Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-19 / 269. szám
POLITIKAI ISKOLA Hogyan éltek dolgozóink a Horthy-rendsserben ? 1 Szépan épülő, egyre virágzóbb (országiunkban a szocializmus talapjait rakjuk le. Dolgozóink a kommunisták vezetésével maga- ,biztosan, bátran haladnak azon (az úton, amelyet a íeíszaliadító Msök, a szovjet emberek mutatnak számunkra, a szocializmus útján. Dolgozik, épít, tanul, harcol a ml népünk; be akarja és be is fogja bizonyítani, hogy nem hullt hiába szabad hazánkért a szovjet hősök vére. Ez a szabadság mindennél drágább kincs számunkra, mert az új, a boldog életet, s még boldogabb jövendőt jelenti nekünk. A diadalmas termelési csatákban, az építő munka lázában azonban egy pillanatra sem feledkezik meg dolgozó népünk arról, hogy nem mindig volt ez így. Nem felejti el a múltat, a felszabadulás előtti időket, a kegyetlen elnyomást, a nyomort, az éhínséget. Nem felejt, és harcol, hogy ez a múlt soha többé vissza ne jöjjön. Szükség, van a harcra, a kemény küzdelemre, mert ellenségeink a mi hazánkra épp úgy fenik a fogukat, mint Koreára. Az imperialisták, a gyárosok, a bankárok, a földesurak nem nyugosznak bele, hogy nálun-k a népé a hatalom, a dolgozók kormányozzák az országot, mégpedig úgy, ahogy saját érdekük megkívánja, összefogva támad ellenünk a külső és a belső ellenség. Megdöntött földesurak, immkásáruló jobboldali szociáldemokraták, Auláitok és népünktől elszakadt papok keresik a külföldi imperialisták kegyeit; azok Rajk-féle gyilkosokat, Mindszenthy-féle kémeket, Geiger-félc szabotöröket küldenek hozzánk, hogy aláássák a dolgozó nép hatalmát, hogy előkészítsék a régi úri betyárvilág vissza jöttét. Milyen volt Magyarország a felszabadulás előtt ? Mit nem kívánnak vissza a magyar dolgozók ? Miiyen volt Horthy dicstelen huszonöt esztendeje ? Töltések, földbirtokosok, bankárok kezében volt a hatalom és szörnyű népellenes uralmukat a dolgozók milliói nyögték. Palán a legarcátlanabb nálunk volt a kizsákmányolás. Amikor már Európa minden országában sikerült a munkásosztálynak kiharcolni a nyolcórás munkaidőt, nálunk a második világháborút megelőző években sem volt ritkaság a 30 —11 órás munkanap. A Nyírvi- dék 1938-as számaiban még nap; 12—16 munkaóráról is olvashatunk. A tanoncok még többet dolgoztak (műhelyen kívül, a mester háztartásában). fis mi volt mindezért a fizetés 3 937ben 5 pengő 50 fillért fizettek egy hétre a munkásoknak a nyírbátori dohánybeváltóban, a Bó- niban 19—12 fillért kaptak ery órára a nők,. 6—7 fillért a gyermekek. A Nyíregyháza határában lévő konyhakertészetben 30 fillérért 14 órát dolgoztatták a gyermekeket. Äs még ennyit sem kerestek azok a dolgozók, akiket az urak országa munka nélkül hagyott. 1932-iben 150.000 munkanélküli volt az országban ! A munkásosztály ellenállt az elnyomóknak. Az osztály legjobbjai, a kommunisták vezetésével nagyszerű bérharcokat vívott. 