáiiegységek már 42 km-re megközelítették Szöult A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJÁNAK INTÉZETEI: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága november 23-i hadijelentése közli, hogy a néphadsereg csapatai az arcvonal valamennyi szakaszán folytatták a harcot az amerikai és délkoreai csapatok ellen. Fokozódó partizántevékenység Nyugati hírügynökségek jelentései szerint koreai pani- zánegységek már 42 km-re megközelítették Szöult. A legutóbbi 24 órában elfog'alták a Szöultól északkeletre fekvő Kapjon* és Csorvont. A Csor- von és Kapjon térségében harcoló partizánegységek létszáma legalább tízezer fő. Nyugati katonai szóvivők elismerik, hogy a partizánok „beszivárgása“ a délnyugati irányban húzódó hegyvidéken, nem megakadályozható és hogy átcsoportosításuk jelentékenyen előrehaladt. MacArthur csapaterösítéseket kér MacArthur tábornok, a koreai helyzetről készített rendkívüli beszámolójában indítványozta, hogy haladéktalanul erősítsék meg a Koreában harcoló angol, kanadai és más csapatokat, hogy még a kemény tél beállta előtt, befejezhesse a hadjáratot, Marshall nemzetvédelmi miniszterhez továbbított jelentésében hangsúlyozta, hogy a jelenleg rendelkezésére álló erőkkel képtelen végrehajtani a koreai hadjárat „likvidálását“ és az ország katonai támaszponttá való kiépítését a Kína elleni invázióhoz. A jelentés rámutat, hogy az amerikai haderők vesztesége mintegy 53 ezer halott és sebesült. Az észak-koreaiak ellenAz Humcniíé a jugosz'áv kérdésnél; szenteli ..gyújtogatok“ c. vezércikkét. — Tito nem kényszeríthatte büntetlenül Jugosz'ávlát az amer.kai imperiaiisták járma alá — írja a lap. — Most, hogy a nyomor és a terror e rendszere minden oldalról rec&eg-ropog, gazdáit hívja segítségül. A jugoszláv népnek ugyanis elege van abból a gyarmati függő helyzetből, amelybe az áruló Tito taszította. Newyorkkal és Londonnal szemben elege van a brutális klzséikmányo ásbál. Ezért fokozza Tito a terrort mindinkább. Rendőrségéről még a gaulleista Aurore is elismeri, hogy ..vetekedhetik a Gestapoval“. Az ellenállás azonban — állapítja meg az Humanité — napról napra szervezleed k és mind keményebb csapásokat mér a titoisia gengsztereknek már amúgy is megagoit rendszerére. Az áruló Tito joggal remeg és ezért kiált segítségért saját népe ellen. Washingtonban, ahol szintén félnek Tito fasiszta diktatúrájának összeomlásától, segélyeket ígérnek. Nem kell ezonban elfelejteni. hegy a dühöngő örült akkor a legveszélyesebb, am kor fél. Tito Li Szin-Man példáját akarja követni .félelmében, arra számítva, hogy az amerikaiak aztán őt is fegyveresen segítik majd msg. Az USA nyilván ezt is várja tőle, hiszen az amerikaiak nyíltan beismerik, hogy Jugosz'éviának számukra ,-stratégiai fontossága“ van. Nem kétséges, hogy ez a he yzet komoly veszélyt jelent a világ békéjére. Annak a ténynek, hogy Tito megszakította diplomáciai kapcsolatéit Albáállása megerősödött az arcvonalon, míg az arcvonalak mögött fokozódik a partizántevékenység. niával, valamint a népi demokráciák ellen intézett állandó provokációinak figye'mestelést ksll jslente- niök a béke hívei számára. Az amerikai sajtó ciö akarja készíteni o talajt Tito eset'eges balkáni provokációjára. Ilyen körülmények között merészeli a trookls'.a Franc Tlrour ezt ajánlani, hogy ,-Francia- ország segítse Jugoszláviát". De a francia nép jól tudja, hogy titoista gengszterek és a bonni revansra éhes nácik az amerikai háborús uszítok legveszélyesebb európai gyujtogatói, éppen ezért szerelné, ha m'nél eobb ária'matlanná tennék őket — fejezi be az Humanité. A külügyminisztérium a Magyar Népköztársaság nevében november 24-én tiltakozó jegyzéket