Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-13 / 239. szám

1958 OKTÖB-EK 13, FENTEK Magyar fiatalok! Építsétek boldog jövőtöket! Szavazzatok a Népfrontra! A nyíregyházi kisgyülések tapasztalatai A Békekölcsön-jegyzés hatal­mas győzelme után népnevelőink új, óriási feladat végrehajtásához lógtak. A dolgozók tömegeit moz­gósítják az egyre gyorsabban kö­zeledő helyi tanács választásra. Ennék a hatalmas felvilágosító munkának folyamán, nagy jelen­tőségük van a nagyszámban meg- rénclesett kisgy üléseknek. Nyíregyháza kerületeiben hét. ión délután tartották meg az első kis gyűléseket. A kezdeti hiányos­ságoktól eltekintve sok értékes tapasztalatot hoztak ezek az ösz- «zejövetelek. Elsősorban vissza­tükröztek azt a hatalmas érdek­lődést, örömteli várakozást, mely- lye! a helyi tanácsok választása elé néz minden becsületes szava­zó. Több helyen a meghívottak­hoz ismerőseik is csatlakoztak, hogy résztvehessenek a gyűlésen. Így szaporodott fel a résztvevők száma az eredetileg tervezett két- sízeéésére, 50—60 főre is. Döntö feladatuk ezeknek a ki5. gyűléseknek, hogy az egyéni, há­zíagitációt kiszélesítve nagyobb 15—20—25 főnyi csoporttal foly­tassanak megbeszéléseket a nép­nevelők, egy gyülésvezető irányí­tásával. Ilyen formán irányítják a hallgatók figyelmét fontos nem- zrtközi és belpolitikai kérdésekre. A siker elengedhetetlen feltétele azonban, hogy ezek a beszélgeté­sek ne szakadjanak el az illető kerület, körzet lakosainak. problé­máitól és a JUsgyüIésvezetö a néphevelőkön keresztül, vagy köz­vetlenül. ismerje a meghívott sza­vazók személyi viszonyait is. A kisgyülés szervezésénél elen. gcdhetetlen feltétel, hogy’ a kör­zet, majd csoportfelelös azoknak a népnevelőknek adjon megbízást a kisgyülés szervezésére, akiit ki­jelölt házakhoz, szavazókhoz van­nak háziagltációra is beosztva, a kisgyülés levezetését pedig cso- portfelelösük végzi. Tgy elérjük azt, hogy a kisgyti. lésen nem mint a körzetben, sza­vazókkal ismeretlenek vesznek részt, hanem valósággal benne él­nek a megjelentek problémáiban. Gyűlés előtt a népnevelők felelő­süknek beszámolnak a házfagitá- clő tapasztalatairól, hogy az fel tudja vetni a kisgyülésm a sza­vazókat legjobban érdeklő kérdé­seket. Döntő tehát a .kisgyülések szo­ros kapcsolata a háziagitációval. A klsgyülések szervezésénél a népnevelők készítsék elő a leláto­gatott családokat is, hogy bátran vessék fel-: az egyes őket érdeklő kérdéseket. Jó módszerrel dolgozott a IV. kerület vezetősége, ahol három kisgytilést szerveztek. A csoport- felelősök két-három népnevelőnek adták ki a megbízást a kisgyülés szervezésére, azoknak, akik a megjelölt házakban végzik a házi- agitációt. Az itteni kisgyülések meg is hozták a sikert. A III. kerületben már mechani­kus volt a szervezés munkája. Vem a kisgyülés helyén beosztott agitátorok kapták a megbízást, rauem a körzettől teljesen idegen népnevelők, és kisgyülés előadót osztottak be. Ez a helytelen^ mód­szer azzal járt, hogy az előirány­zott négy kisgyülés közül költő elmaradt, egyáltalán nem szervez­ték meg és a bürokratikus beosz- í'tsban az egyéni felelősség is el­sikkadt. A Virág utcai kisgyülést s más körzetbe beosztott idegen íépneve’ök szervezték, de éppen isak bekiáltottak a kapun, hogy jöjjenek a háziak kisgyülésre. Az de beosztott népnevelők részt sem vettek a kisgyülésen, magára aagyták az ottani viszonyokkal ismeretlen előadót. A kisgyülések formáján is akad javítani való. Az egyik IV. kerü- eti kisgyülés vezetője, Kajati elv­ers nagyon helyesen hallgatói iözé ült és éovid 15 perces beve­zető után élénk beszélgetés folya­mán ismerkedett meg a hallgatók véleményével, válaszolt a kérdé­seikre. Máshol viszont teljesen pártnap jellege volt a kisgyülés- nek. - A kórház kultúrtermében megtartott kisgyülésen Spisák elvtárs valóban