Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-14 / 240. szám
4 tSJO OKTOBER U, SZOMBAT tízezres tömegek készülnek Nyíregyházán és környékén a vasárnapi nagygyűlésre .- Haíafenasarányő megmozdulás -színhelye lesz vasárnap délelőtt n ■nyíregyházi Lenin-tér. Egymással vetélkedve lelkesen készülődnek az üzemek, válalatok, közületek do!* .gozói az egyes kerületek lakosságával — a tanyabokrok dolgozó parasztságával együtt, hogy megír,11- ; gassák Vas Zoltán elvtársat, az Oi • szagos Tervhivatal elnökét, aki a nagygyűlésen ismerteti a tanács- választások döntő jelentőségét, jövő terveinket és a béke megvédésnek harcos feladatait. A Lenin-tér eddig nem látott díszben fogadja a nagygyűlést. Vörös és nemzetiszinű zászlók, transzparensek erdejét készítik elő erre a zaíaltnas felvonulásra a dogozók. A felvonuló dolgozók két irányító!, a Kossuth (Korona) szálló és -i Véső utca felől közelítik meg a .-enimteret. Nyíregyháza dolgozói- 'itak egységes, harcos kiállása lesz ■7. a nagygyűlés a tanácsok, az ötéves terv, a béke nagy ügye mel- etí. A Népfront vasárnapi tanács választási gyűlései Tegnapi számunkban közöltük a Népfront szombati választási gyűléseit. Az alábbiakban a vasárnapi tanácsválasztási nagygyűlésekről adunk hírt: Délelőtt ló órakor Mátészalkán Dögéi Imre, 11 órakor Kisvárdán Csikesz .lózseínc és Be- rcezki Albert, Tisznlökön Győré József Büdszentmiiiáíyon Bodogán János. Tiszadadán Bernáth Béla, Tíszadobon Mar.kovics József. Ti* szacsziáron Hajdú Sándor. Bőköny- ben Czinkovszki Mártonná, délután 3 órakor Szakolyban ugyancsak Czinkovszkiné, ti-kor Érpatakon Száraz János. Biripen Vadon Gábor, Geszteréden Hosszú András- né, Kiskállóban Gönczi Ilona, Cé- génydányádon Ferka Pál, Szamosit i'akon Hajas Mihályné, Turricsén Hernádi Ferenc, Vámosoroszin .Nagy István, Jánkmajtison Be ne Jolán, Darnón Boehnovics Jolán, í ülcsdc-n Tarr Károly, Kisszekeresen Baráíh Gusztáv, Csaholcoti Szarvas Ernő. Gyügyén Bakk József. Kisnaményban Toldi Bálint, Kispaládon Jenei JuÜa, Botpaládon Danes József, Kölesén Dunai Zoltán, Sonkádon Balga István, Nagy- szekeresen Sallai Sándorné, Mándon Scrflek István, Nemesborzován. 'Jesztrobényi Ernő dr., Zsarolyánban Srertdi László, Gégényben Komonyi 'Józ;ef. Nyírtéten Kapás János, Székelyben Szabó Miklós, Demccser- ben Varga András, Ke-meceén V'n- cze József. Nagyhalászon Szabó F.nclre. Nyírbogdánvban Bernéül György. Berkcszen Gyimesi Károly, 3-kor Tiszarádon ugyancsak Gyimesi Károly, Szamostatárialván Bogdán Miklós, Csengerben Kovács Elemér, Gacsályban Lipök András. Csengersimán Máchel I Gitalin, N'agygécen Kiss, Urán. Menzák János, Tyúkodon Csóka István, Hermánszegen Gergely I t- ván. Csengeni jfaluban Kajati Sán- tíorné, Csegöldon Endrődi Endre, Pores-almán Végh András, Kom- lódiótfalun Piros Sándor, Szamos- ítngyalo6on Héber Béla, Pátvodon és 3 órakor Császlón Danes Bélá- né, 11-kor Gelénesen Papp László, Győrén Bereczki József. Nagyvar- F.ányban Fehér Rózsa. Ilken Va-ga István, Gemzsén Dobi Mihály, Ti- szakerecsenyben Krivda Anna, konyán Markovies Miklós, Vásáro-v nnményban BiszRu Béla és Guba. Mihály, Barabáson Kovács Miháiy, Vámosatyán Vári Lajos, Kisvar- eányban Kovács IV. Mihály. Aru- Pyosapátihan Zubály Lajosné, Má- iyuson Fábián Lajos. Tiszaszalkán Ciosztonyi Ignác, Tiszaadonyban JJencsik Zoltán. Tiszaviden Fekete 'Anna, Ajakon Gere Ferenc, Mándo- ?