Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-01 / 229. szám
Hétfőn érkeznek Szaholcs-Szatmárha a kárpátukrajnai kolhozok küldöttei Nagyhalász és Tissadoh lelkesen várja őket Egv hétté' ezelőtt utaztak keresztül Szabolcs- S'.atmáror. a kárpátukrajnai kolhozok parasztkü1- dötte’. fi megye állomásain áthaladó vonat utasait forró lelkesedéssel ünnepelték a dolgozók. A magyar és szovjet nép örök é9 mély barátságának kifejezője volt ez az ünneplés az aromásokon. Wegyénit dolgozói feszült érdeklődéssel várják * küldöttség látogatását. Hasonló ez az érdeklődés ■ ehhoz, amivel a Szovjetunióban járt magyar pa- rasztküldöítséget várták: dolgozó parasztságunk tanulni akar, megismerkedni a Szovjetunió életével, nagyüzemi mezőgazdaságával. De ugyanakkor meleg, testvéri szeretettel és vendéglátással is fogadják a küldötteket, hogy a tanulás mellett viszonozhassák azt a szeretetteljes vendéglátást, amelyben a magvar parasziküldöttségnek volt része a szovjet kolhozokban. A kárpátukrajnai parasztküldöttség tagjai magyarul beszélő kolhozparasztok, akik tolmács nélkül, , közvetlen, baráti beszélgetés során mondhatják el tapasztalataikat, életüket, munkájuk módszerét és . azi a mérhetetlenül sok és nagy támogatást, amelyben Sztálin, a Bolsevik Párt, a szovjet állam részes! ette és részesíti őket. Nagyhalász és Tiszadob községek lázas izgalommal "árják a küldöttség tagjait. Már napok óta folyik a készülődés oz ünnepi fogadtatásra. Feszült érdeklődéssel és kíváncsisággal tekintenek a kárpátukrajnai kohozok küldődéinek beszámolói e’-é, amelyekből a koihozparasztság éleiének újabb részleteit ismerhetik meg. A nagyhalászi ,,Dózsa“ és ,.Vörös Csillag“ Csoportok, valamint a gépállomás és egyénileg dolgozó parasztok már megtették az előkészületeket a hétfői fogadtatásra. Tiszadob termelőcsoportja és egyéni parasztjai kedden fogadják és táják vendégül a küldötteket, A küldöttség tagjai Nagyhalászban és Tiszadobon is meglátogatják a termelőcsoportokat, tapasztalat- csere és tapasztalatátadás lesz a látogatás során. Utána a községek egyénileg dolgozó parasztságával beszélgetnek é etükrö ■ a nagyüzemi mezőgazdaságról. Mindkét községben. Nagyhalászon hétfőn, Tiszadobon pedig kedden, az esti órákban falunap, kul- túvest lesz. A kolhozparasztok küldöttségének tagjai a falunapon elmondják, hogyan alakítottak csoportot, mi yen nehézségeket küzdöttek le a csoportok megalakításakor. Elmondják azt, hogyan gazdálkodnak, milyen eredményeket értek el eddig. Beszámolnak arról, hogy a Szovjetunió parasztsága hogyan jegyez tervkölcsönt. Dolgozó parasztságunk kóréhen, a helyi tanácsok megválasztása előtt* a tanácsok működése is nagy érdeklődést vált ki. A küldöttek erről is beszélgetnek majd a dolgozókkal. Elmondják a falunapokon, hogyan dolgoznak a szovjetek, a tanácsok, mennyivel könnyítik meg a dolgozó nép életét és a szocializmus építését működésükkel. A megyénkbe látogató dolgozó parasztok már új. szocialista emberek, akik a világ legfejlettebb, leg- haladoitabb mezőgazdaságában dolgoznak, akik példát mutatnak nemcsak a magyar parasztságnak, de az egész világ emberibb életre, iólé.re vágyó pa" rasztságának is. Százalékkal és kölcsönnel a békéért A Bckckölosöii-jegyifcs első napja a tiszalöki erőműnél Akkor szép a táj, ha eleven. Szokás-mondás. A tiszalökiek is tartják. Lchpt is a jó munkában gyönyörködni. Nem egyszer állanak meg a tiszalöki dolgozó parasztok és gyönyörködnek az épülő erőműnek A jó munkának a dolgozó parasztok