Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-13 / 239. szám

Szegeden a Magyar Dolgozók Pártja csüíörtöki váasztási nagygyűlés-ín Révai József elvtárs. az MDP főtitkárhelye tteso tartott ün flepi beszédet.

— Tíz nap múlva, október 22-én — kezdte beszédét Révai József -Ívtárs — dolgozó népünk milliói megválasztják a maguk képviselőit, a községi és a városi, a járási és megyei tanácsokat. Körülbelül 220 ;zer tanácstagot választ körülbelül hatmillió választópolgár, ami azt jelenti, hogy minden 30 választó- polgárra jut egy. tanácstag.

— A tanácsok helyi képviselőtestülete úgyszólván községi, városi, járási és megyei parlamentek: A •égi rendszer képviselőtestületei abban különböztek a tanácsoktól, hogy azokban a dolgozó nép képviselői 'egíeljebb mint hírmondók, mint bólogató Jánosok voltak olt. A tanácsok tagjai kizárólag a dolgozó nép képviselőiből íoggak állni, munkásokból, parasztokból, értelmiségiekből, kisemberekből, nem pedig virilistákból,, reakciós kormányzat kinevezett kiszolgálóiból, vagyonosok képviselőiből.

V továbbiakban Révai elvtárs jellemezte. a régi, sóhivatalszerű reakciós. képviselőtestületek működését. A „tanácsokká! 'megszűnik a helyi képviselőtestületek és a központi Igazgatás kettőssége — möndíoíta. Azelőtt a bíró, a polgármester, az alispán fölött ott állt a jegyző, iő- szolgabíró, főispán. A helyi emberek terveztek, a reakciós központi kormányzat emberei végeztek.

— A tanácsok végrehajtó bizottságai és elnökei viszont nemcsak a helyi önkormányzatok, hanem egyben a központi kormányzat megbízottai is lesznek.

— A régi képviselőtestületekben

a gazdagok képviselői ültek — mondta, — akik a képviselőtestületi tagságot, a községet, a várost, a megyét fejőstehénnek és húsosfa- zékruik tekintették. A tanácsok tagjai megbízatásukat a nép szolgálatának tekintik és kell, hogy tekintsék, hús lesznek a dolgozok húsú ból, vér a véréből, nemcsak üé sezniök kell, hanem doigozniok, intézniük a dolgozók mindennapi Irises- nagy ügyesbajos dolgait. Az ügyek intézését nem bízzák és nem bizhatják kizárólag a hivatali gépezetre, hanem maguknak kell^cse- lekvőleg résztvenni az ügyek intézésében.

— A régi képviselőtestületekben a tagok íütyöltek választóikra. Ha meg voltak választva, kapcsolatuk választóikkal megszűnt, A tanácsok megválasztásával a tanácstagok és a nép kapcsolata nem szűnik m< g. és nem szabad, hogy megszűnjék. Alkotmányunk magi) gondoskodik róla, hogy a nép állandóan figyelje, bírálja, ellenőrizze saját .-képviselnek' munkáját és, nézzen; .jöi a körmükre. hogy becsületesen, jól a nép érdekében dolgífcznak-e. Kern lkába írja elő a mi Alkotmányunk, tiugy a képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni választóiknak. Rajta leszünk, Jiogy*ez- a •beszámoló«' Wide- zetiség ne maradjon papíron! Nem hiába -írja elő a mi Alkotmányunk, hogy azokat a képvselőket, tanácstagokat, akik nem jól dolgoznak, nem a nép érdekeit szolgálják, visz- sza lehet hívni. Rajta leszünk, tl-;f/y Alkoímányunknak ez a pontja se maradjon papíron — éppen ebben van a biztosítéka- annak, hogy a tanácsok az ügy intézését ne bízzák rá egyszerűen a hivatalra, báncin magát a hivatali gépezetet is gyors és jó munkára noszogassák.

lVtrtuuk szoros rgyséíben akar haladni miuden becsületes dolgozóval

— Amikor a tanácsválasztások a'kalmából a Népfrontról, Népfront- jeiöUekről • és listákról beszelünk akkor ez nőm üres szóbeszéd. A mi Pártunk 'vállalja a \ezetés, az irányítás szerepét. Ezt a szerepet nem kiváltságnak, hanem kötelességnek •tekinti,- de a vezetésnél és irányításnál többre nem tart igényt. A mi Pártunk szoros egységben akar haladni a magyar nép minden becsületes, építő, hazafias elemével.

