Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-10 / 236. szám

A Népfront győzelméért! Több mint egymilliárd forint Békekölcsönt jegyzett népünk! 3? 6 százalékkal teljesítettük túl a kibocsátott 750 millió forintot. A záhonyi átrakó dolgozói 1056 forint átlaggal jegyeztek. A nyír- karászi termelőszövetkezeti cso­port valamennyi tagja 1000 fo- íinttal tett hitet a béke elszánt megvédése mellett. Pethő Sándor kéki középparaszt 2000 forintos jegyzés alá írta oda a nevét. Né­met Pál nyírbogdányi hétgyer- mekes szegényparaszt 500 forin­tot jegyzett. Ez a tettekben meg­nyilvánuló lelkes magatartás mind-mind azt bizonyítja, hogy dolgozó népünk kész megvédeni eredményeit, ragyogó jövőjét és az életet, a békét. Szavazás volt a Békekölcsön- jegyzés. Szavazás a békére és szavazás a nép hatalmának meg­erősítésére. S ez a szavazás már előre jelezte, hogy október 22-én a helyi tanácsok megválasztásá­nál elsöprő győzelmet arat a Párt vezette Népfront. Miért ? Azért, mert amikor a Népfrontra szavazunk, mikor megválasztjuk a helyi tanácsokat, akkor a dolgozó nép hatalmát erősítjük. Amint azt a Népfront felhívása is mondja: „A tanács­választással örökre eltemetjük a régi közigazgatási rendszert, mely a népelnyomó, kizsákmányoló ál­lamhatalmat szolgálta százado­kon át." Az újfehértói dolgozók még jól emlékeznek azokra az időkre, amkior a volt főjegyző csendőrökkel hajtotta ki a nincs­teleneket „önkéntes’.’ munkára a földbirtokos Neubauer földjére. A tiszadobiak sem felejtették el még, hogy a volt főjegyző a ked­vese lakásához építtetett járdát, de nem törődött azzal, hogy a község többi részét ellepi a sár. A helyi tanácsok megválasztásá­val becsületes, hazaszeretö és né­pét szerető dolgozók kerülnek a községek élére is. Mint Szészi Pé­ter szegényparaszt Olcsvaapátin, vagy Éliás Péter Nyírbélteken. Ezekre a jelöltekre szavaz dol­gozó népünk. Ezek a jelöltek bús és vér dolgozó népünk húsából és véréből. Még erősebb lesz az ál­lam és a dolgozók egysége. Dol­gozó népünk azt is tudja, hogy a Szovjetunió felszabadítása nyo­mán munkásosztályunk, a Párt vezette győzelemről győzelemre a népet s akkor, amikor szavazunk a Népfrontra, szilárdabbá tesszük a győzelmeket kiharcoló munkás- osztály hatalmát. Egyöntetű lelkesedéssel készül város és falu népe egyaránt a ta­nácsok megválasztására azért is, mert ezzel szavaz az öt­éves tervre, a jólétre, a ragyogó jövőre. Nincs országunkban s me­gyénkben sem egyetlen falu, vagy község, amelyik ne dicsekedhet­ne a terv eddigi eredményeivel. Minden nyíregyházi dolgozó büsz­ke a nagy dohányfermentálóra, a felépült kislakásokra, bérhá­zakra. Kállósemjénben napközi otthon épült, régen vízzel borított földek ma termékenyek. A bal- kányiak magukénak mondhatnak már egy gépállomást, a nagybir­tokos földjén 450 kisparaszt épít­hetett lakást. S akkor, amikor a balkányiak az eredményekről be­szélgetnek, eszükbe jut az is hogy a terv második évében két kilo­méter hosszú járda épül, minden tanyai iskola kutat kap és hogy Abapusztán tanyaközpont épül. Beszéljünk Biriröl? A 152 új ház­ról? Vagy Geszterédrö, ahol új telefonközpontot kapott a falu? Bökönyröl, ahol 'kigyulladt a vil­lany és ahol szövőüzem épül az ötéves tervben? Beszéljünk az egyes emberek életéről is, a csa­ládról is! Kállósemjénben Séra István kisparaszt fia a Néphad­sereg hadnagya s vájjon mikor mehetett Semjénböl három pa. rasztfiú egyetemre. Hosszú olda­lokon keresztül sorolhatnánk az eredményekét, amelyek mind azt bizonyítják, hogy ez az ország a nép országa, ennek az országnak a földjén a jólét fája virul és lombosodik, hogy ez az ország a dolgozó nép hazája, édesanyja. S az ötéves terv során még na­gyobb eredményekért lelkesedhe­tünk. A pesti gyorsvasútért, a Dunai Vasműért, a tiszalökl erő­műért, a Dunavölgyi Timföld, gyárért, az új gépállomásokért, kultúrotthonokért, bölcsődékért és napköziotthonokért. Ezekre az eredményekre, erre a ragyogó jö­vőre szavazunk, amikor a Nép­frontra szavazunk. Október 22-én népünk megfo­gadja: még fokozza a felemelke­dés ütemét, még nagyobb egy­ségben harcol az ötéves terv vég­rehajtása