Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-08 / 235. szám
ISbO OKTOBER 8, VASÁRNAP I ' Egy mázsa cukrot, két kl paprikát, kakaót, szeszt és szövapainutoi rejtegetett lakásán a sikkasztó rGvaranvGSi boitkezelö Népünk gyűlölt ellenségei, a spekulánsok/ árurejtegetők és feketézők patkány módjára próbálják megfúrni népgazdaságunk erejét. Békénkre törnek ezek a gonoszlelkű, háborús pánikot keltő ügynökök. A dolgozó nép legteljesebb megvetése sújtja őket. Népünk, a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek lelkesen építik a szó-* cialista hazát, áldozatokat vállalnak a ragyogó jövőért, s ugyanakkor vannak, akik Blattomban életünkre, építő munkánkra törnek. Ezt tette Faragó András, az 1700 forintot sikkasztó révaranyosi földművesszövetkezeti boltkezlő is, apósával, Papp Józseffel együtt. Faragó álnok módon kihasználta a dolgozó nép bizalmát s lakásán nagymennyiségű árut halmozott fel. Többek között egy mázsa cukrot, két kiló 75 deka paprikát, három kiló kakaót, nagymennyiségű szeszt, cérnát és szövőpamutot. A cukor nagyrészét apósának adta oda „fuvardíjban.“. A lelkiismeretlen árurejtegetöt a megyei bíróság 10 havi börtönre, háromévi hivatal- és politikai jogvesztésre. 500 forint pénzbüntetésre, 500 forint vagyoni elégtétel megfizetésére büntette, a lefoglalt árut elkobozta és három hónapra kitiltotta Révaranyosról. Papp Józsefet, a cinkos apóst háromhavi fogházra, egyévi hivatal- és politikai jogvesztésre, valamint 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Népnevelők a Békekölcsönért Egyes pártszervezetek még mindig nem látják át, hogy milyen fontos feladat a fiatalok bevonása a politikai munkába. A vasvári párttitkár, noha 8— 10 fiatal kérte beosztását népnevelő munkára, mindössze két parasztifit osztott be. Az aporiigeii népnevelők mechanikusan végezték eddigi munkájukat. Nem foglalkoztak legtöbben a nemzetközi és belföldi eseményekkel és agitáció juk közben nem is tudták felhasználni. Rendszeres sajtón’ vasással és alaposabb közös ér tekezletekkel készüljenek fel az agitációra, hogy kellően meg tudják magyarázni a tanácsválasztások jelentőségét. Szamosszegen ugyancsal emelkedik az agitációban részt vevő fiatalok száma. A kezdeti 20 helyett már 40 ifjúgárdistr végzi népnevelő munkáját. A szovjet választójog és akik gyakoroljáh A Szovjetunióban választójoggal rendelkezik és megválasztható minden tizennyolcadik életévét betöltött szovjet polgár; férfi és nő, polgári és katonai személy, munkás, paraszt és értelmiségi. A választójog független a nemzetiségi, vagy felekezeti hovatartozan- dóságtól, a képzettségi foktól és foglalkozástól. Nincs választójoga és nem választható az, aki kiskorú és akit bírói Ítélet fosztott meg a választójogtól. A szovjet választási törvény biztosítja minden polgár választójogának szabad gyakor lását. A választás olyankor történik, amikor munkaszünet van. A kapitalista országokban!, amelyek demokratikusnak nevezik magukat, olyan a választási törvény, hogy a dolgozók többségét megakadályozza a választójog gyakorlásában. Pl. Angliában az ú. n. helyi ön- kormányzatokban csak azoknak van választójoguk, akik hathónapos egyhelyben lakást igazolnak. Ezzel megfosztják választójoguktól az idénymunkásokat, a munkanélkülieket, akik kénytelenek egyik helyről a másikra költözni. A cári Oroszországban nem voltak általános választások. Vagyontalan ember a városi dumába nem juthatott be. A szovjet államban a szovjetek megválasztásánál mindenkinek egyenlő jogaik vannak. A sztálni alkotmány bevezette a közvetlen választásokat. Ez azt jelenti, hogy a szovjet választó közvetlenül választja küldötteit a helyi, a te- rületiés a legfőbb szovjetekbe minden közvetítő választó testület kizárásával.: így szoros kapcsolat ke!: -ik képviselők’ és válás? között és fokozódik a képv. te ők felelőssége a választók iránt. A szavazás a legszigorúbban titkos. A szovjet demokrácia tökéletessége kitűnik a választások megszervezésének módjában is. A választásokat a választási bizottságokba delegált képviselők intézik és ellenőrzik. 