Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-21 / 270. szám

6 1950 NOVEMBER 21, KEDD ’ Öt mázsa helyett 35 mázsa burgonyát adott be ifi. Babos Sándor kocsardi dolgozó paraszt •' ' V jBnog a falai Tftoéklába alatt Dolgozó parasztjaink a népneve­lők politikai felvilág06Ító munkája nyomán egyre inkább teljesítik ha­zafias kötelességüket, a burgonya­beadást. Tudatában vannak annak, hogy burgonya- és kukoricabeadási tervük teljesítése szorosan össze­függ a munkás-paraszt szövetség, a béketábor megerősítésével, ösz- szefügg ötéves tervünk, a falu jó­létének gyarapításával. Számtalan dolgozó paraszt hangoztatta, miköz­ben beadta fölösleges burgonyáját: , Tudom, hogy kétszeresen vissza­kapom, amit a népi államnak adok, mezőgazdasági gépek, kultúroHho- nok és bekötőutak formájában. Ezért teljesítem a munkásosztály, az állam iránti kötelezettségemet oly szívesen. Molnár Ferenc, Pap egyik kis- prrasztja is ezeket mondta, amikor másfél mázsa burgonya helyeit 11 métermázsát adott be a nép államá­nak. lfj. Bafkos Sándor kocsordi kis- paraszt öt mázsa helyett 35 mázsa burgonyát szállított be­jekében és boldogan akarok élni. Nem úgy, mint a lito- reridszcrben élnek a jugoszláv parasztok: a kulákok igájában. Azért adom be az összes fölös­leges burgonyámat, mert ez­által is erősítem a béketábort, elősegítem hazám, családom boldogságát.” Ifi. Bakos Sándor példáját többen követték Kocsordon s nem egy dol­gozó paraszt teljesítette többszáz százalékban burgonyabegyüjtési ter­vé is. Érpatakon a népnevelők már mind teljesítették a burgonyabeadást, de még mndannyian szétnéztek bur- gonyakcszietük körül, átválogatták azt cs fejenként még 3—4 mázsát Az altájvidéki sipunovi körzeti Molotov-kclhoz 310 parasztcsaládot egyesít. Azon a 0500 hektár földön, amelyet az állam a kolhoznak örökös, ingyenes használatra adott, nagyüzemi, sokágú, fej­lett gazdálkodás folyik. A ko'hozparasztok búzát, rozsot zabot, cukorrépát, napraforgót, bur­gonyái, konyhakerti növények:.';, gyümölcsöt termesztenek. A (kőihez 5 -állattenyésztő telepén több mint' 4 ezer szarvasmarha és egyéb ál­lat van. A kolhoznak saját villany- telepe. tégla- és cserépgyára, zöld­ség- és gyümölcsfeldolgozó üzeme, malma, olaiütője van. Fjedor Grinyko, a Molotov-ko- hoz megalakulása óta a vezetőség elnöke. Grinyko helybeli paraszt. _ a mullban mezőgazdasági munkás, jelenleg a Szocialista Munka Hőse. íi o-ov'etun'ó Legfelső Tanácsának küldölie, aki 25 éves koráig mű­veletlen ember volt. akinek rendkívüli képességei csak a kolhozrcndszerbcn bontakoztak ki. Gr’nyko azokon a továbbképző tanfolyamokon tanult esténként, amelyeket a szovjet hatalom szer­vezett falujában. Azután Ornszk- ban kommunista egyetemet végzet-, may! a háborúi után be:ratkozott a mezőgazdasági főiskolára és mi­után elvégezte, agronómusi dpio- mát kapóit. Fjedor Grinyko nagy gyakorlati tapasztalattal és alapos politikai és szakmai képzettséggel rende'kez'k. Kiválóan megszervezte a gaz­daság munkáját és a kolhozt az élenjáró kolhozok közé emelte. Äz ö javaslatára vezették be a fü­ves vetésforgó rendszerét, üt^ víz­tároló medencét ástak, amelynek egész