Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

1*5« OKTOBER 15, VA SA KITA ?' RÁKOSI MÁTYÁSSAL ELŐRE A NÉPFRONT GYŐZELMÉÉRT} Na délelőtt 11 órakor beszéi Mas Zoltán elvtárs Nyíregyházán A mai napon szerte az or- tzágban mindenütt ünnepélyes népfrontgyűléseken tesznek hi­tet dolgozóink szilárd egysé­günkről, a béke harcos megvé­déséről. Nyíregyházán az ün­nepi nagygyűlés előadója Vas Zoltán elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke lesz. A gyű. lés délelőtt 11 órakor kezdődik a Lenin-téren s az üzemek, vál­lalatok, közületek, iskolák a gyűlés előtt színes felvonulást rendeznek. 34 napsai a iiatéridi előtt előzöl a csilio’cí bekötőút Csaholcon elkészült a 3.300 méteres bekötőút, mely a gépál­lomást köti össze a községgel. A bekötőút építői elhatározták hogy a tanácsválasztás napjára a bekötőút építését befejezik. A határidő október 31 volt. A dol­gozók lelkes versenymunkával 34 nappal a batáridő előtt befe­jezték az út építését. lj szavazók közt a mezőgazdasági teehn ikunt A nyíregyházi mezőgazdasági tfclinikum gyakorlóterületén fiúk, lányok színes csoportjai dolgoz nak. Vidám énekszó mellett folyik a munka, hol egyik, hol másik he­lyen tör fel a jókedvű nevetés. Nem csoda, hogy meglepetten kapják fel a fejüket a déli ebéd­szünetet jelző cs.-ngö hallatára Alig vették észre, már elszaladt a délelőtt. Az elsőévesek még egy káposz­tával megrakott kocsit rohannak meg. Pár pere, és a megürült ko­csin •vágtáznak a tanulóotthon felé. LESRÓ SANYI ÉS ROSTÁS JÓSKA hátramaradnak egy kicsit a má­sodévesek között, mielőtt betér­nének az épületbe. Mint már any- nyiszor, most Is a büszkén maga­sodó, gyönyörű, új iskolaépület kapja meg a szemüket. A hatal­mas épület ablakairól vakítóan tükröződik vissza a napsugár. Még három hónap számol, gatja Sanyi - és beköltözünk új otthonunkba. Már a fűtőtesteket szerelik. Ennél szebb ajándékot nem is hoz­hatott volna számukra az ötéves terv. Valósággal hozzájuk nőtt az új 'épület minden kis része. A téglái, a falai, amelyeket Koczka elvtárs, a Magasépítési NV sztahár.ovisíá- ja az élenjáró szovjet falazás; módszerek segítségével húzott fel társaival. Mi pedig — é.s még utánunk ez­ren és ezren — a világ legfejlet­tebb mezőgazdaságának tapasztal tatait sajátítjuk el ezen az is­kolán — folytatja a megkezdett gondolatot Rostás Jóska. EBÉD UTÁN a kultúrteremben gyülekeztek leg­több: n. Az öntudatos lelkesedés, amely a Békekölcsön-jegyzés ver­senyében első helyet biztosította az Iskolák között a technikum­nak, még magasabbra szökött. Amióta az I. a. kerület, eleget tett kérésüknek és megkapták a be­osztásukat falujárásra, izgatottan készülődtek az ifjúgárdlsták és a kultürcsoport is. Beszélgető csoportok figyelték a népi tánccsoport próbáját. Az egyik csoportból Szeles Bandinak, a kis szőke elsőévesnek a hangja hallatszik: — Hej, ha én is szavazhatnék ! — és kis irigységgel tekint a te­rem másik oldalán álldogáló húsz­éveseik felé. — Mondd csak Bandiká-m — hajol hozzá a hatodikos Pataiki .Pali. — Te miért szavaznál a Nép- front jelöltjeire. Bandi kicsit csodálkozva vála­szol: — Azt gondoljátok, hogy én nem emlékszem vissza, hogy ml volt ezelőtt ? Kicsi voltam, az Igaz. de jói emlékszem a mi fő­bírónkra Botpaládon. N. Szikszói Bálintnak hívták. Magas, dijíyfös testével ágált'a faluban. Vastag, vörös nyaka olyan volt, amikor a cselédeire kiabált, mint a papri­ka. A fiatalok közelebb húzódnak