—- Beszéljenek a számok! A 220 ezer jelöltből csak a kisebbség Kommunista, a többség, 140 ezer jelölt nem kommunista. A 220 ezer tanácstag jelölt többsége dolgozó pari szt, termelőszövetkezeti tag. :-ze- gényparaszt, középparaszt. Ez is bizonyítja, hogy vezető munkásosztályunk, Pártunk mekkora gonddal őrködik azon, hogy a dolgozó parasztság megkapja, az őt megillető részt a közügyek irányításából.

—• A tanácstagnak jelölt dolgozó parasztok közül a túlnyomó többség egyéni gazdálkodó. Mi támogatjuk minden erővel a termeKí- szövetkezeti mozgalmat, de ez nem jelenti, hogy a termelőszövetkezeti tagok kedvéért megfeledkezzünk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokról és megtagadjuk tőlük azt a súlyt és szerepet, ami az á-K lamügyek intézésében jár nekik.

— A tanácstag jelöltek között sokezer dolgozó kisember van: kisiparos, kiskereskedő és tízezer értelmiségi dolgozó, jeléül annak, ángy a Népfront alapia ugyan a

munkás-paraszt szövetség, de bele 'tartozik minden dolgozó magyar.

1 — Hadd említsem meg .végük-bogy a tanácstag jelöléseknél’Is azt tartottuk szem elölt, hogy az igazi és komoly demokráciának meg ítéli valósítania az .elvet: szabad, utat a nőknek és ifjúságnak!

Révai elvtárs ezután arról beszélt, hogy a. helyi tanácsok választása, olyan világpolitikai helyz-etbgn törteink, amelyben egyre éleződik az elentét a béke erői és a háború erői között.

— Az imperialisták a koreai háborút világháborúvá akarják kiszélesíteni — mondotta. — Az amerikai hadsereg koreai vérengzése azonban nem erősítette az imperialista háborús gyújtogatok táborát, de világszerte erősítette a béke táborát. A fasiszta MacArthúrok az amerikai hadseregre szégyent és gyalázatot hozták, nem pedig dicsőséget. A népek gyűlölete' és megvetése ezzel a vérengző, asszonyokat és gyermekeket gyilkoló bandával szemben ‘nagyobb, mint valaha. Ezeken a választásokon arról van szó, hogy félreérthetetlen határozottsággal kinyilvánítsuk akaratunkat és elszántságunkat a Péké védelmében. A magyar nép a tanácsválasztásokon is méltó választ fog adni a békéjére és függetlenségére törő imperialista uszítuknaK Ezután czo-król az arcátlan rágalmakról beszélt, melyeket az imperialisták Magyarországra szórnak A nyugati sajtóhangolt, köztük a Vatikán hangja, nyomorról, bazárt templomokról, kétségbeesett emberekről beszé.nek országunkkal kapcsolatban.

A liéitéért nem siránkozni, iianent helytállni kcJ

— E butasággal és arcátlansággal nem keilene sokat törődnünk, ha nem tudnók, hogy mögötte úgynevezett „hidegháború4- van. A ..hi- degháborűt“ ped:.g a ,,me!egháború- tói‘ csak egy .épés választja e-, ha nem vagyunk résen. Résen len* ni annyit jalent. mint erősnek lenni. Erősnek lenni annyit jelent, mint képesnek és elszántnak lenni az önvéde-emre. E.szántnak és képesnek lenni az önvádé emre pe- cftg nem utolsósorban annyit jelené, m nt erős hadsereget szervezni. A békéért nem siránkozni, hanom helytállni kell. A nlp: demokrácia hadserege a béke és a honváde-em hadserege. Vér a dolgozó nép véréből, hús a húsából. Barnnesnoki kara é:p úgy-, min: legénysége, a --logozó nép fiaiból- áll. Hazaszeretet a magyar néphadsereg szereiete né kü- ma elkép- zehzíeiien. Nem hazafi az, aki nem ér.i meg, hogy ezért a hadseregén köte ességünk meghozni minden áldozatot. Üvezze munkásságunk és parasztságunk figyelme és szere .ele ezt a ml hadseregünket.

— Nem szabad elfelejtenünk, hogy a hadsereg ereje nemcsak önmagában rejlik, hanem az ország erejében, a nép egységében. A ;a- nácSválaszlá&nak meg keil mutatnia, hogy ebben az értelemben is erőseit vagyunk.

