Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-10 / 236. szám

JW OKTCBSK 10, KEDD I kivárna [> délelőtt 11 órakor Békenagygyülés lessé Nyíregyházán9 a Lenin-iéren• is ünnepi beszédet Vas Zoltán elvtárs, az Országos Tervhivatal vezetője tartja ISiisskeségeink —nép jelöltjei 1 Ol; ober 22-én tanácsválasztás. Xjj korszakot je'ént hazánk fejlő Üésében- amikor a nép küldöttei elfoglalják helyüket. A kotmányunk *orai válnak elevenebbé. A dolgo zók legjobbjai kerülnek a taná­csokba, akikre mindnyájan büsz­kék vagyunk. Sztahánpvisták. él- munkások. művészek és tanárok, a nép jelöltjei, akik becsülettel fog­ják intézni dolgozó társaik ügyét. Kocka János te nyíregyházi Magasépítési N. V. .sztahl.novislája. Büszkén viseli ezt te kitüntető címet. Büszke arra. hogy a legjobbak közé tartozik. Élete olyan volt a múltban, mint hagyon sok más társáé. Élt. ha éle nők lehet azt az embertelen kizsákmányolást nevezni, amiben része volt, más milliónyi munkás- társával együtt. {’elszabadulásunk neki is új éle­tet jelentett. Mikor a Vörös Had­sereg átlép e hazánk határát, érez­te. hogy más lesz élete, hiszen kint a ' Szovjetunióban megismerte a hö3 szovjet népet. Tudta, hogy ez- u;án így lesz hazánkban is. Hozzá­fogott dolgozni. A kőműveseknél 8i elsők között volt, akik harcba szálltak az új normákért, akik nem elégedtek meg a régivel. így lett iszíahánovista. Á sztahanovisták első kongresz- szusa után még nagyobb lelkese­déssel fogott munkához. Ott talál­kozott Rákosi elvtárssal, látta őt, neki is beszélt. Uj feladatok, nagy­szerű lehetőségek nyíltak meg a beszéd nyomán előtte. A normarendezéskor már az el­ső napokban fű-szárnyalta a nor­mát. A szovjet sztahánovisták meg­ünneplésére 293 százalékos ered­ményt ért el. így köszönte meg tíz -új életet, amit kapott, de ez volt fogadalma is. , Nem állt meg munkájában egy purere sem. Most a tanácsok vá­lasztására készül. Ezért teljesít 116 százalékot. Ezért teljesíti túl nor­máját, ezért segíti, tanítja társait. Rá fognak szavazni társai. A nép gyermeke, aki eddig is bebizonyí­totta. hogy szereti hazáját, szereti azt a Páriot. amely hazánk gazda­gabbá tételét tűzte ki céljául. Akiit rászavaznak, tudják, hogy a nép, hű gyermekére szavaznak, aki a tanácsokban is arra törekszik, hogy társai jólétét segítse elő. Jtékési József most 25 éves. Ereje teljében végzi munkáját és minden vágya, hogy ö sztahánovista legyen. Ezért dől. gozik, társaival versenyez, segíti is okét. Mióta édesapja meghalt — annak már tizenkét éve —, ő tartja el édesanyját. Nem volt könnyű, élete. Hiszen mindenhonnan csak pofon érte a múltban. Iskolában a leg­jobb tanulók közé tartozott, mindig szeretett tanulni, de ki törődött akkor ezzel. Kinek volt érdeke, hogy a munkásgyermek tanulhas. sori? /Innak örültek a múlt urai, ha minél butább• sötétebb marad e. dolgozó gyermeke. 13 éves volt, amikor a nyomdász pályára lépett. Megismerkedett szakmájával és mindent elkövetett, hogy minél jobb dolgozó legyen. Itt Nyíregyházán nem kapott mun­kát, Veszprémbe kellett mennie. A felszabadulás után tért vissza. Ar­ra törekedett, hogy vissza tudja udni édesanyjának, amit kapott — azt a sok éjjeli mosást, munkát. Nagyon sokszor tette meg gyalog ■az utat Nagykállótól Nyíregyházáig, fiogy dolgozhasson. Belépett a Pártba 1945-ben. Ahogy megismer­kedett a mozgalmi élettel — meg. ismerkedett élete igazi céljával is. Tudta, hogy a Párt a dolgozók jobblétéért küzd, neki is ez a célja. Egymásután végezte el a szeminá­riumokat is. Üzemi pártszervezeti titkár lett. Megbecsüli munkatár. tail, ezért szereti is mindenki. Tanácstagjelölt. Tudja, hogy ez .megtiszteltetés. Újabb