Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-04 / 231. szám

Példamutatás - felvilágosító munka Továbbra is első a nyírbátori járás, második felt a szálkái, lemaradt a tiszaiak! a kölcsönjegyzés!]!!) 'Az elmúlt vasárnap s az utána következett napok, mind ékes bi­zonyságai voltak dolgozó paraszt­ságunk hazaszsretötének és a bé. ketábor iránti tettekben megnyil­vánuló hűségnek. Dolgozó pa­rasztjaink nagyrésze lelkesen je­gyezte a Békekölcsönt. Voltak azonban olyan helyek is, ahol le­maradás tapasztalható. Ezt a ked­di országos jelentés is bizonyítja. Megyénk az elsők közül a lema­radók közé került az utóbbi na­pokban. A „Szabad Nép” világo­san megszabja feladatunkat: fo­kozni a felvilágosító munkát. Váj­jon a dolgozó parasztok hibája az, hogy az utolsók között va­gyunk ? Talán dolgozó paraszt­jaink nem szeretik édesanyjukat, hazájukat ? Talán a nyíregyházi tanyák dolgozóinak nem tetszik majd az új községháza, kultúr- ház, egészségház, napközi otthon, iskola ? Talán dolgozó paraszt­jaink nem akarnak teljes erejük­ből résztvenni ötéves tervünk vég­rehajtásában ? Talán a falvak és tanyák dolgozó asszonyai nem szeretik gyermeküket s nem hoz­nak meg minden áldozatot gyer­mekeik életéért ? De igen. Dolgo­zó parasztjaink szeretik hazáju­kat, a ma már édes hazát. Egy- cgy község, tanya lemaradt jegy­zési átlagának oka: a felvilágo- sító munka hiánya, falusi párt- szervezetünk, tömegszervezetcink gyenge agitációs munkája. A nyíregyházi tanyabokrokban van. nak olyan dolgozó parasztok, kik most vasárnap hallottak először a Békekölcsönről s amikor meg­tudták, miről van szó, le’ke-sen jegyeztek. A lemaradás másik oka az, hogy néhány helyen elfeledik népnevelőink az aranyigazságot: legjobb agitációs érv a személyes példamutatás. Volt olyan hely, ahol a falusi „népnevelő” vissza­utasította a falujáró városi nép­nevelőt azzal, hogy nem ér rá kölcsönt jegyezni. A feladat: fokozni a konkrét népnevelő munkát. A faluban ke­vés olyan dolgozó van, aki ne is­merné a másikat, ne emlékezne régi életére, a múlt nyomorúságá­ra. Népnevelőink emlékeztessék szomszédaikat, a falu dolgozóit Nyírturán: emlékeztek arra a szörnyű napra, amikor közülük egyet agyonlövetett a főszolga­bíró ! A kenézlői népnevelők így beszéljenek: Gondolj csak Heríe- lendy „bárónőre” és korbácsára, majd gondolj a mostani életünkre! Falusi népnevelőink használják fel munkájukban a helyi sajtó, a „Néplap” agitációs adatait. Nap- röl-napra megjelenik a helyi saj­tóban az ötéves terv hírei s alig találni megyénkben olyan közsé­get, amelyikről szó ne lett volna. Kisnaményban, Mándokon, Ma­gosligeten mondják el a népne­velők, hogy fúrott kutat kap a község nemsokára, Szálkán, hogy gazdag könyvtárat. A „Szabad Nép” és a helyi sajtó olvasása el­engedhetetlen egy népnevelő szá­mára, mert az érveknek gazdag sorozatát találja meg bennük. He­lyes lenne, ha falusi pártszerveze­teink, népnevelőink számára saj­tókiértékeléseket rendeznének. A másik feladat: a személyes példamutatás. A gépállomások, íllami gazdaságok, termelőszövet­kezeti csoportok tagjainak, első- lorban a kommunistáknak élen- iáró kölcsönjegyzéssel kell példát mutatni a falu dolgozói felé. Úgy, mint azt a nyírlugosi állami gaz- •asáv dolgozói tették, őszi tervü­ket már 103 százalékban hajtot­ták végre s ugyanakkor 110.350 forintot jegyeztek. Példát muta­tott a fehérgyarmati járás Kis- károly tanyai termelőszövetkezeti csoportja is, ahol 25 tag közel 