érdekében. De a szavazócédula fegyver né­pünk kezében ellenségeink ellen is. Akkor, amikor népünk hatal­mának megszilárdításáért, az öt. éves terv sikeréért szállunk síkra s ez:k mellett teszünk hitet, ugyanakkor öklünkkel sújtunk le a háborús gyujtogatókra, s a há­borús gyujtogatók belső ügynö­keit e. Azokra, akik kihasználva a növekedés nehézségeit feketéz- nek, árut rejtegetnek, spekulál­nak, akik nem szolgáltatják be a terményt, azokra a kulákokra, akik szabotálják az őszi munká­latok elvégzését, azokra a jobb­oldali szociáldemokratákra és klerikális ügynökökre, akik üze­meinkben a munka termelékeny­sége ellen törnek. De öklünkkel sújtunk le azokra is, akik ma messzi Korreában asszonyokat és gyermekeket gyilkolnak. Felhá­borító gaztetteket visznek végbe a háborús banditák, a nagytőké­sek, bankosok amerikai bandita­csapatai, felbérelt zsoldosai. Az emberiség elvetemült gonosz el­lenségei azonban nemcsak Korea földjéig áhítozriak, nemcsak a koreai dolgozók életét akarják el­venni, hanem veszélyeztetik a földkerekség valamennyi népét. Veszélyeztetik a mi eredmé­nyeinket, a mi hazánkat, a mi életünket is. S vájjon nem köte. lessége-e népünk valamennyi be­csületes dolgozójának az, hogy teljes erejével • védelmezze a bé­két?! Kötelessége. Népünk leg­jobbjai, Dózsa parasztjai, Petőfi vörössipkásai, Rákosi elvtárs ne­veltjei nem egyszer vérüket és életüket áldozták a szabadság és függetlenség kivívásáért. Ma van szabdságunk, ma hazánk függet­len. S ezt a drága kincset, ame­lyet a nagy szovjet néptől kap­tunk, mi meg is védelmezzük. A háborús gyujtogatók, a béke el­lenségei függetlenségünkre, sza­badságunkra akarnak törni. Börtönné, sivataggá szeretnék tenni édesanyánk, hazánk földjét. A mi számunkra drága az élet, a szabadság, a függetlenség s a magyar dolgozók, megyénk dol­gozói is egy emberként szavaz­nak majd október 22-én a Nép­frontra, a békére! Bátran szava­Kicserélték a szovjet-kínai szerződések ratifikált példányait Pekingben 1950 szeptember 30-án kicserélték a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kö­zötti barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szer. ződés, a kínai Csan-Csun va­uiról, Port Arthurról és Dal- nyijról szóló egyezmények, to­vábbá a Kínai Népköztársaság számára nyújtott hitelről szóló egyezmény ratifikált példá­nyait. A szerződést és az egyez­ményeket 1950 február 14-én írták alá Moszkvában és azokat a Szovjetunió Legfelső Taná. csának Elnöksége és a Kínai Népköztársaság központi kor. mánya 1950 áprilil 11-én rati­fikálta. Ugyancsak kicserélték a Szin. kiangban létesítendő Szovjet. Kínai Kőolaj-Részvénvtársaság- ról és a Színes és Ritkafcmek- kel foglalkozó Szovjet-Kínai Részvénytársaságról szóló egyezmény, valamint a Szovjet, unió és a Kínai Népköztársaság között Moszkvában 1950 április 19-én aláírt kereskedelmi egyez­mény ratifikált példányait is. A szervezett dolgozók százezreit mozgósítjuk a tanácsválasztásokra — mondotta Apró Antal elvtára a SZÓI ünnepi ülésén mondotta befejezésül Apró elv­társ —, ha most a szervezett dol­gozók százezreit mozgósítjuk a tanácsválasztásokra és egy em­berként ’ követjük győzelmeink szervezőjét, nagy Pártunk vezé­rét. Rákosi Mátyás elvtársat. A mai ünnepi ülésről üdvözletün­ket küldjük a Szakszervezeti Vi­lágszövetségnek és biztosítjuk arról, hogy a békéért folytatóit harcban a magyar szervezett munkásokra mindenkor számit* hat. Megbélyegezzük a fasízálást, amelyre az USA mutat példát az egész világon mondotta Thorez elvíárs vasárnapi beszédéből Maurice Thorez elvtárs, a Francia Kommunista Párt főtitkára vasárnap hatalmas tömeg előtt beszélt Clermont- Ferrandban. Egységre hívta fel a francia népet a háború és a fasizmus ellen. — Miért folyamodnak ön­kényes rendelkezésekhez a hatóságok a -Kommunista Párt ellent Miért létesítenek ellene valóságos ostromálla­potot az egész városban? — kérdezte beszéde elején Tho- rez elvtárs, majd emlékez­tette hallgatóságát arra -a francia mesére, amely arról szól, hogy a varjak üldözőbe veszik a kuvikot, mert ez a madár tisztán lát az éjszaká­ban. A Kommunista Párt tisztán