Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-03 / 230. szám

nssraswcrssaacj Mezőgazdaságunk és a tanácsok A falvak dolgozói a tanácsok vá­lasztására készülődnek. Október 22. gyökeres változást hoz a falu igaz­gatásának életében. Dolgozó pa­rasztságunk *z eddiginél sokkal szélesebb formában kapcsolódik az államigazgatásba, saját sorsának in­tézésébe. Hogy mit jelent a tanácsok icg- alakuiása, azt a megyei tanács rö­vid néhány hónapos működése is világosan megmutatja. Az elmúlt néhány hónap alatt megszűnt az igazgatás széttagoltsága, egyszerűb­bé vált az ügyek intézése. Igaza volt Ballai Gáspár földművesszövet­kezeti boltkezelőnek, vagy a záho­nyi MNDSZ vezetőségének, akis ki­jelentették: ,,Amit hosszú évek alatt és temérdek hivatalból hivatalba való küldözgetés után sem tudtunk elintézni a múltban, azt a megyei tanács rövid idő alatt elintézte .“ A mezőgazdasági igazgatás a fel- szabadulás előtt széttagolt volt. Gyakran gondot okozott a megye dolgozóinak a mezőgazdasági igaz­gatás széttagolt szervezete. Minden termelési ágnak egy-egy felügyelő­sége volt (gazdasági, méhészeti, ker­tészeti és borászati, stb.). Ezek a szervek egymástól függetlenü. vé­gezték munkájukat. A dolgozók problémái rendszerint nem külön- Külön, hanem együttesen, több fel­ügyelőség hatáskörét érintve jelent­keztek és így a hivatalok egész so­rát kellett végigkilincselni, legtöbb­ször eredménytelenül, mert a me­zőgazdasági igazgatás a nagybirto­kosok fellegvára volt. Az újonnan alakult mezőgazdasági igazgatás már megszüntette a felszabadulás előtti lehetetlen állapotot és egye­sítette a mezőgazdasági igazgatás szerveit, de még mindig a közigaz* gatástól függetlenül, különvállva látták el feladataikat. Ma már a megyei tanács ezeket magába fog­lalja és így a termelés valamennyi gyakorlati kérdésének megvalósítá­sáról, a dolgozó parasztság problé­máinak megoldásáról a megyei ta­nács gondoskodik. í£ leven kapcsolat a tömegekkel A múlt rendszer közigazgatása nem volt más. mint a felülről jövő parancs végrehajtó szerve. A helyi problémákkal legfe jebb csak ak­kor foglalkozott, ha azok megoldá* sa a kiváltságosok érdekeit is szol­gálta. A helyi tanácsok ezzel szem­ben a dolgozó nép érdekeit fogják szolgálni, kívánságait megvalósítani. A tanács és a végrehajtó bizottság tagjai a dolgozó nép fiai lesznek, együtt élnek a dolgozókkal. Heten­kent gyűléseket tartanak, amelye­ken maguk vethetik fel a problé­mákat, terjeszthetik elő a dolgozók közérdekű kívánságait, amelyeket a tanács rögtön meg is o.d. Eleven kapcsolat jön létre az igazgatás és a dolgozó tömegek között. Hekker Jánosné mándoki parasztasszony helyesen látja a tanácsok szerepét, amikor azt mondja: .,A tanácsrend* s2er a miénk, mert beleszólhatunk saját sorsunk intézésébe. A fő­szolgabírók helyett most mi, dolgo­zók. parasztasszonyok intézhetjük a dolgozók ügyét. Nagyot változott a világ — de a javunkra.