Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-23 / 272. szám
2 1950 NOVEMBER ZS, CSÜTÖRTÖK „Indítsunk harcot az iskolai tegyelem megszilárdításáért, a lemorzsolódás ellen“ A helyes arányt kell tehát megtalálnunk. Azt az arányt, hogy az iskola, a tanulók, a pedagógusok benne tudjanak élni a politikai élet áramában, ugyanakkor az iskolai munka se szenvedjen hátrányt. A ímuiüíH lg becsület és dicsőség dolga A közoktatásügyi minisztérium és a népművelési minisztérium közös országos értekezlete A vallás- és közoktatásügyi minisztérium és a népművelési minisztérium szerdán és csütörtökön közös országos értekezletet rendez, amelyen iskolapolitikánk. és kultúrpolitikánk fontos kérdéseit vitatják meg. Az értekezlet tanácskozásait szerdán délelőtt kezdte meg a MÉMOSZ székháziban. Darvas József miniszter beszéde egyik legfőbb kötelességét. Még mindig az a gyakorlat, hogy ha otthon munka van, a gyermek ne menjen iskolába. Hajdú-Bihar megyében se őssd munkák idején 15—‘ÍO százalékkal megnőtt a mulasztások száma. — Ha van ellensége a dolgozó parasztság gyorsabb és még eredményesebb kulturális előrehaladásának, a kitör ez az ellenség mindenekelőtt a parasztság egy- részében meglévő közömbösség, nemtörődömség. Ez ellen neveléssel, felvilágosító munkával, az eddiginél sokkal nagyobb mértékben fel kell vennünk a harcol. Gondoljon minden dolgosó paraszt apa, vagy anya a maga éleiére, a maga sorsára. Milyen keserves volt az ö gyermekkora, gyermekiével munkában hajszolódni, elmaradni a könyvtől, a betűtől, amikor ieg- szomiasabb a tudásra a lélek. — Ezévi beiskolázási tervünk végrehajtásánál elsősorban ett maradtunk le, hogy nem tudtunk főleg az egyetemekre, főiskolákra annyi dolgozó paraszt, tanulót bevinni, amennyit előirányoztunk, mert az általános és. középiskolákban kevés végzett közülük. — £-i nem azt mondom — szögezte 1: a miniszter —. hogy a tanulók ne dolgozzanak és ne segítsenek akár otthen. akár a tszcs-kben- vagy az állami gazdaságban, de mindet semmiképpen nem mehet a tanulás, az iskolai fegyelem rovására. — Teljesen he ytelen lenne azonban. ha az általános iskolai lemor- zrolódás súlyosságáért- a tanulmányi fegyelem sokféle hiányosságáért egyedül csak a szüőket tennénk felelőssé Felelössség terheli itt ink olítpC'l: tltánk összes végrehajtó szerveit. Felvilágosító, tudatosító munkánk nem volt elég hatékony, mert nem tettünk meg minden lehetőt az. akadályok elhárítására, mert mi magunk sem kezeltük fontosságának megfe é-ősn ezt a problémát. A helyi tanácsok is sokszor harmadrendű kérdésként kezelik az oktatást, az iskola ügyét. Darvas József ezután példákkal támasztotta alá, hogy ahol elismerték az iskoláztatás döntő fontosságát, a fe'világosító munka nagy jelentő égét, a tanulmányi fegyelem megszilárdításának nagy feladatát, ott már ed- d'g is komoly eredményeket értek el. A legfontosabb láncszem — A legfontosabb láncszem ma: a tanulmányi rend és fegyelem megszilárdítása. Tegyük szervezettebbé, alaposabbá az iskolai munkát, emeljük az oktatás színvonalát. Továbbiakban az általános iskolák helyzetét vázolta a minisz- ter. Rámutatott, hogy a tanköteles gyermekeknek mindössze 40— 45 számiéka végzi el a 8 osztályt. Vannak megyék, vannak vidékek, főleg a Tiszántúlon, ahol az arányszám ennél is rosz- snafcb,. sok helyütt csak 115—30 százalék az, aki eljut a 8. osztályba. — Az ötéves terv azt írja elő s számunkra, hogy a