5000 forintot jegyzett. Példát muta­tott Képes Sándor, a varjúlaposi termelőszövetkezeti csoport egyik tagja, amikor 850 forintot jegy­zett. Nem véletlen az, hogy aliol az állami gazdaságok, gépállomá­sok és termelőszövetkezeti cso­portok derekasan jegyeztek, olt a falvak, tanyák dolgozó paraszt­jai is megtették kötelességüket. Ahol a szocialista szektor jó mun­kája eredményeként példát muta­tott a gazdálkodásban, ahol most példát mutat a ' kölcsönjegyzés- ben, ott azt mondják dolgozó pa­rasztjaink: ezek jó gazdák, eze­ket követjük ! A kölcsönjegyzés lendülete, né­pünk békeakaratának hatalmas ará-nyú megnyilvánulása, a lelke­sedés és a szinte ünnepnapok sok pártszervezetben elaltatta az éber­séget s ezek az elvtársak azt gondolták: az osztályellenség úgy sem mer a béke ellen uszítani. Ez a felfogás merőben káros nézet. Egy pillanatra sem szabad elfe­lednünk, hogy az osztályellenség ott acsarkodik mindenütt, ahol csak teret engedünk számára _ s nem szabad elfelednünk: egyre dühödtebben acsarkodik. Az el­lenség látja azt a lelkes kölcsön- jegyzést, amellyel népünk a béke megvédelmezésére siet s ez gyü- lölettsl tölti az imperialisták bel­ső ügynökeit. Még dühödtebben próbálják meggátolni a kö'.csön- jegyzásek sikerét. így van ez a nyíregyházi tanyabokrokban is. A Sulyánbokorban, ahol Szmolár Mihály 50 holdas kulák a kölcsön­jegyzés ellen próbál uszítani. Ezek a sötét alakok gyűlöletes ellen­ségei a békének s egyben mostani egyre jobb életünknek. Ezek a háborút és a régi földbirtokos világot kívánják vissza. Tiszaesz. láron Jármi József 27 holdas ku­lák, a volt urasági intéző tagad­ta meg a kölcsönjegyzést. Azt mondotta: „Engem nem érdekel a béke 1” Nos, ezt tudjuk. Jármi Józsefet és társait a háború ér­dekli, mórt szeretnének újra lo­vagló pálcával a kezükben, szét­terpesztett lábakkal ordítozni a parasztra, aki az uraság földjén izzad. Gemzsén, a lemaradt vásá- rosnaményi járásban Kincses Já­nos 28 holdas kulák próbálja aka­dályozni a kölcsönjegyzés sikerét. Ez a háborút akaró atomjános „mellesleg” csendőr volt a horthy- fasizmus éveiben. Nem egy dol­gozó parasztot vert véresre, nem egy végrehajtót kísért, amikor dobra került egy-cgy szegénypa­raszt háza s nem egyszer tette zsebre az aljas cselekedetek sáp­ját s most ezt a világot akarja vissza. Ezért nem jegyez béke­kölcsönt. A dolgozó nép békéjére, életére törö ellenséget kíméletlenül le kell leplezni. A népnevelők fontos feladata, hogy megmutassák ezek igazi arcát. Meg kell mutatni: íme a muitban is a dolgozó nép ellenségei voltak, most sem má­sok, most sem változtak meg. Az eddigi eredmények győzel­met ígérnek: a felvilágosító mun­ka fokozásával, a személyes pél­damutatással, a háborús gyújto­gatok aljas ügynökeinek kímélet­len leleplezésével harcoljunk a fényes győzelemért. Vasárnap a népnevelők ezrei keresték fel a járásokat, ahol a dolgozó parasztok között felvilá­gosító munkát végeztek. Egyedül Nyíregyházáról több mint 6.000 népnevelő vett részt a falujáráson, igen szép eredménnyel. A falvak dolgozói szíves öröm­mel fogadták a városi munkáso­kat, örömmel adták pénzüket a béke megvédésére. A baktalóránt- házi járásban egy. népnevelő cso­port 7.200 forintot jegyeztetett. Minden állami gazdaságban, gépállomáson, termelőcsoportban és a falvakban lendületesen fo­lyik tovább a Békekölcsön jegy­zése. Tudja azt dolgozó parasztsá­gunk,' hogy a béke, az építő mun­ka zavartalansága drága és en­nek tudatában