Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-19 / 244. szám
00.600 dolgozó nö, asszony és lány nere szerepel a tanácsválasztás listáin, 60.000 do’gozó nőt javasol a Népfront a nép bizalmába. >,Ez a 60.000 női tanácstag már magaban- vóvé mutatja az idők változását, mutatja az új szellemet, amely ezután közigazgatásunkat át’.engi“. — Igen. az időik megváltoztak. A felszabadulás előtti hosszú évszad°k történetében hasonló eset még nem fordult elő. A nő megalázott, jogfosztott teremtés volt s ezt finoman úgy fejezteik ki,, hogy a , -gyengébb nem“. A dolgozó asszonyoknak alig-a'ig volt szavazati joguk. Az 1938. januári választójogi törvény még jobban megszigorítja a feltételeket: Hat elemi, hatévi egy- helybenlakás. vagyon vagy pedig bizonyos összegű jövedelmező állás kellett a szavaziatijoghoz. Mert a nők azok „gyengék“. védtelenek“. Már maga a hat elemi is komoly megszorítás volt hiszen, ha Szabolcs példáját vesszük: minden 5934 tanköteles gyermekiből 1000 analfabéta került ki évente a 30-as éveik végén. Az analfabéták legnagyobb százaléka. pedig éppen a lánygyermekekből került ki — ők voltak az elsők, akiket a nyomor, a szegénység az otthoni munkához kötött. A társadalom pedig hirdette is: „elég, ha a nő főzni tud és gyermeket szül...“ Ez a jogfosztottság volt a dolgozó nők ostályrésze, ez ae elnyomás párosult e nap-naputáni megélhetési gonddal. Természetesen voltak nők, akik nem' voltaik „.gyengék“, nem voltak , lehetetlenek“ az elmúlt rendszer urai számára, Mint Nyíregyházán dr Ga- izler Gyuláné ,,Az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők“ nyíregyházi csoportjának fasiszta elnöknője, Kriston Ferencné, a nyíregyházi „Szociális Misszió Társulat vezetője, Szobor Paine, a nyíregyházi „Jótékony Nőegylet“ vezetője, úgyis mint a nyilas polgármester felesége — akik 1938 szeptemberében az elsők között küldtek ,,hódoló szeretettel és alázattal“ üdvözlő táviratokat olyan embertelen ferievadaknak, mint Hitlernek és Musszolininek. Ezek a nők szavazhattak. És szavaztak is — a háborúra, a kizsákmányolásra s ma sokezer hadiárva és özvegy vádolja ezeket a szavazókat. A mi asszonyaink és lányaink ma már nem gyengék és tehetetlenek. A mi asszonyainknak és lányainknak, a dolgozó nőknek a férfiakkal egyenlő jogaik vannak s az egyre szebb élet teszi lehetővé a jogok gyakorlását. A Magyar Népköztársaság Alkotmányában lefektetett szavak híven fejezik ki azt a gondosko dást. mellyel Pártunk fordult a dolgozó nők felé. S híven fejezik ki ezek a szavak azt a jelentős változást, amely a Szovjetunió felszabadító harcai nyomán jött létre ebben a® országban a nők helyzetében is. A magyar dolgozók büszkék is asz- szonyaikra és lányaikra. Akik elszántan állnak helyt a termelésben, a béke frontján, hogy védelmezzék családjuk, gyermekeik jövőjét. Mint Szavicskó Mihályné timári dolgozó paraszlasszony, aki 174 mázsa kukoricára és 1G4 mázsa burgonyára kötött szállítási szerződést. Vagy Jakab Lenkére, aki nemcsak magára gondol, hanem mint nönevelő 5 nőtársát segítette rá a boldogság útjára, a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Üzemi asszonyaink, leányaink, a kisvárdai magkészítő Rigóné és Miskolciné, a nyíregyházi Magasépítési NV vasbe'onszerelő lányai példáján dolgozó parosztasszonyaink, értelmiségi dolgozóink, társadalmi munkásaink, MNDSZ nevelőnőink, Szülői Munkaközösségi aktíváink, női katonatiszteinek, közéleti, államigazgatási női vezetőinek mindmind bizonyságát adták annak, hogy a nők sem gyengék, se nem tehetetlenek, hanem éppen ellenkezőleg. Vasárnapi cikkében írja Rákosi elvtárs a női tanácstagjelöltekrol: „O-t a legjobb biztosítékai annak, hogy a tanácsok valóban a szivükön viselik választóik ügyes-bajos dolgait és igyekeznek azokat gyorsan és a nép érdekében megoldani.