A köyedtezőkben a miniszter rámutatott, hogy erőnket a közel- mu'tban a gabo-nabegyüjíés sikere,, a normarendezés sikere é> a Béke- kő csőn sikere is bebizonyította.

— A gabonabegyüjtés, a külső és belső ellenség minden próbálkozása ellenére — teljes mértékben biztosi.etta. kenyérellátásunkat és lehetővé teszi, hogy a be.sö fogyasztásokon túl jusson expor.ra is, a normális gazdálkodás számára feltétlenül szükséges késztetek, tar.a* lékok biztosításán: is. Bizonyítéka ez annak, hogy a munkásság és a dolgozó parasztság szövetsége szilárd és megbonthatatlan.

!\:éptisek «é »«• h/ilárri

— A normarendezést — a jobboldal; szoc.áldemokraták minden aknamunkája és a külföldi impe- rtaits a uszítok m.nden erőlködése ellenére — nagyszerű munkásosztályunk megértése, helyeslése és telj -s támogatása meLett végrehajtót luk. A normarendezés következtében nőtt a termelés, nőtt a termelékenység és a termelékenységgel együtt újra emelkednek a bérek. A nehézipar termelése júliusról augusztusra 2 054,000.003 forint értékről 2,257.000.000 forintra nőtt, tehát közel 10 százalékkal emelkedett. A könnyűiparban a termelés értéke augusztusban 14.3 százalékkal volt magasabb, a júniusi termelésnél.

— Augusztusban a nehéziparban : átlagte jesltmény 115.1 százaléka

volt a normáknak, a könnyűiparban pedig 110.2 százaléka. Ez azt je enti, hogy a normarendezés következtében beállott átmeneti bércsokkanés után — úgy ahogy előre megmondottuk — a bérek már újra növekvőben vannak. 1950 első ne. gyedében a nehéziparban 760 forint volt a havi átlagkereset, a második negyedévben 789 forint, 1950 júliusában 770 forintra esett vissza, augusztusban azonban már újra nőni kezdett és elérte a havi 774 forintos átlagkeresetet. A bér újra és tovább fog emelkedni, de a teljesítménynek megfelelően, ami egyaránt érdeke az államnak és a munkásnak.

— A Békekölcsön is — a külső és a belső ellenség minden áskáló- dása és uszítása ellenére — népünk egységét, Népköztársaságunk erejét bizonyította. Népünk a Békekölcsönre több mint egyharmaddal jegyzett többet, mint tavely.

—- Népköztársaságunk erejét bizonyította az a megegyezés i* amelyet a katolikus egyház és kormányunk kötött. Azok, akik. a katolikus egyház vezető köreiben holmi belső,, vagy külső katasztrófára. vagy változásra számítottak, belátták,--hogy nincs mire számíta- niokl A katolHius egyházzal kötött megá lapodás to-vábbi komoly tényezője .lesz dolgozó népünk egysége további megszilárdításának és lesz is abban az cselben, ha a megállapodást, komolyan veszik, í nem pedig taktikai, időtoyerő lépésnek tekintik. Kormányunk iá Pártunk betartja és végrehajtja ezt a megállapodást. Reméljük és hinni akarjuk, hogy a kató ikus egyház vezető körei ugyanezt vallják és szembe fognak szállni azokkal a létező és már működő reakciós erőkkel, amelyek többé.ke- vésbbé nyíltan uszítanak a meg* állap ;dás ellen.

— Erősek vagyunk, de ez bem azt- jelenti, hogy nálunk nincsenek bajok. Vannak nehézségeink, elsősorban a közellátás '.erén. De az is erőnk jele, hogy erről a Kérdésről nyíltan beszélünk. Mik az okai ezeknek a nehézségeknek?

1. Az idén jó termésünk voít kenyérgabonában, de gyenge voit a termésünk a szárazság miatt a kapásokban, hüvelyesekben, takar- mányíélékben, főzelékekben.

2. Mezőgazdasági termelésünk nő, de. nem nő olyan, arányban, amilyen . arányban emelkedik -Kilátásra szqruló ipari népességünk.