területe 40 hektárt tesz ki, az ő vezetésével kezdték e! a nagy tejhozamú tehenek tenyésztését. A kolhozelnök helyettese, M'hail Bregyihin, középfokú agrotechni­kai képzettséggel rendelkezik. A kolhoz egész gépi technikáját irá­nyítja. Neki köszönhető, hogy a kolhoz, a javítások elvégzésére és a mezőgazdasági eszközök készí­tésére saját műhelyt rendezett be, hogy szállítottak be. Amikor ezt látták a község dolgozói, többen csatlakoztak a népneve­lőkhöz és egy nap alatt több, mint száz mázsa burgonya gyűlt be a raktárba. Míg kis- és középparasztjaink be­csülettel teljesítik hazafias köteles­ségüket, addig népünk ellenségei, a kulákok szabotálják a burgonyabe­adást, igyekeznek megtéveszteni az öntudatlanabb dolgozó parasztokat és lebeszélni begyűjtési tervük tel­jesítéséről. Ki-sar községben Nagy Béla kulák 40 mázsa kukoricát rej­tett el az elszámoltató bizottság elől. A dolgozó parasztok azonban leleplezték a kulákmesterkedést. Nyírmadán N. Csaba István, Csaba Miklós és József kulákok fejenként 15—18 , métermázsa burgonyát rej­tettek el a beszolgáltatás elől. A népnevelők itt is mind leleplezték őket. Elmondták a dolgozó parasz­toknak, hogy ime ilyen a kulák, minden eszközt igyekszik felhasz­nálni, csakhogy meggátolja fejlő­désünket. boldogulásunkat. Utálat­tal néznek a kulákokra a dolgozó parasztok. Többször bebizonyoso­dott már, hogy ahol ió a politikai munka, ahol nem adminisztrációs módszerekkel gyűjtik a burgonyát, ott szépek az eredmények is. Dol­gozó parasztságunk megérti, hogy mi a jelentősége a burgonyabeadá­si kötelezettség teljesítésének. Aja- kon a községi tanács .végrehajtó bzottságának titkára egy nap alatt hat dolgozó parasztot keresett fék elbeszélgetett velük és az lett az eredménye, hogy ez a hat dolgozó összesen 40 mázsa burgonyát ajánlott fel a nép államának. Nem így tett Szabolcsveresmarton a tanács titkára. Maga is beleesett megszervezte a mezőgazdasági termékek feldolgozását és szé­les körben alkalmazza a villany- energiát. A kolhoz állattenyésztői — fejő­nők, sertésgondozónők, juhtenyész- tők, lóápolók, baromfitenyésztők — is külön tanfolyamokon és a kol­hoz zootechnikai tanulókörében ké­pezik magukat. Ismerik a modern gépek kezelését és ismerik az élen­járó zootechnika szabályait. Jurij Kriínyicsenko kolhoz zootechnikus, a zootechnikai tanulókörök vezető :e átadja tudását a koüiozparasztok- nak. A társasgazdaság minden fon­tosabb ágát, szakképzett, ta­pasztalt kolhozparasztok veze­tik. A szántóföldi termelést például egy helybeli kolhozparaszt, Jefim Poli- karpov agronómus irányítja. Annak­idején mezőgazdasági középiskolá­ban tanult, majd beiratkozott a mezőgazdasági főiskolára. A kol­hoz gyümölcsösét egy tapasztalt micsurinisla, Andrej Szemenov gondozza, akinek vezetésével a zord szibériai éghajlat alatt is sike­rűit az édespaprika, a dinnye, a cseresznye. szőlő termelését is meghonosítani. A zöldség és gyü­mölcs feldolgozását Palsbanov mér­nök irányít:a. Ugyancsak főiskolát, vagy technikumot végzett szakem­berek irányítják az egyes műhe­lyeket is. A Molotov-kolhozban összesen több mint száz főiskolai, vagy középiskolai képzettséggel ren­delkező szakember van. Az egész kolhozif iúság középisko­lában tanul, ahol 22 fő:sko!ai és kö­zépiskolai, pedagógiai képzettséggel rendelkező tanító és tanár műkö­dik. Jelenleg 20 kolhozparaszt és parasztasszeny tanul Moszkva, No- voszibirszk és Tomszk főiskoláin. 