sincsenek híján. Már kora reggel megindulnak, hosszú sorokban ti szekerek, az ekével és boronával, "hogy eleget tegyenek a Párttal szembeni kölelességnek. A nap, ma is alig hogy magasabbra emelkedett, mint a tokaji hegyek kék láncolata, de már folyik a csutkavágás, szántás, boronálás. Folyik a fövő évi jó termés előkészítése. A mezőre igyekvő dolgozó parasztok legtöbbször együtt jönnek az erőműtelep nappali műszakában dolgozó ■munkásokkal. Ma is a szekerek mellet ott jönnek hosszú sorban a kerékpáros munkások is, ■ Van olyan is és nem is egy, aki saját motorján jön. Együtt jönnek egészen az erőmű kapujáig. Ott elválnak azzal, hogy ,,aztán csak jó munkálkodást“, ilste megint együtt térnek haza, ilyenkor elmondják, hogy ki hogyan állta me a a hclvé* r - pon. A nappali műszakban dolgozók a váltásig az irodaépület elölt beszélgetnek. F.z már szokássá vált. Itt szokták megbeszélni, hegy a nap folyamán mennyi százalék A érnek el. Mert ezt is tudják előre. Minden munkásnak megvan a maga terve, amit teljesíteni akar. — Na Ferenc, hát mennyi lesz a mai napon? — kérdezi meg egy idősebb kőműves Cs. Papp Ferenc kőművestől. — Semmivel sem kevesebb, mint tegnap — vágja rá mosolyogva. — Hej de kemény fiú vagy — tréfálkozik vele az idősebb munkás és vállon veregeti. — És mennyi volt tegnap? — 210! — Ahhh, az már beszéd, csak aztán meg is tartsd. Papp bólint. Hogy megtartja? Annyi biztos, hogy lejebb nem adja, inkább még emeli. Erre is megvan az alapja, hiszen az elmúlt héten állandóan 200—205 százalék körül mozgott. Azóta pedig sokat tanult Ötvös Lajostól, ötvös sztahanovista, szívesen elmagyarázott egykét dolgot, amit még Papp nem tudott. A népneve.ők A munkábaállás elölt röpgyűlés volt minden üzemrészben. A népnevelők tudtára adták mindenkinek, hogy a mai nappal megindult a békekölcsönjegyzés. Egyik csoportban Palló András népnevelő beszélt. — Elvtársak! Az állam kölcsönt kér tőlünk, mindenkitől annyit, amennyit adhat. S miért ne adnánk a mi államunknak, amikor annyi sok mindent kaptunk államunktól, a tavalyi kölcsönért is. Miért ne adnánk, most is, amikor a tovább építkezésről, a béke megvédő- [ séről van szó. Saját magunknak . adunk kölcsönt — mondotta. — Az igaz, hiszen mi vesszük hasznát. Meg hányán vissza is kap- . iák, többszörösen — mondotta Tóth ! Lajos. — A békekölcsön jegyzéssel biz- | tosítjuk a jövő évi munkát, a munkához meg béke kell, a békét védjük tehát vele. Azzal, hogy fejlesztjük nehéz és könnyű iparunkat, mezőgazdaságunkat, hadseregünket, erősebbekké válunk. E'vesszük az imperialisták kedvét a háborútól. Mert ez úgy van, hogyha látják, hogy ■ erősek vagyunk, akkor nem lesz merszük - háborút kezdeni — beszélt tovább. A munkások figyelmesen hallgattak. Sok már azt latolgatta magában, hogy mennyit is adjon, tokban meg itt is felülkerekedett a versenyszellem, Amikor Palló befejezte a beszédét, mindjárt szót kértek. Elsőnek Jónás Lajos. — Elvtársak, én tudom, hogy mire megy a békekölcsön, Most három gépkocsink van, jövőre legalább hat lesz, könnyebben dolgozhatunk majd, lesz még több gépünk és lesz békénk. En erre adom a kölcsönt. Es kihívom versenyre a gépkocsivezetőket. En jegyzek 2.200 forintot — mondotta. A dolgozókból kitört az éljen és a taps. Erdélyi Lajos egy ideig hallgatott, figyelt minden szót. Amikor aztán a zaj elcsendesült, ő: is szót kért. — En is békét akarok, hát adok is kölcsönt az államnak, 3.000 forintot — mondta. Újra kitört a taps. — Én meg 3.200-at adok — kiáltotta ki hangosan