Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-21 / 270. szám

f »59 NOVEMBER M, KEDD Azt láttuk a tiszaháti szövetkezetiben, hogy érd eines a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépni — írja Hovánsski György nyírlugosi dolgosó paraszt Kedves Néplap ! Mi, nyírJugosi dolgozó pa­rasztok igen sokat hallottunk már a nagyüzemi gazdálkodás módjáról, igen sokat hallottunk a megyénkben lévő termelő­szövetkezetekről és csoportok­ról. Nyírlugoson mégis igen nehezen akart megszületni a föld művelésének és a jószág tenyésztésének ez az új módja. Most, hogy meglátogattuk Nagy­halász Telek-tanyán a tisza­háti „Vörös Csillag“ szövetke. 7.cíet, nyíltan és őszintén el­mondhatjuk, hogy nálunk a esc portalakulás akadályát a ku’ákok mesterkedése emelte. Kelet-havat összeherdtak, se­regnyi hazugságot mondtak a környező falvak termelőszövet­kezeteire és a dolgozók fejét valótlanságokkal beszélték tele. Azt bizonygatták, hogy szövet­kezetben csak nyomorúságo­sabb lehet a dolgozó paraszt sorsa. A pár nappal ezelőtt Nagyhalászon tett látogatásunk után döbbentünk rá arra. vala mennyien, hogy mi van ezek mögött a kulákhazugságok mö gött. Az van, hogy a falvak zsírosparasztjainak fáj a döf gozó paraszt emberek boldogít, lása, fáj, hogy a termelőszö vetkezetekben gazdag, gond nélküli élet lehetőségeivel dől goznak és lépkednek egyre előre. Ezért akarnak minden igyekezetükkel letéríteni ben nünket erről az útról. De mi akik alaposan széjjelnéztünk a tiszaháti „Vörös Csillagában azt mondjuk, hogy semmiféle kulákmesterkedés nem téríthet már le bennünket, egyenesen haladunk az úton, amelyet a Párt mutat meg nekünk amely a nadrágszíjparcellákon való gazdálkodás szegénységé­ből kivezet. 1949-ben teljesítette ötéves tervét A Szovjetunióban a Komszcmol tagjai mindig dicsőségesen kivették részüket a szocializmus országának építkezéséből. A legnehezebb munkában mindenütt ott jártak elől a komszo- tnoiisták. Ök építették Komszomolszkot és számos olyan várost, amelyek harminc évvel ezelőtt még nem voltak a térképen, A komszomolisták páratlan hőstetteket vittek vég­hez a Nagy Honvédő Háborúban. A háború után többek ko­szolt tömegesen jelentkeztek a hős város. Sztálingrád felépí­tésének munkájához. A képen Nyikoláj Luksa ifjú sztálingrádi kőműves, aki már 1949 elején teljesítette ötéves tervét, ' > De hadd mondjam el a láto­gatóban járt húsz dolgozó tár­sam nevében, mit láttunk Nagy­halász Telektanyán, a „Vörös Csillag“ termelőszövet kezet ben. Igen kedves fogadtatásban ré­szesítettek bennünket szövetke­zeti paraszttársaink. Utána mindent megmutattak, elsősor­ban is az állatállományt néz­tük meg. Igen szép volt. Külö­nösen megragadta figyelmün­ket egy hathetes borjú, amely nem volt kevesebb, mint 110 kiló. Nagyon szép az állatgaz­daságuk, látszik, hogy nagy gondai és hozzáértéssel végzik ott a munkát. Érdeklődtünk a terméseredmények felől, el­mondták, hogy búzából 16 má­zsás volt az átlagtermésük, rozsból pedig 15 mázsa termett náluk holdanként. Ugyanilyen szép terméseredményeik voltak a tavasziakból is. 90 mázsás volt a holdanként! burgonya­hozam, cukorrépából pedig 125 mázsát takarítottak be holdan­ként. Dohányból 13 mázsa ter­mett náluk egy-egy holdon. Megnéztük a szövetkezet köny­velését is, megnéztük, hogyan terveznek el mindent előre és kitűnt már a terveikből az is, hogy milyen nagy lépésekkel fognak előrehaladni a követ­kező esztendőben. Az idén 4500 és 6000 forint közt van máris egy-cgy tag jövedelme a vég­zett munka arányában, pedig még a dohánj'- és cukorrépa el­számolása meg sem történt. Láttuk azt is, hogy emellett a jövedelem mellett minden tag­nak megvan a fejadagja, mind­egyiküknél van két-három da­rab hízósertés. Egyiknek a sú­lya sem kisebb 180—200 kilónál. Jövőre éppen másfél millió forintot fognak építkezésre for­dítani. És hogy odahaza hogy állnak ? Elmentünk a szövetke­zetiek lakásaiba, benéztünk még a szekrényekbe is, annyi ruhájuk és lábbelijük van, hogy bizony mi egészen el- ámultunk, hogy milyen jól él­nek itt a dolgozó parasztok. Hát ez az a nagy „szegény­ség“, amit a kulákok hazud­nak ? Dolgozó paraszttársaink akik olvassák majd a levelet újságunkból és maguk is el mennek majd egy-egy szövet­kezetbe, meggyőződhetnek ró­la, hogy milyen aljasul dol­goznak ellenünk a falvak ku lákjai, akik -— mondjuk meg nyíltan — legszorosabb szövet­ségben vannak az újra hábo' rúra spekuláló imperialista rablókkal, gyilkosokkal. De a mi boldogulásunk elé nem le­het gátat emelni. A mi előre­haladásunkat nem akadályoz­hatja meg semmiféle erő. Hogy most ott jártunk Nagyhalászon a tiszaháti „Vö­rös Csillag“-ban, teljesen ki­nyílt a szemünk. Azt láttuk ott, hogy igen is érdemes a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépni és mj reá is lépünk erre az útra, sőt mindnyájan igyek­szünk felvilágosítani do’gozó paraszttársainkat arról, hogy falusi népünk felemelkedésének egyedüli biztosítéka, ha közö­sen termelőszövetkezeti gazda­ságokba!^ tömörülnek. ígérjük, hogy nemsokára jelenteni fog­juk a Pártnak: Nyírlugoson megalakult a termelőcsoport. IIOVÄNSZKI GYÖRGY nyírlugosi dolgozó paraszt. Falvaínk dolgozó parasztjai adófizetéssel is erősítik a béke táborát A felszabadulás óta döntő for­dulat következett be az adófize­tés terén is. A fasiszta Horthy- rendszerben az adóterheket a dolgozó parasztok, a szegény emberek viselték. Csak egy pél­dát. 25.000 pengős évi jövede­lem után 25 pengő adót kellett fizetni a Horthy-rendszeiben. De mikor volt 25.000 pengő jöve­delme a néhányholdas szegény­parasztnak? Soha sem volt, de az adót jóval magasabb összegben kellett fizetnie mégis, mert mi­nél kevesebb volt a jövedelme valakinek, aránylag annál maga­sabb volt a kivetett adó. Ha pe­dig nem fizetett, megperdült a dob néhányholdas gazdasága, vagy a kis házacska felelt Me­gyénkben a Horthy-rcndszerben 25 esztendő alatt 12.000 holdat árvereztek el. Ezer és ezer dol­gozó parasztot lettek hajlékta­lanná. A fizetett adófillérekből pedig földbirtokosok, kulákok, bankárok, gyárosok hájasodtak. Ma mi a helyzet? Az adóteher megoszlása a jövedelemhez iga­zodik, aszerint az elv szerint, amelyet Rákosi eívtárs szálló­igévé vált mopdása fogalmaz meg a legjobban: „fizessenek a gazdagok”. Nem teher ma az adó a dolgozó parasztok számá­ra. Életsoruk állandóan javul, életszínvonaluk emelkedik és azok a forintok, amiket adóba fizetnek, azt az országot erősí­tik, amelyben ők maguk a gaz­dák és nem a földbirtokosok, ku­lákok, munkásnyúzó tőkések. Minden adóba adott forint száz­szorosán térül vissza a gépállo­mások traktoraiban, a több ru­hafélében, lábbeliben. így 'átják ezt most dolgozó parasztjaink. Bizonyságot tettek erről akkor is, amikor harcos felajánlásokat tet­tek a béke védelmezőiére. Az őszi vetés, a. mélyszántás időbeni elvégzése, az őszi terménybeadá­si kötelezettség teljesítése mel­lett azt is vállalták, hogy ponto­san befizetik adójukat* és ezzel is erősítik a békéért harcoló nép országát. Tiszanagyialu dolgozó paraszt­sága példamutatóan tesz elegg hazafias kötelezettségének. adójukat valamennyien százszá­zalékosan teljesítették már. A ti- szanagyfalusi dolgozó parasztok, volt cselédek az adó pontos fize­tésével is meghálálják azt a ha­zának, hogy földet, szabadságot, boldog élelet kaptak. És vájjon hogy adózik az el­lenség. a kulákok, a régi rend özekértolói? Igyekeznek k'bújni a kötelezettség alól. Igyekeznek megrövidíteni a dolgozók hazá­ját az adófizetés elszabotá'ásá- val. Oroson özvegy Szilágyi Miklósné kulákasszony nemcsak a terményét rejtette el, hanem még negyvenkilences dohány- termését is lakásában rejtegette, hetven mázsa cukorrépát ételeit fe! jószágaival és feketén levá­gott disznóiból szappant akart főzni. Adóiálra