<on Kocsún Gyula, Nyírkárászon Péntek Károly- Eperjeskén Szűcs Béla, Fényeslitkén Bartha Sándor, "Komoron délután 3 órakor Suszta Sándor, '11-kor Lövöpetriben Kovács Béla, Nyírlövőn Hidasi Fe- Ircnc, Kékesén Princz József, Zsurlón Györkös Pál, Ti&zabezdíden Kiss szövetkezeti felelős, Györócs- fiár: Molnár László. Anarcson Valent Sándorné, Dombrádon Viszlai Sándor, Gyulaházán Kassai János. jbljfrfaMMi Licsák Mária Pátrohán Susizta Sándor, Réíközberencsen Bodnár Béla, Szabolcsbákán I\oós Sándor, Szaboicsveresmarton if j. Bán György, Tornyospálcán Szabó János, Jókén Pusztai József, Tisza- szentmártonban Paltag Sándor, Tu- zséron Fábián Julia, Nyírjükön Benes László, Nyírkércsen Rácz . Piroska, . Öfehértón Bencs István, Pusztadoboson Sereg András, Leveleken Herskovics Sándor, Ra- mocsaházán Palkó János, őrben Mikó Sándor, Vaján Makai József, Rohodon Szalma Ferenc, Besenyődön _ Gélén Imre, Magyon Molnár Ernő dr, Nyíribrooyban Vajda György, Apagyon és délután 3-kor Petneházán Seprényi Sándor, Nyir- pazonyban Holczer István, Bujon Bocskai Magdolna, Ibrányban Fodor András, Kófajban Veszprémi József, Tiszabereelen Soltész Julia, Tiszanagyfaluban Kulcs István, Vencsellőn .Szloboda János, Gáván Dézsi István, Oroson Oláh József, Dózsapuszlán Cs. Nagy István. Paszabon és délután 3-kor Kálmánliázán Füredi Sándorné, Rakama- zon Karasz Lajos. Ujfehértón Rév András, Encsencsen Erdei Lajos, Nyírbélteken Tricskó Sándorné, Ny írgyula jban Kovács Zoltán, Nyír- iugoson Székely Mihály, Piricsén Nagy Béla dr, Nyírpilisen Urbán- szki József, Apor’igéten Acé! Béla, Múriapócson Nagyturcsik György, Nyírgelsén Kozma Ferencné, Nyir- mihálydiban Komló Sándor, Nyírvasváriban Fábián József, Penészie- ken Fazekas János, Kisléíán és 3 órakor Pócspetriben Ligetfalvi Ist- Vánné, Hoaászon Ferkó István, Kántor jánosihan dr. Iváncsik Miklós, Mérkvállajon Sipkái Zolién, Nagyecseden Zsurakovszki János, Opályiban Pokrovenszki József, Jármiban Kovácsvölgyi Sándorné, Nagydoboson Mészáros János, Nyir- parasznyán Lajtai Endréné, Kapotton Bogdán József, Gébén Vizi Péter, Nyírcsahólyban Kosa Ferenc, Szamosszegen Benedek Laj;.*, Győrieteken Kocsis László, rfiipö- sön Zsupkó István. / ipa sei pékkel fékét ezt ek az óeskapiacon — bíróság elé kerülnek Városunk dolgozóinak feltűnt, hogy egy szervezett sorbanátló tár. seság rohamozta meg az egyik Kossuth téri állami cipőüzletet, A cél, mint később kiderült, az volt, hogy zavart keltsenek a lábbeli- ellátás terén is, sorbanállásukkai híreszteljék, hogy íme: ,,már cipőért is sorba kell állni“. A rendőrség a sorbanállással egyidőben vizsgálatot tartott a nyíregyházi óeskapiacon, ahol több olyan ..eladóval“ talátkoz- V' akik frissen vásárolt típuscipőket árusítottak. ..Csak“ annyi változás volt a cipőkön, hogy a típus- árat kidörzsöiték belőle és ötven. hatvan, sőt hetven forinttá) drágábban igyekeztek eladni a portékát. Jakab Piroska nyírpazonyi lakos például 170 forintért igyekezett el adni az új cipőt, előzőleg ki vakarta talpából a 122 forintos árat. Báró* esi Józsefné nyíregyházi, hadikfalvl lakos is hasonló módszerrel akart ..nyereségre szert tenni“. Kivakarta a üpuseipőből a 124 forintos árat és ötven forinttal drágábbra