Bállá József. Újra Erdélyi kiáltott. Kipirult arccal mondotta: — Nem jól számítottam, elvtársak. nem háromezret, hanem 3.200 forintot adok. Hiszen ennyit is ki tudok én fizetni abból, amit Keresek. — A társai váliukra kapták. Így ment ez minden üzemrészben. De nemcsak a munkások kötöttek egymással versenyt, hanem a népnevelők is. Versenyre hívták ki egymást, hogy jó népnevelő munkával ki jegyeztet több kölcsönt. Kakócz László népnevelő versenyre hívta ki Tóth, Lajost, Az el is fogadta. Mondva. hogy el tudja úgy végezni a feladatát, mint Kakócz. Amikor eljött a váltás ideje, az emberek gyorsan munkába álltak. A békekölcsön mellett a termelésről sem feledkeztek meg. Mindenki számon tartotta, hogy kivel verse• nyez, * kit kell lehagyni. Cs. Papp is gyorsított, amikor eljutott hozzá a hír, hogy a békekölcsön öröméi-e és tiszteletére az az idős kőműves, akivel váltás előtt beszélgetett, versenyre hívta ki. A hír eljut hamar, nincsenek ugyan hírhordók, de a versenyzők mindig ' tudják, hogy versenytársuk hol tart, mennyit teljesített. Sarkallják egymást. Egyik sem marad el a másik mögött messzire, mindig fej-fej mellett. Jávában folyik a munka, amikor csak Papp elé teszik a jegyzési ívet. Ebben sem marad ő el, hiszen tudja, hogy mire adja. Ameny- nyit most ad, azzal alapozza meg magának és családjának a jövőjét. Amikor odakanyarítja az egyest és a három nullát, felveszi a tollat és azt mondja: — Mi békét akarunk, a béke nélkül nem tudnánk tovább építeni. Sok ilyen szép erőművön szeretnék dolgozni és fogok is, azért adom a kölcsönt, hogy megvédhessük a békét, lássák az imperialisták, hogy mi nemcsak óhajtjuk a békét, de meg is tudjuk védeni — mondja és aláírja a nevét is. Tóth Lajos gödörmunkás is szívesen jegyzett. Neki nyolc gyermeke van, jövőt, boldogságot akar a számukra. — Egy havi fizetésemet jegyzem, hétszáz forintot. Szívesen adom államunknak, mert tudom, hogy a béke megvédésére, az ország tovább építésére adom — mondja a népnevelőnek. így ment ez minden üzemrészben. Akár hol hallgattuk volna végig, mindenütt azt hallottuk volna, hogy „a békéért, a továbbépítésért adom“. A déli ebédszünetben a hangszóró is bemondta a legjobban jegyzők nevét. Ebédközben is hallották, hogy ki-ki mennyit jegyzett. Palló András elszámította magát, Kévéséit jegyzett. Legalábbis ő így gondolta. Bement a pártirodába, hogy pót jegyzést csináljon. Ott találkozott össze Solymosi Gyulával. Solymosi is azért ment, hogy pótjegyzést csináljon. 500 forintos jegyzését megduplázta. Palló is a hatszáz forinthoz még hozzájegyzett négyszázat. Egy óra múlva megint visszament és még jegyzett ötszázai. Este mikor megtudta, hogy az erőmű dolgozói négyszázhatvanezer forintot, jegyeztek, még hozzájegyzett 5C0 forintot. Így lett kétezer forintos jegyzése. Borbé’y Eta ís ÜZEM! DOLGOZÓK! A tiszalöki Vízmííépítő NV dolgozói becsülettel veszik ki részüket a békekölcsön jegyzéséből! Eddigi átlaguk 563 forint! Nyíregyházi Magasépítési N V, kisvárdai Vulkán! Lemaradtatok! Zárkózzatok fel az erőműépítők mellé! KÖZÉPPARASZTOK! Pető Sándor 14 holdas kéki középparaszt 2000 forintot jegyzett békekölcsönre! A béke minden dolgozó paraszt számára drága s megvédéséből minden becsületes embernek ki kell venni részét! Pető Sándor versenyre hívta középparaszt társait! Csatlakozzatok tettekkel a versenvhez! BODIS ANDRÁS büdszentmihályi római katolikus lelkipásztor, a békebizottság tagja fizetésén felül jegyzett békekölcsönt! Ugyanakkor röpgyü- léseken