“ Nemcsak a kezdeményezést bizto­sítja a tanácsrendszer, hanem a dolgozó tömegek ellenőrzését is. A tanács tagjai, mint a dolgozó nép megbízottjai, ellenőrizhetik a köz- igazgatás munkáját. Ez az ellenőr­zés hatékonyan hozzájárul a hibák megszüntetéséhez. A ittún eredménvek A megyei tanács szervező és a dolgozók érdekeit képviselő mun­kájának első nsgy eredménye az aratás és cséplés elvégzésénél mu­tatkozott meg. A megyei tanács el­fogadta Békés megye versenykihí­vását és a siker érdekében a Párt vezetésével és irányításával szer­vezte a munkákat. Számbavették a cséplőgépeket és a műszaki hibák kiküszöbölése érdekében ellenőriz­ték azokat. A megye cséplőgépeit kellő időben megjavították és üzem­be helyezték. Megindította a me­gyei tanács a napi ezermázsás moz- ga'mat, melynek sikeréhez a gép­állomás alközpontjának mozgó gép­javítóműhelye nagyban hozzájárult. Gondoskodott a megyei tanács « gépeknek az adott körülményeknek legjobban megfelelő elosztásáról és a munkát befejező gépek más köz­ségbe való irányításáról. Mindennek eredményeképpen az aratást, behor" dást és csép’.ést oly rövid idő alatt sikerült befejezni, amire az előző években soha nem volt pé da. Amíg a múltban még szeptemberben is búgtak a cséplőgépek, addig az idei nyáron augusztus közepén a cséplé- seket befejeztük. A Párt győzelme és sikere volt ez a gyors befeje­zés, amihez a megyei tanács appa­rátus® jó munkával és eredménye­sen járult hozzá. Vízi Péter DÉ- FOSZ titkár mondta: „Szabolcs* Szatmár megye életében még nem fordult elő, hogy az aratást, behor- dást és cséplést ilyen korán és ilyen rövid idő alatt elvégezték volna. Augusztus 5-én már egyeiien gép sem csépelt a megye határában. Azért sikerült ez, mert a Párt irá­nyításával a megyei tanács is jól összefogta a mezőgazdasági igazga­tási szerveket, az erők nem forgá­csolódnak szét.“ Megjüvult a dolgozók ellátása A megyei tanács az arató- és csáplömunkások szalonna- és zsír­ellátásáról is idejében gondoskodott. Több mint 15 vagon zsírt adtak ki a termelőszövetkezetek tagjainak, valamint az ipari munkásságnak és az. egyéni dolgozó parasztságnak. Nem szárazkenyeren, nem zsírtalan levesed végezték a nyári munkát a dolgozók. A kótajl ,,Lenin“ tszcs el­nöke ezt mond'a: „A megyei tanács megalakulása után mindjárt érez­tük, hogy a dolgozó parasztság ügyével sokkal jobban foglalkoz­nak.“ A „Lenin" tszcs búzakoszorút ajándékozott a megyei tanácsnak a jó munka e Ismeréseképpen. Az ara.ásban és csépiéiben részt nem vevő dolgozók ellátásáról is gondoskodott a megyei tanács. A közérdeké építkezések, a gépállomá­sok, mezőőrök, pásztorok, tanyai ta­nítók kcnyérgabonaszükségletét is biztosították. Az erre irányuló ké­relmet mindig soronkívül, azonnal elintézték. Vámos József, a tiszalöki „Petőfi“ tszcs elnöke azt mondta, hogy ,,most látjuk igazán, mit je­len számunkra a tanács, amikor kenyérfejadagkiutalásunkat nem húzták hetekig, hanem egy nap alatt elintézték azt“. Gondoskodott arról is a megyei tanács, hogy megjavítsák a kenyér minőségét. Gyakran tapasz'alták a dolgosók. hogy a jó minőségű liszt­ből ehetetlen kenyér kerül a dol­gozók asztalára. A Párt felhívta a megyei tanács figyelmét erre. A megyei tanács fokozott e lenörzés- sel, a községi kenyérgyárakban be­vezetett minőségi versennyel, mun­kamódszerátadással segítette elő, hogy ma már jól kidolgozott, ízes kenyeret kapnak a dolgozók. Szapo­rította a községi kenyérgyárakat. Fehérgyarmat