látott München éjsza­kájában — folytatta Thorez — az úgynevezett „furcsa háború“ éjszakájában, a meg­szállás éjszakájában. Ma is tisztán lát a ha­zugságok, a .Marshal 1- terv, az Atlanti Szerző* dés és minden, háborút előkészítő mesterkedés éjszakájában. Tisztán látunk, amikor meg­bélyegezzük az immár négy éve tartó vietnami rablóhá­borút, melyet egy önrendel­kezési joggal bíró nép ellen folytatnak. Tisztán látunk abban a háborúban is, amelyet az amerikai imperialisták folytatnak a koreai nép ellen, amely nép egységéért és nemzeti függetlenségéért küzd. Tisztán látunk, amikor tiltakozunk Németország fel­fegyverzése ellen, a francia katonai szolgálati idő fel­emelése ellen. Tisztán latunk, amikor felemeljük szavunkat a munkásosztály és a bé- keliarcosok ellen irányu­ló megtorlások miatt, amikor megbélyegezzük azt a fasizálódást, mely­re az USA ad példát gzerte a világban, meg­bélyegezzük mindazokat az intézkedéseket, ame­lyek a harmadik világ­háborút készítik elő. Thorez elv társ ezután em­lékeztette a hallgatóságbt a háborús veszély súlyosságá­ra és felemelte szavát azok el­len, akik a háborút vég- zetszerűnek nyilvánítják. Rámutatott a kapitalisták mesterkedéseire, amelyekkel a munkásságot a parasztok ellen, a parasztokat pedig a munkásság ellen akarják uszítani. Küzdenünk kell a békéért, fáradhatatlanul folytatni kell a harcot a. béke erőinek egy befogásáért, a kenyérért, a demokratikus szabadságjogokért — fejezte be beszédét. szimiraiÉi b r-----------­------1 ^^ A MAI SZAMUNKBÓL 1950. X, 10. £ij|i|ä jgCffl lpliÍiÍpl5Ék A nyíregyházi Békenagyg.vülésen KEÖO PWa jBBWya Vas Zoltán elvtárs beszól (3. 0' ­IIIP fp&jf <1^1 ggPi - SjEjjg Mp|| dal) — Büszkeségeink: — a nép Ura 59 fillér fÉP-JwlP Imi jelöltjei (S. oldal) — Fokozzuk jBHfPSg M az őszi munkákat (4. oldal) — VI. évi. 236. BjagjSm Wm WmmMr mm fflmi Wmmllr Szabotáltak a rakamazl knlákok I ___ ' (6. oldal) A Szakszervezetek Országos Tanácsa október 7-én ünnepi ülést tartott a Szakszervezeti Világszövetség megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából. Apró Antal elvtárs, a SZOT fő­titkára, beszéde elején megem­lékezett a Világszövetség öt év­vel ezelőtt történt megalakulá­sáról éa rámutatott arra, hogy a történelem során először sikerült olyan hatalmas szer­vezetet létrehozni, amely a világ valamennyi jelentős ál­lamának szakszervezeteit egységes szervezetbe tömörí­tetté. Kihangsúlyozta, hogy ezt a Szov­jetunió hős hadseregének törté­nelmi jelentőségű győzelme tet­te Jehetővé, majd szembeállítot­ta. a nyugati imperialista hatal­mak háborús készülődéseit azzaj a békés, építő munkával, amely a Szovjetunióban és a Szovjet­unió segítségével felszabadult népi demokratikus országokban folyik. Megvilágította ezután a Mar- shall-országokban uralkodó álla­potokat és uialt arra, hogy a dol­gozók nemzetközi szolidaritásá­nak, a békéért való harcnak mindenütt láthatjuk jeleit. Emlé­keztetett az imperialisták által elnyomott országokban a dolgo­zók hatalmas megmozdulásaira, amellyel megakadályozni igye­keznek a háborús készülődést. „A dolgozók szerte a világon látják —mondotta Apró elv­társ — a Szakszervezeti Vi­lágszövetség erőfeszítéseit és a Világszövetséghez egyre újabb és újabb szervezetek csatlakoznak. Ma már — öt­éves évfordulója alkalmá­val — a Világszövetségnek 78 millió szervezett dolgozó a tagja.“ Ezután emlékeztetett Apró ejlvtár$ azokra az áruló jobboldali szo­ciáldemokrata törekvésekre melyek sikertelenül próbálták a Szakszervezeti Világszövetség egységét megbontani. — Úgy emlékezünk meg leg­méltóbban a Szakszervezeti Vi­lágszövetség megalakulásáról — zunk, mert tudjuk azt, hogy mel­lettünk áll állandó segítő és tá-< mogató kezével a Szovjetunió, a kisnépek nagy barátja, az embe­rek szabadságának oltalmazója. Bátran szavazunk, mert tudjuk, hogy a Párt és Rákosi elvtárs biztosan vezet bennünket újabb győzelmek felé. A nép egységé­nek hatalmas megnyilvánulása, nagy örömürmepe lesz október 22. Ünneppé avatják ezt a napot dolgozóink, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek egy. aránt!

Next

/
Thumbnails
Contents