3. A külföldi imperialisták uszítására, a belső ellenség, a régi urai» kodó osztályok maradványai, spe- kuláns elemek szervezett akcióval próbálták áttörni közeüátásunk frontját. Árut halmoztak fel, pánikot igyekeztek kelteni és a népességünk kevésbbé öntudatos és ke- vésbbé fegyelmezett részét Vzo- nyos fokig befolyásolni tudták

— A szárazságon persze nem tudunk ;:z idén segíteni. Mezőgazda- sági termelésünk elmaradottságán tudunk segíteni, ha nem is egy rövid esztendő alatt. Mindent elkövetünk, hogy mezőgazdasági termelésünket modernizáljuk, gépesítsük, termésátlagait növeljük. Külön rendszabályként határozta el kormányunk, bogy a városok élelmezésének biztosítására zöld övezeteket létesít városok körül 'őze'.ék, zöldség- és gyümölcstermelésre, valamint a városok tejfogyasztásának biztosítására. A spekulánsok csáui- lialmozók kártevésén is tudunk segíteni. Es • biztosíthatok mindenkit arról.' hogy ebben a tekintetben erélyben nem lesz hiány,

— Az országnak egyetlen. félig- meddig fontos élelmezési. cikkben sincs hiánya, feltéve, ha népünk nem engedi befolyásolni magát az ellenség suttogásától és uszításától.

A továbbiakban Révai eívlárs utalt arra, liogy éppen azokban az országokban fújják fel a mi nehézségeinket, amelyekben egyáltalában nem tudnak gondoskodni a dolgozók ellátásáról. Ezekből az imperialista és esatiós országokból az; ajánlják nekünk, hogy közellátási átmeneti nehézségeink orvoslására mondjunk la gépek, felszerelések behozataláról, magyarán zóiva, mondjunk le ötéves tervünkről, .hazánk iparosításáról.

— Akik letakarnak bennünket beszélni az ötéves tervről, elárulják ezzel, hogy. gyarmati sorsot szánnak Magyarországnak. A magyar önállóság és függetlenség alapja és biztosítéka: a fejlett magyar ipar. Több mint száz évvel ezelőtt Kossuth Lajos hirdette ezt az igazságot és most mi váltjuk valóra a szocializmus építése közben.

— Aki helyesli az ötéves tervet, az a Népfront mellé áll és a i-anács- váiasztáson a Népfront jelő'iieire szavaz.-Aki nincs a Népfront- melletti az. az ötéves jerv -dien varr.

Az egész magyar nép büszke az öt-1 éves terv céljaira és lelkesen vesz részt megvalósításukban. Egész né* púnk megérti, hogy drága hazánkat tesszük erőssé, széntermelésünk megduplázásával az ötéves terv folyamán. Egész népünk megérti, hegy drága Hazánkat tesszük erőssé villamosenergiatermelésünk felemelésével. Egész népünk büszke arra, hogy hazánk fővárosában megépül a földalatti gyorsvasát. És, egész népünk büszke ötéves tervünk legnagyobb teljesítményére, a most épülő és 1953-ra befejeződő hatalmas dunapenteiei vasmüvekre, amely alapja lesz aimak, hogy az ötéves terv folyamán majdnem megkétszerezzük vas- cs acéltermelésünket. meggyorsítjuk ipari fejlődésünket, mezőgazdaságunk korszerűsítését és r:e:n utolsó sorban a magyar , nép jólétének és kultúrájának emelkedését.

— A dunai vasmű építkezése bizonyítéka annak, hogy a mi államunk, a mi népünk akar és tud nagyot alkotni.. Ez a hatalmas építkezés bizonyítéka Népköztársaságunk békepolitikájának, építő akaratának. Hadd hívjam *e! ° ső- sorban a magyar ifjúságot, hogy karolja fei ' ezt a nagy nemzeti ügyet, tegye magáévá a dunai vasmű építésének ügyét, támogass* azzal a hazafias lelkesedéssel, amelyet ez’ a .munka megérdemel s amely lelkesedés nélkül az ifjúság nem ifjúság.

Felsorolta ezután Révai e'vtárs azokat a nagyszerű eredményeket, melyeket az ötéves ‘érv a tudomány, a kultúra terén biztosit.

— Ujjászületőben van a magyar kultúra és vele a magyar értelmi» ség — mondotta. — Kialakulóban van a munkások és dolgozó parasztok sorsiból származó új értelmiség, anélkül, hogy elvennék a régi mr.gyar értelmiség kenyerét, munkáját, terét az érvényesülésre. Igaznak bizonyult, amit mindig

SZABOLCS-SZAIÉII §§ ’ r------------------------v

Aki helyt akar állni a békéért,

az st Népfrontra, szavaz

Révai József elvtárs beszéde a szegedi választási nagygyűlésen

• *

Unáiliiüigiink alapja és biztosítéka a frjlclt ipar