lelkiismeretesen felkészült az előadására, egy órát beszélt a sorban * üiö hallgatók előtt, majd utána hozzászólásokat •kért. A felszólalásokat feljegyez­te és a végén egyszerre válaszol­ta meg. Ez a módszer teljesen helyes és elfogadott pártnapok alkalmával, viszont a kisgyülésen az a célunk, bogy beszélgetés formájában, rö­vid 10—15 perces bevezető után foglalkozzunk a megjelentekkel. Akkor felmerülnek azok. a kérdé­sek is, amelyeket háziagitáció al­kalmával előhoznak, a népnevelők­nek, viszont a kisgyülésen annak „hivatalosabb” formája miatt nem tártak fel. Tehát ne kisgyülési „előadásra” készüljünk fel, hanem a számtalan kérdés megválaszo­lására, amely esetleg még a dol­gozók előtt áll. Ha így vezetjük le a kisgyülé- seket, akkor azok szerves klegé szítői, segítői lesznek a háziagitá: dónak. A kerületek vezetőségei sok hasznos tapasztalatot mentet tek az első lcisgyülésehből. Ezek alapján javítják meg . munkájukat, hogy diadalünneppé tegyék a he­lyi tanács választásának, napját. fi Megyei Tanács közegészségügyi és népjóléti osztályának munkájáról Csatlakozunk az óbudai Hajógyár versenyfelhívásához fogadják a bakfai útépítők Lelkes hangulatú röpgyűlé- sek voltak a tegnapi nap folya­mán a Betonútépítő NV bakta- lórántházi szakaszán az egész útvonalon. A dolgozók az óbu­dai hajógyár dolgozóinak ver­senyfelhívásával ismerkedtek meg. Ellentervet is készítettek a szakasz dolgozói. A következő­ket vállalták: November 30 helyett I5-re végzik be az út építését, 83 szá­zalékról 86 százalékra emelik a teljesítménybérben dolgozók számát és 14 százalékkal csök­kentik az időbéres órákat. Jó felvilágosító munkával 76 szá zalckról 86 százalékra emelik a hosszúlejáratú versenyszerző dések számát. Anyagtakarékos­ság terén vállalják, hogy a ce mentnél engedélyezett 2 száza­lékos selejtet 1 százalékra csök­kentik, a zúzottkő anyagnál pe­dig 0.5 százalékra. A fegyelme zetlenségből eredő munkaki. esést teljesen megszüntetik. A mátészalkai járás több termelőszövetkezete befejezte a vetést Termelőszövetkezeteink versenybe léptek egymással és a tanácsvá­lasztás megünneplésére példát mu­tatnak az egyéni gazdálkodóknak. Példát mutattak a nyírcsaholyi, ko* csordi, kántorjánosi. és cl nyírpa- rasznyai termelőszövetkezetek is* akik az őszi munkát a mélyszántás kivételével már befejezték. Jói dolgozó terme' őszöve (keze­lőink mellett azonban akadt egy­két csoport, ahol a rossz munka- szervezés következtében gyengén állnak az őszi munkával. Gyengén áll a gebei és a nagydobosi ter­melőszövetkezet. Még alig vetettek el néhány holdon. Ezeknél a cso­portoknál sürgősen meg keli javí­tani a munkaszervezést, kövesse- nek el mindent a csoporttagok, hogy lemaradásukat minél előbb behozzák. Mindig meg kell találniok a soronkövetkező feladatot. Nem egy termelő szövetkezetünk van, ahol már a mélyszántást is majd* nem befejezték, de még alig ve­tettek egy pár holdat. Ez, helyte­len, rossz munkaszervezés. , Most a legsürgősebb feladat a rozs vetése, aztán a búzáé. Elsősorban a vetést kell befejezni csak aztán fogja­nak hozzá a mélysznátáshoz. fi nyírcsalmíyi termelöcsoperi vállalta, hogy október 15-ra befejezi az őszi munkákat Termelőszövetkezeteink egy­másután számolnak be arról, hogy rövidesen befejezik . az őszi munkálatokat, sikeresen elvégzik a vetés, betakarítás és mély-szántás feladatait. A nyírcsaholyi termelőcso- port dolgozó parasztjai öröm­mel írják, hogy az őszi mező- gazdasági munkákat eddig 90 százalékban végezték már el. Lelkesen vállalják mindany- nyian, hogy október 15-re min­den őszi munkát teljesen be­fejeznek. Ezzel tetézik meg azt az 5350 forintot, amit a csoport tagjai békekölcsönre adtak. Beszámolnak arról is a nyír- csaholviak, hogy a rozsot, az ősziárpát, a szöszüsbükkönyt és a takarmánykeveréket százszá­zalékban elvégezték, elvetet­ték