Hiszen mindegyikük előtt itmsie­tes az elmúlt Időknek ez a jelleg­zetes f gurája. — Nagyapám állandó cseléd volt nála — apám is, amíg kato­nának nem vitték — folytatta el komolyodva Bandi. — Anyám ve­lünk, kicsikkel maradt itthon. Kérte a járandóságot a főbírótól az elküldte azzal, hogy ha majd apám hazajön, megkapja. Addig mi forduljunk fel éhen. — Nemcsak mi voltunk úgy, hu;'in a fél falu. Ha közügy inté zéséről volt szó, sose ért rá. Az övé meg főszolgabíró fiáé volt a fél paládi határ. IGNACZ ZOLI Rokonál Gyurkával ül együtt. A népnevelő füzetet tanulmányoz­zák, erősen készülődnek a vasár' napi falujárásra. Aztán már húsz. évisek múltak mind a ketten. Ei- sölz’oen lépnek most a szavazóur­na elé, hogy a szavazataikkal erő­sítsék a dolgozó nép hatalmát, amely az ö, számukra, jnupkás-pa. rasztfiataJok számára is biztosí­totta a gondtalan tanulást, a biz­tos, szép jövőt, ök is harcolni akarnak ezért jó tanulással, az­tán szavaikkal, hogy másakat is meggyőzzenek a békeharc fontos ságáról. Arról, hogy mindnyájunk ereje kell ahhoz, hogy vlsszariasz- szuk Truman gyilkosait, akik a koreai pusztítástól, vérontástól megrészegülve új zsákmányra les­nek. Az énekkar szava harsan most fel. XJj, választási indulót ta- iiu]nak. Csengőn száll a termen ".erestül ki a szabadba a fiatalok • - T”"^árnap hangosak le—v nek éneküktől a falvak. (H. Z.) Egy régi hépviselőié#tüléti ülés 1538. évet írtak.. Nyíregyháza „rendezett tanácsú város“ képvi­selőtestületének tagjai luxusautókon érkeztek a városháza feldíszített épülete elé. A >,méltóságokat“ -.dísz. magyarba“ öltözött hajdúk fo­gadták. Miért volt ez a pompa? Azért, mert Nyíregyháza népének ,.ünnepre“ volt ezen a r?np.cn. ..Vitéz nagybányai Horthy Mik ás öf Ömél­tósága“ a min’szterelnöfo úr ,,őfö. méltóságával“ hírül vette, hogy a nyíregyházi képviselőtestületben do.- goz'k egy „Önzefen, nemes és tiszta szándékú“ mé’tósáp. aki már évek óta -.boldogítja tudásával és tehet­ségével“ Nyíregyháza népét. Ezt az urat -.volt kegygs“ kitüntetni és igazságűgyminiszterré kinevezni. En. nelc tiszteletére álltak kivont kard- dal a hajdúk, meg azért, hogy az uralt ünnepére be ne mehessen dől. gozó ember. Most búcsúztatják majd el dr. Mikecz Ödön méltóságos urat. És most ezen az ünnepélyes díszköz­gyűlésen számol be Szohor Pál pol­gármester az előző, 193T.es év »,eredményeiről“. A közgyűlésen megjelentek a megye és a város ,,előkelőségei", magas társadalmi ál­lású „méltóságai“. Ott volt dr. Bor­bély Sándor alispán is. ö az elnök. Mikor feláll a bársonyszékből és végigjártatja haszonleső szemeit az egybegyűlteken, elégedéssel látja, hogy itt van a ,,vármegye és a nemr set színe-viró.ga“. Elsősorban ülnek tor Korom pay, Ungar Béla, dr. Ná. r.ássy Jmre és Nánássy András urck. Előszer ö. majd Szohor üdvö­zölte, dicsé, te nagy szóböséggel Mi- kecze'. Az utóbbi bcszámo't az elért ,,eredményekről“. Elsőnek — mint a legfontosabbat — emit ette. hogy e'~ készítették a bombabiztos óvóhelyet. Nem sokba került, mindössze csak 25.000 pengőbe. Ezután került sor a „szociális be­ruházások“ felsorolására. Itt is ke lően kidomborodott a város ve. zstöség'nek ,,szociális gondolkozása és nagylelkűsége“. Ugyanis a város­ban 8418 .,ínségmunkás“ van. Ezek­nek az ellátásáról is , gondoskodott“ a város. Mégpedig úgy, hogy az el­múlt évben, tehát 1937-ben kivétel nélkül minden ,,ínségesnek“ egy héttől háromhétíg terjedő munkát b'ztos'.lott. Mindezeken felül 3000 adag ebédet osztott ki köztük. Az ,.