12 kolhozif jut és lányt küldtek a gép- és traktoráliomás legújabb tanfolyamára. Gazdagon» és kultúráltan élnek a Molotov-kolhozban egyesült pa­rasztok. A kolhoz jövedelme to­vább emelkedik,- a kolhozparaszfok kultúrája még magasabb lesz és életük még szebbé, még jobbá vá­lik. a kulákok által terjesztett siránko­zásba és ahelyett, hogy széleskörű felvilágosító munkát indított volna, azt hangoztatta, hogy nincs burgo­nya a községben. Pártszervezeteink, tanács- és tömegszervezeti tagja­ink személyes példamutatásukkal és politikai meggyőző munkával vi­gyék sikerre községükben a burgo- nyabegyüjtést. Békeíevél a XIII. kerületből INyiregy házára A XIII. kerület 25-ös körzete területén működő békevédelmi bizottságok elhatározták, fel­veszik a kapcsolatot vidéki békebizottságokkal, hogy hírt adjanak egymásnak békehar­cukról és kicseréljék tapasz­talataikat. A 28-as tömb béke­bizottsága már meg is indítot­ta a levelezést a nyíregyházi békebizottságokkal. Az első le­velet a városi tanács címére küldték el, hogy onnan továb­bítsák valamelyik foékebizott- sághoz. Ezt írják levelükben : „Elhatároztuk, hogy tapasz­talatcsere-akciót kezdünk,hogy annak tanulságait felhasználva, legdöntőbb feladatunknak, a béke megvédésének minél job­ban éleget tudjunk tenni. A bé- [keharc fokozása érdekében még sok a tennivaló. Ha tapasztala­tainkat kicseréljük, munkán­kon javítunk és ezzel is előbb­re visszük a béketábor harcát. Mi hathatósan közreműköd­tünk a stockholmi békeívek aláírásánál. Felvilágosító mun­kával meg is magyaráztuk az aláírás jelentőségét. Jelentős eredményeket értünk el a bé­kekölcsönjegyzés alkalmával is a felvilágosító munkában. A tanácsválasztások előtt szintén rendszeres agifációt végeztünk. Eredményeinket elsősorban an­nak köszönhetjük, hogy egy nercre sem feledkeztünk meg Pártunk vezető szerepéről és tevékenységünket a Párt segít­ségére támaszkodva végeztük. Felhívjuk figyelmeteket arra is. hogv a hős koreai nép ré­szére küldendő szeretetcsoma- gok ügyét nem vettük le napi­rendről, a lakók ma is gyak­ran küldenek szeretetcsoma- got. A békekongresszus előtt békegyűlést rendeztünk és a békekongresszus után sem lan­kadt munkánk. Rendszeresen tartunk lakógyűléseket és foly­tatjuk a családlátogatásokat. Nagyon szeretnénk, ha eddigi munkátokról és terveitekről ír­iátok nekünk. Mi a jövőben is folytatni fogjuk közléseinket hogy kölcsönösen tanulhassunk egymástól. KORDA BÉLA elnök, a 28. sz. tömb békebizottsága nevében XIII., Sallai Imre utca 29-a KÖZÉP-ÁZSIA SAKKOZÓI NAK VERSENYEI ^Alma-Atában végétért Ka­zahsztán, Üzbekisztán, Tádzsi­kisztán és Kirgizia legerősebb sakkozóinak bajnoksága. A fel­sorolt négy köztársaság mind­egyikét egy-egy 10 tagból álló együttes képviselte. Versenyen kívül indult Moszkva város csapata is. A csapatbajnokság első helyét Üzbekisztán ver­senyzői szerezték meg. „Az