már az őszi búza felét is. Százszázalékban letörték a ku­koricát. a szárát nedig kunok­ba rakták össze annak módja és rendje szerint, napraforgó­jukat pedig teljesen elcsépel­tek. A takarmányrépát telje­sen felszedték és behordták, a dohányt százszázalékban leía- karították, felszedték a cukor­répát is és 1600 mázsát elszál­lítottak már a cukorgyárnak, leszedték az almát, a szőlőt is leszüretelték és 5000 liter bo­ruk van már a pincében. A mélyszántásra előirányzott "te­rületük 200 hold, ebből 130 holdat már fel is szántottak. Megemlítik még, hogy teljes legyen az eredményekről adott kép: 20" hold magkenderüket le­vágták. A nyírcsaholyi termelőcso­port dolgozó parasztjai példás munkát végeznek, követték őket megyénk termelőszövetke­zetei s így készüljenek a ta- nácsválas/tásr», Az elmúlt bűnös fasiszta rend­szer sohasem törődött komolyan a dolgozók egészségügyével. Apró nyugtatásokkal, úgynevezett szó ciális olajcseppekkel igyekeztek í múlt urai érdemeket szerezni ma­guknak ezen a téren. A felszaba­dulás után megváltozott a helyzet Pártunk fontos kormányzati fel­adattá tette a tervszerű szociális numka kiépítését. Az állam már az első napokban kimondotta törvény erejű rendelettel, hogy' a dolgozók szociális' helyzetének megjavítása közfeladat. S ahogyan népünk ha talma erősödött, ahogy sikeresen hajtottuk végre tervesztendőinket, úgy tudtuk ezt a feladatot is egyre fokozottab ütemben megoldani. Ma már a dolgozó nép állama ezl a munkát nem a jótékonykodó nő nikre, különböző társadalmi szer­vekre bizza, hanem állami szakszol­gálatot állított be a feladatok meg­oldására. Ezt a feladatot tölti be a Megyei Tanács közegészségügyi és népjóléti osztálya is. Ez az osztály egyesíti a,z eddig széítagollan működő szakszolgála tot, mert magába foglalja a vol alispáni hivatal népjóléti csoport­ját, á volt megyei árvaszéket, volt tisztiorvosi hivatalt és a szo- cális felügyelőséget. így tehát köz­ponti irányítással valósítja meg Pártunk, államunk célkitűzéseit. A múlt megbocsáthatatlan bűnei íoly tán komoly feladatok várnak erre a-z osztályra. A tanács a nép érdekeiben végzi munkáját. Beszéljenek erről a té­nyek. Az 1951. évi költségvetésben közegészségügyi és szociálpolitikai célokra 12,719.318 forintot biztosí­tott. amelyet kiegészít majd a kü­lön beruházási tervhite!. Ezeknek {elhasználásával kutak, orvosi ren­delők, óvodák és más intézmények épülnek. Különös súllyal gondosko­dunk a falvak és tanyák közegész­ségügyi ellátásának ' megjavításá­ról. Ä Tanács azonban nemcsak jö­vő évi terveiről beszélhet, hanem eredményeket is tud felsorakoztatni. Ilyen eredményeket a múlt rend­szer évtizedek alatt nem tudott pro­dukálni — nem is akart. A múltban azoknak az ellátása, akik öregség vagy bármilyen resti fogyatkozás miatt kenyerüket nem tudták megkeresni, a községek se­gélyezésére volt bízva. így azok nyugodt élete nem volt biztosítva, kezükbe vették a vándorbotot és házról-házra jártak irgalomért .kö­nyörögve. Ma már lényegesen megváltozott helyzet, mert a munkaképtelenek szeretetházakban élhetnek. A Me­gyei Tanács rövid működése alatt két szociális otthont hívott életre: Tarpán cs Szakolyban. Tarpán a Károlyi „gróf” volt vadászkastélya 30 munkaképtelen öreg clhelyezé- ére 'van berendezve. Üdülő e-z egy szép erdő közepén. Több is az üdülőnél — meleg otthon a múlt rendszer otthontalanainak. Világos, egészséges szobákban 3—4 öreg van elhelyezve. Hófehér, sodronyos, paplanos ágyak nyújtanak pihenést barátságos ebédlőben vidáman fo­gyasztják a tápláló ételt. Szak elvon ugyancsak 30 ágyas szociális ott­hon ad kényelmet a hozzátartozó­nélküli munkaképtelen öregeknek a volt Kémery kastélyban. Rádió, új­ság nyújt szórakozást lakóinak. Hogy mennyire jól érzik magukat, azt" legjobban bizonyítja, hogy most egy megfiatalodott