tervidőszak végére, 1954-re az összes tanköteleseknek el kell végez- niök az általános iskola 8. osztályát. Hol vagyunk mi még ettől a mai 40—45 százalékkal ? SS.000 tanköteles korú gyermek még ma sincs beíratva. Az első és nyolcadik osztályosok arán-\ még most is 100 a 40-hez. A tavalyi iskolai évben 50.532 tanú ó maradt ki az általános iskolákból. majd a nyár folyamán további 42.215. Egy év alatt tehát köze! 100.000. A lemorzsolódás a legnagyobb a tiszántúli parasztmegyékben. Legrosszabb a helyzet természetesen a tanyavilig- ban. A lemorzsolódás okai Ezután a lemorzsolódás okairól beszélt. Az okok között ott van nyilván az a súlyos örökség is, amelyet a Horthy rendszertől vettünk át, amelyet egyik napról a másikra nem lehet felszámolni. Az okok között nyilván vannak objektív nehézségek is, az iskolák távolsága, a rossz utak és liasonló materiális problémák. Az okok között nyilván Ott lit® a* ellenség aknamunkája is, amely arra irányul, hogy népünket eltérítse a művelődéstől. a tanulástól. Am ezt nem lehet egyszerűen tudomásul venni, mert az ellenség agitációjának legjobb melegágya éppen a tudatlanság, a műveletlanség. Különösen a dolgozó parasztságnál vannak még nagy hiányosságok. — Dolgozó parasztságunk még mindig nem úgy veszi a tanulást, mint őrnaga és gyermeke iránti Közpon'i feladatunk: a hiányzások csökkentésén, a jobb tanulmányi fegyelem megterem’éeén keresztül harcolni az általános iskolai lemorzsolódás ellem Ám éppen a jobb fanul mányi fegyelem megteremtése érdekében szó nőm kell még valamiről. Arról, hogy nagyon sok helyen túlterhelik a tanulókat is, a pedagógusokat is, isfcolínkívüli fel; dalokkal annyira, hogy az már az iskolai munka rovására megy. \ fárüsdnlitii inunkéról A középiskolásokat túlságosan sokat veszik igénybe társadalmi munkára. A pedagógusok túlterhelése is eléggé gyakori. Lehetetlen alapos munkát végezni úgy. hogy a pedagógusnak ne legyen ideje felkészülni az órákra, hogy ne legyen ideje foglalkozni a gyermekekkel órákon kívül is, hogy ne legyen ideje foglalkozni a szülőkkel is és hogy ne legyen ideje a mega továbbképzésére. Különösen fontos minder éppen a fa'usi és tanyai iskolákban, chol egyébként is nehezebbek az iskola; munka feltételei. Egy valamit nagyon élesen hangsúlyoznom kell, azt, hogy mi nemcsak, hogy nem vagyunk ellene a diákok és a pedagógusok társadalmi, politikai munkájának, hanem azt feltétlenül szükségesnek tartjuk. Indítsunk harcot, indítsunk orszá- I gos mozgalmat az iskolai, a tanul- * mányi fegyelem megszilárdításáért, az általános iskola: lemorzsolódás ellen. Vigyük be népünk köztudatába, hogy a tanulás megbecsülése, segí é»e. támogatása, épp in úgy becsület és dicsőség do ga, mint a több, jobb munka ez üzemekben, bányákban és k'nt a földeken. Vigyük be tanulóink szivébe- hogy a tanulás becsület és dicsőség dolga s a szocializmus épkése szolgálatának, a haza szo'gálatának egyik legszebb megnyilvánulása. A szocialista építés ügye hív bennünket jobb munkára. A béke védelmének szent ügye hív bennünket jobb munkára. En hiszem, hogyha megfeszítjük erőnket, akkor már a tanév végén is azt jelenthetjük népünk nagy tanítójának, Rákosi elvlárfnak: a közoktatás területén ,'s jobb a termelés, nincs lemaradás — fejezte lie előadását Darvas József. Darvas József nagy tapssal fogadott beszéde után megkezdődtek 3 hozzászólások. Aeines Dezső elvtárs felszólalása — Az iskolai