és Záhony községek kaptak kenyérgyárat. Nyíregyházán tésztaüzemet állítottak fel, amely húsz munkással biztosítja a dolgo­zók szükségletét. Az áruellátás megjavítására is gondja volt a tanácsnak. A népbolt központtal folytatott megbeszélése­ket annak érdekében, hogy Nyír­egyháza külső részei is kapjanak állami üzleteket. A népbalt fel is állította üzletelt nemcsak Nyíregy­háza külső városrészeiben, hanem a megye községeiben is. Itt em ítjük meg azokat az intéz­kedéseket. amelyeket állattenyészté­sünk megjavítása érdekében hozott a t.nács. Dolgozó parasztságunk állattenyésztésének megjavítása ér­dekében 150 kant és 150 bikát jut­tattak. Ezeket az apcáila.okat dol­gozó parasztságunk, a termelőszö­vetkezetek, az állami gazdaságok tenyésztették. Míg a múltban nagy- birlckosck és kulákok vágták zsebre az apaállatok hasznát, most az ál­Derüs emberek szövetkezete a fe­hérgyarmati „Győzhetetlen brigád’’ termelőcsoport. A tavaszi munkák kezdetén szer­vezték meg a csoportban a terme­lési versenyt. A brigádok és a mun­kacsapatok tagjai egymással ver­sengve teljesítették túl munkaegy­ségeiket. Török Gáspár a tavaszi gyomirtásnál állandóan 110 száza­lékra teljesítette munkaegységét. A fükaszátásnál 200 százalékra emel­te a teljesítményt. Az aratási mun­kákat pedig 150 százalékos ered­ménnyel végezte. Versenyszelleme nem hanyatlik, nem tompul s most, az őszi szántás-vetési munkáknál is mindig az elsők közt jár. A fél­évi elszámoláskor látta a jó mun­ka eredményét. 3500 forintot ka­pott az aratás és a cséplés befeje­zése után a munkaegységekért. Hátra van még az őszi elszámo­lás, ami jelentősen meg fogja nö­velni évi jövedelmét. Koza Miklós méltó versenytársa, de ő már nem tudott ilyen magas teljesítményt elérni és jövedelme is kevesebb lett. Azért ü is megvan elégedve, hi­szen a iélévi elszámoláskor 3000 forintot kapott. Most nagy elhatá­lattenyésztéshez ériő egyéni dolgozó parasztok és mezőgazdasági nagy­üzemeink látták a tenvéezár.átneve­zés hasznát. A szociális jólót emeléséért Az elmúlt három hónap alatt nem' csak gazdasági, hanem kulturális és szociális intézkedéseket is hozott a tanács. Uj szülőotthonokat épített; vagy a már meglévő szülőotthono­kat bővítette ki, például Tarpn és Nyírbátor községekben. A dolgozó parasztasszenyok gondos ápolásban és szakorvosi kezelésben részesül­nek ezekben a szülőotthonokban. Nagykállóban és Gáván egyenként 150.000 forintos költséggel tüdőbe­teggondozó intézet építését inditot ták meg. Kótaj. Nagydobos, Csen- ger, Nyíregyháza Vajda-bokor és Váliaj községekben orvosi rendelő­ket épít.etett. A tanya dolgozói gyakran em­berhez nem méltó odúkban tenget­ték életüket a felszabadulás előtt. Évről évre tizedelte a tanyai lakos­ságot a tbc, a szapora csecsemőha­lál. A tanács közbejárására Apor* ligeten, Sőrekúton, Pusztateremben és Tiborszáliáson összesen 158 egész­séges lakóház építését biztosították és ezzel ugyanennyi családnak adtak egészséges, napfényes otthont. A koesordi szanatórium előtti út portalanítása is megtörtént. Aszfalt­burkolattal látták el, hogy ne fer­tőzze a por a szanatórium ligetes, árnyas parkjának tiszta levegőjét. Ma már befejezés előtt áll ez a munka, amelynek elvégzésére 134 ezer forintot biztosított a dolgozó nép állama. 