Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-05 / 232. szám
19hl 0'--; rof Kt' : CSÜTÖRTÖK J\e hagyjuk körmünkre égni u munkát itt a búzavcjo ideje — siu^őseu íejezaiik he az árpa és rozs vetését A bihartordaiak versenyfelhívásához megyénk községeinek nagy többsége — mondhatnánk valamennyi községünk — csatlakozott. A megycszerte kibontakozott versenymozgalom célja az, hogy október 22-ére, a tanácsváiasz ásol; tiszteletére Szabolcs-Szatmár dolgozó parasztsága befejezi az ősz; betakarítást és a vetések munkáját. Ennek a versenycélnak az alapját a tava yi tapasztalatok adták, amikor a sztálini műnk afelajánl ási mozgalomban bebizonyosodott, hogy a porba vetett mag az első esőkre kikel, hogy megerősödve telel át és minden edd git félti múló termésátlagot hoz. Jövő évi kenyerünk, az őszi gabonák jó áttelelése attól függ. hogy a tartós fagy beköszöntéséig megerősödnek-e a vetések. A minisztertanács határozata szerint elérkezett a búza vetésideje, ami az1 jelend, hogy a rozsvetés már a késlekedők körmére égett. De a rozs vetésénél is sürgősebb az őszi árpa vetése, aminek sikeres befejezése takarmánygazdálkodásunkat teszi tervszerűbbé. Mind a rozs. mind pedig az árpa csak jól megerősödött gyökérzaütel, megbokrosodva telel jól és csak így biztosit magas terméshozamot. Vasárnap és hétfőn bőséges langyos őszi eső öntözte meg Szabolcs- Szatmári, A jó áztató eső után azonnal csírázásnak indultak a vetések és ma már azoknak a földje, akik szakítottak a maradisággal és nem hallgattak a kutákok ostoba ..tanácsára“, hanem a Pártra, zöldem a vetésektől. JÁRÁSAINK HELYZETE Ezek a dolgozó parasztok büszkén hetik piacra terményeiket. És mind- mondhatják magukról, hogy ők hozzájárultak a tanácsváasztás győzelméhez. GYORSÍTSUK MEG TERMÉN YBEGYÜJTÉS ÜTEMÉT Az őszi terv végrehajtásához szorosan oda tartozik az őszi terménybetakarítás és terménybegyüjtés végrehajtása is. Ennek a feladatnak a végrehajtásában az őszi szántások és vetések miatt egy percre se álhat be lanyhulás. Megyénk legtöbb helyén befejeződött a kukorica törése, míg a burgonyaszedés befejezés előtt állt. Ennek ellenére mind a mai napig vontatottan haladt a burgonya és kukorica szállítási szerződések megkötése és a szállítások lebonyolítása.. Most van itt az ideje, hogy biztosítsuk a burgonya és kukorica beadásával a városi dolgozók ellátását, iparunk nyersanyag beszerzését és állattenyésztésünk továbbfejlesztését. A terménybeadás meggyorsítása a dolgozó parasztság közvetlen érdeke is. Merthiszen a takarmánygabona, kukorica és burgonya szállítását szabályozó rendeletek komoly előnyöket biztosítanak a kötelezettség idejében való teljesítése esetére. Azok a dolgozó parasztok ugyanis, akik beadási kötelezettségüknek eleget tettek és községük is elérte a B. jegyes burgonyabeadás előirányzatának «záz százalékát, illetve a takarmánygabona és kukorica esetében az A, B és C jegyes előirányzat 70 százalékát, szabadon viA megyei tanács mezőgazdasági osztálya szeptember 30-án készítette el a munkák eddigi mérlegét. Járásaink vetési sorrendje így alakult ki. Árpavetésben Baktálórántháza 160, Tiszalök 144, NagykáUó 142, Nyírbátor 122, Kisvárda 90, Vásá- rosnamény 87 kemecsei 84, fehér- gyarmati 80, csengeri 71, Nyíregyház* város 55. nyíregyházi járás 51, mátészalkai 50 százalék. Rozsvetésben Nyírbátor. 