imperialisták nagy gond­ban vannak Jugoszlávia miatt, melynek gazdasági helyzete olyan válságosra fordult, hogy a kapi­talista országok sajtója is az egész rendszer megingásáról be­szél.” — mondotta Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség október 27-i ülésén. Jugoszlávia, amelyet áruló ve­zetői szabad prédául odalöktek az amerikai és angol imperializmus zsákmányául, most saját bőrén "tapasztalja, milyen életszinvonal- süllyedéssel és a szabadságnak milyen gúzsbakötésével jár az amerikai imperializmus szolgá­lata. A belgrádi fasiszták kétségbe­esett segélykiáltásai, melyeket az utolsó hetekben Nyugat felé röpí­tettek, világosan mutatják, hogy a kapitalista sajtó nem túlzott, amikor az egész rendszer megin- gásáró., a jugoszláv gazdasági élet csődibejutásáról ír. Ezekben a napokiban, amikor a népi demokráciák, köztük Ma­gyarország munkásosztálya dia­dalmas harcot vív a tervév telje­sítéséért és túlteljesítéséért, a londoni „Daily Telegraph” c. lap belgrádi levelezője ezt írja a ju­goszláv ötéves tervről: „Az ötéves iparosítási programm főbb tervei elaltattak, a fogyasztási cikkek csaknem teljesen hiányoznak....” Még a titóistla sajtó is kénytelen bevallani, hogy Jugoszlávia ipari termelése 1949-hez viszonyítva 20 százalékkal csökkent. Mezőgazdasági vonalon sem jobb a helyzet, A titóista Tanjug hírszolgálati iroda jelentése sze­rint a vetései öirányzatot október közepéig 16 százalékra te’jssítet- ték. önkéntelenül is arra kell gon­dolnia mindenkinek, hogy valami­vel északabbra, Magyarországon október 22-re az egész dolgozó pa­rasztság befejezte az őszi szántás­vetési munkálatokat. Titpék megpróbálták a ka­tasztrófád gazdasági helyzetet azzal magyarázni, hogy az idén nagy szárazság volt. Ennek az érvnek a nevetséges és tarthatat­lan voltát leleplezte Rákosi elv­társ. Magyarország és Jugosz'á- via fö mezőgazdasági vidékei köz­vetlenül egymás mellett feksze­nek. Makón éppen olyan száraz­ság volt, mint Nagykikindán, Sze­geden, mint Szabadkán, Baján, mint Zomborban. Ennek ellenére az aszály nálunk távolról sem okozott olyan bajokat, mint Ju­goszláviában. Miért ? Mert a mi do'gozó ■ parasztságunk, tudva, hogy magának termel, felvette a harcot az időjárás okozta nehéz- ségekkel, a jugoszláv parasztság viszont a kulákok jármában éhez­ve, a végletekig kizsákmányolva, a belsc terrortó» elnyomva, nem tekinti saját ügyének a termelés emelését. A teljes gazdasági csődtől való félelem érthetővé teszi, hogy. Tito és bandája még azt a tartózko­dást is félreteszi, amit eddig stem saját akaratából, hanem a wa­shingtoni külügyi hivatal taná­csára tanúsított és leplezet’enül nyalja az amerikaiak talpát. Kar-, delj jugoszláv külügyminiszter nem játssza többé a „független” jugosz'áv külpolitika otromba csalását, s teljes erejével helyesel az imperialisták távolkeleti ag­ressziójának. Tito maga pedig majd megszakad nagy igyekeze­tében, hogy bebizonyítsa: ,,a Marshall-terv nem is olyan ka­tasztrófád”. Bizonyítéka azonban nem igpn akad más, mint az UDB terrorja, mert a jugoszláv nép ép­OLVASD TERJESZD ”,NÉPLAP“ pen az ellenkezőjét látja. Abban a mértékben, ahogy