1930-ban hatalmas tüntetést vezetett az illegális Kommunista Fárt a kenyérért, a szabadságért. Ezek a nagyszerű megmozdulások mutatták, hogy a dolgozó népben elevenen él a kizsákmá- nyolók elleni gyűlölet, a szabadságszeretet. A munkásokéhoz hasonló volt a helyzete a többi dolgozó osztálynak la. A parasztság (lágyrésze fölüteien volt, vagy csak egészen kevés, 1—8 hold földdel rendelkezett. Az Eszterházyaknak viszont félmillió hold jutott. Ezer és tízezer holdon uralkodtak a Festeticsek, megyénkben a Károlyiak, a Dessewffyelt, a főpapo-k. Szabolcsban 325 nagybirtokos és nagybérlő bitorolta a földek felét, a másik felén szegényparasztok százezrei küszködtek ekével (sokszor faekével), igaerejük egy-egy tehénke volt. Horthy 1920-ban „földreformot” hajtott végre. A világtörténelem nem ismer még egy ilyen reakciós földreformot. A szegem yparas átok 1, jó esetben 2 hold földet kaptak, ha földinek lelhet nevezni a kiszáradt patakmedreket, a szikeseket, a tófenekeket. Földet „kaptak” _ jó borsos áron, amit rendszerint ki sem tudtak fizetni, úgyhogy néhány év múlva alig volt már nyoma a „földreformnak”. Csak a földesurak csináltak jó üzletet, akiknek birtoka túlnyomó többségben megmaradt, s jó drágán megszabadultak használhatatlan földjeiktől. Arra volt jó az egész komédia, hogy a parasztság megutálja a földet. A Horthy-rend- szer nem érte el célját. Ezzel nem elégítette lel a nincstelen parasztság földéhségét. fis úgy történt, ahogy pár év múlva Rákosi elvtárs megmondotta a bíróság e.őtt: Magyarországon csak a kommunisták fognak földet osztani. A Horthy-rendszerben igen gyakran előfordult, hogy kölcsönt vettek fel a parasztok a földre. Adtak a bankok. Jó üzlet volt ez számukra, mert a legtöbb esetben dobra került az az egy-két hold is, ami még megvolt. A parasztságot vá^rta az agrárolló is, az a jelenség, hogy az ipari cikkek jóval drágábbak voltak a mező- gazdasági termelvényeknél, különösen az 1929—33-as válság idején. A parasztság szegény rétegeit ölte Horthyék adópolitikája is. Megyénkben egy hold után 12 aranykorona volt a földadó, 40.000 hold után pedig már csak 1.40 korona holdanként. Ha nem fizettek, ismét csak a dob perdült meg a szegényparaszt portákon, s a házat, a földét megvette a földbirtokos, a válságot jobban bíró kulák vagy kupec. Horthy Magyarországa ha másról nem is, de a tömegnyomorról nevezetes volt. „Hárommillió koldus országa” volt Magyarország. 1935-ben feljegyezték, hogy szörnyű éhségükben legelni jártak a gyermekek a mezőre. Az éhség mellett tizedelte a dolgozókat a sokféle „népbetegség”, a tüdővész, a kolera. A csecsemők nagyrésze nem érte meg első életévét. A Horthy-rendszer első 17 évében 37 százalékkal csökkent a népszaporulat. Evenként 4000 szabolcsi ember vette kezebe a vándorbotot, hogy külföldön megélhetést keressen. A nyomorhoz járult még a dolgozók jogfosztottsága. Ahogy Horthy kezébe kaparintotta a hatalmat, megindította az írtóhad- járatot azok ellém, akik 1919-ben, a dicsőséges Tanácsköztársaság idején megpróbálták, hogy jobb életet teremtsenek a magyar dolgozóknak. Orgoivány és Siófok — a Horthy-pribékek vérengzésének színhelyei. Aztán alábbhagyott a terror, mert Bethle- néknek szükségük volt a iátszat- demokráclára. A munkásmozgalom árulói, Peyerék megegyeztek a népellenes kormánnyal. Eladták a munkásmozgalmat a hitvány ellenforradalmárok, lemondtak a parasztság, a közalkalmazottak szervezéséről, az opportunizmus szennyébe süllyesztették volna az egész munkásmozgalmat, ha nincsenek megalkuvást nem ismerő igazi forradalmárok, kommunisták. De Rákosi elvtárs már 1925-ben hazajött, itthon megszervezte az Illegális Pártot, vezetőt adott a kifosztott, szerencsétlen magyar népnek. Hiába állították