lendületet ad munkájának és az új nyomdában íZtahánovisia, akar lenni 4 tanár ’ csókban célul tűzte ki, hogy még több dolgozó társának segít, hogy segítse ötéves tervünket, gazda­gabbá tegye országunkat, boldogab bá a népet. Dp Moskoviis Károly elvtárs élete szorosan összeforrott népi demokráciánk felemelkedésével. Szegény postaalkalmazott volt az apja, akinek nem volt mása, mint gyermekei. Hárman voltak testvé­rek* akik szüleivel együtt pusztul­tak el a második világháborúban. Az elsők között volt, aki Békeköl­csönt jegyzett. Gyűlöli azokat az aljas háborús uszítókat, akik újabb világháborút akarnak kirobbantani, akik azt akarják, hogy újabb gyer­mekek maradjanak árván, hogy testvérek pusztuljanak el újabb világégésben. Népi demokráciánk felkarolta. OTI főorvos lett, aki azért dolgo­zott, hogy munkásaink éiete mi­nél biztosabb legyen. Első perctől kezdve hadatüzent a bürokráciá­nak, amely megnehezítette bete­geink ellátását. A nép kormánya elismerte jó munkáját. ..Kiváló munkás“ éremmel jutalmazta meg fáradhatatlan munkájáért. Termelőcsoporthan dolgozik Suszta Sándorné. Most 45 éves, de fáradhatatlan munkásnak ismerik. Ö volt, aki elejétől szór. galmazta a termelöcsoport megala­kítását, aki hivatkozott a szovjet kolhozok életére. Az Örökösföldön lakik, a szegényparasztoknak csak a város végén jutott hely a múlt. ban. Életének nagy részét élte le a kapitalista elnyomás alatt. De nem tudták megtörni. Gyermekeit is forró hazaszeretetre tanította. Mikor nem jutott neki munka kint a földeken, a dohánygyárba jelent­kezett. 14 évig dolgozott itt, végül vnnen is elbocsátották. Visszament részesaratónak — húzta az igát, amit a gazdagok akasztottak a nya­kúba. Elérkezett 45-ben a jobb jövő. Bár csak 6 elemit végzett, soha nem tanulhatott kedvére, mégis megértette, hogy ez a mi jövőnk, a munkások, parasztok számára új életet jelent. Élénken emlékszik arra, mikor órák hosszat kellett álldogálnia, hogy bemehessen a főjegyzőhöz. Most majd ott is a mi fiaink, asszonyaink intézik majd az ügye­ket, olyanok, mint Suszta Sándor, né. Egy évvel ezelőtt kapott új vezetőt a nyír­egyházi Vaskereskedelmi NV Oszo­nocs Lajos elvtárs személyében. Az első napokban bizony idegenül érezte magát. Olajjal teleitatott kezében idegenül állt a ceruza, ke­mény marka nem szokott a papí­rokhoz. De tudta, hogy azért ke­rült ide, mert jó munkára van szükség, dolgozó társai úgy a vá­rosban. mint a falun jó munkát várnak tőle. Megszokta a tollat, a papírt. Ha az ö elmúlt éleiét nézzük végig, itt sem láthatunk mást, mint pa­naszt, ökö be szorult kezet, mikor nem jutott elég kenyér. Hét gyer­mek apja jött haza betegen az első világháborúból. Meghalt, hi­szen nem volt pénzük orvosra, or­vosságra és akik beteggé tették, azoknak nem jutott eszükbe, hogy meg is kellene gyógyítani. Hét gyermeke és felesége siratta. Sür­gősen kenyérről kellett gondoskod­ni. A vizes ruhákat nagyon sok­szor áztatta könnyéivé', is Oszo. nocs elvtárs édesanyja, mert bi­zony kevés volt az a kenyér, amit mosással tudott keresni. Hét gyer­meke pedig csak kért. Éhesek vol­tak. 6 elemi után gépiakatosíanuió lett a kis Lajosból is. Hamar meg­ismerte. hogy mit je'ént másnak dolgozni, a szidásokat hal gatni. Mint mindnyájunkon, ő rajta iE a felszabadulás segített. Itt lett egész ember, csak azután do'sóz­hatott igazán, magának, Megbecsült munkás, szeretik tár­sai. Egyik öccse néphadseregünk tisztje lett. Denk Antal városi íőkertész lett a felszabadu­lás után. Apja esztergályos volt és fiát nagy nehézségek árán ne velte. Mindig szerette munkáját és nagy örömmel tanulmányozta a szovjet tudósok munkáját. Két gyermeket nevelt