228 böíséji fanács alakul Szabolcs-Szatmárban. Meg­szűnnek az eddigi körjegyzőségek, nyolc község kivételével minden községnek önálló tanácsa és végre­hajtó bizottsága lesz. így tehát « község lakosságának hivatalos ügyei elintézése céljából ném kell gyak­ran 10—15 kilométert is gyalogolnia, vagy szekerezni, mert a községben megtalálja az ügyét elintéző végre­hajtó bizottságot. Október 22-én 10.663 rendes tagot, 5.443 póttagot és 1631 végrehajtó bizottsági tagot vá­laszt meg megyénk. Ezek a dolgozó nép érdekeit tartják majd szem előtt munkájuk közben. A megyei tanács, valamint a já­rási tanácsok eddigi működése azt bizonyítja, hogy az október 22-én megválasztandó helyi tanácsok és ezzel együtt megyénk tanácsrend­szere va óban a dolgozó nép érde­keit szolgálja majd, a néppel együtt építi a szocializmust. A tanács tag­jának lenni megtiszteltetés lesz, ahogy azt Rubóczky István egyéni dolgozó mondta, mint a járási vég­rehajtó bizottság tagja: „Azért 8 megtiszteltetésért, hogy a járási ta­nácsnak és végrehajtó bizottságnak, mint egyszerű parasztember tagja lettem, kötelességemnek érzem, , , ,, hogy fokozottabban kivegyem része- (dolgozok gyermekeit kiváló ké­mét a szocializmus építéséből.“ Ipességű, jólképzett művészta­A fehérgyarmati terme lő csoport is példaadó harcosa a békének rozás él benne: nagyobb lendülettel végzi az őszi versenyt. Székely Zsigmond, a termelőszö­vetkezet lógondozója. Tényleg el le­het mondani róla, hogy a jó gazda gondoskodásával ápolja a rábízott állatokat. Ismeri őket, ismeri kíván­ságaikat, szeszélyeiket, velük van állandóan, csak éppt«a beszélgetni nem tud velük. 4200 forint volt a félévi elszámoláskor a neki jutta­tott részesedés. Hattagú családját a szeptember 13-i őszi vásáron fel­öltöztette, az összes hiányzó láb­belit cs ruhát bevásárolta. Boldog ember Székely Zsigmond. Boldog emberek a ,,Győzhetetlen brigád” csoport tagjai. Ezt a bol­dogságot, ezt az örömet fejezi ki az az egységes hit és akarat, ami megnyilvánult náluk a Békeköl­csön jegyzésekor. Az elsők közt je­gyezték a Békekölcsönt. Tudják, hogy miért. Az ő munkájuknak, a csoport meggazdagodásának is a béke az alapja. Úgy tudnak jó ter­melési eredményeket elérni, úgy tudják családjukat felöltöztetni, ha békében termelhetnek. A Békeköl­csön újabb nagy lépéssel viszi előbbre népüket a jólét felé. Állami zeneiskolát állítanak fel Nyíregyházán A helyi tanácsok megalaku­lása városunk zenei életét is előbbre viszi a fejlődésben. A nyíregyházi zeneiskolát állami kezelésbe veszik. A megyei ta­nács oktatási osztálya, amikor állami zeneiskola felállítását határozta el, a Szovjetunió pél­dája nyomán járt el. A Szov­jetunióban egyre több és több városban állítanak fel, szervez­nek zeneiskolákat, zenekonzer­vatóriumokat a dolgozók részé­re. A szovjet emberek előtt már régen feltárult a művé­szet, a zenetudomány világa. A Magyar Dolgozók Pártjának is az a célja, hogy a dolgozó magyar nép előtt is nyíljanak meg az eddig elzárt tudomány és művészet kapui. Jól emlé­kezhetünk rá, hogy az elmúlt társadalmi rendszerben a dol­gozók részére