ínség-munkások“ száma viszont napról napra nő. Már ebben az év­ben- tehát 1938-ban 1553-al emelke­dett a számuk. Ezt felháborodással veszik tudomásul a képviselőtestü­let tagjai. Ezt a „fejlődést“ annak tudják be, hogy a város gondosko­dik az ínségesekről és ezt látva, kedvet kapnak az ínségességhez azok is. akik eddig dolgoztait. Ez —mint ahogy megállapítják — ,,hazafát­lan“ cselekedet, visszaé'és a város jósága ellen. Amit azzal kell bün­tetni, hogy a város ezentúl nem gondoskodik róluk. Az , -ínségesek“ után az adózásról beszél. Megállapítja, hogy a város vezetőinek és adóvégrehajtóinak jó munkája révén 1937-ben az 1936-os- hoz viszcnyilva sikerült 1,926.000 pengővel emelni az adót. Ezt be is hajtották. Tehát bevétel. Bevétel az a 72.000 pengő is, amit késedelmi kamatként haj'attak be a végrehaj­tók. Egyben javaslatot tesz arra, hogy ebből a 72.000 forintból meg. vendégeljenek 360 átvonuló honvéd­tisztet. Beszámol arról is- hogy 37-ben 13 új lakást építettek a .Bajtársi Szö­vetség“ tagjainak. Ebben a 13 ház­ban rendőrtisztek és katonatisztek laknak. Ezután javas'alok következnek. Borbély Sándor alispán javasolja, hogy mivel az „ínségeseknek“ mun­kát többet nem adnak, a tavalyi 3000 ebédf dogot ebben az évben i* tartsák meg. Ezt azonban nem fo­gadják el. Ez a képviselőtestület véleménye és ennek ad kifejezést Énekes János római katolikus kano­nok is. Javasolja az ebédadagok 2C00.re való leszáilitását. Hiszen ez is „nagylelkű gondoskodást“ jelent. A javaslat indokoltságát“ mindenki tudomásul veszi és az indítványt elfogadják. Az aüspán úr az ülést berekeszti és abból a pénzből, amiből nem ju­tott az ínségeseknek, a mélyen tisz­telt képviselőtestület dr. Mikecz Ödön úr tiszteletére a Nagy Koro­nába közös ebédre vonul. * A megye dolgozói emlékeznek még az urak hasonló „nemes" cse­lekedeteire és ennek a közigazgatási rendszernek még az emlékét is meg­semmisített a tanácsok megválasztása! ÖTÉVES TERVÜNK HÍREI 76.0ÖÖ lóriul brruházá* góréJ* és silók építésére Kormányzatunk minden tá* mogaíást megad a szocialista mezőgazdarág megvalósítóinak, a termelőcsoportoknak. Me­gyénk számos tszcs.-jében épült ötéves tervünk első évében gó- ré és siló. Kormányzatunk az előre gyártott elemekből össze­állított silók és górék építésé­hez 76.000 forinttal járult. A górék építése a tszcs-k kukori­catermésének raktározását te­szik lehetővé, a silókban pedig az állatállomány számára ké­szül igen értékes téli takar­mány. 150.000 értékű lét ültettek el ebben zz évben «egyéniben A múlt urainak nem volt érde­ke, hogy fákat ültessenek, azzal védjék a termést, fékezzék az erős szelek pusztítását. Ők meg­elégedtek azzal, hogy kastélyai­kat, az úrilakokat sűrűn beültet* ték és tovább nem érdekeli« őket a fásítás, csak annyiban, hogy az erdőket irtották, hogy minél nagyobb haznot tegyenek zsebre. Ez a rablógazdálkodás tette tönkre megyénk erdőit., ez szabadította a földekre a futó- homokot. Népi demokráciánk, a dolgo­zók állatna fokozott f,oa,lot for­dít a fásításra. Az első .tervévben már 150.000 forint értékű fát ül­tettek el Szabolcs-Szatmárban. V I£ossutli-brif$á<l és Óla fos Imre >©zet az Alkaloidában lül teljesítette normáját, . Nem szabad abbahagyni a versenyt. A hátul kullogó Gerő- és Törcbes-brigád. va'a- mint Árva István és Szilágyi Lajos is törekedjenek arra, hogy a tanácsváiasztásck