Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-07 / 234. szám

1950 OKTOBER 7, (SZOMBAT Ahol a Párt szavára hallgattak és ahol as ellenség szava érvényesült Ajak község élenjár, Nyírtass lemaradt ax ősxi mexőggaxdasági munkában „Ajak község dolgozó parasztsága vállalja, hogy az őszi mezőgazda- sági munkát, a betakarítást, vető­szántást és a vetést október 22-re, a tanácsválasztás napjára befejezi. Párosversenyre hívjuk Nyírtass községeit.“ Szeptember 10-én, a szövetkezeti napon vátalták ezt Ajak község dolgozó parasztjai s az eredmények azt bizonyítják, hogy ígéretüket va­lóra is váltják. A pártszervezet első dolga volt, hogy népnevelőit jól kioktassa és elindítsa felvilágosító munkára a do gozó parasztság közé. Bevonták ebbe g munkába a tömegszerveze­teket is, asszonyok, fiatalok, párt­tagok és pártonkívüliek nap, mint nap ismertették a község dolgozói- vai az őszi mezőgazdasági munka idejében való elvégzésének jelentő. ségét. A DÉFOSZ megerősítette dűlőfelelőshálózatát és ez a jelszó járta az egész községben: .»A beta­karítás, a szántás-vetés befejezésé­ve ünnepeljük a tanácsválasziást.4* És a szorgalmas ajaki dolgozó parasztság megértette a Párt útmu- tatását, hisz ők maguk is tapasztal­ták már, hogy a korai vetés gazda­gabb termést biztosít és nagy len­dülettel láttak a munkához. Előkerültek a krumpliszedö kosa­rak, kapák, a kovácsnál hajnaltól késő estig állandóan az ekevasat élezték, a földművesszövetkeze'.ben kékgálícot rendeltek, számbavették a vetőgépeket, minden előkészületet megtettek arra, hogy sikerre vigyék válla ásukat. A felkelő nap nem egyszer már a mezőn találta az ajaki dolgozó parasztokat. Az egyik táblán kuko­ricát törtek, a mósikor a burgonyát szediék, amoda a pátrohai dűlőben a második szántást végzik a vetés alá. Négy hét telt el a versenykihívás óta és az ajaki határban már hír­mondónak sem lehet találni egy ku­koricaszárat sem. Burgonya is alig van egy pár hold szedetlen, de an­nál több a felszántott és bevetett terület. Kosztjai András DÉFOSZ titkár egyéni versenyre hívta a község valamennyi dolgozó parasztját és az elmúlt napokban bejelentette, hogy befejezte a betakarítást és a vetést. De nem csr.k ő az egyedüli. F. Tóth József épp most jelenti be a községházán, hogy ő is befejezte a vetést. 4z utolsó roham Már hanyatlóban van a nap, de az ajaki határban mitsem törődnek vele. Lizák György a pátrohai la­posban még most fordulta az elsőt a vetőgéppel, de addig nem akar hazamenni, amíg el nem veti és be nem boronálja kishold földjét. A kövesút mentén terül el ez a dűlő, öröm végignézni rajta. Frissen szán- tott földek barna barázdái, mint a tenger hullámai feküsznek egymás mellett. Az út másik oldalán tarka, bőszoknyájú menyecskék követik a vetőgépeket. Mert több mint hat géppel vetnek ebben a dűlőben is. A zöldtrágyázott földben jó ágyat vetettek jövő évi kenyerüknek, ko­rán is vetnek, hogy holdanként leg­alább két mázsával termeljenek többet, mint ebben az évben. Köze’ ezer holdban kezd bujkálni a vetés, melyet még porba vetettek. S most még nagyobb lendületle: dolgoznak, hogy a még hátralévő 300 hold ve­tést is befejezzék a jövő héten. I\>m ez a helyzet Nyírtasson Pedig a nyírtass! dolgozó parasz­tok is azt vállalták, hogy a tanács­választás napjára befejezik a beta­karítást és a vetést. Alig egy pár kilométer választja e. a két közsé­get egymástól, még a földek is egy­formák, a nyírtass! határ mégis más színt mutat, mint az ajaki. A várdai laposban, mely vetésre vár. még magasra nyúlnak a forgószá­rak, egymást érik a kukoricaszár kúpjai és bizony alig lehet egy-két darab bevetett földet találni. Mire várnak a nyírtassi do'gozó parasz­tok? Hegedűs József, Tömöwári János és Magyar István kulákok óbégatnak még mindig, hogy nem érdemes porba vetni. Hegedűs József minden nap a me­zőn volt, rfiindent csinált, csak ép­pen nem vetett. Miért? Mert neki . nem érdeke, hogy a dolgozó nép asztalára még fehérebb és több ke- , nyér kerüljön. Azt szeretné, ha ! újra olyan élete lenne a dolgozók- 1 nak, mint a felszabadulás előtt volt. ! 