“ Lelkes nagy örömmel készülnek asszonyaink és lányaink a vasárnapi taoácsvá'.asztásra. Nagy lelkesedéssel, mert ez újabb kifejezése lesz annak, hogy ebben az országban nincs különbség jogokban nők és férfiak között. Ez a lelkesedés nyilvánul meg Nagydoboson, amikor az MNDSz asszonyok brigádot szerveztek a napraforgó csépléséhez s ugyancsak ők kultúrműsort mutatnak be a falu dolgozóinak. Büd- szentmihályon a 80 esztendős Szabó Károlyné magára vállalta az összes házkörüli munkát, főzést, takarítást, hogy a fiatalok népnevelőmunkát végezhessenek a tanácsválasztás sikere érdekében. S ugyanakkor alig várja 22-ét Szabó néni, mert első akar lenni a szavazóurnánál. Szerte a megyében megnyilvánul ez a lelkesedés és október 22-én az alkotó- munka, a béke győzelmi ünnepévé avatják asszonyaink a tamácsválasz- tások napját. Olyanokra szavaznak, mint a mátészalkai jáfrási tanács je- lö tje: Falusi Gézánéra. a megye első női főbírája» vagy a tiszalöki Gál Sáncloméra, aki férjével együtt lankadatlan társadalmi munkát végez, Susztá-néra, a nyíregyházi termelőszövetkezeti csoport dolgos asz- szonyára. Az MNDSZ is derekasan kiveszi részét a választási munkákból. Az MNDSZ aktívák lelkesen végzik nőnevelő munkájúkat, rámutatnak a nagy eredményekre és arra a ragyogó jövőre, amely előtt asz- szonyaink, gyermekeink állanak. Ez a lelkesedés, az MNDSZ jó munkája nagyban elősegíti azt, hogy a magyar dolgozó nők egységesen ki- á Ijanak a 1erv és a béke mellett. Kultúrbrigádokat és olvasóköröket szerveznek az MNDSZ szervezetek, a népnevelők ezreit mozgósítják. Már ezek a válalztáselőtti napok is megmutatják, hogy a dolgozó nők harcosan és lelkesen állanak ki. Ezt ,a lelkesedést fejezi ki híven Juhász Gabriella, a nyíregyházi pedagógiai gimnázium növendékének verse, amelyben ezt írja : ,,Kevés lenne rá egész életünk — Megköszönni, amit Sztálin adott nekünk! ,,Sokat adott Sztálin elvtárs és a Párt!“ Nyírbátor ban szülőotthon van, számos helyen a megyében bölcsőde, kiszélesítettük a tanyai védőnői szolgálatot — mindezek az eredmények ott sorakoznak a jogok mellett. Ahogyan a vezetésben is résztvesznek a dolgozó asszonyaink, ugyanúgy megnyíltak a nők előtt az iskolák, egyetemek, főiskolák, akadémiák szélesre tárt kapui. Az eredményeket ott látjuk mosolyogni a gyermekek arcán is. Régen csavargó volt, utcák verebe, ma a tiszadobi gyermekváros boldog lakója, öntudatos polgára. A Szabadság-telepen, a nyíregyházi „a’-végi“ Akácfa utcán gyermekjátszóterek varrnak. Sorolhatnánk végte, len sorban mindazokat az eredményeket, amelyeket a Szovjetunió segítségével a nép hatalma hozott létre. Juhász Gabriella így folytatja a versét: „öt éve süt reánk a napsugár, öt éve élünk.“' öt éve élünk ! Nem .'gyengén“ és ,,tehetetlenül“, nem rettegve a kilátástalan holnap éhezéseitől, nem rémülten virrasztva az orvosnélküli tanyákon a beteg gyermek mellett, nem megalázva, hanem szabadon, jogokban és egyre gazdagabb körülmények között. Ezt az életet ma na. gyón szeretjük és ehhez az élethez ragaszkodunk ! Ragaszkodnak asszonyaink és lányaink! Dalolva és táncolva, virágokkal, zászlókkal vonulnak a szavazó urnák elé, hogy szavazatukkal mutassák meg : ezt az életet szeretjük s ezt az életet még szebbé akarjuk tenni! H békeharcban az egész világ jóakarata emberei a szovjet nép oldalán küzÉnsk Felszólalások a moszkvai békekonferencián A Béke Hívei II. összszövetségi értekezletének keddi ülésén folytatták Tyihonov elvtárs beszámolójának megvitatását. Petrusz Brovka bjelorusez költő hangsúlyozta, hogy a szovjet nép szenvedélyesen harcol a békéért és ebben a harcban az egész világ jóakaratéi emberei a szovjet nép oldalán küzdenek. Akakij Horava művésznő, a grűz nép képviselője elmondta: a szovjet nép, amikor arra kenyszerítettek, hogy fegyvert ragadjon, megmutatta: mire képes hazája védelmében. Most ez a nép minden erejének megfeszítésével a béke védelméért küzd, a forrón szeretett Sztálin nevével és szilárdan bízik győzelmében. Ljubov Anan- zseva neves szovjet szövőnő, aki nemrégen járt Magyarországon, Lengyelországban és Romániában, elmondta, mennyire lelkesíti a szovjet emberek példája a népi demokratikus országok dolgozóit. Pallagyin, az Ukrán Tudományos Akadémia ' elnöke a tudósoknak a békeharcban való résztvételéről beszélt és kijelentette: az ukrán nép békét akar és szent ügyének tartja a béke védelmét az ukrán nép egyetlen emberként sorakozik fel a szovjet kormány békepolitikája mögött. A