3 nyírbátoriak felhívása nyomán szélesedik EtegyéBkiffiR sz 50 mázsás leszpiam A nyírbátori földmüvesszövetkezet dolgozói október 5-én rendkívüli üzemi értekezletükön határozták el, hogy versenyt indítanak a burgonyaszállítási szerződések megkötése érdekében. A szövetkezet dolgozói vállalták, hogy október 10-lg személyenként 50 mázsa burgonyára köttetnek szállítási szerződést. Azonkívül a nyírbátori föJdmüvesszövetkezet egyes dolgozói párosversenyre hívták egymást és megyei versenyt Is indítottak a földműves- szövetkezeti dolgozók között. Ehhez a versenyhez örömmel csatlakoznak nap, mint nap mind többen megyénk földmüvesszövetkezeteinek dolgozói s vállalják, hogy jó felvilágosító munkával ők is sikerre viszik a kukorica- és bur- gonyaszáliltási szerződések megkötését. Bata József Ibrányi földműves- szövetkezeti dolgozó egy nap alatt 44 mázsa burgonyára köttetett szállítási szerződést, Angel György veneseilöl boitkezelö 90 mázsa burgonyára és 37 mázsa kukoricára, Czaga Albert tisza- berceli dolgozó egy nap alatt 25 mázsa burgonyára köttetett szállítási szerződést, de vállalta, hogy máig 70 mázsa burgonyára és 30 mázsa kukoricára köttet még szerződést. Hogyan gyakorolja a küldött alkotmányos kötelességeit? A szovjet rendszernek a Sztálini Alkotmányban leszögezett demokratikus volta, abban is megnyilatkozik, hogy a Városi Tanács küldötte a választó kerületében nem egyedül intézi az ügyeket. Segítségére vannak a kerületi tanácsba Választott tisztviselők és a választók aktívája. A Leningrádi Városi Tanács egyik képviselője, Vinográdov munkájában példát mutat arra, hogyan kell a nép küldöttének dolgoznia. Már a háború előtt bizottságokat alakított a választók aktívájából. Ilyenek voltak: az egészségügyi és lakásügyi bizottság, a pénzügyi bizottság, amely a lakbéreket kezelte, az építő bizottság, amely a lakhelyek és középületek karbantartását intézte, a baráti, lakótársi bíróság, amely a lakásonbeliili vitákat intézte el. Még sok egyéb bizottságot is alakított Vinográdov, azonkívül megszervezte a kultúrmunkát is; Mikor a háború megkezdődött a küidött a védeftni munka élére. állt. önvédelmi csoportokat szervezett, amelyeknek tagjai a légibombázások Idején a háztetőkön teljesítettek szolgálatot. Szervezett egy bomba és gázbiztos segélyhelyet. Választó kerülete gyűjtést indított egy páncélososzlop létesítésére azonkívül sok fémhulladékot gyűjtött. A háború győzelmes befejezése után megkezdődött Lenln- grád újjáépítése. Vinográdov rohammunkásokat szervezett a lakóterületek helyreállítására. Fel- állítota az élelmezéssel kapcsolatos bizottságot és egy másik bizottságot is szervezett, amelynek célja a betegtátogatás és az egyedülál'ó betegek ápolása. Működésének ideje alatt Vinográdov 5C6 dolgozó ügyével foglalkozott, ebből 409-et a maga hatáskörében elintézett, a többi ügyben a Városi Tanács illetékes ügyosztályai döntöttek. Mint láthatjuk, Vinográdov jó munkája nem utolsósorban gnnak línsznnh'fő hogv választói széles aktívájára támaszkodott. A választókból alakított bizottságok feladata az, hogy a tanács és a végrehajtó bizottság ülésének előkészítő munkáját elvégezzék a hozzájuk tartozó szervezetek és hivatalok munkáját. Á város gazdájának a dolgozók küldötteiből alakult tanácsnak hatalmas munkát kell végeznie egy olyan egymillió lakosú várossal kapcsolatban, mint amilyen Lenlngrád. Ezt a nagy munkát csak akkor végezhetik el, ha az aktivisták ezreire támaszkodnak munkájukban. Az aktivisták a szovjet embereknek új típusai, akik életüket és idejüket nemcsak magánemberként akarják .