1130 holdból még csak 121 holdat vetettek be búzával és most, hogy pár nappal ezelőtt kövér esőcseppek áztatták meg a földet, rájöttek ' Nyírtasson is, hogy jobb lett volna, i ha a földben találta volna a vetést I az eső, mert azóta már zö'.delne a vetésük, mint az ajakiaké. Siéjg iicra Ssé^ő Ha a hátralevő ioőt jól kihasznál­ják, még teljesíthetik ígéretüket a nyírtassiak is, még befejezhetik a betakarítást és a vetést október 22- | re. Ehhez azonban szükséges, hogy ’ a pártszervezet javítsa meg elsősor- * ban a munkáját, népnevelőin ke- j resztül végezzen felvilágosító mun- ' kát a do gozó parasztok között. Kös­sék 'Össze agitációs munkájukat a ! Békekölcsön-jegyzés, az őszi szán- j tás-vetés, a kukorica- és burgonya" : beadás, a tanácsválasztás jelentősé- | yévet. Járjanak elől és mutassanak ■ példát a kommunisták és a tömeg- J szervezetek legjobb tagjai a többi dolgozó parasztoknak. Leplezzék le a munkát szabotáló és rémhíreket terjesztő kuiákokat, mint ahogy azt H-gedüs Józseffel is tették, kemény ököllel sújtsanak le a spekulánsok­ra és feketézőkre. j A Párt útmutatását követve, a munka jobb megszervezésével még behozhatják lemaradásukat a nyír- ; tassiak, még bebizonyíthatják, hogy : méltó versenytársai tudnak lenni az ajaki dolgozó parasztoknak. Sz. B. Fokozzuk a kenyér- és takarmánygabona begyűjtés ütemét Az őszi mezőgazdasági mun­kák, a betakarítás, szántás-ve­tés mellett mint súlypontkér­dés áll dolgozó parasztságunk előtt a kenyérgabona begyűjté­sének sikeres végrehajtása. Me­gyénk több járásában nagy le­maradások mutatkoznak ezen a téren. Míg a kemecsei, nyír­egyházi és a mátészalkai járá­sok százszázalékon felül teljesí­tették a begyűjtést, addig a fe­hérgyarmati járás csak 63.5 százalék, a vásárosnaményi 67.7, a nagykállói járás pedig 73.11 százalékban tett eleget a kenyérgabona begyűjtésnek. Lemaradás mutatkozik a ta­karmánygabona begyűjtésében is. Népünk ellenségei a kulá­kok és spekulánsok ezen a té­ren élesen támadnak, igyekez­nek félrevezetni dolgozó pa­rasztságunkat és lebeszélni a takarmánygabona beadásáról. Fekete áron értékesítik fölösle­ges takarmánygabonájukat. A felvilágosító munka hiánya, s a spekulánsok üzérkedése követ­keztében áll megyénk az utolsó megyék között a takarmány­gabona. begyűjtésében. A kis- várdai járás 46.8 százalékban, a fehérgyarmati járás 44.8 száza­lékban teljesítette takarmány- gabona beadását. Ezzel szem­ben a nyíregyházi járás 18, a nagykállói pedig csak 15.3 szá­zalékkal kullog az utolsó he­lyen. A legjobb községek ezen a téren Turricse, Hermánszeg, Nyírlugos, Nem°"horzova és akik 200 százalé­kon felül teljesítették takar­mánygabona begyűjtési tervü­ket. Legrosszabb község En- csencs, Magy, Geszteréd és Nyírmihálydi községek, ame­lyek még tíz százalékban sem tettek eleget a takarmányga­bona begyűjtési előirányzatuk­nak. LEMARADÄS a kukorica ÉS BURGONYA BEGYŰJTÉSÉBEN ! Lemaradás mutatkozik me­gyénkben nemcsak a takar­mánygabona, de a kukorica és burgonyabegyüjtés terén is. Bár a száraz időjárás következ­tében az átlagnál kevesebb ter­mett megyénkben, azonban a beadás sokkal jobban és gyor­sabban mehetne, ha a népneve­lőink és pártszervezeteink na­gyobb gondot fordítanának a felvilágosító munkára és az el­lenség, a kulákok leleplezésére. A kukoricabegyüjtés terén még a legjobban teljesítő kis- várdai járás is csak 23 száza­lékban tett eleget kukorica be­gyűjtési tervének. Tiszaszent- márton, Nyírlövő és Lövőpetri községek ezen a téren példát mutattak a megye községeinek. Eddig több, mint 50 százalék­ban teljesítették kukoricabea­dási kötelezettségüket. Azonban 49 község van a megyében, amelyik egy szem kukoricát sem szállított be. A burgonya- begyűjtés terén 63 község van olyan, amelyik burgonyát nem adott be. pedig közülök szá­mos községben jó burgonya- termés volt Van számos dol­gozó paraszt, mint Kravák Miklós tiszanagyfalusi 9 holdas, valamint Szabó Sándor tisza- dobi, Kris István szakolyi, Tö­mör Lajos nyírbélteki kis- és középparasztok, akik mind a kenyér- és takarmánygabona, mind pedig a kukorica- és bur­gonyabeadási kötelezettségüket 2—3, sőt 400 százalékban tel­jesítették. Ez azonban kevés, el kell érnünk, hogy a megye va­lamennyi községe százszázalék­ban teljesítse mind a takar­mánygabona, mind pedig a ku­korica- és burgonyabeadási kö- teiezettséget. Ellenségeink aka­dályozzák, gátolják ezt a mun­kát, mert tudják, hogy minden szem beadott termény, minden mázsa burgonya és kukorica a dolgozó parasztsággal szövetsé­ges munkásosztályt látja el nyersanyaggal, mert látja, hogy a békét, hazánk függetlenségét erősítik vele. S ezért igyekez­nek meggátolni dolgozó pa­rasztságunkat ebben a munká­jában. A KULÄKOK SZABOTÄLÄSA Benya Sándor demecseri ku- lák az étkezési gülbaba burgo­nyát disznókkal etette fel.'A szö­vetkezeti burgonyafelvásárló a burgonyafőző üstből szedte ki a félig megfőtt étkezési burgo­nyát. Ezen felül hordóba befe- nekelve rejtette le a pincébe az étkezési burgonyát. De nem különb ennél Szilágyi Mihály Népnevelők a kölesen sikeréért Nyíregyháza területi verse­nyében a kerületek között a sorrend nem változott a csü­törtöki napon. A II. kerület to­vábbra is szilárdan tartja első helyét. A IV. kerület mögött szoroson zárkóznak fel az Al­sópázsit és az I-b. és I-a. kerü­letek. A további sorrend III. kerület, Szabadsáp- és Ságvári- j telep. A nyíregyházi tanyavilág jegyzésátlaga. amely erősen rontotta a városi jegyzés átla­gát, ugyancsak fokozatos emel­kedést mutat az utóbbi napok­ban; A városi népnevelők se­gítsége, a felvilágosító munka hatására a tanyák dolgozói is fokozottan tesznek eleget a ha­za és saját maguk iránti köte­lességüknek és jegyzésükkel bi- [zonyítják, hogy tettekkel is ki­állnak a béke ügye mellett. * Az Alsópázsit jó munkáját nem kis részben köszönheti a békebizottsági tagok aktív se­gítségének. A békebizottság el­nöke, noha nem üzemi dolgozó 400 forintot jegyzett, majd a csoportjával legjobb eredményt érte el a jegyzésgyüjtésben. Állandóan segíti tanácsaival a gyengébb népnevelőket, Gál Géza és Imre József népneve­lőkkel együtt, akik legjobban kitűntek a kerületben. • ^ AIV. kér. népnevelői, főként az asszonyok ismételt látogatásuk során elbeszélgettek a háziasz- szonyokkal, akiknek férjük üzemben, vállalatnál jegyzett. Lakatos elvtársnő elmondotta, hogy milyen nagy szükség van a nők helytállására, a béke vé­delmében, hiszen ők értik meg legjobban mit jelent a háború. Négy háztartást vezető asszony 100—100 forintot ajánlott fel megtakarított pénzéből. * Az I-b. kerület vezetősége „villám“ falitáblán dicséri meg a legjobb népnevelőket, felelő­söket, de ugyanazon figyelmez­tet