lemorzsolódás ellen: harc — mondotta Nemes Dezső elvtárs, a népművelési minisztérium csoportfőnöke — nem egyszerűen iskolai faladat, hanem or:zágos feladat, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar népi demokrácia állít a közck.aiási szervek és sz egész kulturális front elé. A felnőtt dolgozók körében végzendő politikai felvilágosító munkában a szülői műnk .közösség az a szervezet, amelyre a közoktatási szervek leginkább támaszkodnak. De a gyermekek iskolába járatására rábírni elsősorban azokat a szüőket kell, ■ ak k a sgü'ői munkaközösségen kívül vannak. Az MNDSZ- valamint az úttörő- szervezet és a DISZ mellett, amelyeknek az iskolákkal a legszorosabb kapcso atuk van, a szrkszerve- zetek. a DÉFOSZ é; más tömeg- szervezettk is komoly segítséget nyújthatnak és kell, hogy nyújtsanak a közoktatási szerveknek az iskolai lemorzsolódás elleni harcban. A népművelés: szerveknek a megyei tanácsok népművelés', alosztályainak komoly és állandó segítséget kell nyujtaniok a közoktatási alosztályoknak a beiskolázás eredményeinek megőrzéséért, a lemorzsolódás minimumra való leszorításáért. Mit kell tenni a gye korlatban a népművelési munka területén? — vetette fel ezután a kérdést Nemes Dezső. — Haladéktalanul napirendre kell tűzni a kérdést a megyei, járási és helyi nípműve'és; bizottságokban. A tömegszerveze‘ek képviselőivel karöltve tárgyalják meg az itt felvetett feladatokat. A Szabad Föld Téli Esték előadássorozatait is fel kell használni arra, hogy a gyermekek iskoláztatásának fontosságát megértessük. Gondoskodni kell arról, hogy a sajtó konkrét he’yi anyagokkal állandóan foglalkozzék ez iskoláztatás kérdésével. Harc a nép minden egyes gyer- mrkónrk rendszeres Iskoláztatásáért — ez a harc dolgozó népünk egészének további politikai fejlődéséért és kultu-ál's fe eme'kedéséért, a szocializmusért, a bekéért. Ebbon a harcban a ,-kiművelt emberfők sokaságáért“ mi. a kulturális front katonái. Rákos! elvtárs ú'muta,fásait követve, egyesült erővel végre is fogjuk hajdani a Párt és a kormány által elénk tűzött feladatokat. Nemes Deziö elvíórs hozzászólása után még sokan szóltak hozzá a napirendi ponthoz. A Koreai Egységes Oemo/cratikEis Hazafias Arcvona! felhívása a koreai néphez A Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal Köz, ponti Bizottsága felhívással fordul a koreai néphez. A felhívás rámutat, hogy az amerikai imperialisták célja az agresz- szió kiterjesztése Ázsiára is. A néphadsereg visszavonulása — hangsúlyozza a felhívás egyáltalán nem jelent vereséget.. Célja, hogy ellentámadást készítsen elő a végső diadal kivívására. Nagy harcában népünk nem áll egyedül — mondja a felhívás — velünk van a becsületes emberek millióinak ro- lconszenve és támogatása a világ minden országában. A koreai néphadsereg főparancsnokságának jelentése szerint a koreai néphadsereg a kínai önkéntesekkel együtt november 9-től 17-ig 1550 amerikai és 1336 Li-szin-Man katonát és tisztet semmisített meg, 32 géppuskát, egy rakétalöveget, 4 löveget, 102 géppisztolyt zsákmányolt. A hős Koreai népe a becsuleles milliók rokonszenve Az „amerikai életforma“ megvalósítása Koreában. A fogságba esett szabadságharcosokat megkínozzák és kegyetlenül klvég- zik. Képünkön a li-szin-manista gyilkosok kivégzés után leol- dozzák egyik áldozatukat az osskrproL Az értekezletet Losonczi Géza elvtárs népművelési államtitkár nyitotta meg. Ezután „Indítsunk harcot