tisz­teletére még szebb eredménye­ket mutathassanak fej. Munká­jukon keresztül bizonyíísálc be, hogy szavazatukat a Népfront­ra, a békés építőmunkára ad­ják. 20.000 forint jégvermek léicsUésére Megyénk területén igen kevés község büszkélkedhetett jégve­remmel. A jéghiány rányomta bélyegét a nyári húsellátásra is. Sok esetben megromlott a drága hús, inert nem volt mi­vel hidegen tartani. De a be­tegellátás terén is megérezték a jég hiányát, — drága pénzt kellett fizetni azoknak a bete­geknek, akiknek gyógykezelé­séhez jégre volt szükségük. Népgazdaságunk ezen a té­ren is a do’gozók segítségére siet. Megyénk 20.000 forintos beruházással több községben létesít jégvermet a közeljövő­ben. Ugyancsak 20.000 forintot fordít a vágóhidak tatarozásá­ra, rendbehozatalára is. A vá­góhidak környékéről eltűnik a szenny és piszok, az sem lesz többé a betegségek melegágya. F I L M Befejeződtek a Híradó és Do­kument Filmgyár legújabb film­jének, az Új Horfobátjy-t ak fel­vételei. A kapitalista filmgyár­tás nem egyszer vitte vászonra, a hortobágyi emberek éleiét, va­lóságos kultuszt űzve amxik el­maradottságából és hazug beyar- romantikával leplezte a puszta dolgozó népének keserves élet­körülményeit. A most készült film azt ábrázolja, hogyan alakú, tóttá át a népi demokrácia az egykor 65000 holdas pusztát ér­ékes, gazdag állami gazdasággá. Befejezték a Barátaink és el­lenségeink a bacillnsok című új magyar dokumentíilm forgatá­sát. * A tifiliszi filmstúdióban nem­rég fejezők be a DzSnrgály paj­zsa című új játékfilmet. Alap* gondolata a Szovjetunió népei közötti barátság. A Dzsnrgály •pajzsa nemsokára Magyarorszá­gon is bemutatásra kerül. Az idei könyvnapon, adták ki Gorkij : című müvét. Mark Donszkoj háromrészes fil­met rendezett az író önéletrajzá­ból készült forgatókönyv alapján A Ködös ifjúság, az Emberek között és az Egyetemeim című filmtriológia eleveníti meg Gor­kij életét. A nyíregyházi mozik is rövidesen újra műsorra tűzik az Emberek között című film-al­kotást. A dolgozók megismerhe­tik a proletariátus legnagyobb dűlő korát és ezen keresztül a cári uralom kegyetlenségeit, szocialista realista írójának ser- amelyeket a kis Gorkij saját hő-- rén tapasztalt. A büdszentmihályi Alkaloida vegyészeti gyár dolgozói példa* mutattak a Békekölcsön jegy­zésében. Egymással versenyez­ve jegyeztek, hogy ezen ke­resztül is kifejezésre juttassák békeszere tetükeú áldozatkész­ségüket. Ugyanakkor a terme­lés területén is úiabb, kiváló eredményeket értek el. A 39-es bérhéten a legjobb eredményt a Kossuth-brigád tagjai érték el, akik 130 száza­lékra teljesítették heti normá­jukat. A Gerő-brigád eredmé­nye 110 százalék volt, majd egymásután következtek a Ká­bái „Vörös Csillag“-, Vasvári brigádok. Valamennyien túltel­jesítették a heti normát. Lema­radt a „Petőfi“-, „Révai“-, va­lamint ?. Terebes-brigád, ame­lyek 100 százalék alatt teljesí­tettek. Az egyéni versenyzők között a' legjobb eredményt Reszegi Sándor elvtárs érte el. majd Olajos Imre, Maczkő Gábor és Tó'.h Gyula következtek. A 40-es bérhét eredménye alatta maradt az előző hetinek. Az élenjáró brigádok teljesít­ménye alacsonyabb lett. mint például a „Kossuth“-brigádé is. Az egyéni versenyben Re­szegi elvtárs a második helyre került és Olajos Imre lett az első 117 százalékos eredményé­vel. Az egyéni versenyzők emelték teljesítményüket, min­den dolgozó 100 százalékon fe­4

Next

/
Thumbnails
Contents