fel, akik haza­szeretetei, a munka megbecsülését, tanulták apjuktól. Fia gazdasági főiskolán van, ott tanul, kisebbik lánya úttörő. Az ideiglenes tanácsban dolgo­zik. Munkás élete, munka szeretete bizonyíték jó munkájára a tanács­ban is. Vigyáz a nép vagyonára és még jobb munkával készül » ta­nács választásra. Éliás Péter nyírbélteki dolgozó paraszt már 13 éves korában megízlelte a cseléd, sors kenyerét gróf Dessewffy ura­dalmában, 12 éves korában árván maradt és 5 tagú családnak volt az eltartója. Sok keserves észtén- döt dolgozott ebben az uradalom­ban, sem őt, sem pedig a munká­ját nem becsülték. A felszabadu­lás után jó munkája révén tagja lett Pártunknak. Később titkára lett a a községi pártszervezetnek és mint titkár is önzetlenül és fáradhatat­lanul dolgozott a népért. A község dolgozói szeretettel vették és ve. szik körül, éppen ezért helyezték bele bizalmukat 1949-ben, amikor községi főbírónak választották. Úgy a termelésben, mint a község dől. gozói ügyes-bajos dolgainak elin- tésében példásan teljesíti hazafias kötelességét, Gulács községben Lánczi József szintén jelöltje a tanácsnak. A múlt rend­szerben kisbíró volt. érezte és látta a népelnyomók gazságait. Már akkor együtt érzett a néppel, ami­kor látta- hogy reszketve mennek a dolgozók a községházára. A fel­szabadulás után résztvett a föld­osztásban, mint UFOSZ elnök te­vékenyen támogatta a dolgozó pa­rasztság törekvéseit. Élenjárt a Békekölcsön jegyzésében is. 1500 forintot jegyzett, ..Azért jegyzek ennyit — mondta —, mert tudom, hogy többszörösen visszakapom.“ Mint népnevelő jó felvilágosító munkát végzett a dolgozó paraszt­ság között, elmondta, hogy a gép­állomás, a napközi otthon, a 104 új lakás, melyet az árvízsujtotta dolgozóknak építtetett az állam, a két artézi kút, aztán az 50 ezer fo­rintos beruházás, melyből most az utakat is rendbehozzák, mind a nép államának a segítségét jelenti. Azt, hogy amit a tervkölcsönjegy- zés idején jegyeztünk, azt több­szörösen visszakaptuk. Ilyen dolgozók kezébe kerül a közigazgatás, az ország ügyeinek irányítása, mint Kálmán Károlyné tiszaszalkai pa­rasztasszony. Apja 3 hold földje mellett harmadosföldet is dolgo­zott, kepét aratott és nap számos­munkából tartotta és nevelte fel 8 gyermekét. — 19 éves koromban mentem férjhez — írja levelében és nekem is nyolc gyermekem van. Az éle­tem szenvedés volt a felszabadulá­sig, mert a Horthy.rendszerben, mint sokgyermekes anya, semmi támogatást sem kaptam. Három gyermekemet kénytelen voltam fiatal korában Pestre küldeni szol­gálónak, mert nem tudtam eltar­tani. A felszabadulás után 15 hold földet kaptam. Egy gyermekem a gépállomáson van, egy Pesten gyógyszerész, egy technikus. Népi államunk gondoskodik minden dol­gozó megélhetéséről. Eddig is igye­keztem tőlem telhetöleg a nép. or­szágunk érdekében végezni dolgo­mat, de ezután még inkább, még fokozottabban végzem munkámat a iermelöszpvetkej el O.éu, TRAKTORISTÁK! Gáspár János, a nagyhalászi gépállomás traktoristá­ja 216 százalékra teljesítette heti tervét a 40. bérhéten, idénytervét 96.3 százalékban végezte el. Vitái Pál nagy. halászi traktorista ezen a héten 229.3 százalékos ered. ményt ért el, őszi idénytervét 75 százalékban teljesítet­te már. Bácskái András heti teljesítménye 219.8 száza, lék idénytervét 70 százalékban elvégezte. — Kövessétek a példamutató nagyhalászi traktorosok példáját! SERTÉSFORGALMI NV! Éppen egy hónappal ezelőtt malacokat vettetek át szerződéses kocák után a jándi földművesszövetkezet­től. Egy harminckilós malac elcsúszott a számoláskor, en. nek az árával kevesebbet fizettetek ki. A jándiak több­ször írtak már ez ügyben