nyújtott át a török köztársaság budapesti követségének. A jegyzék megállapítja, hogy a török kormány a “török-bolgár határt október 7-én lezáratta és azóta ezen a határon minden forgalom szünetel. Ennek az egyoldalú intézkedésnek következtében lehetetlenné vált a Bulgárián át haladó nemzetközi utakon és vasútvonalakon Magyarország felé irányuló és Magyarországból ér. kezö személy és áruforgalom, amihez pedig a Magyar Népköztársaságnak fontos érdekei fűződnek. Különösen hátrányosan hat a forgalom akadályozása — az intézet neve: Tudományos kutatóintézet Szelekciók intézeti joggal Önálló tudományos laboratóriumok Múzeumok Tudományos bizottságok Tudományos tanácsok Megfigyelő állomások Könyvtárak Tudományod társaságok A szovjet rendszer éveiben a következő szövetséges szocialista köztársaságokban alakultak nemzeti tudományos akadémiák, amelyek vezető és irányító szervei a kérdéses köztársaságok tudományos intézeteinek. Az Ukrán Szovjet Szocial'sta Köztársaság Tudományos Akadémiája lC20-ban alakult, 5 osztállyal, 13 tudományos intézettel; a Bjeíorussz Tudományos Akadémia 1929-ben alakult 3 osztállyal, 8 tudományos intézette!; a Grúz Tudományos Akadémia 1941-ben alakult, 5 osztállyal, 40 tudományos intézettel; a Litván Tudományos Akadémia amely egyébként ellentétben áll a barcelonai egyezményből folyó kötelezettséggel is — a Magyar- ország és Törökország közötti forgalomra és gazdasági kapcsolatokra. „A Magyar Népköztársaság kormánya — hangzik a magyar jegyzék — ezért tiltakozását fejezi ki a török kormány rendelkezése ellen, amely zavarja a Magyar Népköztársaság nemzetközi köz'ekedési és kereskedelmi kapcsolatainak normális menetét és leszögezi, hogy a rendelkezésnek a Magyar Népköztársaság szempontjából hátrányos következményeiért, valamint az abból eredő minden esetleges anyagi kárért a felelősség te'jes mértékben a török kormányt terheli.” I9I6-ban 1925-ben 1945-ben nem voltak 7 53 nem voltak nem voltak 4 5 11 1« 5 9 15 Í4 29 31 nem voltak nem voltak 6 16 16 35 13 25 73 nem voltak nem voltak 7 1941-ben alakult, 2 szekcióvá! és 10 tudományos intézettel; ez üzbég Tudományos Akadémia 1943-ban alakú!!, 4 osztályai és 13 tudományos intézettel: az Örmény Tudományos Akadémia 1943-ban alakult, 4 osztállyal és 27 tudományos intézettel; az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia 1945-ben alakult, 4 osztállyal. 16 tudományos intézette'; a Kazah Tudományos Akadémia 1945-ben alakult, 4 osztállyal és 17 tudományos intézettel; a Lett Tudományos Akadémia 1945- ben alakult, 3 osztállyal és 17 tudományos intézette!; az Észt Tudományos Akadémia 1946- ban alakult, 3 osztállyal és 22 tudományos intézettel. A Szovjetunió Tudományos Akadémiáján kívül számos küiön’eges akadémia szolgálja a Szovjetunióban a tudományt. Ilyenek: az Üssz-Szö- vptségi Mezőgazdasági Lenin-Aka- démia, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája, a Szovjetunió Pedagógiai Tudományos Akadémiája, a Szovjetunió Építészeti Tudományos Akadémiája, a Tüzérségi Tudományok Akadémiája, a Szovjetunió Művészeti Akadénrája. A Szovjetunió Tudományos. Akadémiájának hatalmas lendületű fei- lődése a szovjet társadalmi rendszer jellegéből következik: a szov- iet tudomány azért összpontosul a kommunizmus építésének grandiózus feladatai megoldása körül, ezért harcol ,a világbéke híveinek első soraiban. A szovjet tudóst az a tudat lelkesíti, hogy egész tevékeny» sége a legfőbb célt: a szovjet ország erősödését, a béke virágzását, a kommunizmus építését szolgálja. Tito provokációi figyelmeztetést kell, kopy jelentsenek a béke bivei számára Az Humanité a jugoszláv kérdésről. A magyar kormány tiiiako^ó Jegyzéke a török korinánvhoz