élni, hanem minden cselekvésükben a közügyekre és a közérdekre gondolnak. Csakis ilyen emberekre támaszkodva érvényesülhet az igazi demokrácia. A szovjet emberek ilyenek és ezért van a szovjet Városoknak olyan kitűnő közigazgatásuk. Tanuljunk a szovjet agitátoroktól Nemes és megtisztelő feladatot keil megoldaniuk népnevelőinknek: meg kell ismertetni a dolgozókkal a helyi tanácsválasztások jelentőségét. A feladatot csak abban az esetben tudják helyesen megoldani, ha tanulnak a szovjet agitátoroktól. A szovjet agitátorok sokoldalú tapasztalata mindenkor komoly segítséget jelent egy-egy feladat megoldásánál. A Párt vezette Népfront hatalmas egységbe kovácsolta népünket, a Népfront népnevelőinek párttagoknak és pártonkívü’-ieknek egyaránt feladata: az egység tudatosítása, mozgósítás a tanácsválasz íásokra. Nézzük meg, hogyan dolgoznak a szovjet agitátorok? A szovjet agitátor meghitt barátjává válik egy-egy családnak, aki ismeri a hozzátartozó lerüet minden ügyes-bajos dolgát. Állandóan látogatja, a lakóházakat, ismerteti a Párt és kormány határozatait, megismerteti a lakosságot az időszerű eseményekkel. A szovjet agitátor munkája komoly oktató, nevelő munka. S ez a munka nem tűr sablont, nem lehet bürokratikus, nem lehet mechanikus. Hiszen csak akkor szeretik az agitátort, ha lelkiismeretesen végzi el munkáját. Az agitátor kritikus szemmel nézi saját munkáját, magas követelményeket áiiit maga elé és napról napra igyekszik kijavítani munkáját. A szovjet agitátor mindenkor konkrét adatokkal támasztja alá beszámolóját. Karaszjova agitátor például igen értékes adatokat gyűjtött össze a rozsdesztvennoi kolhozok gazdaságainak helyreállításáról és íejlődésérő'. „Falunk látképében — mondotta az agitátor — új vonások jelentek meg, amelyek közelebtf hozzák a városhoz. A bányaömlá- sok és romok helyén villanyielep létesült, amely nemcsak a lakóházakat és otthonokat látja el világossággal, hanem a „Zaveti Iljicsa“ kolhoz üzemi szükségleteit is kielégíti. A falut új házak díszítik.. Az ilyen konkrét adatokkal alátámasztott beszámolók igen nagy benyomást hagynak a hallgatóság körében. Azonban sohasem szabad a saját ház, utcái vagy város fontosabb eseményeinek szűk keretére szorítkozni. Mindén témát, így a helyi tárgyút is magas politikai és gazdasági színvonalra kell emelni, hogy az emberek világosan érezzék a helyi, mindennapi események elszakíthatatlan összefüggését a szocialista építés általános feladataival. Mozgósítani kell a dolgozókat az ötéves terv végrehajtására, a kommunizmus építésére. Ezt a szovjet agitátorok nagyszerűen megoldják. Kujbisev város kirovi kerületének egyik agitátorától, L. I. Makaren- kótól azt kérdezték az asszonyok: „Mit tudunk mi, háziasszonyok tenni az ötéves tervért? Az első időre az agitátor ezt tanácsolta nekik, hogy vegyenek részt lakóteleptik rendezésében. Az asszonyok lelkesen láttak munkához, megtisztították a piszkos udvarokat és a szeméttel ellepett folyópartot. A nagyobb házak udvarain gyermekjátszótereket létesítettek. Az agitátorok gyakran ismertetnek heti nemzetközi szemléket. Vannak agitátorok, akik rendszeresen jegyzik a nagyobb nemzetközi eseményeket s ezek alapján számolnak be a világ népeinek békeharcáról s ennek alapján kötik össze a nemzetközi eseményeket a helyi és országos feladatokkal. A bosevik agitációnak minden kérdésre meg kell adni a feleletet. Nem kell minden kérdésre azonnal válaszolni. Egyenesen megmondhatja az agitátor, hogy ennek, vagy annak a kérdésnek részletes megvUágosítására még nem készült fel, ezt majd a legközelebbi alkalommal pótolja. Igen fontos azonban az agitátorok számára s ezt mindenkor szem előtt tartják a szovjet agitátorok — a dolgozókat érdeklő kérdések elől nem szabad kitérni, mindent el kell követni, hogy az emberek minden kérdésükre egyenes, világos, érthető választ kapjanak. A szovjet