egy hónap leforgása alatt, de ti még csak válaszra sem méltattátok őket. Mit szól a szerződéses tenyésztő, akit egy malac árával megrövidí­tettetek?! Javítsátok ki e hibátokat minél előbb! a járási versenyek végleges eredménye a Békekölcsön-jegyzésben Első helyen végzett a mátészalhui járás Járásaink dolgozói az utolsó jegyzési napig is lelkesen verse­nyeztek a Békekölcsön jegyzés­ben a megtisztelő első helyért. Lelkes békeakaratukat, a béke el­szánt megvédeimezését juttatták ezzel kifejezésre. A verseny vég­leges kiértékelése szerint az első helyen a mátészalkai járás vég­zett, megelőzve ezzel a nyírbáto­ri és kemecsei járásokat. így a csengerl járás a negyedik helyre került, míg az ötödik helyet a baktalórántházi járás foglalja el. Hatodik a kisvárdai és hetedik a fehérgyarmati járás. Tiszalök a nyolcadik helyre került. Kilen­cedik a nagykállői, tizedik a vá* sárosnaményi járás. Az utolsó he. lyen a nyíregyházi járás végzett, A járások népnevelőinek most fontos feladata, hogy sikerrel küzdjenek az őszi mezőgazdasági munkák határidőben való elvég­zéséért. Az őszi munkákkal kap­csolatos agitációjukat össze kell kötni a t anácsválaszt ásókkal, Magyarázzák meg népnevelőink, hogy úgy a tanácsválasztásokkal, mint az őszi mezőgazdasági műn* kák sikeres elvégzésével népünk hatalmát erősítik és a békét vé­delmezik. A mgyhalászi gépállomás dolgozói vállalták, hogy a ianácsválasztások napjára 80 százalékban teljesítik idéoylerviiket Gépállomásaink most, az őszi szántás, vetési munkák idején minden segítséget megadnak fal- vaink dolgozó parasztságának ahhoz, hogy még a múlt évinél is jobban végezhessék el az őszi munkákat, hogy a szántás-vetés gondos és gyors elvégzésével mél­tón ünnepelhessék megalakuló ta. nácsainkat. A nagyhalász! gépállomás üze­mi pártszervezete jól foglalkozik a termelés kérdésével, ez látszik meg a gépállomás munkáján. A pártszervezet kommunistái ma­guk is élen járnak a termelésben, segítik a jó munkaeredmények születését és együtt szervezik a versenymozgalmat, amelynek ed­dig is jelentős eredményei mutat­koznak. Gáspár János traktorista a 40. bérhéten 216 százalékos munka- eredn-ényével és az őszi idényterv 96.3 százalékos teljesítésével első helyen jár a gépállomás dolgozói­nak versenyében. Versenytársa, Vitái Pál traktorista szorosan mögötte jár, heti tervét 229.3 szá­zalékra, őszi idénytervét pedig 75 százalékra teljesítette. Bácskái András traktoros is 219.8 száz: - lékot ért el a »0 Vírhéten c ji idénytervének ts.j. ■ p-dig 70 százalék. Simon Irén traktoi os- iáhj' g, versenyző traktorista nck legjobbja ezen a bérhéten, heti teljesítménye 116.6 százalék, idénytervét 56 százalékra végez­te el. Nincs a -gépállomásnak egyet* len dolgozója sem, aki ne kapcso­lódott volna bele a versenymun­kába és ne ért volna el már szép eredményeket. így született meg a nagyhalászi gépállomás 121.4 százalékos heti teljesítménye a 40. bérhéten és így sikerült őszi tervét máris 56.4 százalékra tel­jesítenie. Amikor legutóbb a pártszerve­zet taggyűlése után a dolgozók értekezletet tartottak a nagyha­lászi gépállomáson egy akarattal, nagy lelkesedéssel határozták el, hogy október 22-re, a tanácsvá- lasztások napjára 80 százalékra teljesítik őszi idénytervüket. így akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy* a nagyhalászi gépállomás körze­téhez tartozó dolgozó parasztok idejében, jól végezhessék el az őszi munkákat és így majd a ta- nácsra adott szavazatuk mögött olyan kézzelfogható eredmények íz álljanak, mint a jól végzett eszi szántás-vetés: népünk továb. bi erögyarapodúsánák egyik for­rása, , •• ’ - . s

Next

/
Thumbnails
Contents