tartotta. így akarnak dolgozó népünk ellenségei két legyet ütni egy csapásra. Zavart kelteni a lábbeliellátás terén is és még ráadásul jó nagy anyagi nyereségre is szert tenni. Megfeledkeztek azonban arról, hogy nyerni itt már csak dolgozó népünk nyerhet, veszíteni pedig csak népünk ellenségei veszíthetnek. Jakab Piroska és Barócsi Józsefné bíróság elé kerülnek azokkil a társaikkal együtt, akiknek ügyében még folyik a vizsgálat. Az első tervév ttlteljesitéséér! Munkásosztályunk szép és hatalmas feladatokat oldott már meg. Bizonyítékát adta annak, hogy győzelemre viszi a béke ügyét, békés, építőmurik út akar folytatni. Még visszaemlékezhetünk azokra az időkre, amikor romokban hevert országunk, mindent elpusztítottak ?. fasiszta fenevadak. Bármerre néztünk, rom és pusztulás képe tárult elénk. Szép fővárosunknak nem volt olyan háza, amely meg ne érezte volna a pusztítást. Itt Nyíregyházán sem volt jobb a helyzet. Elpusztították az állomást, raktárainkat felrobbantották, elpusztult a dohánygyár és nagyon sok ember került az utcára, mert nem volt tető a feje felett. Ezt jelentette nekünk a fasiszták háborúja. Ma ismét támad az új fasizmus. Koreában asszonyok pusztulnak el és gyermekek maradnak árván. A gyilkosok : amerikai tőkések, fegyvergyárosok. őket nem érdekli más csak a búsás haszon, ami egyre gyűlik zsebeikbe. A haszon kedvéért akarják kiszélesítem az egész világon a háborút. Míg Korea dolgozói kezükben fegyverrel védik a békét, a. szabadságot, a mi munkásosztályunk munka versennyel, munka- felajánlásokkal erősíti a béke táborát. Mit is jelent nekünk hároméves tervünk győzelme? Újjá építettük az országot, leraktuk ötéves tervünk alapjait. Nem volt még példa hazánk történetéből arra, hogy ilyen hamar, ilyen hatalmas eredményeket értünk volna el. A hősies harc eredmé- nye volt, hogy népünk életszínvonala emelkedett, lakóházakat, gyárakat állítottunk helyre, sőt újakat is építettünk. F.z az esztendő is folytatása győzelmes harcainknak. Április 4-e, május 1., megannyi harcos ünnepe munkásosztályunknak, megannyi diadala. Vájjon megállhatunk-e ezen az úton? Nem egv pillanatra sem. Hiszen saját magunk országát építA CSOPORT KAPUJÁBAN Hűvös szét fújt kelet félő . A fák elszáradt levelei ís mintha borzougtak volna a hideg levegőtől. Az utat keresztbe kapta a szél. Nem volt lomb, nem volt sűrűség, ami visszafogta volna, e térítette volna a hideg szél irányát. Zelei János tisza- do-bi 5 holdas dolgozó paraszt megkckült kézzel fogta lova hajtószárát és a megnyúzott nyelű ostort. Melle'te dideregve ballagott Gáli Miklós. — Kutya hideg szél, az ember szájából majd kiviszi a nyálat, reggel nem gondoltam, hogy estére igy elkomorodik az idő — mondta kezét dörzsölve Zelei. — Ősz van, ősz van, hiába ... Egy ideig szótlanul mentek a szekér mellett. Kéloldalt az úton. sínek, nagy vasvázak voltak máglyába rakva. Az erőmű kerítésén be! ül két fiatal lány páros miniumfestsk- kel mázolta be a vasvázakat. — Nem tudom, mit Csinálnak ebből a szörnyű sok vasból... tán csak nem fa helyett használják tétováznék, az lehetetlen, hiszen milyen erős fal kellene az alá, meg én azt mondom, hogy tán még az a tiszaparti föld se bírná — vitatta Zelei. — Hogy mi mindent elbír a föld __én már láttam tiszta vasból készült tornyot is Csak négy