teszi meg Béke­kölcsön jegyzését. A nyírlugosi állami gazdaság dolgozói is pél­damutatóan veszik ki részüket a Békekölcsön-jegyzésen keresztül a béke harcos megvédéséből. A termelöcsoportok dolgozói szíves örömest keresik fel a nép­nevelőket nagyon sok esetben. Tudják, hogy minden forint a bé­két szolgálja. A fehérgyarmati járás kiskároly-tanyai termelöcso- csoportjában 25 dolgozó 4,600 fo­rintot jegyzett. Élenjárt ebben a termelőcsoportban Baráth Mihály, aki 3 gyermek apja és 600 forin­tot jegyzett, Piros Bertalan 2 gyermekének jövőjét építi, 200 fo­rintos Békekölcsön jegyzéssel. A határtalan lelkesedésre szá­mos példát találunk falvaink dol­gozó parasztjai, a termelőszövet­kezeti tagok között. Balkányban B. Kiss Sándor tszcs-tag először 500 forintot jegyzett. Hallgatta a rádió híreit, olvasta a „Szabad Nép”-ben, hogy dolgozó társai nagyobb összeggel jegyeztek Bé­kekölcsönt, ő is visszament a nép­nevelőkhöz. — Számot tettem — mondotta — és úgy látom, hogy tudok még jegyezni. Felemelte jegyzését 650 forint­ra. A gépállomások dolgozói össze­kötik az őszi munkákat a népne­velő munkával. A nagykállói gép­állomás traktoristái agitációs munkája eredményeképpen 17.800 forintot jegyeztek a dolgo­zó parasztok. Ezek az eredmények nem véletlenül születnek. Nem vé­letlen az sem, hogy. dolgozó pa­rasztságunk körében jő vissz­hangra talált a Békekölcsön jegy­zés, hogy szívesen és örömmel hoz áldozatot a béke megvédésére. Mindnyájan tudjuk, hogy béke nélkül nincs jólét, nincs alkotó munka, mi pedig dolgozni aka­runk, amihez békére van szükség. Munkásosztályúnk és szegény­parasztjaink példamutatása után mind nagyobb'összegekkel jegyez­nek Békekölcsönt a falvak közép- parasztjai is. Felismerik, hogy az ö helyük a szegényparasztság mellett van, felismerik, hogy ez a jövőt jelenti számukra is. Ennek tudatában teszik meg jegyzésü­ket. Cslszló községben Karácsony József 16 holdas középparaszt 1.600 forintot Törö István 12 hol­das 1.000 forintot jegyzett. Sza- mossályiban Szorádi Gáspárnak 12 hodja van. 6 gyermeket nevel, akiknek biztosítani akaria a jö­vőjét. 700 forint Békekölcsönt jegyzett. — En tudom, hogy ez az összeg békénk erősítését szolgálja, azért ajánlottam fel. Versenyre hívom, a község parasztságát a mező- gazdasági munkák jó elvégzése érdekében — tette meg verseny- felhívását. — Ez a kettő elvá­laszthatatlan egymástól, ez is erő­sebb országot jelent mindnyájunk­nak. Sényö községben Pataki Ferenc középparaszt fia, a DISZ szerve­zet tagja szülein kívül még 200 forintot jegyzett és kint a köz­ségben is agitációs munkát foly­tatott, aminek eredménye 4.400 forint Békekötvény volt egy nap alatt. Járásaink mellett a községek is versenyben állanak egymással, Versenyeznek azért, hogy melyik község dolgozói tesznek eleget jobban hazafias kötelességüknek. A kemecsei járás Kék községe szép eredménnyel vezet, szép e: ed- ményt ért el a baktai járásban Bessenyöd község, ahol 100-an 18.700 forintot jegyeztek. A csen- geri járásban 119 dolgozó eredmé­nye 39.000 forint volt. Ezt a nagyszerű eredményt úgy érték Elfogadom Pelő Sándor kéki középparaszt versenykihívását Párlszcrvezeíeínk jól készítsék fel a népnevelőket Az ellenség nem alszik kai annak, hogy középparasztsá­gunk szorosan felsorakozik a munkásosztály mellé. Karácsony József, Törö István, Pataki Fe­renc, mind mind a béketábor har­cos tagjai. Mindnyájan megértik .hogy boldog jövőt biztosít. szá­mukra a