háromszor is bíróság elé sok jó harcostársával együtt, hiába követelte fejét az egész burzsoázia, Rákosi elvtárs meg-j védte a kommunizmus ügyének igazát. Horthyék kommunistád lenes harcának sok nagy harcos esett áldozatul, de a világot átformáló eszmét semrtiilyen fegyverrel nem tudták kiirtani. A kommunisták újra és újra hallatták Szavukat, kemény harcokban edződtek, hogy nem sok év múlva a munkásosztály élén átvegyék az ország irányításút, A nép szeretete övez. te a Kommunista, Pártot, ez azonban választási sikerekben nem nyilvánulhatott m>eg, mert a Kommunista Párt Magyarországon nem működhetett legálisan. De nem is volt a, dolgozóknak választójoga. A lakosság hetven százalékát kizárták ennek az alapvető állampolgári jognak gyakorlásából. A falvakban még rosszabb volt a helyzet. Kevesebb embernek volt szavazati joga, mint amennyi tanácstagot megválasztottunk a múlt hónapban. Es ha a dolgozó véletlenül szavazati, joghoz jutott, a legtöbb helyen nem nyílváníthatta akaratát, mert megszégyenítő módon, nyíltan kellett szavazni. Kegyetlenül tiporták el a többi jogokat is. 1932. áprilisában a nyírturai parasztok felemelték szavukat a kenyérért, a több bérért. Csendör- sortüz volt a válasz egy szegényparaszt halálával. A Horthy-rendszer „ideológiá. iához” tartozott a sovinizmus szítása. , Húsz évig hazudoztak arról, hogy azért nem boldog a magyar dolgozó, mert kicsiny az ország. Amikor Hitler megkezdte világurálmi terveinek végrehajtását, hűséges kutyaként szegődött hozza a magyar reakció. Az ország területe fasiszta segítséggel jócskán megnőtt, a tömegnyoiryir, a szegénység azonban megmaradt. (A magyar népi demokrácia egyébként,.néhány év alatt bebizonyította/ liögy lehet boldog cr. szagot teremteni kis területen is — kizsákmányolók nélkül.) Az ellenforradalom, huszonöt évében a kiváltságos - osztályok monopóliuma volt a kultúra Is. 3.936-ban 66 ezer analfabéta volt megyénkben ,(Szatmár nélkül!) Magyon, Nyírbélteken 40 százalék fölé emelkedett az ími-olvasni nem tudók száma, 808 tanyából csak 114-ben volt Iskola. 1938-ban a nyíregyházi királyi katolikus gimnázium 344 növendéke közül 11 volt munkás, 5 paraszt származású. A Kossuth-gimnáziumban 521-ből csak 6 munkás- és egy paraszt gyermek volt. A könyvek nevetségesen csekély, párezres példányszámban jelentek meg, mert az úri osztályokat nem érdekelté a kultúra, a dolgozóknak pedig nem volt rá pénze. Horthyék bűnét végül az tetézte be, hogy gyalázatos rablóháborúba kergették a népet a fasiszták oldalán a szabadság, a szocializmus országa, a Szovjetunió ellen. A második világháborúban gyarapodtak, zsírosodnak a hadsere gszállít ók, a fegyvergyárosok és tovább szegényedett a nép. Pusztító volt a háború. 600.000 magyar halt meg idegen éredekekért. fis hatalmasak voltak a háborús károk : összegéből 40 évre fedezve lett volna az állam költségvetése. Horthyék dicstelen huszonöt évét Szálast rövid rémuralma zárta le. Hat évvel ezelőtt megjelentek községeinkben, városainkban a dicső szovjet hadsereg csapatai. Elfutottak előlük a német és magyar fasiszták egyaránt, de utolsó gondolatuk is a rombolás volt, megsemmisítették hídjainkat, felrobbantották az utakat, vasutakat, az élelmiszerrel telt raktárakat, a gyárakat. Mégis felszabadult az ország és megindult a ma még beláthatatlan, nagyszerű