egyetlen fillért sem fiz'etelt. Ugyanígy tett ken­gyel Péterné ugyancsak crosi kulák, aki sem adót nem fizetett, a terménybeadási kötelezettségét sem teljesítette. Tizennyolc má­zsa cukorrépát és nyolc mázsa vegyesrépát rejtegetett még a kertjében, hogy kárt okozzon a nép államának. Doktor Küllő» Lajos újfehértói állatorvos felvá­sárolta a kenyérgabonát és kam­rájában ládákban rejteget'e. 40 kiló konyhasót, tíz kiló marhasőt, 20 kiló kristálycukrot, 11 kiló kockacukrot és három és félmá­zsa lisztet vásárolt össze és bal. mozta fel lakásán. Persze kihúz­ta magái az adófizetés alól is. Maguk a dolgozó parasztok leplezik le a nép alias ellenségeit. Becsülettel teljesítik kötelezett­ségeiket minden téren, termelés­ben és adófizetésnél és kemé­nyen odaütnek azoknak, ak:k mindenképpen gátolni akarják előrehaladásunkat, mindenképpen támogatni akarják az űi hábo­rúra spekuláló imperialistákat, békénk ellenségéit. A tiszanagyfalusiak példáját száz meg száz dolgozó paraszt követi,'községek lépnek a nyo­mukba egymásután. És így a he­lves, Eggyé, erős táborrá forrt össze a nép és a Párt vezetésé­vel minden akadályt leküzdve ha­lad előre a szocializmus .építésé­nek útján. Korpajullalásban részesülnek a burgonvabeadást jél teljesítő községek A belkereskedelmi minisztérium engedélye alapján november 20-tól kezdődően a C vételi jegyre történő burgonyabeadást jól teljesítő köz­ségeket korpajuttatásban részcsít'k. Az a község, amely november 20-tól kezdve az ipari termelési szerző­désben vállalt kötelezettségén kívül öt vagonnál nagyobb mennyiségű burgonyát ajánl fel C vételi jegy­re, ötven mázsa korpát kap Az öt vagonon felüli szállítmányok után mindig a leszállított mennyiség 10 százalékát kapja a korpában. A korpamennyiség kiadása a burgo­nyabeadással egyidejűleg kell hogy történjék, Szabolcs-Szatmár erre a célra ötven vagon korpát kapott A korpa szétosztásáról és felhasználá­sáról a községi tanácsnak kell gon­doskodnia. Korpajuttatásban csak azok a gazdák részesülhetnek, akik november 20-tól kezdve a juttatást illető burgonyamennyiséget felaján­lották. Államunk ezáltal is segítséget és támogatást igyekszik nyújtani dol­gozó parasztságunknak, módot és lehetőséget nyújt ahhoz, hogy egyes községek a burgonyába gyűjtésben tapasztalt eddigi lemaradást a be­gyűjtés fokozásával behozzák. Dol­gozó parasztságunk a? clkövetke- zendő napokban az eddiginél meg nagyobb lendülettel végezze a bur­gonyabe gyűjtést, párt- és tanács­tagjaink jó felvilágosító munkával segítsék elő, hogy községükben írénél több egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt részesüljön korpa­juttatásban. Adjon nagyabli támogatási a tnrmslöcsogoriolmaá a nyíregyházi városi Tanács A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok holnap megkezdik az évvégi zárszámadást. Szerte a megyé­ben nagy érdeklődés előzi meg az elszámolást. Számtalan egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt várja a csoportok év­végi elszámolásának eredmé­nyeit annál is inkább, mert az őszi csoportfejlesztés során et­től az elszámolástól tette füg­gővé a belépést A zárszám­adás készítésével világos ké­pet nyer minden termelőcso­port helyzetéről. Van azonban néhány csoport, amelyik még nem fejezte be az üzemterké- szítést, így ezek még nem kezdhetik meg a zárszámadást. Ilyenek a felsősimái „Béke“, a bedőbokori „Szabad Nép“, a varjúlaposi .Győzelem“ és a sóstóhegyi „Vörös Csillag“. Hogy elmaradtak az üzemterv. készítésben, az egvrészt magá­nak a csoport vezetőségének a hibája, de hibás a városi ta­nács is, mert nem ad kellő támogatást a csoportoknak. Az elkövetkezendő napokban kö­vessenek el mindent a tanács mezőgazdasági osztályának dol­gozói, hogy minél előbb befe­jezzék az üzem tervkészítést ezek a csoportok és megkezd­hessék ők is az évvégi zárszám. adást. • : • 3

Next

/
Thumbnails
Contents