68, mátészalkai 57, nyírbaktai 41, csengeri 41, kisvárdai és fehérgyarmati 37. nagykáliói 36, Nyíregyháza város 31, kemecsei 28, vásárosnaményi és nyíregyházi 28 ‘isza'öki 15 százalék. A búza vetését az alábbi sorrendi ben végezték el a járások: Fehér- gyarmati 28, nyírbátori 19, Nyíregyháza város 18. nagykáLói 15, kisvárdai és nyírbaktai 14. vásárosnaményi 12, mátészalkai és nyíregyházi járás 10, kemecsei 9, csengőn 8, tiszalöki 1 százalék. Sürgősen be keli fejeznünk az őszi árpa vetését, míg a búza vetéséhez azonnal késedelem nélkül tetjes erővel hozzá kell fognunk. Különösen vonatkozik ez a mátészalkai, nyíregyházi járásokra és magára Nyíregyháza városra. Ezek mind az őszi árpa, mind pedig a rozs vetésében indokolatlanul lemaradtuk, az utolsók közt kullognak. A tiszalöki járásnak a rozs és a búza vetését kell szorgalmazni. A csengeri járás még az árpa vetésében is lemaradt. Valamivel jobb helyen áll a rozs vetésében, míg a búza vetésében ugyancsak az utolsók közt kullog. Az őszi árpa vetésében különösen lemaradt községeink Nagyszekeres. Mánd, Ne- meéborzova, Révaaranyos és Tisza- sza'ka községek. Míg a rozs vetésében Panyola, Darnó, Nagyar, Klsar és Kisszekeres községek kullognak tr. utolsók közt. Ezek a községek ne vállalják tovább egy percig se a kullogók dicstelen szerepét, fogjanak össze és minden erejüket megfeszítve végezzék el az őszi tervet Ezeknek a községeknek a dolgozói kövessék Veres Gusztáv ho- dészi dolgozó paraszt példáját, aki Őszi vetési előirányzatát száz százalékig teljesítette és emellett a betakarítási munkálatokat is maradéktalanul elvégezte. Vagy Halász József leveleki, Szőnyi István nyír- madai. Koslnszki Ferenc besenyőéi dolgozó parasztok példáját, akik ugyancsak befejezték már a vetési fes b$takeritási munkákat. Emellett az október 15-ig beadott burgonya minden mázsájáért 2 forint prémiumot kap a do gozó paraszt. Mindez azt mutatja, hogy dolgozó parasztságunk amikor becsülettel teljesíti az őszi terménybeadást. nemcsak hazafias kötelességének tesz eleget, nemcsak a béke melletti szilárd helytállásáról tesz tanúbizonyságot, de egyben a saját és családja érdekeit ts szolgálja, mert a prémium azt jelenti, hogy az őszi beruházkodáskor több pénz jut ruhára, tüzelőre, háztartási cikkekre. Meg kell tehát gyorsítani a burgonya és kukorica beadását. Hogy megyénk mennyire lemaradt a burgonyabeadásban. azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy eddig mindössze az előirányzat 2.3 százalékát adtuk be. A járások őszi teljesítésében első helyen áll a fehér- gyarmati járás, második a kisvárdai, majd ezután következnek Nyíregyháza váró?, a mátészalkai járás, a nyíregyházi járás, nyírbátori, kemecsei, vásárosnaményi, nagy- kállói, csengeri. nyírbaktai és végül a tiszalöki járás. A üazalöki -járás eddig még egy százalékot sem adott be. Községeink közül Levelek, Nyírparasznya, Nyírszőllős, Tiszanagyfalu, Jánd és Tarpa községek még egy kiló burgonyát sem szállítottak be. Álljon példaképpen e községek dolgozói előtt Bereczkv György ibrányi dolgozó parsszt, aki burgonya beadási kötelezettségének 245 százalékban tett eleget. Fokozzák munkáinkat békebizottságaink begyűjtése is elég lanyhán folyik. Megyénk eddig az előirányzat 31.1 százalékát adta be. Ezen a téren a csengeri járás áll elől 51.2 százalékkal. Utána a fehérgyarmati, majd a kisvárdai járások következnek. Nyíregyháza város a negyedik helyen áll a takarmánygabona beadásában. Utána következik a mátészalkai járás, a nyírbátori, vásárosnaményi kemecsei, tisza- löki, nyírbaktai, nyíregyházi és nagykáliói járás. Községeink közül a takarmánybeadásban az első helyen Csenger