Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-04 / 231. szám
Példamutatás - felvilágosító munka Továbbra is első a nyírbátori járás, második felt a szálkái, lemaradt a tiszaiak! a kölcsönjegyzés!]!!) 'Az elmúlt vasárnap s az utána következett napok, mind ékes bizonyságai voltak dolgozó parasztságunk hazaszsretötének és a bé. ketábor iránti tettekben megnyilvánuló hűségnek. Dolgozó parasztjaink nagyrésze lelkesen jegyezte a Békekölcsönt. Voltak azonban olyan helyek is, ahol lemaradás tapasztalható. Ezt a keddi országos jelentés is bizonyítja. Megyénk az elsők közül a lemaradók közé került az utóbbi napokban. A „Szabad Nép” világosan megszabja feladatunkat: fokozni a felvilágosító munkát. Vájjon a dolgozó parasztok hibája az, hogy az utolsók között vagyunk ? Talán dolgozó parasztjaink nem szeretik édesanyjukat, hazájukat ? Talán a nyíregyházi tanyák dolgozóinak nem tetszik majd az új községháza, kultúr- ház, egészségház, napközi otthon, iskola ? Talán dolgozó parasztjaink nem akarnak teljes erejükből résztvenni ötéves tervünk végrehajtásában ? Talán a falvak és tanyák dolgozó asszonyai nem szeretik gyermeküket s nem hoznak meg minden áldozatot gyermekeik életéért ? De igen. Dolgozó parasztjaink szeretik hazájukat, a ma már édes hazát. Egy- cgy község, tanya lemaradt jegyzési átlagának oka: a felvilágo- sító munka hiánya, falusi párt- szervezetünk, tömegszervezetcink gyenge agitációs munkája. A nyíregyházi tanyabokrokban van. nak olyan dolgozó parasztok, kik most vasárnap hallottak először a Békekölcsönről s amikor megtudták, miről van szó, le’ke-sen jegyeztek. A lemaradás másik oka az, hogy néhány helyen elfeledik népnevelőink az aranyigazságot: legjobb agitációs érv a személyes példamutatás. Volt olyan hely, ahol a falusi „népnevelő” visszautasította a falujáró városi népnevelőt azzal, hogy nem ér rá kölcsönt jegyezni. A feladat: fokozni a konkrét népnevelő munkát. A faluban kevés olyan dolgozó van, aki ne ismerné a másikat, ne emlékezne régi életére, a múlt nyomorúságára. Népnevelőink emlékeztessék szomszédaikat, a falu dolgozóit Nyírturán: emlékeztek arra a szörnyű napra, amikor közülük egyet agyonlövetett a főszolgabíró ! A kenézlői népnevelők így beszéljenek: Gondolj csak Heríe- lendy „bárónőre” és korbácsára, majd gondolj a mostani életünkre! Falusi népnevelőink használják fel munkájukban a helyi sajtó, a „Néplap” agitációs adatait. Nap- röl-napra megjelenik a helyi sajtóban az ötéves terv hírei s alig találni megyénkben olyan községet, amelyikről szó ne lett volna. Kisnaményban, Mándokon, Magosligeten mondják el a népnevelők, hogy fúrott kutat kap a község nemsokára, Szálkán, hogy gazdag könyvtárat. A „Szabad Nép” és a helyi sajtó olvasása elengedhetetlen egy népnevelő számára, mert az érveknek gazdag sorozatát találja meg bennük. Helyes lenne, ha falusi pártszervezeteink, népnevelőink számára sajtókiértékeléseket rendeznének. A másik feladat: a személyes példamutatás. A gépállomások, íllami gazdaságok, termelőszövetkezeti csoportok tagjainak, első- lorban a kommunistáknak élen- iáró kölcsönjegyzéssel kell példát mutatni a falu dolgozói felé. Úgy, mint azt a nyírlugosi állami gaz- •asáv dolgozói tették, őszi tervüket már 103 százalékban hajtották végre s ugyanakkor 110.350 forintot jegyeztek. Példát mutatott a fehérgyarmati járás Kis- károly tanyai termelőszövetkezeti csoportja is, ahol 25 tag