lábon állt, mégse süllyedt el — így Gál. — Igaz, a kolhozparasztok. amikor itt jártak, azok is mondták, hogy náluk olyan gyárakat építenek, mint egy város és vasból, hogy megmaradjon az unokáknak is — emlékezett vissza Zelei. — Az unokáknak? Meg- marad az, amíg csak a világ fent lesz ... a vas? hát azt nem eszi el a szú. a rozsda sem, mert látod, hogy bekenik azzal a piros festékkel. — Egy ideig hallgattak. Ze'ei lemaradt és rágyújtott. A gyújtó nehezen gyűlt mag- a kabátját fejére húzta és úgy gyújtogatta. — Gyem, mert lemaradsz ... majd meggyűlted — kiáltott vissza Gál. — Lemaradunk mi. komám. meg már le is maradtunk Gál nem értette. Hiszen mire mondja Zelei, hogy már le is maradtak, hi- szén mindketőjüknek jó termése volt az idén. 5—5 hold földjük van,"terem sz annyit, ami éppen elcsigáz. nem nagyon nyújtózkodhatnak belőle, de azért még sem lehet mondani. hogy lemaradtak-. Gál szerint csak az maradhat le, aki lusta. — Hogyhogy lemaradtunk? — kérdez'c. — Ott voltál, amikor a kárpátukrajnni kolhozparasztok itt voltak? Ha ott volái, akkor láthattad azt is. hogy mije van a tér. mo'őszövctkezetnek, meg hallhattad, hogy hogyan élnek a kolhozp arasztok odaát a határon túl — mondta és kezével kelet- felé mutatott. Gál most már megértette. Lejjebb is szállt mindjárt tiltakozó kedve. Hiszen látta is, hogy a szövetkezeti tagok már fel vannak jól öltözködve, mindegyiknek csizmája, de nem is egyrendbeti, hanem kettő is, egy bőr és egy gumi csizma. És nekik? Nekik is vnn ruha, de csak egy ünneplő és egy viselő, igaz, hogy a viselő, az már ilyenkor hideg, nyárra való, de aki egyedül gazdálkodik, az csak abban didereg, amíg az őszi munkát el nem végzi. Télen pedig ha valahova megy. hát felveszi az ünneplő kabátot. így van ez. ebben tényleg lemaradtak. — De meg a termés is. Hol ált a mienk az övékéhez képest? Hát még amit azok a kolhozparasztok elmondtak. Az tényleg csodálatos ... látszott rajtuk, hogy nem úgy élnek. mint mi, nem lát. szőtt azokon, hogy olyan nehéz munkát végeznének, mint mi. Megfigyeltem én még a kezüket is — magyarázta Zelei. _ ??? — Szóval nem olyan azoknak a kä7.e se. mint a mienk, nem ilyen bütykös. kérges, «-itat ez — és kinyitotta tenyerét. Jól látszottak azok a helyek, ahová a kapa-, vi'lanyál odadörzsölődöít. Kemény, fekete bőrfoltok tarkították. — Nem markolás sí- szák a kaszanyelet, hanem ott van a kombájn. Egy ideig szótlanul mentek a szekér mellett. El- merültek saját gondolataikban. — Látod, esze volt Ta. kacsnak. Még ott a kolhozparasztok előtt belépett. Belátta, hogy 5 nem tud egyedül odajutni, chová a csoportosok. Én is gondolkozom már rajta, de van az emberben egy ördög, vagy mi a nyavalya, ami visszahúzza, de én csak benne volnék, de otthon a család... azok még okoskodnak, de- hát majd csak megleszünk azzal is valahogy — magyarázta . belemelegedve Zelei: Elérték a falu szélét. Itt a házaktól már nem ért úgy a szél. Megálltak. — De tudod, az a fene- ség, hogy nálam is a család. meg az asszony. Bánom, hogy nem vittem el magammal őket a termelőszövetkezetbe, legalább látták volna. Nem látta, hát nem hiszi. Pedig csak rá kell nekik is jönni, hogy úgy jobb. Mondtam már nekik, hogy olyan hegyre mennek fáért, ami kopasz, nincs rajta erdő. Ezért nem jutunk mi e'öbbre ... ha eszembe jutnak