agitátorok mindenkor szem előtt tartják Kalinin elvtárs szavait is agltációjukban: „Életünk jelentős tényekben jelenleg olyan gazdag, hogy minden agitátor, kezdve a legkisebbtől - egnagyobbig, megtalálhatja benne a folyó esemA nyeltet közvetlenül érintő, nagyszerű, élő anyag végtelen sokaságát." Az agitációnál legfontosabb a tartalom, azonban nem lehet elhanyagolni a tormát sem. A helyes formával és módszerekkel könnyebb a dolgozó tömegek öntudatába ültetni a Párt. a haza eszméit. A lakosság között dolgozó agitátorok által használt számos politikai agitációs forma között a legfontosabbak közé tartozik a csoportos és egyéni ba- szélgetés. Természetesen * beszélgetés sikere nagymértékben függ a tárgykör megválasztásától, az agitátor tárgyi ismereteitől ás a beszéd olyan felépítésétől, amely figyelembe veszi a hallgatóság sajátosságait, hogy ezáltal megragadja az emberek figyelmét és élénk vitába szólítsa őket. A szovjet agitátorok arra törekednek, hogy a beszélgetések sohase legyenek feszélyeze te;r. A tapasztalt agitátor például soha nem kezd el beszélgetést, mielőtt nem érdeklődött volna arról, hogy ,(-g- utoLsó találkozásuk óta milyen új események történtek ez emberek életében. A beszédek sikerének fontos kelléke az agitátor nyelvezete. Ez legyen egyszerű, színes, érthető. Minden eiökészü.et hiábavaló, ha az agitátor mondanivalóját nem t id,a eredményesen o hallgatóság elé tár. ni. Kialakult szokás a szovjet ag.tá- toroknál az is, hogy ha valaki nem jelenik meg a csoportos beszé geté- sen, akkor őt fe keresik és kül *n beszélgetnek vele. Az agitáció eredménye jelentősen megnövekszik, ha az élő szó szemléltető eszközökkel párosul. A szovjet agitátorok által használt eszközök közül legszemléltetőbb a térkép. Nemzetközi tárgyú beszélgetéseknél ez szinte elengedhetetlen. Lehetőleg gyakran aikalmuzzák a szovjet agitátorok az albumokat, képes újságokat, fényképsorozatokat és vándorkiállításokat. Ezeket a szemlé.tető eszközöket az agitátorok jórészt maguk készítik. Minél nagyobb kezdeményezést és vállalkozó szellemet tanúsít nz agitátor a szemléltető agitáció iránt, annál nagyobb eredményeket ér el. Az agitátorok beszédük közben sokszor támaszkodnak folyóiratokban megjelent cikkekre, regényekből kivett fejezetekre. Ugyanakkor mindenkor támaszkodnak a helyi lap anyagára, mely bőséges agitációs érveket szolgáltat. Az agitátorok egyik igen gyakran használt módszere: a kirándulások megszervezése. 1948 január-februárjában a dolgozók helyi szovjé'jeibp történő képviselőválasztások a politikai agitációt egy igen érdekes módozattal gazdagították: ismerkedés saját városunkkal. A témakör rendkívül sokoldalú: „Utcák a forradalom előtt és most", „Hogyan változott meg városunk kornyéke?" „Kerületünk egykor és most", ..Városunk történelmi jelen'őségü helyei*. Az Ilyen kirándulások megmutatták: milyen csodás váltó'ásol: történnek napról napra .szovjet haza minden részében. Figyelemreméltó a kulturális események Irogatása. A szovjet agitátorok Kollektív mozilálogatásokat szerveznek, hangversenyekre viszik csoportjukat s képtárakat néznek meg. Akkor, amikor a-szovjet agitátorok nevelik a do.30z.Mrrt, sohasem feledik el: hogy másoltat taníthassunk, önmagunknak kell sokat tanulnunk. Marx, Engels, Lenin és Sztálin műveinek tanulmányozása, napilapok, politikai irodalom, szép- irodalmi müvek olvasása az agüé tor számára mindennapi szükségesség. Ha az agitátor megszokja az olvasást, agitációs munkája mély tartalmú lesz és megfelelő politikai- ideológiai színvonalon mozog. Aligha van tiszteletreméltóbb feladat, mint a dolgozókat napról nepra felvilágosítani. Az agitátorok feladata harcos és dicsőséges feladat. Népnevelőink ennek tuda'ában tanulmányozzák a szovjet agitátorok tapasztalatait s harcoljanak minden erejükkel a helyi tanácsvá- Igsz'ások sikeréért.