szólal fel és jegyzésre buzdítja a dolgozókat! Bódis András tettekben mutatja meg, hogy őszintén örül a megegyezésnek s kész a népért harcolni, a békéért küzdeni! TERMELŐSZÖVETKEZETI DOLGOZOK! Mutassatok példát a falu dolgozóinak! Kisari Sándor 48 éves, 11 gyermekes besenyőd! tszcs-tag 500 forintot jegyzett! értelmiségi dolgozok; Alkotó munka csak békében lehetséges! Dr. Borsi István nagykállói OTl-orvos eredeti 1200 forintos jegyzését 2000 forintra emelte! Kövessétek példáját! NÖVÉNYTERMELTETÖ VALI.ALAT! 26-ára dobszó útján összehívtátok a kölesei dolgozó parasztokat karósbab átvétele céljából. Megígért minősítőtök még 27-én sem jelent meg. Több pontosságot, több lelkiismeretességet! Dolgozó parasztságunknak nincs ideje arra, hogy felesleges várakozással fecsérelje az időt! DOl.GOZÖ PARASZTOK! Baksa Ferenc gyulaházi szegényparaszt húsz mázsa burgonyára kötött szállítási szerződést. Nyírkárászon Juha György középparaszt 50 mázsára. Vegyetek példát róluk, vigyétek győzelemre a burgonyaszállítási szerződéskötést! 1.700 forint békekölcsönt jegyzett dr Lizák Nesztor, a bakiéi tiidőszanatorinm vezetölöorvosa Kedves elvtársak ! Tudom, hogy dolgozó népünk legjobb fiai mellett, szorosan a munkásosztály sorai mögött küzdenek a békéért haladó értelmiségi dolgozóink is. Lehetőség nyílt végre arra, hogy tudományunkat a dolgozó népért, a dolgozó nép érdekében használjuk fel. Közös hát az ügyünk. Közös ügyünk, a béke az a harc, amelyet folytatunk a háborús banditák ellen, akik azon törik a fejüket, hogy a tudományt hogyan használják fel az emberiség elpusztítására, a dolgozók vérének ontására. Azok ellen, akik atombombákat és baktériumbombákat akarnak dobni békés népekre, először 700-at, aztán még 300 forintot jegyzett. Amikor az esti váltás megérkezett, Cs. Papp újra találkozott versenytársával. Most már keresték egymást. — Na, hogy állunk Ferenc? — Megvan, amit ígértem, a mai teljesítményem 220 százalék. — Akkor csak nem hagytál le. Mert nekem is annyi. — Na és mennyit jegyzett? — 900 százat. — En százzal többet... ezret. Az üzemi bizottság irodájában versenyt számolt Kakócz és Tóth. Nagy izgalommal számolnak mind a kelten. Tóth kevesli az összeget, amit brigádja jegyeztetett, már harmadikszor számolja össze, hogy nem tévedetté. Oldalvást pillantva, látja, hogy Kakócz összegének első Ezekkel a gondolatokkal jegyeztem én 1 700 forint Békekölcsönt. Mert tisztában vagyok azzal, hogy forintjaim jól fogják szolgálni a béke ügyét. Doktor Lizák Nesztor, a baktalórántházi tüdőszanatórium vezető főorvosa. --------o-------A SZÉNIPARI DOLGOZOK MUNKAVERSENYE A kuznyecki Kirov-bánya dolgozói a békeműszak befejeztével újabb szocialista kötelezettségvállalást tettek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójának méltó megünneplésére vállalták, hogy november 7-ig terven felül 15 szerelvény kiváló minőségű szenet adnak az országnak. száma hatos, az övé meg csak négyes. Ilyen nagy lenne a különbség? — Na, mennyit jegyeztettetek? — szólal meg Kakócz felegyenesedve a papír felől. — Mondd te előbb... fi menynyit? — ravaszkodik Tóth. — Megmondom én, miért ne, 60.800 forintot. — Lehagytatok, mert mi csak 4S.900 at. — Nem, egyforma jó munkát végeztetek — szól bele Hajdú Sándor párttitkár. — Kakócz többet jegyzett ugyan, de a brigádja is nagyobb, több ember van benne. Boldogok mind a ketten. Nemcsak azért, mert egyikőjük sem maradt le, hanem mert jó munkát végeztek, harcoltak a bőkért. ,1950 . OIvTÓIÍEü 1. VASÁÉ NAP *• *