község dolgozói állnak, akik 117 százalékra teljesítették a beadást. Ennél is jobb Szamossályi, amely 154,5 százalékos eredményt ért el- Hermánszeg dolgozó parasztsága 220 százalékra teljesítette a beadást. Mindezeket felülmúlja kimagasló és szép eredményével Turricse. amely 330 szá- L zalékra teljesítette takarmánygabo- * na beadási kötél fizetségét. Ezeknek a községeknek a példája azt mutatja, hogy lehet teljesíteni a ta- karmánygabonabeadást, sőt ‘úl lehet teljesíteni, ha a község dolgozói megértik, hogy ez is éppúgy, mint a nyári kenyérgabonabeadás és az őszi terménybeadás hazafias kötelesség. Kötelesség a hazával, a béketáborra!, saját családunkkal- saját é etünkkel szemben. Különösen serkentsék ezek az eredmények Nyírparasznya és Olcsvaspáíi községek dolgozóit, akik eddig még egy szem takarmánygabonát sem adtak be. Ha Gergely István gergelyugor- nyai dolgozó paraszt 286 százalékra, Cege Józs.efné vámosatyai parasztasszony 300 százalékra tudta teljesíteni takarmánygabonabeadását, akkor Olcsvaapáti és Nyírparasznya és a többi lemaradt községek dolgozói is teljesíthetik száz százalékra. Mintegy fél esztendővel ezelőtt alakultak meg megycszertt- a békebizottságok. A stockholmi békefelhívás hívta őke* életre, amely ismételten ngyelmeztette a béke szerető népeket a háborús veszélyre, arra, hogy az imperialista gyilkosok lángtengerré akarják változtatni az egész földet, azon spekulálnak, hogy atomháborút ?ú dítsanak az emberiségre. Stockholmban a béke hívei az atombqm ba eltiltását követelték, háborús bűnösnek hélyegezték azokat, akik elsőnek használják a gyilkos fegyverszörnyeteget. Ezek a köveidé sek egybeesnek a világ minden né pének érdekeivel. Ezek mellé a követelések mellé rövid idő alatt mint' egy négyszázmillió ember állt Európában, Ázsiában, Afrikában, Amerikában egyaránt. A béke hívei föld minden sarkában a béke fegyvereként ragadták meg az íveket és gyűjtötték és gyűjtik rá az aláírásokat. Nálunk is az aláírásgyűjtés volt békebizottságaink első nagyszerű ténykedése. Dolgozó népünk harcosan kiállt a béke megvédése mellett. Aláírásával bizony! tolta, hogy elítéli a háborús gyujto- gatókat, kész megvédeni alkotásain kát, jövőnket minden imperialista rabló ellen. Aláírták a békeíveket munkások, a dolgozó parasztok, néphez hű értelmiségiek, a dolgozó kisemberek, a nép akaratát követő papok. Aláírta minden becsületes hazafi. Csak a kutákok, csak.a fekete reakció képviselői, csak az imperialisták ügynökei tagadták meg aláírásukat; azok az elemek, akik szívesen látnák újra romokban az országot, akik mitsem törődnek a dolgozó milliók szenvedésével, akiknek a háború halvány reményt jelent földbirtokuk, gyáruk, bankjuk, hatalmi pozíciójuk visszaszerzésére. Az aláírásgyűjtéssel azonban rém merült ki békebizottságaink m.unká ja. A háborús gyújtogatok még nagyobb dühvei támadtak a béke ellen. A száz és százmillió békealáírás, a gyarmatokon folyó szabadságharcok, az imperialista országok munkásosztályának sztrájkjai, az olasz parasztok földfoglalása mind kisebb térre szorítja őket, érzik, hogy veszélyben van a szabad kizsákmányolás, csökken az erejük napról napra, ezért támadnak még dühödtebben. Ezért támadták meg Korea szabadságszerető, békeszerető népét, ezért bombáztak Kínában, ezért szállták meg Taivant, ezért követtek el provokációkat a Szovjetunió ellen. Ezzel viszont a népek még nagyobb megvetését váltották ki. Amikor az amerikai imperialisták megtámadták a Koreai Népköztársaságot, a világ minden részén tiltakqztak a dolgozók, a szabadságharcosok, a béke hívei. A mi békebizottságaink röpgyüléseket A város gazdája Agdam városa Azerbajdzsánt nagy- kiterjedésű körzetének központja. Beláthatatlan gyapot- és búzaföldek. eperfákkal teli hatalmas gyümölcsös- kertek és nagykiterjedésű szőlőültetvények veszik körül. Az egész város zöldelő oázis képét nyújtja. Mindenfelé dús parkok é$ kertek, virágágyak és zöldelő gyepek. A középületek és az új lakónegyedek íffa-dn szépek. A városbeliek így be. szélnek: — Baku után mienk a legszebb város a köztársaságban. Amit mondanak, az igaz is. Agdam egyike a köztársaság legszebb körzeti központjainak, amelyet az állam segítségével a lakosság tett ilyen széppé, rendezetté• a helyi tanácsok vezetése mellett. Nem is olyan régen Agdam még egyszerű település volt földszintes agyagházakkal, kövezetten utcákkal és még a vizet is hordókban hordták Hangobuból. A várost a település körül levő pusztaságon néhány évvel ezelőtt kezdte építeni a körzeti és városi tanács. A szombati és vasárnapi népi építkezések alkalmával 6—700 ember gyűlt össze, hogy segítsen a munkálatokban. Ba, csupán az utolsó három, évet vesszük, ezalatt az idő alatt Agdam- ban több mint 200 kőépiiletet emeltek 40 ezer négyzetméter lakóterülettel. Esek közt ott láthatjuk, a gépes traktorállomások, az ipari kombinát, a lenfeldolgozó gyár, a második szálloda, a különféle kereskedelmi szervezetek új üzleteinek épületeit, a parkokban lévő éttermeket, a gyárak dolgozóinak lakóházait. Elég felemlíteni egy számat, mely hozzávetőleges képet nyújt a város rendezésének munkálatairól: Bakuban Agdam város részére 300 tonna öntöttvas és hegesztett fémrácsot készítettek a parkok bekerítésére. Most fejeződik be a város közepén lévő főtéren a kultúrpalota építkezése. Készül a városi tanács háza, az aszfaltüzem, a körzeti kel- tetőállomás, új kereskedelmi és lakóépületek épülnek és most húzzák a vezetéket az új, több körzetet kiszolgáló vizi áramfejlesztő telephez. Mindenki, aki a város iránt érdeklődik, Rzajev Mesadi Abbashoz, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökéhez küldenek, aki magas kora ellenére vidám, erős, mozgékony' gazdája « városnak. fi volt ez, aki annakidején 7 km-re a várostól hegyi forrásokat fedezett fel. Ide a taruj.es másfél millió liter űrtartalma víztárolót épített és innen vezették be a vízvezetéket a városig. Ö fedezte fel a hegyek között a híres ikőbányát, melynek fehér köveit úgy lehet faragni késsel, mint a fát. Ö talált rá a környékbeli hegyekben a mozaikköre, mely olyan szép, mint a márvány és amelyet nagyszerűen fel lehet használni az építkezésekhez és díszítésekhez. Az ő felfedezései tették olyan széppé a város lakóházait és középületeit. Az összes építkezési munkákat a városban a városi tanács épületkar- bantaríási osztálya végzi. Ennek az osztálynak a kötelékében, vagy 100 képzett építő-munkás dolgozik. Akármerre sétálunk az egyre épülő, szépülő városban és bármerre is járunk a körzet többi helyein, mindenütt lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy az agdami városi tanács a városi igazi gazdája, olyan tanács, amely nemcsak szüntelenül fejleszti saját városát és emeli dolgozóinak életszínvonalát, hanem készségesen átadja tapasztalatait a körzet valamennyi tanácsának. tartottak az üzemekben, a városnegyedekben, a falvakban. Azután megindították a gyűjtést á koreai kórházvonatra, megindították a sze- retetcsomagakciót. Fokozták a fel- világosító