Jugosz'ávia egyre inkább a rothadó kapitaliz­mushoz köti a sorsát, romlik az ország gazdásági helyzete. Tito logikája nem más, mint a lejtőre került kocsisé, aki, ahelyett, hogy megfékezné a lovakat, még job­ban közéjük csap. De ha nem is maradt más „érve” a Tito-klikknek, mint az UDB, azt annál jobban kihasz­nálja. A „Szabad Nép” vasárnapi számában ismerteti Vészeli Popo- vicsnak, a jugoszláv UDB volt őrnagyának a „Scanteia”-toan, a Román Munkáspárt központi lap­jában megjelent cikkét, mely részleteket közöl azokról a min­den elképzelést felü'muló borzal­makról, amelyek a jugoszláv ha­láltáborokban lejátszódnak. A gö­rögországi Makrón izosz minden becsületes ember előtt undor és megvetés tárgyává tette a mo- narcliofasiszta Görögországot. A jugoszláv fasiszták tucatjával lé­tesítik Dalmácia sziklás hegyei között s az Adriai tenger elha­gyott szigetein a Makronizosszal vetekedő koncentrációs táborokat, ahol elképzelhetetlen gonoszság­gal és kannibálizmussal irtják a jugoszláv nép legjobbjait. Érthető hát, hogy az imperia­lista sajtó kétségbeesetten veri félre a harangokat és követeli a Tito-klikk újabb és újabb gazda­sági megsegítését. Most már nem is kölcsönről beszé'nek, hanem gazdasági segélyről, amelyet a Marshah-terv keretében juttatná­nak Jugoszláviának. Ebből a se­gélyből persze a jugoszláv dolgo. zók egyetlen fiilé'.t sem látnának. Azt a hasznot, amit az amerikai tőkések nem fölöznének lg, Tito és környezete vágja zsebre. Az imperialista segítség természete az, hogy sohasem a népet, hanem mindig az uralkodó reakciós kor. mánykdkket segíti meg, hogy népeileies unalmát tovább fenn­tarthassa. Mert a jugoszláviai rendszer nemcsak gazdasági alapjaiban re- cseg-ropog. A nép, amelyben még élénken él,.a telszatoadító háború emléke, a Szovjetunió iránti sze­retet, nem hisz már többé Tito ha­zugságainak, melyekkel azt pró­bálja bizonygatni, hogy ő is „kommunista” és C3ak „félreértés­ből” került ellentétbe a Szovjet, unióval. Az ipari és mezőgazda­sági termelés, csődje, a kommu­nistákkal szemben alka’mazott vadállat! terror ma már a töme­gek szemét felnyitotta Jugoszlá­viában Mint ahogy a nemzetközi poli­tikában sem sikerült tisztára mosni a TÍto-k'ikket sem az an­gol „munkáspárti” politikusok­nak, sem a kü’önbözö trodkista ügynököknek, úgy befelé is hatás­talanok már a szocialista frázi­soktól kongó titóista propaganda hazudc;.ásai, Gyilasz, Pijade és cinkosaik handabandázásai. A jugoszláv nép egyre erősödő gyűlölettel fordul szentbe elnyo­móival. A munkásosztály a gyá­rakban a doigozó parasztság a földeken szabotálja az amerikai és angol tőkések számára folyó termelést. Hiába minden terror, a kommunisták, a proletárinterna- cibnalizmushoz hü hazafiak szava egyre szélesebb .visszhangra talál szerte az egész országban. Ideig- óráig fenntarthatja még magát a Tito-kükk, az amerikaiak pénzé­re és az UDB szuronyaira tá­maszkodva, de a harc előbb vagy utóbb a népszabadság védelmezői­nek győzelmével fog végződni. Apolló íéhiraNKiseliáz Telefon 30.06 hétfőtől—szerdáig. SZOVJET FILM Új ház A MOLOTOV KOLHOZ KÁDEREI Irta: V, GORBACSOV

Next

/
Thumbnails
Contents