közel 5000 forintot jegyzett. Példát mutatott Képes Sándor, a varjúlaposi termelőszövetkezeti csoport egyik tagja, amikor 850 forintot jegyzett. Nem véletlen az, hogy aliol az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezeti csoportok derekasan jegyeztek, olt a falvak, tanyák dolgozó parasztjai is megtették kötelességüket. Ahol a szocialista szektor jó munkája eredményeként példát mutatott a gazdálkodásban, ahol most példát mutat a ' kölcsönjegyzés- ben, ott azt mondják dolgozó parasztjaink: ezek jó gazdák, ezeket követjük ! A kölcsönjegyzés lendülete, népünk békeakaratának hatalmas ará-nyú megnyilvánulása, a lelkesedés és a szinte ünnepnapok sok pártszervezetben elaltatta az éberséget s ezek az elvtársak azt gondolták: az osztályellenség úgy sem mer a béke ellen uszítani. Ez a felfogás merőben káros nézet. Egy pillanatra sem szabad elfelednünk, hogy az osztályellenség ott acsarkodik mindenütt, ahol csak teret engedünk számára _ s nem szabad elfelednünk: egyre dühödtebben acsarkodik. Az ellenség látja azt a lelkes kölcsön- jegyzést, amellyel népünk a béke megvédelmezésére siet s ez gyü- lölettsl tölti az imperialisták belső ügynökeit. Még dühödtebben próbálják meggátolni a kö'.csön- jegyzásek sikerét. így van ez a nyíregyházi tanyabokrokban is. A Sulyánbokorban, ahol Szmolár Mihály 50 holdas kulák a kölcsönjegyzés ellen próbál uszítani. Ezek a sötét alakok gyűlöletes ellenségei a békének s egyben mostani egyre jobb életünknek. Ezek a háborút és a régi földbirtokos világot kívánják vissza. Tiszaesz. láron Jármi József 27 holdas kulák, a volt urasági intéző tagadta meg a kölcsönjegyzést. Azt mondotta: „Engem nem érdekel a béke 1” Nos, ezt tudjuk. Jármi Józsefet és társait a háború érdekli, mórt szeretnének újra lovagló pálcával a kezükben, szétterpesztett lábakkal ordítozni a parasztra, aki az uraság földjén izzad. Gemzsén, a lemaradt vásá- rosnaményi járásban Kincses János 28 holdas kulák próbálja akadályozni a kölcsönjegyzés sikerét. Ez a háborút akaró atomjános „mellesleg” csendőr volt a horthy- fasizmus éveiben. Nem egy dolgozó parasztot vert véresre, nem egy végrehajtót kísért, amikor dobra került egy-cgy szegényparaszt háza s nem egyszer tette zsebre az aljas cselekedetek sápját s most ezt a világot akarja vissza. Ezért nem jegyez békekölcsönt. A dolgozó nép békéjére, életére törö ellenséget kíméletlenül le kell leplezni. A népnevelők fontos feladata, hogy megmutassák ezek igazi arcát. Meg kell mutatni: íme a muitban is a dolgozó nép ellenségei voltak, most sem mások, most sem változtak meg. Az eddigi eredmények győzelmet ígérnek: a felvilágosító munka fokozásával, a személyes példamutatással, a háborús gyújtogatok aljas ügynökeinek kíméletlen leleplezésével harcoljunk a fényes győzelemért. Vasárnap a népnevelők ezrei keresték fel a járásokat, ahol a dolgozó parasztok között felvilágosító munkát végeztek. Egyedül Nyíregyházáról több mint 6.000 népnevelő vett részt a falujáráson, igen szép eredménnyel. A falvak dolgozói szíves örömmel fogadták a városi munkásokat, örömmel adták pénzüket a béke megvédésére. A baktalóránt- házi járásban egy. népnevelő csoport 7.200 forintot jegyeztetett. Minden állami gazdaságban, gépállomáson, termelőcsoportban és a falvakban lendületesen folyik tovább a Békekölcsön jegyzése. Tudja azt dolgozó parasztságunk,' hogy a béke, az építő munka zavartalansága drága és