emberpár há­zasodik s rövidesen lakodalom lesz az otthonban. Az elmúlt rendszer statisztikái­nak szomorú számai voltak a gyer­mekhalálozások. Ezek nagy rész« abból származott, hogy. a dolgozó szülők felügyelet nélkül voltak kénytelenek otthon hagyni kicsi gyermekeiket. A hiányos táplálko­zás, az „egy darab kenyér” kény­szer is sok gyermekhalái okozója, volt. Ma már az édesanya nyugod­tan vehet részt a termelőmunká­ban, mert falun a nyári napközioií­honok, üzemeknél, városokban a napköziotthonos ovodák gondoskod­nak a gyermekekről. A Megyei 1 a- nács 153 napközioíthont és ovodát tart fenn. Ezek nemcsak a szülői felügyeletet pótolják, de biztosítják a gyermekek rendszeres jó tájp-ál- kozását és nevelését is. Jó ellátás, állandó orvosi felügyelet, képzett óvónők — ez jellemzi napközi óit- hónainkat. A kicsiny gyermekeket előkészítjük az iskolai tanulásra, fejlesztjük kézügyességüket, zenei hallásukat. A tiszalöki óvodának ének- és zenekara van s a k e mű­vészek nagyszerű műsorokká! tesz­nek tanúságot fejlődésükről. Á Tanács nagy súlyt helyez az anya- és csecsemővédelemre is. A múltban a bábatörvénynek az a rendelkezése, — hogy a bába köte­les rendszeresen látogatni a terhes anyákat — írott malaszt maradt pa­píron. Egyszerűen azért, mert bá- bahiány miatt a falusi és tanyasi anyák bábasegély nélkül szöltek.'Ma ■ ki van építve a tanyai bábaszo,gá­lát is. Emellett képzett orvosok és védőnők rendszeres tanácsadási nyújtanak. Ehhez a kérdéshez far- toznak a szülőotthonok is. Nyírbá­torban, Tarpán, Tiszabüdön szülő­otthonok vannák. A korszerű fel­szerelés, szakorvosi ellátás, Rendes kezelés mindinkább keresetté teszi ezeket az otthonokat. Ezek az ott­honok a szülés után is — az úgy* nevezett lábadozás idő alatt is se­gítséget nyújtanak. Ezalatt az idő alatt megtanulhatják az anyák a csecsemőgondozás szabályait s a he­lyes táplálást is. A tiszabüdi és büdszentmihályi szülőotthonok fel­állítása meleít a Tanács tervbevett a Fehérgyarmaton, Yásárosnaménv- ban és Cscngercn is hasnoló ol'ho­nok létesítését. A megye kórházaiban is megs ál- ozoít a helyzet. Nincs különbség sem elhelyezésben, sem kezelés te* intetében fizető és nem fizető be­tegek között. Egyforma gondos, jó ellátásban részesül minden beteg- A kórház- alorvosainak munkáját ;s megbecsüljük: nemesupán lakásért és ellátásért dolgoznak, nincsenek ráutalva a szégyenteljes borravaló­ra, hanem gondoskodás történt biz­tos megélhetést nyújtó fizetésük­ről. Tiz-tizenöt esztendeje áll befe­jezetlenül a nyíregyházi. Bocskai utcai kórház épülete, amikor igen sok gondot okoz a férőhelyhiány más . kórházainkban. A Megyei Ta­nács már gondoskodott arról, hogy a szép, nagy épület mielőbb ler­epüljön. Hárommillió forintot biz­tosított a felépítésre és 560.000 fo­rintot annak belső felszerelésére. Ezzel kórházellátásunk jelentőlen megjavul. Ennyi eredményt mutat te! a Me­gyei Tanács ezen a téren. Ezek az eredmények mind azt bizonyítják, hogy jó kezekben van a dolgozó nép ügye. Ezek az ered­mények is meggyőzik a dolgozó­kat arról, hogy október 22-én egy- emberként szavazzanak le a Nép­frontra, válasszák meg a helyi ta­nács tagjait. Béke Albert csoportvezető. Megnyílt a Textxluagykercs- kcctelmi \ál!alat mi itta terme A Textilnagykereskedelmi Vállalat mir.taterme ünnepélyes keretek között nyílt meg 10-én réggel Nyíregyházán. Az ün­nepséget Kajati Sándor, a vál­lalat vezetője nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitás után azonnal megindult a forgalom. A mintatermet a Szovjetunió textilmintatermeinek példája alapján rendezték be. A vevők a mintákból kiválasztják a ne­kik megfelelőket és annak alap­ján rendelnek. Ennek előnye, hogy nem kell a raktárban az anyagot összeforgatni, míg a vevő kikeresi a neki szükséges színű ós minő-égi; árut. 4

Next

/
Thumbnails
Contents