sohasem rendez­tek hangversenyeket, operaelő­adásokat, kiállításokat. Most pedig iskolák, müvésztelepek, zeneiskolák nyílnak egymás­után. , Az állami zeneiskola felállítá­sával lehetővé válik a dolgo­zók és gyermekeik előtt az ol­csó, sőt díjtalan zenetanulás. A nárok oktatják a zenére. Mint értesültünk, a szervezési mun­kák már megkezdődtek. A Szé- chenyi-utca 13. szám alatt Vi- kár Sándor, a zeneiskola veze­tőjénél már folynak a beíratá- sok minden délután 3 és 5 óra között. Egyelőre zongora, he­gedű, ének zeneszerzés, zene­elmélet és zenei előképző tan­szakok nyílnak, de rövid időn belül megkezdődik a népi hang­szerek és hangszeregyüttesek tanítása. A tanítás október 9-én már meg is kezdődik. Jelentkezzenek minél nagyobb számban a dolgozók a zeneis­kolai felvételre. A zene még szebbé, még tartalmasabbá te­szi az ember életét. Ma már a zene is a dolgozóké, használ­ják fel tehát ezt a Pártunk ad­ta lehetőséget is az élet vidá­mabbá, könnyebbé és tartalma­sabbá tételére. Megkezdték Varsó új lakónegyedének építkezését Varsó belvárosában a hitle­ristáktól lerombolt városne- negyed romjainak helyén meg­kezdték az új, korszerű lakó­negyed épitkezését. Ez a ne­gyed lesz Varsó égjük legszebb és legkorszerűbb része. Több mint 45.000 dolgozó kap majd itt lakást. A negyednek föld­alatti vasútja, fedett uszodája, több mozija és színháza lesz. A hatéves terv során itt alakul ki a lengyel fém-villany és pre- ciózus ipar központja. Varsóban a hatéves terv ke­retében 42 új üzemet építenek, a többi között gépkocsigyárat, rádiógyárat, orvosi-műszer gyá­rat és konfekciós üzemeket. Az állami vendéglők számát a mai­hoz képest a tizenhétszeresére emelik. Számuk ezzel eléri a 696-ot. Az állami üzletek szá­ma a hatéves terv keretén be­lül Varsóban ezerről négyezer­ötszázra emelkedik. Három új hatalmas áruházat is építenek. Varsóban ma a mozi-férőhe­lyek száma 5700. Ez a szám a hatéves terv végén 19.300-ra növekszik. A varsói kórházak ágyainak számát a mostani 5300-ról 8800-ra emelik. Ki­bővítik a varsói főiskolákat és egyetemet is. A hatéves terv végéig Varsó környékét a len­gyel fővároshoz csatolják. Ez­zel Varsó területe a mainak hú: v ' cr.ieikcclik. KERTEK AZ UEALBAN 1923-ban Micsurin, a termé­szet nagy átalakítója, .az uráli kertészekhez intézett levelében többek között a következőket írta: ........a magam részéről ha­tározottan állítom, hogy az Ural vidékén meg lehet alapoz­ni, s hatalmas mértékben ki lehet fejleszteni a kertészetet“. Ez a felhívás nagy visszhangra talált a magnitogorszki dolgo­zók körében. A város lakói a környező sztyeppes területen több mint 2 ezer gyümölcsös­kertet létesítettek. A városban életrehívták a micsurinista ker­tészek tudományos társaságát. A napokban a városban kiállí­tás nyílt, melyen bemutatták a város kertészeinek legutóbbi munkásságával és a micsurini tudomány továbbfejlesztésével elért eredményeket. A kiállítá­son több mint 600 különböző micsurini gyümölcsfajtákat ál­lítottak ki. Apolló (üuiü/ínbáK Szept. 28—okt 4. Csüt.—szerdái.» Szaba fiság fiiján Szovjet jilm £lÖai?3sf>K-: t >. j orakoí A mi zogazdafiégi igazgatás 1050 OKTÓBER 8. KEDD \

Next

/
Thumbnails
Contents