ennek tudatában teszi meg Békekölcsön jegyzését. A nyírlugosi állami gazdaság dolgozói is példamutatóan veszik ki részüket a Békekölcsön-jegyzésen keresztül a béke harcos megvédéséből. A termelöcsoportok dolgozói szíves örömest keresik fel a népnevelőket nagyon sok esetben. Tudják, hogy minden forint a békét szolgálja. A fehérgyarmati járás kiskároly-tanyai termelöcso- csoportjában 25 dolgozó 4,600 forintot jegyzett. Élenjárt ebben a termelőcsoportban Baráth Mihály, aki 3 gyermek apja és 600 forintot jegyzett, Piros Bertalan 2 gyermekének jövőjét építi, 200 forintos Békekölcsön jegyzéssel. A határtalan lelkesedésre számos példát találunk falvaink dolgozó parasztjai, a termelőszövetkezeti tagok között. Balkányban B. Kiss Sándor tszcs-tag először 500 forintot jegyzett. Hallgatta a rádió híreit, olvasta a „Szabad Nép”-ben, hogy dolgozó társai nagyobb összeggel jegyeztek Békekölcsönt, ő is visszament a népnevelőkhöz. — Számot tettem — mondotta — és úgy látom, hogy tudok még jegyezni. Felemelte jegyzését 650 forintra. A gépállomások dolgozói összekötik az őszi munkákat a népnevelő munkával. A nagykállói gépállomás traktoristái agitációs munkája eredményeképpen 17.800 forintot jegyeztek a dolgozó parasztok. Ezek az eredmények nem véletlenül születnek. Nem véletlen az sem, hogy. dolgozó parasztságunk körében jő visszhangra talált a Békekölcsön jegyzés, hogy szívesen és örömmel hoz áldozatot a béke megvédésére. Mindnyájan tudjuk, hogy béke nélkül nincs jólét, nincs alkotó munka, mi pedig dolgozni akarunk, amihez békére van szükség. Munkásosztályúnk és szegényparasztjaink példamutatása után mind nagyobb'összegekkel jegyeznek Békekölcsönt a falvak közép- parasztjai is. Felismerik, hogy az ö helyük a szegényparasztság mellett van, felismerik, hogy ez a jövőt jelenti számukra is. Ennek tudatában teszik meg jegyzésüket. Cslszló községben Karácsony József 16 holdas középparaszt 1.600 forintot Törö István 12 holdas 1.000 forintot jegyzett. Sza- mossályiban Szorádi Gáspárnak 12 hodja van. 6 gyermeket nevel, akiknek biztosítani akaria a jövőjét. 700 forint Békekölcsönt jegyzett. — En tudom, hogy ez az összeg békénk erősítését szolgálja, azért ajánlottam fel. Versenyre hívom, a község parasztságát a mező- gazdasági munkák jó elvégzése érdekében — tette meg verseny- felhívását. — Ez a kettő elválaszthatatlan egymástól, ez is erősebb országot jelent mindnyájunknak. Sényö községben Pataki Ferenc középparaszt fia, a DISZ szervezet tagja szülein kívül még 200 forintot jegyzett és kint a községben is agitációs munkát folytatott, aminek eredménye 4.400 forint Békekötvény volt egy nap alatt. Járásaink mellett a községek is versenyben állanak egymással, Versenyeznek azért, hogy melyik község dolgozói tesznek eleget jobban hazafias kötelességüknek. A kemecsei járás Kék községe szép eredménnyel vezet, szép e: ed- ményt ért el a baktai járásban Bessenyöd község, ahol 100-an 18.700 forintot jegyeztek. A csen- geri járásban 119 dolgozó eredménye 39.000 forint volt. Ezt a nagyszerű eredményt úgy érték Elfogadom Pelő Sándor kéki középparaszt versenykihívását Párlszcrvezeíeínk jól készítsék fel a népnevelőket Az ellenség nem alszik kai annak, hogy középparasztságunk szorosan felsorakozik a munkásosztály mellé. Karácsony József, Törö István, Pataki Ferenc, mind mind a béketábor harcos tagjai. Mindnyájan megértik .hogy boldog jövőt