az iskolai fegyelem megszilárdításáért, a lemorzsolódás ellen” címmel Darvas József rt.i. nisztér tartotta meg előadását. Bevezetőben az országunkban végbemenő hatalmas kuitűrforra- daiómról szólt. — Joggal elmondhatjuk már. hogy sikerült megtörnünk a volt uralkodó osztályok kulturális monopóliumát. Míg a Hovthy- rendszerben szinte áthághatatlan fa! zárta el a dolgozó osztályok gyermekei elő a középiskolák és az egyetemek kapuit, ma már a dolgozó osztályok gyermekei ülnek a többségben a középiskolák és az egyetemek padjaiban. Középiskoláinkban 60 százalék mun-' V.is és dolgozó pamsztdiák tanul ! Az egyetemeken és főiskolákon a,z arányszám 50 százalék ! — De ugyanezt a szinte viharos fejlődést látjuk az irodalom, a művészet területén is. A majdnem tízszeresen megszaporodott könyvek elsősorban a dolgozó tömegek kezébe kerülnek. Színházaink, hangversenyeink közönsé. ge alaposan kiese: é ödött és meg is nőtt — a dolgozó nép javára. — A minőségi változás igen nagyméretű. Iskoláinkról még nem mondhatjuk el, hogy azok a szocialista nevelés helyesen kiformált intézményei, de a szocialista köznevelés, közoktatás felé rnár jelentős lépéseket tettünk minden vonalon. Iskoláinkban, egyetemeinken egyre jobban érvényesülnek szocialista építésünk elvi és gyakorlati szempontjai. Irodalmi és művészet: életünkről sem mondhatjuk el azt, hogy hiánytalanul tükrözi az országunkban és népünkben végbemenő hatalmas változást — de a fejlődés, a ha'adás nagy eredményei itt is kétségtelenek. Irodalmunk fejlődése — Van-e fejlődés . a magyar Irodalomban ? — vetette fel a kérdést. — Kétségtelenül van. íróink müveiben már ott élnek mai életünk nagy kérdései. A szovjet irodalom megtermékenyítő hatása és a rohamosan vá'tozó magyar világ mozdító hatása íróink munkásságában is tükröződik. As azonban bizonyos, hogy az élet, a valóság sokkal előbbre tart. mint az irodalom, amelynek tükröznie kellene fez életet, a valcság&t. A lemaradás a valóság mögött igen nagy. — A közoktatás terű'étén is van előrehaladás, de az e'mámét ás a valóságos igényektől és a lehetőségektől is, letagadhatatlan. Iskoláinkban folyó po'iíikai nevelés nem eléggé szerves része az oktató és nevelő munkának. Az iskolai fegyelem, a tanulmányi fegyelem nem eléggé szilárd Iskoláinkban és a tanulmányi színvonal emelkedése sem tart lépést •szocialista építésünk növekvő Igényeivel. — Kulturális fejlődésünk még mindig meglévő lemaradottsága se nem szükségszerű, sem meg nem engedhető, — állapította meg Darvas József. — A lemaradás fékjévé válhat általános fejlődésünknek. Kulturális fejlődé, sünit területén még mindig nem tettünk elég erőfeszítést a lemaradás megszüntetésére. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének március 29-i határozata világosan megszabta a közoktatás területén feladatainkat. 13 fe’adatok közül az ellenség eltávolítása után sok mindent végrehajtottunk. Feszá- moltuk a tankönyvszabotázst; az iskolaév kezdetére tankönyveket adtunk diákjaink kezébe. Csökkentettük a .túlterhelést, a munkás és dolgozóparasztgyermekek lemorzsolódását. Tovább javítottuk iskoláink, egyetemeink szociális összetételét. Lépéseket tettünk előre, hogy a tananyagban, a tankönyvekben, a tanítás, a neve'és munkájában jobban érvényesüljön a marxizmus-leniniz- mus szelleme.. — Az alapfeltételeket így sikerült megteremteni a további munka számára, de az' igazi munka valójában most kezdődik.