Békekölcsön. el, hogy a népnevelő munkába bevonták a fiatalokat, nőket és nem hagyták ki a középparaszto­kat sem. A községi pártszervezet minden este segítséget nyújt az agitátoroknak. Megbeszélik a na­pi tapasztalatokat — ami újabb támpontot ad a további munkára minden népnevelőnek. Szintén szép eredménnyel fo’y- tatja a békekölcsön jegy zést Császló község is. A járásban el­ső helyet ért el. is a fehérgyarmati, vásáráén ami* nyi. és nyíregyházi járásokat ta­láljuk. Ezeken a helyeken meg kell erősíteni a felvilágosító mun­kát, valamennyi dolgozó parasz­tot meg kell látogatni, s ha ezt megtesszük, nem lesz olyan dol­gozó paraszt, aki nem járulna hozzá tettekkel a béke megvédé­séhez. A négy első járás között kemény küzdelem alakult ki. A kemecsei, mint a rangsor mutat­ja egyel előbbre küzdötte magát, ugyanígy harcol elsőségért a szálkái is. »MAIIÉI § f- ............, — mondotta Pázmány István gé- gényi 12 holdas középparaszt. Két gyermeke van, 850 forint Békeköl­csönt jegyzett —, azt akarom én is — mondotta -—, hogy közsé­günk középparasztjai is a békét támogassák. ' Mindezek a számok bizonyíié­Ncpnevelcink munkája A 28-án megindult agitációs, felvijágosító munka tovább fo­lyik egész megyében. Népneve*, lóink személyes példájukkal egy­re több érvvel és népgazdaságunk elvitathatatlan eredményeivel in­dulnak harcba, az ellenség rágal­mai ellen. Gyulaházán Zakói- Sán­dor mezőőr, szintén népnevelő 300 forintot jegyzett. Kék község­ben szintén a jó népnevelő mun­ka eredményeképpen győzőt* a mai napig a községek versenyé­ben. Huszár Mihály, 2 gyermek apja 400 forintot jegyzett, kint a községben 1750 forint jegyzést csinált. Az encsencsi termslöcso- portban Szakály Mihály 4 gyer­meket nevel, ö maga 200 forin­tot, felesége 50-et, fia pedig 3 00 forintot jegyzett. Demecserben özvegy Balázsi Jánosnénak 19 holdja van. Ezt mondotta, amikor nevét írta a2 1.G00 forint békekölcsönjegyzéí mellé: — Lássa meg minden ellen­ség, hogy békénk megvédésére minden áldozatra képesek va­gyunk. Ahogy tudja dolgozó paraszt­ságunk, tudja minden becsületes ember, hogy a Békekölcsön jegy­zése hazafias kötelesség, minden egyes forintja csapás az impe­rialistákra, úgy tudják ezt az im­perialisták megbújt ügynökei is. A kulákok minden alkalmat meg­ragadnak arra, hogy ártsanak a becsületes embereknek. Tiszaesz- láron Jármi József 27 holdas ku­lák — a múltban urasági intéző volt, ütötte, verte a cselédséget, most szintén kimutatja foga fe­hérét. Azt hirdeti, hogy nem kell Békekölcsönt jegyezni — ő| nem érdekli a béke. Gemzsén Kincses János 28 holdas kulák, a múltban csendőr volt, most őt sem érdekli a béke. Természetes, hogy az ilyen volt gazdasági intézők, csend­őrök, akik hü kiszolgálói voltak az urak országának, most szeret­nék újból, ha az a világ vissza­jönne. De dolgozó parasztságunk helyt áll és megmulatja ezeknek a háborús ügynököknek; hogy,mi békét akarunk és ezért ké-z'k va­gyunk áldozatokra is. Harmadik a kemecsei járás A jő agitációs munka eredmé­nyei mutatkoznak meg járásaink versenyében. A nyírbátori járás két nappal ezelőtt ragadta magá­hoz az elsőséget, azóta is fokozza eredményét és egyre inkább le­maradnak mögötte a többi járá­sok. Második helyre került a szál­kái járás. Harmadik a kemecsei járás, utána a tiszalöki járás, kö­vetkezik. Az ötödik helyre a kal­lói került, megelőzve ezzel a Bak­tai, kisvárdai, csengeri járóso. kát. Az utolsók között továbbra

Next

/
Thumbnails
Contents