o küldöttek, hát arra gondolok, hogy egyszer én is csak fogok úgy élni. mint azok. • —ó. g—; jük. Miért épül a nyíregyházi dohányfermentáló, a ti-szalöki erőmű, a nyümadai sertéshizlalda? Azért, hogy még több kenyér jusson a dolgozók asztalán ra. Több traktort adunk a dől? gozó parasztságnak, hogy kü»y- nyebbé tegyük munkáját, az erőmű segítségével többezer hold földet öntözünk. A szocialista munka versenyek, fel a ián iá sok tervünk mielőbbi megvalósítását segítik. A terv pedig győzelmet jelent az ellenség felett. Pártunk útmutatását követték dolgozóink a versenyeken keresztül. A nyírmadai dolgozók felajánlották, hogy a tanácsválasztások napjára öt épületet készítenek el. Seibli István' és társai. Tóth elvtárs vasszerelő részlege becsülettel kiveszi részét, a békéért folyó-'harcból. A Betonútépítési NV. baktalóráut- házi szakaszának dolgozói november 30 helyett, 15-re készülnek el az úttá!. Ezt vállalták az ■apagyi szakasz dolgozói is. Ez a harcos kiállás a béke mellett megmutatja dolgozóiig; szeretőiét a Párt iránt, népi demokráciánk iránt, A nyíregyházi Magasépítési NV versenyben dolgozik a szegedi vállalattal, elfogadta a Béke-úti építkezés munkásainak versenykihívását. Határidő előtt készítik el tervüket. Ötéves tervünk még több gyárat, gépet, munkáslakást, iskolát és kultúrházat jelent mindnyájunknak. Az ötéves terv sikeréért- harcolni- annyit jelent, mint békés, boldog jövőért harcolni. Ma bármerre megyünk, minden városban építkezést látunk. Soha nem épül, ilyen lendülettel hazánk. Jövőre már ,az egész ország egy hatalmas építkezés lesz. Megállhatunk-e vájjon azon az úton. amely népünk felemelkedéséhez vezet? Természetes, hogy nem. Hiszen a jólét, amiért harcolunk, a mi jólétünk. Ma már nem a tőkések országában élünk, nem nekik épülnek gyáraink, hanem nekünk a népnek. A terv időelőtti teljesítése, az első tervév határidejének megrövidítése sikert jelen;!. Azt. léiénél. hogy győzünk a megbújó ellenségek felett, akik még ipa is rémhírekkel igyekeznek zavarni munkánkat. Sikereinket nem tudja meghamisítani, tehát pánikot igyekszik kelteni, háborús rémhíreket terjeszt, de visszaverjük őket. Visszaverjük azzal, hogy sikeresebben hajtjuk végre a tervet, pillanatnyi megállás nélkül emeljük termelésünket. A Békekölcsön-jegyzés lendületét át kell vinni az időszerű munkák minél jobb teljesítésére. Falun az őszi munkák elvégzése a feladat, oz iparban pedig a terv. időelőtti teljesítése. A Békeköl- csön-i-egyzés megdönthetetlen bizonyítéka annak, hogy a béke megvédésére kész áldozatot is-, vállalni népünk. Áldozatot hozni azért, mert építeni akarunk, mert békében akarjuk tovább fejleszteni hazánkat. Ma, mikor első tervévünk időelőtti befejezését vállalják szerte üzemeink dolgozói, az életszínvonal emelése mellett is döntenek. Kössék össze üzemeinkben a versenyfelajánl ás t a tanácsválasztásokkal, amely még szilárdabb hatalmat jelent. A terv időelőtti befejezése boldogabb élet közeledtét jelenti, békés építő munka-, hazánk felvirágoztatásának záloga is egyúttal. Ne elégedjünk meg eddigi sikereinkkel, ne engedjük, hogy az ellenség aljas rágalma akadályozzon bennünket munkáinkban. Legyünk harcos katonák,' akik most a termelés emelésén keresztül vesszük ki részünket a Írókéért folyó hatalmas küzdelemből. (B, I)