fejlődés felé. Erre az útra, de az elmúlt huszonöt évre is, mindig emlékezni fognak a dolgozóink! Fokozzák felvilágosító munkájukat a békebizottságok Megyénk békebizottságai megalakulásuk óta komoly, eredményes munkát fejtettek ki. Feladatuk a dolgozó tömegek mozgósítása az aktív békehafera, a termelési eredmények növelésére felvilágosító munkájukon kérész, tül. A háborús gyújtogatok, akik ma becstelen gaztetteket követnek el Koreában, szeretnék rabló- háborujukat kiterjeszteni az egész világra. Az amerikai imperialisták fokozódó agressziója arra figyelmezteti a népeket, hogy még jobban, még erősebben vegye ki mindenki részét nap, mint nap a békéért folyó küzdelemből. Dicsőséges és megtisztelő feladat hárul békebizottságainkra. Es nincs népszerűbb feladat, mint szervezni a dolgozó nép harcát a békéért. Minden becsületes ember számára, nemre, nemzetre, felfogásra, feíekezetre való tekintet nélkül drága kincs a békés alkotómunka. Hogy mennyire szívügye dolgozóinknak a békeharc, azt világosan megmutatták az Országos Békekongresszusra történő küldött választások. Ezeken a küldöttválasztó gyűléseken megyénkben több, mint 200.000 ember vett részt. S ezekben a napokban, amikor a népek küldöttei Varsóban tanácskoznak, legszentebb ügyünkről, a békéről, minden becsületes ember szeme Varsó felé tekint. Mi pedig itthon 'mindent megteszünk, hogy minél eredményesebb legyen békebizottságaink munkája. A Megyei Békevédelmi Bizottság a napokban munkaértekezletet tartott s ezen megvitattuk további munkánkat. Megállapítottuk azt, hogy békebizottságaink munkájában az eredmények mellett vannak hiányosságok is. Nem elég szórós a bizottságok kapcsolata a dolgozó tömegekkel. Ezért határoztuk el, hogy a tömegszervezetek, de elsősorban a párt- szervezetek támogatását kérve szélesebb alapokra helyezzük a tömegek között kifejtett felvilágosítást. A Magyar Nők Demokratikus Szövetség« a kultúrmunka terén nyújt számunkra támogatást, a Szabadságharcos Szövetség a „Béke é3 Szabadság” című lap terjesztésénél segít bennünket. Igen fontos feladat vár a falusi DfiFOSZ szervezetekre a békebizottságok támogatása terén. Szerte a megyében megszervezzük a falvakban és községekben a Béke-köröket. Ezeknek a Béke-köröknek az a feladatuk, hogy a kéthetenként megjelenő „Bélce és Szabadság” című újságot a dolgozó parasztokkal közösen kiértékeljék s megbeszéljék a békeharc feladatait. A Békekörök megszervezésénél igen nagy segítséget tudnak nyújtani a DEFOSZ szervezetek, tagságát mozgósítani tudja a körök látogatására. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a Békevédelmi Bizottságok feladatait a tömegszervezetek végezzék el. Szükséges az, hogy a békebizottságok önállóan dolgozzanak, önállóan o-Idják meg sajátos feladataikat. Békebizottságainknak nem szabad elfeledniök azt, hogy eredményes munkájuknak záloga a Párttal való szoros kapcsolat. Elengedhetetlen az, hogy a bizottságok tanácsot és segítséget kérjenek a pártszervezetektől és magukévá tegyék a pártszervezetek útmutatásait. Ha bizottságaink fenntartják az állandó kapcsolatot a pártszervezetekkel, akkor nem történik meg az, mint a demecseri üzemben, ahol a koreai csomagok utalványait a pártszervezet felbontatlanul küldte vissza a megyei békebizottsághoz, vagy mint Dombrádon, ahol ugyanezeket