munkát, a nemzetközi helyzetről beszéltek a dolgozóknak, harcos kiállásra buzdították őket a béke megvédéséért. Szaporodott a munka és ezzel együtt szaporodott azoknak a száma, akik vállalták a küzdelmet, akik aktívan bekapcsolódtak a békebizottságok munkájába. Hogyne kapcsolódnának be, amikor válogatás nélkül mindenki életét, családját, gyermekét, otthonát veszélyezteti a háború! Az üzemekben a felvilágosító munka mellett a termelésben is helyt állnak a békebizottságok. A Magasépítési NV-nél az egyik békebrigád 150 százalékig teljesítette az új normát, a másik 77-ről 130 százalék fölé emelte teljesítményét. Nyomukban járnak a viilanytelepiek. A kórház békeharcosai a „gyógyíts jobban” mozgalomban tevékenykednek. A nyíregyházi I. számú általános iskolában bevonták a munkába a pedagógusokat, a szülői munkaközösséget, együtt folytatják a felvilágosító munkát. Minden megmozdulásban kitűnik a nagykáliói békebizottság. Most a Békekölcsön sikeréért dolgoznak. A büdszentmihályi bizottságok elsőnek jegyeztek kölcsönt és azóta fáradhatatlanul folytatják a jegyzésgyüjtést. A kisvár-N dai járási tanács békebizottsága szintén jó eredménnyel dicsekedhetik: felvilágosító munkájukkal elérték, hogy a tanács dolgozói átlagosan másfélhavi fizetésüket jegyezték le. A béke megvédésére, az ötéves terv segítésére szaporodó milliók előteremtéséből kiveszik részüket a békebizottságok. De fo- kozniok kell munkájukat különösen falun. Mondják el minden dolgozónak, hogy mit nyerünk mi a békével, mit nyerünk az ötéves terv alkotásaival. Beszélgessenek türelmesen a dolgozó parasztokkal Emlékeztessék őket, hogy a földreformtól kezdve a gépállomásokig, a ku!- túrházakig mennyi segítséget kaptak haLodfél esztendő alatt az ipari munkásoktól, a kommunistáktól. Mondják el, hogy a munkásosztály milyen lelkesedéssel vállalta az áldozatot a békéért, ismertessék a dolgozó parasztokat, akik követték a munkásosztály példáját, akik élenjárnak a kölcsönjegyzésben. Mondják el újra és újra, hogy a Békekölcsön összege jó befektetés, sokszorosan megtérül, mert népgazda- súgunk, államunk erősítésére használjuk fel, de megtérül készpénzben is a nyereményekben, a visszafizetésekben. Mindenki visszakapja pénzét, mintahogy megkezdődött a visszafizetés az első ötéves terv- kölcsönnél is. Békebizottságaink teljes mértékben használják ki a jegyzésgyüjtés hátralevő napjait, dolgozzanak most is és a jövőben is a pártszervezet irányításával. Vigyék sikerre a Békekölcsönt és küzdjenek a további győzelmekért. Folytassák a népnevelőmunkát a tanácsválasztásokért, hiszen a helyi tanácsok is megszilárdítják népünk egységét, megszilárdítják a dolgozók államát, béke- politikánkat. Dolgozzanak az őszi munkák sikeres befejezéséért, az üzemekben a munkaverseny tokozásáért, az anyagtakarékosságért, az önköltségcsökkentésért, mert ezek is a békét erősítik. A békekörök szervezése megye- szerte megindult. Ezek a körök a Béke és Szabadság című lapot tanulmányozzák, hogy még jobban megismerjék a világszerte folyó küzdelmet a békéért. Minél több dolgozót vonjunk be a kör munkájába. Békebizottságaink azzal a iudat- tal végezzék munkájukat^ hogy nagy megtiszteltetés a dolgozó nép békeharcának élén járni. Készüljenek országos béke konferenciánkra, amelyre minden járásból küldöttek mennek ieíl Ez a konferencia választja meg a prágai világkongresszus küldötteit. Ismertessék a kongresszus jelentőségét, szervez- , zék népünk további győzelmeit a (béke irentjáns A TAKARMÁNYGABONA