biztosít. számukra a Békekölcsön. el, hogy a népnevelő munkába bevonták a fiatalokat, nőket és nem hagyták ki a középparasztokat sem. A községi pártszervezet minden este segítséget nyújt az agitátoroknak. Megbeszélik a napi tapasztalatokat — ami újabb támpontot ad a további munkára minden népnevelőnek. Szintén szép eredménnyel fo’y- tatja a békekölcsön jegy zést Császló község is. A járásban első helyet ért el. is a fehérgyarmati, vásáráén ami* nyi. és nyíregyházi járásokat találjuk. Ezeken a helyeken meg kell erősíteni a felvilágosító munkát, valamennyi dolgozó parasztot meg kell látogatni, s ha ezt megtesszük, nem lesz olyan dolgozó paraszt, aki nem járulna hozzá tettekkel a béke megvédéséhez. A négy első járás között kemény küzdelem alakult ki. A kemecsei, mint a rangsor mutatja egyel előbbre küzdötte magát, ugyanígy harcol elsőségért a szálkái is. »MAIIÉI § f- ............, — mondotta Pázmány István gé- gényi 12 holdas középparaszt. Két gyermeke van, 850 forint Békekölcsönt jegyzett —, azt akarom én is — mondotta -—, hogy községünk középparasztjai is a békét támogassák. ' Mindezek a számok bizonyíiéNcpnevelcink munkája A 28-án megindult agitációs, felvijágosító munka tovább folyik egész megyében. Népneve*, lóink személyes példájukkal egyre több érvvel és népgazdaságunk elvitathatatlan eredményeivel indulnak harcba, az ellenség rágalmai ellen. Gyulaházán Zakói- Sándor mezőőr, szintén népnevelő 300 forintot jegyzett. Kék községben szintén a jó népnevelő munka eredményeképpen győzőt* a mai napig a községek versenyében. Huszár Mihály, 2 gyermek apja 400 forintot jegyzett, kint a községben 1750 forint jegyzést csinált. Az encsencsi termslöcso- portban Szakály Mihály 4 gyermeket nevel, ö maga 200 forintot, felesége 50-et, fia pedig 3 00 forintot jegyzett. Demecserben özvegy Balázsi Jánosnénak 19 holdja van. Ezt mondotta, amikor nevét írta a2 1.G00 forint békekölcsönjegyzéí mellé: — Lássa meg minden ellenség, hogy békénk megvédésére minden áldozatra képesek vagyunk. Ahogy tudja dolgozó parasztságunk, tudja minden becsületes ember, hogy a Békekölcsön jegyzése hazafias kötelesség, minden egyes forintja csapás az imperialistákra, úgy tudják ezt az imperialisták megbújt ügynökei is. A kulákok minden alkalmat megragadnak arra, hogy ártsanak a becsületes embereknek. Tiszaesz- láron Jármi József 27 holdas kulák — a múltban urasági intéző volt, ütötte, verte a cselédséget, most szintén kimutatja foga fehérét. Azt hirdeti, hogy nem kell Békekölcsönt jegyezni — ő| nem érdekli a béke. Gemzsén Kincses János 28 holdas kulák, a múltban csendőr volt, most őt sem érdekli a béke. Természetes, hogy az ilyen volt gazdasági intézők, csendőrök, akik hü kiszolgálói voltak az urak országának, most szeretnék újból, ha az a világ visszajönne. De dolgozó parasztságunk helyt áll és megmulatja ezeknek a háborús ügynököknek; hogy,mi békét akarunk és ezért ké-z'k vagyunk áldozatokra is. Harmadik a kemecsei járás A jő agitációs munka eredményei mutatkoznak meg járásaink versenyében. A nyírbátori járás két nappal ezelőtt ragadta magához az elsőséget, azóta is fokozza eredményét és egyre inkább lemaradnak mögötte a többi járások. Második helyre került a szálkái járás. Harmadik a kemecsei járás, utána a tiszalöki járás, következik. Az ötödik helyre a kallói került, megelőzve ezzel a Baktai, kisvárdai, csengeri járóso. kát. Az utolsók között továbbra