becsületes embernek köny- nyü választani a háború és a béke két tábora között. A szovjet szövetkezeti dolgozók nevében Klimov, a kuznyecki medence bányászainak képviseletében pedig Balalajev bányász szólalt tel. A bányászok szava a gránitnál is szilárdabb, amit bizonyítanak munkateljesítményeink és az a száz vonatszerelvény szén, amelyet terven felül már eddig is kitermeltünk — mondotta Balalajev. A hallgatóság tapsai közepette ismertette a kuznyecki medence bányászainak felajánlását, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójára és a Sztálini Alkotmány napjára, december 5-re tettek. Felszólalt ezután Jekatyerina Martyjanova, az egyik legidősebb szovjet tanítónő, aki rámutatott ar-' ra, hogy azok az iskolák, amelyek« ben az amerikai pilóták tanultak, (ezek a pilóták ma Koreában asz- szonyokat és gyermekeket gyilkolnak) a gyilkolás iskolái. Az ilyen iskola az emberiség szégyene. Johann Eichfeld, az Észtországi Tudományos Akadémia elnöke felszólalásában biztosította az értekezletet Szovjei-Esztország dolgozóinak a béke táborában kifejtendő további harcos helytállásáról. Darja Nyemova, az anyák köszönetét tolmácsolta a szovjet békevédelmi bizottság munkálkodásáért. Jevgenyij Tarle akadémikus, a neves szovjet történelemtudós ismertette a koreai eseményeket és a szovjet értelmiség nevében tiltakozott az amerikaiak gaztettei ellen. Ljubov Koz« megyemjanszkaja, a szovjet béke« védelmi bizottság tagja a béke táborának erőiről beszélt. A keddi ülésen ezenkívül még számos szovjet dolgozó szólalt fel a Szovjetunió különböző vidékeinek és a legkülönbözőbb foglalkozási ágaknak kép« viseletében. November 5.-én adják át a forgalomnak a Sztálin-hidat A Sztálin-híd építése befejezéshez közeledik. Már csupán néhány korlát szerelése és kisebb csatornázási munkák vannak hátra. A híd teherpróbáját október 24-én és 25-én, kedden és szerdán tartják meg. 26 kocsiból álló tehervonatot engednek a hídra, amelyet két villamosmozdony vontat, ezenkívül 10, egyenként 16 tonnás öntözőkocsit is a hídra bocsátanak. Ösz- szesen 700 tonna súllyal próbálják ki a híd teherbírását. A két nap alatt mind a 20 hídnyí- láson teherpróbát tartanak. A Sztálin híd avatási ünnepségét november 5"én, vasárnap tartják meg, két nappal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója előtt. A TASZSZ iroda Közli Rákosi Mátyás elvtárs cikkét A TASzSz iroda Budapestről keltezett jelentése csaknem tel. jes szövegében közli Rákosi Mátyás elvtársnak, a Szabad Nép október 15-i számában „a tanácsválasztásokról“ címmel megjelent cikkét. Jogellenesek és érvénytelenek as E1XSZ Kínával kapcsolatos döntései, ha azokat a Kínai Népköztársaság küldötteinek távollétében hozzák Csu-En-Laj elvtárs távirata a* EIYSZ közgyűlésének elnökségéhez Csu-En-Laj elvtárs, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere Trygve Liehez, az ENSZ főtitkárához és Entszámhoz, az ENSZ közgyűlés ötödik ülésszakának elnökéhez intézett táviratában a Kínai Népköztársaság népi kormánya nevében — amely egyetlen törvényes képviselője Kína népének — határozottan kéri, hogy Kína képviselői résztvegyenek az ENSZ ülésein, melyeken Kínával kapcsolatos pontokat tárgyalják. Csu-En-Laj elvtárs megállapítja, hogy jogellenes és érvénytelen a közgyűlés minden határozata, ha azokat a kínai küldöttek távollétében hozzák meg. Csu-En-Laj elvtárs végül kéri, hogy az indokolatlanul napirendre tűzött „formózaí kérdést“ vegyék le a napirendről. Kínai film díszbemutatója a „Vörös csilla«44 filmszínházban Kedden este a Kínai Népköz- társaság megalakításának első évfordulója alkalmából a Kul- túrkapcsolatok Intézete rendezésében bemutatták „A nagy délnyugati Kína győzelmi dala“ c. kínai filmet. Az előadáson megjelent Farkas Mihály elvtárs, az MDP főtitkárhelyettese. honvédelmi miniszter.. Rónai Sándor elvtárs az Elnök Tanács elnöke. Kállai Gyűl; elvtárs belügyminiszter, ot volt Kuang Csen, a Kínai Nép köztársaság nagykövete, Szmir nov szovjet nagykövetségi ta. náesos, valamint a baráti nép: demokráciák követségének szá, mos tagja, S7MBKS SZÄIffliRI | -—— ----■ Ifik a békéért, a Népfront győzőméért