az Iratokat felhasználatlanul húzta ki fiókjából a titkár elvtárs. A záhonyi, mán- doki, fehérgyarmati, kisvárdai, hüdszentmihályi bizottságok jó munkája hűen tükrözi a pártszervezet segítségét. A záhonyi béke- bizottságnak például 45 állandó aktívája van. A bizottságok jó munkájának tettekben kell gyümölcsöznie. A kisvárdai Vulkán békebizottságának, de ugyanúgy valamennyinek tanulnia kell a vasöntöde példájából. Az üzem dolgozói a varsói Békekongressaus tiszteletére ,,Bé. kemüszakot” tartottak s kimagasló eredményeket értek el. Soltész Laj's újítást vezetett be ezen a napon s teljesítményét 547 százalékra emelte. Soha ilyen eredmény nem született még az iizomban. Ez a példa fényesen bizonyítja, hogy dolgozóink lángoló békeakarata tettekben nyilvánul fneg. A Vulkán vasöntödét ezen a napon meglátogatták a dolgozó parasztok is és Balogh István dögéi termelőszövetkezeti csoportelnök megígérte: a község valamennyi felesleges burgonyáját beadja. A békefront ránkbízott szakaszán akkor ál Íjuk meg legjobban helyünket, ha egyre maga., sabb termelési eredményekkel erősítjük hazánkat, az egész béketábort. Álljon előttünk példaként a szovjet dolgozóik hősiessége éa lelkesedése a tervek győzelmes végrehajtásánál. A szovjet nép példát mutat valameny- nyiiinknek: hogyan kell harcolni a békéért. Számos üzemben alakultak Béke-brigádok, számos békegyftlésen születtek falvaikban felajánlások. Békebizot faágaink fontos feladata, hogy a termelés sikeréért folyó küzdelmet jó felvilágosító munkával egyre inkább fokozzák. Újabb és újabb győzelmek hirdessék azt, hogy dolgozóink becsülettel megállják helyüket abban a küzdelemben, amelyet a népek folytatnak Sztálin vezetésével az életért, a' boldog, biztonságos jövőért. MANDI JANOS a Megy ed Békoblzotftság titkára Lelkesen vettek részt a gebei dolgozók a Szülők Iskolája megnyitásán 15-én délután a írebei általános iskola termét szorgos pedagógus és úttörd)(.ezek díszítették. Jelszavakat szögeztek a falra, zászlókat helyeztek el. békeplakátokktU színesítették a falakat. A szépen leteritett asztalt virágokkal díszítették. A szülők fogadására készült az iskola. Ma nyílik meg ünnepélyes keretek között a Szülők Iskolája. Este, a nagy eső ellenére egymásután érkeznek meg a szülők. A rádió hangszórója a béke dalaival teszi ünnepélyessé a hangulatot. Hirtelen elül a zaj, amikor megszólal a mikrofon: ..Halló, itt a gebei általános iskola hangos híradója. .Az összegyűltek a legjobban tanuló gyermekek, nevei mellett a legjobb munkát végző szülők neveit is hallhatják. Ezekután az úttörők, .mint házigazdák üdvözlik a megjelent szülőket. Aztán érdeklődéssel hallgatják az előadást; nem elég, ha csak a gyermekek tanulnak, minden szülőnek kötelessége a béke megvédése érdekében, hagy maga is képezze magát. Ezt teszi tehetővé a Párt a Szülők Iskolája megszervezésével. A lelket ünnepségnek a beszéd végeztével nincsen vége. A szülők sorra megnézik a falon függő képeket. amelyek két világot tárnak fel: az élet, a szocializmus világát s * háború, az imperialisták világát. Építés az egyik oldalon, rombolás, gyilkolás a másik oldalon. A dolgozók gyermekeikre, a jövőre, szülői kötelességükre gondolnak s szemük Varsó felé tekint, ahol összeülnek minden nép képviselői, hogy hallassák százmilliók bikeakaratát. amass jozsmt. 9