a hiányosságra is. Megta­láljuk a kötelességüket elmu­lasztók nevét. így figyelmezte­tik Márai elvtársat, aki három nap óta nem tesz jelentést és Kiss Ernő eivlúrsal, akinek el. maradása után a csoport mun­kája, noha addig első helyen volt — teljesen megállt. Emel­lett szemléltető falitábla cse- réhető számokkal mutatja a csoportok versenyállását. ❖ A III. kerület, amely a múlt évi tervkölcsönjegyzésnél a legjobb eredményt érte el, most a Békekölcsönjegyzésben a hatodik helyre szőrű t le. Csütörtöki értekezletükön ki­értékelték a lemaradás okait és megállapították, hogy sem a vezetőség sem a csoportfelelő­sök nem foglalkoznak egyéni­leg a népnevelőkkel. Nem a po­litikai munkára helyeztek súlyt, hanem mechanikusan csak az elszámolással törődtek. Nem lá­togatták a körzetet. Tripsánszki Jenő elvtárs, aki­nek csoportja most első helyen áll, versenyre hívta ki társait. Naponta megbeszéli a népne­velőkkel a napi feladatokat és ahol szükség mutatkozik, ahol ellenséges befolyást észlelnek, személyesen segít a népneve­lőknek. Ezt a munkát a Béke­kölcsönjegyzés után is folytat­ják a tanácsválasztás sikerének biztosítására. A csoportvezetők egyhangú­lag elfogadták a versenyponto­kat. Szívós munkával el akar­ják érni, hogy legalább harma­dik helyre felzárkózzanak. A kerülethez tartozó üzemi nép­nevelők bevonására fokozott gondot fordítanak mert ennek elhanyagolása ugyancsak befo­lyásolta rossz eredményüket. A Szabadság-telep lemaradá­sát nagyrészben az okozza, hogy az oda beosztott DISZ fiatalok elmaradtak és így a lakosság egyrészét nem tudták meglátogatni. A népnevelők hangulata pedig igen lelkes. A legjobb eredményt eddig Ki- rilla Józsefne elvtársnő érte el 2.300 forinttal, azonkívül szép eredménnyel dolgoznak a pár­tonkívüliek is. Tomasovszki Erzsébet, aki a vasárnapi falu­járásnál első útja alkalmával 1000 forintot jegyeztetett, a ke­rület egyik legjobb népnevelő­je. A nyírmadai építőmunkások felajánlása: október 22-re befejezik a tervet A nyírmadai sertéshizlalda építői is munkafelajánlást tet­tek Rákosi elvtárs kiszabadulá­sának 10 éves évfordulójára s ugyanakkor a tanácsválasztás napjára is. Mint a felszólaló munkások mondották: Rákosi elvtárs neve elválaszthatatlan győzelmeinktől, a magyar dol­gozó nép hatalmának megszi­lárdulásától. Az építkezés dol­gozói elvállalták, hogy a de­cember 15-ig szóló határidős építkezéseket már október 22-re befejezik A versenybe bekapcsolódott az építésvezető­ség is. bökönyi 27 holdas volt csendőr sem. Burgonyabeadási kötele­zettségének nem tett eleget. Burgonyáját feketén adta el. Kósa György szabotáló kulák ugyancsak bökönyi lakos ahe­lyett, hogy burgonyabeadási kötelezettségét teljesítette volna Debrecenbe szállította és feke­tén adta el burgonyáját. Párt- szervezeteink, s becsületes dol­gozó parasztjaink példamutató felvilágosító munkával győzzék meg a dolgozó parasztokat a kukorica- és burgonyabeadás jelentőségéről Kössenek minél több terményre szállítási szer­ződést. magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak hogy minden mázsa leszerződött burgonyáért 2 forint prémiu­mot is kapnak. Október 10-én a burgonyánál, október 15-én pedig a kukoricánál lejár a szerződéskötések ideje, ezért használják ki népnevelőink, kommunistáink a hátralévő na­pokat, világosítsák fel a dol­gozó parasztokat a kukorica- és burgonyabeadás jelentőségé­ről. Ugyanakkor harcoljanak a szabotáló, spekuláló kulákok el­len. Az eddigi munkák megja­vításával, a hibák kiküszöbölé­sével hozzuk be a lemaradást ezen v téren is.

Next

/
Thumbnails
Contents